3 megközelítés az ország elhagyására - indokok és válaszok liberális női aggyal ( - szájjal menni aztán maradni)

Éppen belefutottam három értelmiséginek tartott fiatal nő elmondásába, hogy miért is kívánja elhagyni az országot.

Mindenek előtt azért szeretném kifejezni azt, hogy az ország szabaddá válásával, a határnyitás és az Eu-tagság egyenes járandósága a schengeni övezeten belüli határok átjárhatósága biztosítása. Elvégre ezt akartuk, és ahogy a szocik is hirdették, "nyithatunk Bécsben cukrászdát" elve mentén megyünk és keressük a jobblétünket, a boldogulásunkat külföldön.  Ez nem egy bűnös lét, és nem az Orbán kormány rossz politikájának a következménye, hiszen az országunk a jelenleginél csak rosszabb állapotban volt, és akkor sem hánytorgatták fel úgy azt, hogy az "el lehet menni" mint kiváltó ok volt azok számára, akik most mindezt a kintlétet kényszerként ráhúzzák a mostani kormányra. Sok kint élő vallja, hogy a mostani viszonyok tartják távol, mintha valami kényszer következménye lenne a külföldi munkavállalásuk. Mindebben ott lapul az a negatív kötöttség, ami nem a könnyű pénzszerzés, vagy a hirtelen meggazdagodás útját mutatja, hiszen minek is sopánkodik az, aki megfogta az Isten lábát. A többsége viszont magának sem vallja be az igazságot. Azt, hogy szűk lukakban, osztott apartmanokban, drágán fenntartható bérleményekben tengetik a munka utáni időt, amit inkább közösségi szórakozással, kocsmázással váltanak meg, hogy oda már tényleg csak aludni menjenek. Mindez persze sokba kerül, és a jövedelmük nagy részét fel is emészti, még akkor is, ha ebből kijön egy jobb használt autó, vagy egy másfajta élet, de közel sem az a családi hangulat, amit egy otthonos párkapcsolat biztosítani tud. Keveseknek adatik meg az, hogy kint is párban, egy fedél alatt, önállóan éljenek és boldoguljanak. A gyerekvállalásról, az orvosi ellátásról nem is beszélve, mert ilyenkor a legtöbb esetben irány a sokat szidott haza.

- Mészáros Luca szerint nincs jövőkép Magyarországon. Facebook-posztjában a jövőjét érintő kilátástalanságról ír: óvónőként végez, de úgy érzi, alacsony fizetése miatt aligha lesz képes boldogulni, de nemhogy lakhatása kérdéses, egy kinézett kávéfőzőt sem tud megvenni magának. A bejegyzést mostanra több mint 27 ezren osztották meg. Hiába nem politikai tartalmúnak szánta bejegyzését – amelyet az első szöveges posztja volt a Facebookon, és amelyet azóta törölt. (A bejegyzést azóta készítője törölte, vagy privátra állította, ezért nem olvasható a Facebookon.)

itt: ELTE Lágymányosi Campus Déli Tömb

 Luca az a 22 éves egyetemista lány, aki a választások másnapján szemléletesen fakadt ki amiatt, hogy úgy érzi, egy fiatal felnőttnek – többek között az alacsony keresetek, a magas albérleti díjak miatt – alig marad perspektívája egy normális életre. Ezt azzal fejezte ki, hogy hiába szeretett volna régóta megvenni magának egy kávéfőzőt, képtelen kigazdálkodni rá az összeget.

A külföldre költözést leginkább az nehezíti, hogy mivel államilag finanszírozott képzésen tanult óvodapedagógusnak, így a diploma után évekig itthon kell dolgoznia.

 Ezt írta:

22 éves vagyok.

