Visítva hazudozik a balliberális ellenzék a 13. havi nyugdíj visszaállítása kapcsán - Ócsán sem érti mindenki

Visítva hazudozik a balliberális ellenzék a 13. havi nyugdíj visszaállítása kapcsán.  Összevissza próbálják kiforgatni és átértelmezni az egyértelmű üzenetet, csakhogy beleköthessenek és fogást gyakoroljanak a kormányon. 

A hazug Földes Péter (Föld S Péter) a gyalázatos Hírklikk főmunkatársa máris azt tette közzé, hogy ez a mostani nyugdíj növekmény nem más mint egyfajta parasztvakítás.  

Hétfőn délben Orbán Viktor bejelentette, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. A miniszterelnök következő mondatából azonban kiderült, hogy szó sincs erről, a visszaépítés belengetése nem más, mint parasztvakítás.  

Aztán sorra előjöttek a hazug hiénák (Konok Péter) és vonyítani kezdtek.   

Orbán pedig nem mást, mint egy újabb gazdasági programot jelentett be, aminek részeként szakaszosan visszaállít azt a 13 havi nyugdíjat, amit a Gyurcsány országlását követően vettek el a nyugdíjasoktól.

Gyurcsány Ferenc alatt tönkrevágott gazdaság és a csődközeli állapot beálltával 2009. április 7-én 92 MSZP-s képviselő aláírásával a szocialista párt kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanság kimondását. Ez volt az Országgyűlés modernkori (háború utáni) történelmének első konstruktív bizalmatlansági indítványa.  2009. április 14-én az Országgyűlés elfogadta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt.Ezzel Gyurcsány miniszterelnökként elbukott. 

Ugyanekkor a kritikus hangok és civil megmozdulások ellenére 2009. április 14-én az Országgyűlés 204 szavazattal (az MSZP, az SZDSZ többsége, továbbá két független képviselő voksaival) megszavazta Bajnai György Gordon miniszterelnökké választását. Az elfogadott indítvánnyal, így a harmadik magyar köztársaság hetedik kormányfőjeként Bajnai Gordon letette a miniszterelnöki esküt.

2009 júliusától a Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat.

Azt, amit a 2002-es választási kampányban még Medgyessy Péter beígért a Fidesz jó gazdasági eredményei kapcsán. A költségvetés GDP-hez mért adóssága 1998-ban és 1999-ben 61%, 2000-ben 55%, 2001-ben 52%, 2002-ben 55%, 2003-ban 57%, 2004-ben 58%. Ez tehát a Fidesz-kormány idején jelentősen csökkent és a második, harmadik és negyedik évében sokkal alacsonyabb volt, mint előtte. A GDP növekedésének átlaga 1998 és 2002 között 4,6% volt. 

 Az államháztartás GDP-arányos hiánya 1999-ben 5,5%, 2000-ben 3,0%, 2001-ben 3,5% volt, ami megközelítette a maastrichti kritériumot.

Magyarország hosszú távú devizaadósságát 1996-tól 1999 végéig a JCR, a S&P, a Fitch 'BBB'-re minősítette, a Moody’s 'Baa'-ra. 2000 végére ez valamennyi hitelminősítőnél az 'A'-s régióba került, 2002 végére pedig tovább javult.

Az infláció az 1998-as 14,2%-ról a Fidesz vezette koalíció kormányzása alatt 5,2%-ra csökkent.

A munkanélküliségi ráta az Orbán-kormány idején az 1998-as 8,4%-ról 2002-re 5,8%-ra csökkent.

A reálbér-növekedés 1999-ben és 2000-ben 1,5%, 2001-ben 6,4%, 2002-ben 13,2% volt. (Az 1999-2002-es évek, tehát az Orbán-kormány időszakának átlaga: 5,5%.).

Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a költségvetés hiányát és az inflációt, továbbá a megelőző időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint az előző kormány idején.

 Az MSZP miniszterelnök-jelöltje erre ígért rá és vetette be a 13. havi nyugdíj ötletét, amit 2003-tól fokozatosan be is vezettek.  Medgyessyék ezzel nyertek. 

Ezt a balliberális kormányt ugyanaz a két párt alkotta, mint 1994 és 1998 között a Horn-kormányt: az MSZP és az SZDSZ. 

A koalíció kétszer került válságba: először 2002-ben, amikor kiderült a miniszterelnök rendszerváltás előtti titkosszolgálati működése (D-209). Ekkor az SZDSZ még bizalmáról biztosította Medgyessyt és segített pozíciójában maradni. A második válság 2004 augusztusában következett be, amikor Medgyessy egy kormány-átalakítás során le akarta váltani Csillag István gazdasági minisztert. Az SZDSZ (akinek a jelöltje volt Csillag) erre válaszul megvonta a bizalmat a kormányfőtől, aki a közelgő bizalmatlansági indítvány elől a lemondásba „menekült”. A kormányfő előbb augusztus 25-én kívánt lemondani, ezt azonban visszavonta kicsivel később viszont mégis benyújtotta; lemondását követően ügyvezető miniszterelnökként 2004. szeptember 29-éig volt hivatalban. A kormányfő utódja Gyurcsány Ferenc és első kormánya lett. 

Az MSZP és az SZDSZ által alkotott koalíció fennmaradt.  A hivatali esküt a kormány 2004. október 4-én tette le Gyurcsány Ferenc. 

Az általa vezetett kormány a 2006-os választási győzelmet követően ügyvezető kormányként június 9-éig volt hivatalban, majd második Gyurcsány-kormány néven, némileg átalakulva folytatta munkáját.  

Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott beszédet. 

A május 26-iki három órás eseményen eleinte győzelmi hangulat uralkodott. Az ülést Lendvai Ildikó vezette, a téma Gyurcsány Ferenc programbeszéde volt. Ebben a miniszterelnök ismertette, hogy százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazításra van szükség pár hónapon belül, még az önkormányzati választások előtt. A programbeszéd drámaian hatott. Ezután hozzászólások következtek.

Sok frakciótagot meglepetésként ért az ország valós gazdasági helyzete. A megszorítások miatt várhatóan bekövetkező népszerűségvesztéstől tartva ellenállás mutatkozott, főleg a vidéki polgármesterek részéről. A hozzászólások után Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. A második felszólalás híresült el azután „őszödi beszéd” néven. 

A záróbeszéd részletét 2006. szeptember 17-én ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták, és először csak részletei kerültek nyilvánosságra, rövid idő múlva azonban egy hosszabb, 25 perces rész is (pl. Gyurcsány Ferenc blogján); több gondolata és fogalmazásmódja sokakban felháborodást keltett. Többek között beismerte, hogy hibákat követtek el:

„	Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon!	”
– Gyurcsány Ferenc

Beismerte továbbá, hogy sokat hazudott:

„	Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.	”
– Gyurcsány Ferenc

Alantas kifejezéssel illette az országot:

„	Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”	”
– Gyurcsány Ferenc

A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése bizalmi válságot okozott: Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozatot kezdődött. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.

Bár utólag a Gyurcsány Ferenc úgy magyarázta, az elmúlt 16 év hazugságairól beszélt, a beszéd arra tartalmaz világos utalásokat, hogy saját kormánykoalíciója szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről van szó:

„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”

„Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.”

Sólyom László (jogász) szeptember 18-án adott beszédében kijelentette, hogy köztársasági elnökként nincsen közjogi lehetősége a beavatkozásra, illetve „a tegnapi hír morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a miniszterelnök reakciói csak fokozták. Személyes felelősségét összemosta az elmúlt 16 évvel”. Mint mondta, semmilyen cél nem teheti lehetővé, hogy megkérdőjelezze a demokratikus normákat és ennek nyilvános elismerését várja.

A beszéd kiszivárgását követően 24 órán belül Budapesten és több vidéki városban is tüntetéssorozat kezdődött, amelyben a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. Szeptember 18-án este a tüntetésen megjelentek egy csoportja megrohamozta és megrongálta a Magyar Televízió székházát is. A rendszeres, napi tüntetések nagyjából november elejéig tartottak.

Az MSZP támogatottsága és Gyurcsány Ferenc népszerűsége az eset után ugyan nem változott jelentősen, azonban már a beszéd nyilvánosságra kerülésekor is alacsony volt; az októberi önkormányzati választásokon a Fidesz elsöprő erejű győzelmet aratott.

Három olyan év volt, amikor a teljes, egyhavi többletellátást megkapták a nyugdíjasok (2006–2008), majd 2009 júliusától a Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat.

Azóta az idős korúak a gazdaság jó teljesítménye miatt nyugdíjprémiumot kaptak 2017-ben és 2018-ban, és többször kaptak utalványt a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők.

A mostani kormányfői bejelentést követően, több mint tíz év után jutnak majd ismét rendszeres többletjárandósághoz az idősek. Ezt a 13. havi nyugdíj visszaállításával fogják elérni és megkapni.

 

Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-mentőcsomagot ismertető tájékoztatóján bejelentette, hogy visszakapják a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasok. A család- és nyugdíjasvédelmi program egyik eleme, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, négy részletben.

Várhatóan 30-35 ezer forintot kap egy átlagnyugdíjas 2021 februárjában.

 2021 februárjában egy heti, majd évente további egy-egy heti nyugdíjat kapnak a nyugdíjasok, így négy év alatt épül vissza a 13. havi nyugdíj – a koronavírus-járvány okozta nehézségek elhárítására életre hívott gazdaságvédelmi akcióterv részeként.

A Portfolio kiszámolta, hogy mindez mennyibe kerül a költségvetésnek. Az idei februári részletes költségvetési adatok alapján a havi nyugdíjellátási kiadások 300 milliárd forintra rúgtak, idén az egész éves terv 3580 milliárd forint. Ebben az esetben a plusz heti összeg 70-75 milliárd forintnyi extra kiadást jelenhet 2021 februárjában.

Ha ezt az összeget a tavalyi GDP-hez viszonyítjuk, akkor a heti összeg a GDP 0,16 százalékát jelenti, a jelenlegi 300 milliárd forintos havi kiadás pedig a GDP 0,66 százalékára rúghat.
Februárban kapnak majd plusz egy heti juttatást a nyugdíjasok, ez egyszeri kiadást jelent, azt még nem tudni, hogy az emelés technikáját hogyan oldja meg a kormány és beépülnek-e a plusz juttatások az alapnyugdíjba. Az sem derült még ki, hogy a nyugdíjszerű ellátásokra is érvényes lesz-e az 53. heti nyugdíj szabálya.

Vannak már kalkulációk arra is, hogy mekkora összegre számíthatnak a nyugdíjasok jövő februárban. 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ennek alapján az átlagos nyugdíjas 35 528 forint pluszpénzt kaphat jövő februárban. Ha a mediánnyugdíjhoz viszonyítunk, ami 127 470 forint volt januárban, akkor a várható 53. heti nyugdíj összege 31 867 forint lesz.

Ha az átlagnyugdíjból indulunk ki, és abból, hogy kétmillió öregségi nyugdíjas van, akkor 64,4 milliárd forintba kerülhet az egyheti nyugdíj.

A balliberális ellenzék most ezen rágódik,  miközben a hiénák televisítják a világhálót.

Persze, hogy becsapásról, átverésről hadoválnak, összekeverve mindent és megzavarva ezzel a társadalom azon rétegeit, akik még kajolnak a sakálok médiatáljából.

*