2015. június 9., kedd

Magyarellenesség - Holokauszt, aminek nincs emlékéve ( - gyáva népnek hol lesz hazája)

A magyar holokauszt, aminek nincs emlékéve
A XX. század legfényesebb temetésében volt része Josip Broz Titó kommunista vezetőnek, aki délvidéki magyarok tízezreinek kínhaláláért felelős.

http://2.bp.blogspot.com/-aboeApwcHx8/VPynWYFJVuI/AAAAAAACNww/cyOpqQxUNqw/s1600/delvideki-meszarlas.jpg

Ahogy a múltban, úgy jelenben is folyamatos tömeggyilkosság áldozata a magyar nemzet, hiszen a nyugati kapitalista társadalom pénzemberei, befészkelték magukat pártok és kormányok mögé. Rajtuk kívül nem születhetnek vezetők és nem alakulhatnak pártok. A pénz és a regisztrált létünk által folyamatos ellenőrzés alatt tartanak minket. És ha nem az általuk meghatározott, minimális anyagi létet nyújtó utat járjuk, akkor addig éheztetnek, amíg megtörik a test, és feladja az ész az eszmét. Ha pedig valaki egy olyan eszme élére áll, amit a háttérhatalom által vezetett pártok - keresztényi vagy más tiszta eszmék mögé bújtatott, de számunkra meg nem értett -, törvényre hívnak, akkor azt a mélyen titkolt rákos daganatokat és egyéb betegségeket okozó sugárzás vagy éppen injekció által teszik el láb alól. Holokauszt ez is, amiről nem tudunk. Talán majd 100 év múlva!

De térjünk most vissza a múltra, és szakadjon meg picit a szívünk, mert az néha jó, hogy holnap újra talpra tudjunk állni. 

Harmincnégy éve egész Jugoszláviát letaglózta, amikor 1980. május 4-én meghalt az ország első számú vezetője, Josip Broz Tito. Vasárnap volt, az állami televízió épp a Hajduk Split és az FK Red Star meccsét közvetítette, amikor a 41. percben leállították a mérkőzést és a hangosbemondón közölték a hírt. A tömeg és a játékosok is zokogásban törtek ki – írja a MyBalkán blog.

Mindenki kedvence

Utolsó útjára saját luxusvonata, az úgynevezett Kék Vonat szállította Ljubljanából Jugoszlávián keresztül Belgrádba. Az állomásokon, ahol a vonat elhaladt, gyászoló tömegek búcsúztak vezetőjüktől a zuhogó esőben. Temetése hatalmas politikai és médiaesemény volt: soha korábban nem vett részt egyszerre ennyi magas rangú politikus, államfő gyászszertartáson. Összesen 127 ország 209 delegációja jelent meg Perutól Szudánon át Venezueláig. A temetésen 4 király, 31 államelnök, 22 miniszterelnök, 47 külügyminiszter és ismert személyiség vett részt. Magyarországot Kádár János pártfőtitkár képviselte. A belgrádi Képviselőházban felállított ravatala előtt százezrek rótták le kegyeletüket.

A Balkánon ma is úgy vélik, "Titót mindenki szerette". Országába egységet és jólétet hozott, külpolitikájában elhidegült a Szovjetuniótól és az el nem kötelezettség volt az irányadó, amiért Jugoszláviát a második Svájcnak is nevezték. Előszeretettel fogadták a nyugati országokban is, találkozott John F. Kennedyvel és Jimmy Carterrel, közben rendszeresen közös kongresszusokon vett részt Fidel Castroval is – sorolja a MyBalkán.

Mészárlás Újvidéken és a vérbosszú

Josip Broz Titót ennek ellenére nem lehet feddhetetlenséggel vádolni. Ha közvetlen parancsot nem is adott rá, partizánjai mindenképpen az ő tudtával gyilkoltak meg több tízezer bácskai magyart a második világháború végóráiban. A történet viszont 1941 áprilisában kezdődik, amikor a Magyar Királyság ismét birtokba vette a Trianonban elszakított déli területek egy részét. Komoly partizánháború kezdődött, amely év végére már-már a magyar közigazgatás működését veszélyeztette. Ezért rendelték el januárban a hírhedtté vált razziát, amely a végletekig elfajult. A magyar hatóságok két hét alatt több mint háromezer, többségében szerb civilt gyilkoltak meg.

Alig telt el két év az értelmetlen újvidéki mészárlás után, megkezdődött a bosszú. 1944 októberében a délvidéket a Vörös Hadsereg és a nyomában érkező, Tito vezette Népfelszabadító Hadsereg foglalta el. A kommunista pártvezetés pedig a kollektív bűnösség elve alapján a sváb és a magyar lakosságot kiáltotta ki legfőbb ellenségnek. Borzasztó öldöklés kezdődött 1944-45 telén: Tito partizánjai lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban magyarok és németek tömegeit kínozták és gyilkolták meg.

Elképesztő kegyetlenség

Az úgynevezett délvidéki mészárlásnak a becslések szerint mintegy 40 ezer magyar esett áldozatul. Egyszerre volt ez etnikai tisztogatás, bosszú az újvidéki gyilkosságokért és a gyűlölet, a kegyetlenség tobzódása. Volt, hogy tíz-tizenöt embert acélhuzallal egymáshoz, majd gyűrű alakban egy szénakazal köré kötöztek és a szénát meggyújtották. Élve nyúztak és sütöttek meg embereket, a papok hátából kereszt alakban nyúzták le a bőrt, nemi szervüket tépték és taposták.

Fogóval tépték a körmöket, szó szerint megpatkolták az áldozatot, vagy kettéfűrészelték, és kedvelt módszer volt a karóba húzás is. Arra is volt példa, hogy egy egész családot kötöztek egymás mellé, és lassan csúsztatták őket a fűrészgép fogai közé. A felnőtt férfiak mellett nők, gyerekek, csecsemők és aggastyánok is tömegesen estek áldozatul – a tragikus eseményekről Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában című könyve az interneten is olvasható.
Magyarellenesség / Bencze Attila: Pólus Online
*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése