Minek szedik a kommunális adót Ócsán, ha cserébe semmit nem kap ezért a lakosság - másutt már törölték

Ócsa városában, amíg Dönti Károly volt a polgármester nem engedte bevezetni a kommunális adót, annak ellenére, hogy alpolgármester Bukodi Károly és társai már akkor is szorgalmazták

Bukodi Károly megválasztását követően azonnal maga mellé vette Horváth Tamást, aki csak úgy jutott be az önkormányzatba, hogy a választásokon polgármesterjelöltnek induló és 3. helyen végző Uitz Erika visszaadta megszerzett képviselői mandátumát, és még alpolgármesterséget sem vállalt, aminek után az egyik a választók által elutasított személyt, Horváth Tamást emelte be maga mellé Bukodi Károly.  (Az, hogy Uitz Erika - Nagy Blankásan - miként baszta arcon az ócsai választóit, most hagyjuk, de azért azt ne feledjük, hogy ezt a mostani állapotokat részben neki is köszönhetjük.)

Bukodi hatalomra jutását követően nem sokkal bevezetésre került Ócsán - 22/2010(XI.26) rend. - a kommunális adó, jelentős megterhelést róva a lakosságra.  Horváth Tamás pedig mint Bukodi szárnysegédje, megkapta az alpolgármesteri státuszt, főállásúként miközben megtartotta a gimnáziumi tanári állását is,a mi ügyebár összeférhetetlen, mivel Horváth nem egyetemi docens és nem is oktatói státusszal rendelkező szellemi tevékenységet folytató kutató, így alapjába véve nem tölthetné be az alpolgármesterséget főállásúként. Ez az összeférhetetlenség így a mai napig fennáll és ezzel csak a költségvetést fejik meg a maga hasznára. Ezzel Bukodi polgármester, Horváth alpolgármester és Molnár Csaba jegyző is tisztában van, csak nem jelzik. Így ennek a cselszövésnek haszonéleső cinkosai a mögöttes képviselők Kardostól, Kánain, Puskáson, Buzán, valamint az érintett általános iskolai tanáron és az ugyancsak társ lelkészen át egészen a képviselőnek bejuttatott körzeti orvosig mindannyiuk akik nem emelnek szót az ismert összeférhetetlenség kapcsán.

Ezen képviselő-testület árnyékában miként is várhat mást az egyszerű ócsai polgár, mint azt, hogy lehúzzák, ahol tudják. Így a kommunális adóval is, ami ugyebár nem futja arra, hogy a szemétszállításért ne keljen külön is fizetni. De arra sem telik belőle, hogy a havas, síkos járdákat letakaríttassa a költségvetési pénzből fenntartott Városüzemeltetéssel. De mit is akarnánk a takarítással, amikor még az  önkormányzati feladatkörbe tartozó járdákat is a lakossággal kívánja megépítettni a városvezetés.

Az itt élőktől beszedett kommunális adó pedig arra pont jó, hogy abból akár saját magukat javadalmaztatva többlethez, köztük (6 milliós polgármesteri személyautó) pénzbeli (év végi költségvetésbe illesztett milliós kifizetések a képviselőknek és a vezető tisztségviselőknek) juttatásban részesülhessenek.  A közfeladatok ellátása inkább szenved csorbát, mint az önmaguk jólétének a biztosítása. Ezt tapasztalni a lyukakkal szabdal úthálózatunkon, a gyalogos közlekedés úttestre szorításán, a köztisztaság elmaradásán, és miden egyéb, már említett hiányosságon. 

Nincs ez így másutt.

Például Nógrád megye legkisebb városában januártól eltörölték a kommunális adót. Ennek köszönhetően Rétságon több mint ezer háztartásban élőnek nem kell már kommunális adót fizetnie.

Rétság Nógrád megye legkisebb városa, egyben az egyetlen járás, aminek nem csökken, hanem növekszik a lakossága.

A város önkormányzata már az elmúlt 7 évben is átvállalta egy részét a családok költségeinek. 2011 óta 28 ezer forint lett volna a szemétszállítási díjat is tartalmazó kommunális adó mértéke, de abból csak 8500 forintot kellett kifizetniük a lakosoknak évente. 

Ócsán a magánszemélyekre kirótt évi 12 ezer forint után még építhetjük magunknak a járdát, takaríthatjuk arról a havat, és fizethetik a szemétszállítást is, mert itt a Bukodi-Horváth alkotta önkormányzat semmit nem ad, csak visz, és elvon. A kommunális adóból éves szinten 35 milliós bevételt várt a polgármester. ("a képviselő-testület a kommunális adó bevezetéséről döntött, mely az előzetes becslések szerint 35.000.000,- Ft forrást fog jelenteni az önkormányzatnak" - írta költségvetési előterjesztésében Bukodi Károly polgármester) Az utóbbi 8 év alatt ha csak 30 millió/évvel számolunk, akkor is 240 millió forinthoz jutott a városvezetés amiből semmi újat, vagy maradandót nem hozott létre, mert azt felélték a költségvetésben. Holott ebből akár tízszer is felújíthatták volna a vasúti átjárót, vagy az eddig elmaradt kerékpárutakat is megépíthették volna, de a hiányzó járdák és buszmegállók is kijöttek volna ebből az összegből, hogy mással ne számoljunk. Azonban Ócsán ezekből semmi nem lett. A beszedett pénz elfolyt, vagyis mondhatni nyomtalanul eltűnt a költségvetés soraiban. Pusztán a polgármesternek adott autó és az éves külön juttatások azok amiket fel lehet mutatni, vagy éppenséggel róni ebből a bevételből, úgy, mint valami pluszt, amit az önkormányzat előállított. Csakhogy, ebből pont alakosság nem élvez semmit. A város szinte semmit nem változott, a közélet sem lett jobb, és az utak és a köz állapota is csak romlott. A város nem szépült, nem épült, és a fejlődésben is elmaradt. A lakosságtól beszedett kommunális adóból az itt élők semmi kézzelfoghatót nem kaptak.

Hegedűs Ferenc Rétság polgármestere kiemelte: „Minden egyes költségvetéskor, vagyis adómódosításkor kértem, hogy töröljük el. Mert a városban olyan adóbevétel van, olyan az adóerő-képességünk, hogy ezt nyugodtan megengedheti a város magának. És akkor most, hála Istennek, 2018 év végén sikerült a képviselő-testületet erre rábírni. Annak gyanánt, hogy két nagy cég fog idejönni, és meg fog duplázódni az építményadónk, és az iparűzési adónk is igen erős lesz. Ezért én azt mondom, hogy köszönet a Rétságra települő vállalkozóknak, cégeknek, hogy ezt meg tudjuk engedni magunknak, hogy a kommunális adót eltöröljük”

Ócsa polgármestere korábban azt nyilatkozta, hogy a helyben szedett kommunális adó bekerül a büdzsébe és annak részeként kerül felhasználásra, azaz elköltésre. Ezért is mondjuk, hogy akár ebből a pénzből is vehette/vetette magának azt a költségvetésből finanszírozott új autót, amit sajátja helyett használ De ugyancsak hasonló mód részint ennek a beszedett pénznek a magukra fordításával fizethetik ki önmaguk számára azt a több milliós bónuszt, amit immár évek óta ki- és felvesznek az önkormányzati kasszából. Mindez a viszonylagos egyéni jólét nem a város nyereséges gazdálkodásából, hanem a lakosság megfejéséből származtatható.