A húgom 14 évesen már megmondta, hogy elmegy innen. Ennek 5 éve. Jövőhéten Skóciába megy megnézni az iskolát, ahova kapott ajánlatot. Szeretnénk támogatni ebben, de a szívünk szakad bele, hogy elmegy.
22 éves vagyok.
Anyukám óvónő, méghozzá kiváló. Egyedül nevelt fel minket. Rohadt keveset keres, de ebbe beletartozik a családi pótlék. Aki nem tapasztalta, fogalma nincsen, hogy az egyik legkeményebb munkával keres ennyit. Májustól csökken a fizetése 13.000 forinttal, mert a húgom is leérettségizik. Elveszti a családi pótlékot.
Mikor azt kell mondania a nagyobbik lányának, hogy májustól nem tudja támogatni őt, emiatt a potom 13.000 forint kiesés miatt, mert ő is csak tengődik, mindig látom rajta, hogy kicsit összetörik a szíve.
22 éves vagyok.
Két hónap, és megkapom a diplomámat. Óvó néni leszek én is. Az állam, (HA kaptam) 8000-el támogatta a tanulásomat/félév. 8000 forinttal. Ha minden jegyem kitűnő lett volna, 20.000 forint a maximum, amit kaphattam volna. Sok külföldi barátom van, akiknek, mikor ezt elmondom, ráfagy a mosoly a képükre. Sajnos nem hiszik el. Igazából én sem.
22 éves vagyok.
Szeretnék óvónő lenni, minden nyűgével, és az államnak köszönhető szivatásával együtt, szeretnék az lenni. Csodálatos szakma, és szeretném szeretni: de nem fogom tudni.

22 éves vagyok.
Kinéztem egy kávéfőzőt egy hónapja, de nem tudtam megvenni magamnak. Mondom egy kávéfőzőt. Nem autót, nem gyémántékszert, nem egy 26. táskát: egy kávéfőzőt. Szóljatok, ha sokat akartam.

Luca és kapcsolata - idén januárban

Luca ezután úgy folytatja:

22 éves vagyok.
Terveznem kellene, alakítanom az életem, fixálni a jövőmet, emellett pedig élveznem az élet egyik legjobb időszakát.
DE NEM TUDOM.
22 évesen ugyanis nem látom a jövőm.
Mert az én hazámban, itt, Magyarországon, nincs jövőképe egy 22 évesnek, aki nemsokára megkapja a diplomáját a kezébe. Ami manapság semmit sem ér itthon.
Mert az én hazámban napról-napra él azaz ember, aki becsülettel dolgozik.
Mert az én hazámban vegetálunk.
Mert az én hazámban a 2 felnőtt csak úgy tudja magát eltartani, ha egymásra támaszkodik. Ha nincs egy párod, haverod, akárkid, akivel közösen osztozol a költségeken; 22 évesen mehetsz vissza anyádhoz: aki már szintén nem tud eltartani, mert önmagának is alig jut.
Mert az én hazámban egy friss diplomás nem akar elhelyezkedni a saját végzettségében, amit ő választott anno, hiszen ezt szerette volna csinálni. Nem akar családot. Nem akar: JÖVŐT.
Mert az én hazámban, egy kávéfőzőről csak álmodni lehet.
Remélem, külföldön majd vehetek egyet.

Aztán Lucának hirtelenjében valahogy mégis csak bejött az élet.
"Szerencsétlenségek sorozatának köszönhetően szeptemberben már el kellett búcsúznom az óvodapedagógusi pályától. Azóta a Parlamentben dolgozom egy képviselő oldalán, mint asszisztens. Ha akkor ez az ember nem adja nekem ezt a munkalehetőséget, akkor ma friss diplomásként a Zarában hajtogatnám sírva a női tangákat."

Azóta blogol, politizál és véleményt formál. Mondhatni kemény politikai tartalmú írásokat fogalmaz és tesz közzé. Megváltozott az élete ezzel minden. Az eddig általa írtak tartalma és egyéni  hozzáállása is.

 - Judit is mostani Orbán és a kormány ellenes tüntetéseken tűnt fel a gecizők sorában. A történet szerint: "a barátaival ment tüntetni, vonulás közben egyikük adott neki egy O1G matricát, mire azt mondta, van egy jó ötlete arra az esetre, ha szereznek neki még egyet. Így kerültek a matricák a helyükre," vagyis a csupasz mellére, és amikor véletlenül Fekete-Győr András mellé sodródott, meg is mutatta az eredményt. Az egyik felvételt készítő barátja pedig ország-világnak. Az ellenzéki sajtó felkapta a látványosságot és úgy adta elő, hogy a tüntetés "legszimbolikusabb pillanata volt, amikor egy fiatal lány - két mellbimbóján egy O1G-feliratú matricával - lefényképezkedett a Momentum elnökével, Fekete-Győr Andrással". A 444.hu megszólaltatta lányt, Juditot, aki azt mondta, már szembesült vele, hogy vele van tele a közösségi média, de állítja, az égvilágon semmi nem volt megtervezve.

Később a 34 éves fővárosi lány úgy döntött, hogy a nagy felhajtást kihasználva nemes célra fordítja 15 perc hírnevét. "Gyűjtenék pár Karma pontot magamnak, és némi pénzt a hajléktalanoknak. Árverésre bocsájtom az utóbbi idők legtöbbet látott körmatricáit, és a teljes befolyó összeget egy hajléktalanokat segítő szervezet számára ajánlom fel." Eddig 37 ezer forint gyűlt össze, de Judit maga is felajánlott 100 ezer forintot a szervezet javára - írta a HVG.

"nem akar olyan országban élni, ahol egy ilyen megmozdulás botránkozást vált ki"

Mégis ő érzi magát sértve. Judit ezek után már nem akar itt élni. Ahogy írják: "saját lelki egészsége érdekében inkább nem nézi meg, miket írnak róla különböző felületeken, szerinte ez az ország túlságosan konzervatív, és nem csak azok, akik ezt határozottan vállalják is". Judit szerint nem kell ebbe többet látni, mint ami: egy jópofa, spontán kis polgárpukkasztás.
"Hozzátette, nem akar olyan országban élni, ahol egy ilyen megmozdulás botránkozást vált ki".

- Blanka szintén  a mostanság divatos tüntetésetek során tűnt fel kimondottan trágár és mocskos szájával hívva fel  a figyelmet magára. Vidéki gimnazistaként színpadra lépve szégyenítette meg iskoláját és kezdte ki a köztársasági elnököt a falloszként használt mikrofonjával. Ő volt az a bőbeszédű, aki nem hezitált a bajszos faszt szájára venni. 

 Nagy Blanka minap az ATV kimosdatós műsorában elmondta, nem tudja, hogy most is ugyanezt a beszédet mondaná-e el, de ott és akkor nem tudta volna másképp előadni. Úgy érzi, elvitte a fókuszt a beszédről, hogy sokan csak a nem szalonképes szavakat emelték ki, véleménye szerint elvesz a beszéd értékéből, hogy a „jobboldali" sajtó csak a két trágár kifejezésre koncentrált. Kifogásolta, hogy a kormány kötelezővé tette a nyelvvizsgát a gimnazistáknak, holott sokan anyagilag nem tudják maguknak megengedni a vizsgát, vagy éppen egyszerűen nincs tehetségük a nyelvtanuláshoz, és ez felbőszítette a tüntetés előtt.

"Azt veszem észre, hogy a diákságot a kormány nagyon lenézi. Erre konkrét példa, hogy akik utánam érettségizzenek, már nyelvvizsga kell ahhoz, hogy egyetemre járhassanak. Ebben több kivetnivaló van, mert ez pénzkérdés is, de nem mindenki ugyanolyan tehetséges a nyelvekben."

Az is hozzájárult a felfokozott hangulathoz, hogy több ismerősét is eltávolították az állásából, amikor kifejtették politikai nézeteiket. „Ez két olyan erős példa, ami a diákokat és a felnőtteket is érinti” -mondta.  Viszont olyan országban akar élni, ahol érték a munka ...

*