Ócsán a nép jogán, új hagyományként emlékeznek meg június 4.-éről hivatali szinten - korábban nem volt ilyen

Június 4.-e,  nemzeti emléknapunk, amit az Országgyűlés az Összetartozás napjaként fogadott el és iktatott be a hazai közéletbe.

A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételt a Magyar Köztársaság Országgyűlésének
2010. évi XLV. törvénye által van meghatározva és iktatva, 2010, június 4.-ei hatálynappal.

2010. június 4-én, a trianoni békeszerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának időpontjában a történelmi zászlók bevonulásával és harangzúgással kezdődött a parlament Trianon-emlékülése. „Nem etnikai zárványokban élő, hanem országába integrálódott magyarságra van szükség” – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök az első Trianon-emléknapon. Kijelentette továbbá, hogy a törvény akkor tölti be a feladatát, ha új korszakot nyit.

A magyarság elszakítása, az ország szétszabdalása és megcsonkítása a Trianonban ránk rótt diktátum következménye

Ócsa azonban a rákövetkező években is néma maradt. Helyiek kis csoportja próbálta elérni, hogy vegye napirendre az önkormányzat az emléknap megtartását, és ebből fakadóan városi emléknappá nyilvánítását, azonban Bukodi Károly és Horváth Tamás alkotta városvezetés, a mögöttes Kulturális Bizottsággal, valamint a mai is a képviselők soraiban ülő akkori többséget alkotókkal ezt elvetették.  Horváth Tamás még külön indoklást is tett az emléknap hivatalos megtartásával szemben, amit az akkori jegyzőkönyvek, valamint blogunk korábbi megemlékező írása rögzített.  

Ócsán nem is volt hagyománya az ilyesfajta nemzeti megemlékezésnek. A június 4.-éhez köthető első, bevezető megemlékezés Magyar Péterhez és az akkor még mondhatni szárnybontogató Jobbikhoz köthető Ócsán. Az ünnepi emlékműsor összeállítása a szónoklat és a megjelentek szűk köre mind hozzá köthető. A városvezetés, az iskolai vezetés és az ócsai kultúráért, a történelmi eseményekért felelős személyek mind távol maradtak. Ócsa hivatalosan nem tartotta meg az emléknapot.  Csupán az iskola falai közt a tantervbe iktatottan, amolyan kötelező jelleggel, akár a szocialista március 15.-éket emlékeztek meg erről a gyászos eseményről.  A ma is vezető beosztású személyek mondhatni mind leszerepeltek ekkor. 

Az első Trianonra emlékezés Ócsán - 2011 június

2011-ben a fórumpótlón ez került lejegyzésre:

"Pár helyi ember, néhányan gyermekeikkel félkörbe állták a keresztet, a lenyugvásra készülő nap nyár eleji tüzével szembehelyezkedve.   

A szemközti sarokba állított rendőrautóban három ember ült, egyikük civilben. Az autó lehúzott ablakán át hallgatták a gyülekező embereket, miközben halkan duruzsolt a motor, hogy üzemeltesse a beépített klímát. 

A városban aznap szabad volt a pálya. A polgármester és jó pár hivatali dolgozó ott lebzselt, a délelőtt folyamán.  Többen is voltak. Talán sokan is. Túl sokan a naphoz képest. Ez fontos volt.  Nekik ez volt fontos.

A keresztnél délután már az ötöt is elütötte az óra, amikor a Himnusz felcsendült.  A város polgármestere, helyettese és a képviselők egyike sem hallotta ezt, mert ők nem voltak jelen.  Nekik eszükbe sem jutott." 

"E napon, vagyis 2011. június 4.-én Ócsán csak egy helyütt lobogott a nemzeti trikolór."  

A 2012-es "tetemrehívás" plakátja

2012. június 5.-ei blogbejegyzés szerint:  "Ócsán Horváthék jóvoltából nincs is nyilvános, vagy központi megemlékezés..."

A Jobbik ócsai alapszervezete 2012. június 4-én ismét Trianon megemlékezést tartott. Beszédet mondott Magyar Péter az ócsai Jobbik elnöke és Dr. Ács László ügyvéd Úr. Verset mondott Tarnavölgyi Zoltán, az ócsai Jobbik alelnöke.