Az ilyen és hasonlatosan sajátos jóléti szolgáltatások mellett nem várható el ettől a városvezetéstől, hogy az efféle rablógazdálkodástól elállva mentesítsék az embereket az olyan felesleges adóterhektől, mint amilyen az ócsai kommunális adó. Ez a bevétel amolyan ingyen pénz a város kasszájában, amivel a saját gazdálkodási keretüket növelhetik. Valójában ezt az összeget nem kell kiokoskodni, megspórolni, hiszen elég volt ezt kivetni és a lakosságra terhelni. Az éves elszámolásban nem is kerül lebontásra, hogy valójában mire fordították. Az embereknek az is elég, ha a kátyúkkal terhelt úton járva látják a polgármestert közlekedni a közpénzes autójával. 

Az előző polgármester ezt soha nem engedte meg magának, mégis voltak olyanok, akik kikezdték, ha  gépkocsit használt. Pedig Dönti Károly volt az, aki képes volt gyalog hazasétálni és boltba járni. Polgármesteri évei alatt volt olyan jó a gazdálkodás, hogy az itt élők külön adóztatására, vagyis a Bukodi-Horváth által bevezetett kommunális adóra nem volt szükség. Amióta azonban Bukodi Károly és Horváth Tamás dőzsölése zajlik, azóta van szükség a kötelezőn előírt fizetségek duplázására. 

Ennek a káros gazdálkodásnak az árát fizeti feleslegesen a lakosság, miközben minden másért amúgy is fizetni kell. A kommunális adó Ócsán tehát nem tölti be azt a mögöttes célt, amire végül is szolgálna, hiszen sem a szemétszállítás, sem a járdák tisztán-tartására nem jogosult a polgár. Sőt, még a buszközlekedést sem javították fel ezzel a bevétellel. Összességében felesleges a beszedése, mivel az egyeneságon nem kerül visszaforgatásra a lakóközösség életvitelének javítására.

Nem véletlen, miszerint egyre több város hagy fel a népnyúzó kommunális adó beszedéssel. Szerintük az önkormányzatiság eleve a lakosság igényeinek kiszolgálását biztosító választott önirányító szerveződés. Az önkormányzatiság eleve a lakosságért, annak céljaiért és érdekében jött létre. Erre kaptak felhatalmazást. Ebbe pedig a  különböző népnyúzó adónemek bevezetése már nem fér bele. Inkább e helyes gazdálkodás, a vállalkozások vonzóvá tétele, a település adottságainak a kiaknázása az a forrás, ami mindezt kiválthatja. Egyre-másra utaló példák képezik a helyes utat.

A 2300 fős Balatonföldvár település költségvetése 2010 óta folyamatos javult.  2018-ban már 350 millió forintot sikerült megtakarítania. Ez részben annak is köszönhető, hogy a befolyt pénzeket nem magukra, hanem visszaforgatva a település fejlesztésébe fektették. Ennek köszönhető, hogy a kommunális adót tavaly az évi 20 ezer forintról 15 ezer forintra, idén pedig 10 ezer forintra csökkentették.

„Ez nagyon sokat jelent. Nem csak az egyes embernek, hanem családoknak is. Az, hogy az idén ötezer forinttal csökkent a kommunális adó, a múlt évben szintén ötezer forinttal. Tulajdonképpen a felére csökkentette az önkormányzat” – mondta egy nyugdíjas.

A korábbi években vezették be a születési támogatást, ami 100 ezer forint gyermekenként, de az óvodás és az iskolás korú gyermekeket nevelő családoknak is tudnak anyagi segítséget nyújtani.

„Csökkentettük a város működésével kapcsolatos kiadásokat és növeltük a bevételeket. Olyan fejlesztéseket, olyan beruházásokat valósítottunk meg, amelyek közvetlen és közvetett módon bevételt termelnek a városnak, illetőleg ezeknek a fejlesztéseknek a révén a takarékoskodásra is fordítottunk figyelmet. Az összes közintézményünket most már energiatakarékos módon tudjuk üzemeltetni. A beszerzések központosítottak, tehát ez a folyamat folytatódhat majd a jövőben is” – mondta Holovits Huba, Balatonföldvár polgármestere.

 

Ócsán mindez persze csak álom, és a blogon kívül senki nem hozakodik elő ezzel az itt élő problémával.