2012-ben a második nyílt megemlékezés - önkormányzat nélkül

Bukodi Károly közel ötéves polgármesterségét követően az első ilyen júniusi megemlékezést tavaly tartotta. Idén lesz a második alkalom, hogy ezen a napon hivatalos és nyílt, köztéri megemlékezést tartanak  Ócsán az önkormányzat vállalásával. Persze a mostani is csak az Ócsai Kulturális Napok rendezvénysorozatának egyik állomásaként jelenik meg a műsorban. 2013-ban ez még nem volt a program része. Akkoriban ezt valahogy diszkréten kerülték. 

2013-ban a blog még mindig a hivatalos megemlékezést hiányolja Ócsán. Az In Memoriam - TRIANON ( - itt az idő) című jegyzetben ez olvasható:

"A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon.

Szombati írásunkban az évforduló kapcsán a nemzeti összetartozás napjára és az azt körülvevő, Trianon megemlékezésekre szerettük volna felhívni a figyelmet. Tesszük ezt visszatérőn, és ismétlődőn a blogon, mióta a városunk önkormányzata elutasította ennek hivatalos befogadását és ebbéli megtartását."

Ócsán így teremtődik a szokás: Zábrácki László, Magyar Péter, Tarnavölgyi Zoltán június 4.-én megemlékezést tartottak, a Szent koronát védelmező  Turul szárnyai alatt, ahol beszédet mondtak, majd koszorúztak Trianon naptárfordulóján.

2013-ban Ócsán továbbra is csak a Jobbik tartotta fontosnak a megemlékezést.  Akkor június 4.-én még mindig erről volt szó:

"Másutt félárbocra eresztik a nemzeti trikolórt, vagy gyászszalagot tűznek rá. Jobb helyeken központi megemlékezést tartanak, hivatalos műsort szerveznek, ahol nem csak a hivatalos személyek, hanem azok is megjelennek, akik számítanak egy város, egy közösség életében.

Itt Ócsán is így van? Mondhatnám, hogy nem, mert akiknek hivatalból kötelességük az emlékezés, azok erre képtelenek, és nem jelentek meg."

Bukodiéknak ekkor még nem volt fontos ez a nap, nem számított a nemzeti múlt, a történelmi dátum. 

Bukodi polgármester "első júniusa" - 2014-ben

2014-ben aztán, hogy, hogy nem, a korábbi évekhez képest változás állt be a polgármesteri széket elfoglaló Bukodi Károly és a mellette ügyködő Horváth Tamás gondolkodásában. Valamiként megvilágosodhattak, hiszen korábbi álláspontjuk ellenében az önkormányzat hivatalának státusza alatt ekkor állt ki és tartotta az első központosított megemlékezést azon a júniusi napon. A régi-új polgármester, Bukodi úr ezzel elfogadottá, és egyben hivatalossá tette azt a szokást, amit Magyar Péter és kitartó társai évekkel korábban szorgalmaztak, majd példamutatásukkal elfogadtattak, s bevezettek Ócsán Gyakorlatilag meghonosítottak az emlékezést. Ők voltak azok, akik ezt elkezdték, elindították, és végül megvalósították.  Általuk lett elfogadott a városban a Nemzeti Összetartozás.napja.  Bár,  június 4.-e ezután sem lett városi emléknap, de legalább  önkormányzati szinten képes már a helyi vezetés megemlékezni róla.

Ezzel egy bevezetésre került az új szokás, és egy új hagyomány vette kezdetét, a mi végül a polgármester által nyert elfogadást valamint elismerést. Ezzel június 4.-e Ócsán is bekerült  a megemlékezések tisztes sorába, ahol a kisváros polgármestere tart az alkalomhoz illően beszédet. Őt egészítik ki más fellépők és szónokot, beteljesítve az emléknapot.

Ócsán azonban ezt megelőzően is voltak akik évről évre tisztességesen megemlékeztek Trianon tragédiájáról honpolgárként, emberként, de legfőképpen magyarként.

*