Itt a városban működő polgári és társadalmi szervezetek, nem vállalják fel az itt élők gondjait. Ócsán még az ellenzéki pártok sincsen érdemben jelen, így senki nem képviselő az emberek érdekeit az önkényeskedő hatalommal, a kizsákmányoló önkormányzatisággal szemben. 

A torta az adófizetőknek 200 ezerbe került

Az Ócsai Polgári Kulturális Egyesület nem foglalkozik lakossági nyűgökkel. Közösségi, társadalmi tevékenységébe nem fér bele a polgárság gondjainak orvoslása. Az egyesület elnöke Pappné Hajdú Katalin inkább a kultúrát próbálja felvállalva megjeleníteni annak ellenére, hogy erre adott egy jól fizetett mögöttes hely és tisztség Ócsán. Így az OPKE az éves sakkversenyen, az önkormányzat köz-pénzelte városi tortán, a Kávéházi estéken túl, legfeljebb nyugdíjas kirándulásokkal foglalkozik, mintsem a polgárok életével. Pappné Hajdú Katalin mondhatni Bukodi Károly tányérjából habzsol, amikor különböző más fizetett vállalásokat is teljesít az önkormányzat oldalágán. Részt vesz az Ócsai Kulturális Napok megnyitóján, az  Ócsai Települési Értéktár Bizottság fizetett vezetője, de ugyancsak díjazott tagja az önkormányzat Gazdasági Bizottságának is.  Mindezen elkötelezettségek és kötődések kapcsán nem fog a lakosság érdekében eljárni és a mögöttes polgárság érdekében konfliktust felvállalva pénzt, barátságot veszíteni az önkormányzatnál. 

A Mozgáskorlátozottak Ócsai Egyesülete szintén nem sok vizet zavar az önkormányzat lakossági ténykedésében. A Parasport-nap csak egy esemény a sokéves munkájának sorában, azonban arról még egyszer sem hallottunk, hogy azért emeltek volna szót, hogy a kerekesszékesek számára normálisan átjárható, a mozgássérültek számára is használható, közlekedhető ("bejárható") legyen ez a város, továbbá a közlekedési eszközök megállói is akadálymentesítve elérhetők legyenek. Erre több évi működésük során még nem jutottak el, holott a kommunális adó nem fizetése kevés kivételt enged. Sőt! Még arról sem hallottunk, hogy egyszer is szót emeltek volna a téli időszakban a hó eltakarítása végett, gondolva itt az általuk képviselt tagság közlekedési lehetőségeire. Igaz, tavaly is 200 ezret kaptak a sportnapra, ezért minden másról hallgatnak.

Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub is inkább csak az Ócsai Népdalkört jeleníti meg, mintsem a nyugdíjasok érdekvédelmét.

Így aztán az összes többi helyi civil szervezet, vagy más tömörülés sem képes Ócsán az itt élők érdek-képviseltére. Ezek a civil egyesülések mind az önkormányzati vezetés árnyékában meghunyászkodva, sajátos céljaikat is sokszor meghazudtolva lapulnak be a közhatalomnak csupán a túlélésért és a szolgalelkűségért kapott alamizsnáért.

Ezért Ócsa egy kontroll nélküli, valós társadalmi egyesülés  és valós civil képviselet hiányában az itteni Fidesz uralta tagok által, magára hagyott, kizsákmányolt  hely marad mindenfajta lakossági érdekvédelem nélkül, mert nincs aki szólni, érdeket képviselni merne, vagy éppenséggel a polgárság elvárásait, céljait felvállalni merné. 

Ezért van és marad a kommunális adó és a fizetési kötelezettség, mint egy plusz teher a lakosságon, mert Ócsa önkormányzati vezetése ezt így ítéltette.
Marad mindez a kizsákmányolás addig, amíg a lakosok úgy nem döntenek, hogy ezt a mostani garnitúrát egy újra, egy a városért, az itt lakókért tenni is szándékozóra nem cseréli.

*