Mint már szó volt róla, a közpénzből támogatott Juhfesztiválok szervezői fellépőként a cigány-mulatós előadót, alias Kis Grófot hívták meg a III. rendezés alkalmával.
 |
| Kis Grófo Ócsán a városi polgárőrség védő gyűrűjében és Boros Tibor felvezetésében a közpénzből támogatott III. Juhfesztiválon - Ócsai Gazdakör Szervezet, Ócsai Hagyományőrző Egyesület |
Az értetlenül túlajnározott haknisnak Ócsán többen is tapsoltak a színpadra lépése és előadása kapcsán, de a Boros vezette polgárőrség is rendesen kivette a részét a fesztiválműsor folyamán.
Nos, mint ismert, a Kis Grófo nem csak fellépéseivel, hanem más közéleti szerepkörben is a nyilvánosság elé kerül. Az Ócsán május 1.-én fellépő Kis Grófoként ismert személy a rendőrség figyelmét is kivívta, mert nem sokkal az itteni vendégjátékát követően, 2016 nyarán rabosították. Akkoriban a blogunk is beszámolt róla, "garázdasággal gyanúsítja, és rabosította is a rendőrség Kis Grófót" - ahogy értesült a Blikk. A lap úgy tudta, hogy a bulizós cigánytól, és testvérétől a Ceglédi Rendőrkapitányságon vettek ujjlenyomatot.
 |
| (A)Kinek nincs helye az asztalnál - III Ócsai Juhfesztivál ( - szervezők: Rácz János. Radics József, Kerepeczki Ferenc) |
Most azonban más megbotránkoztatást kiváltó hír járja be vele kapcsolatosan az étert. Az ATV-be meghívott vendégként nyilatkozó Grófo előadta, hogy évszázados cigány tradíciók mentén éli az életét, ahol a férfi dolgozik, az asszony pedig otthon neveli a gyerekeket.
- Nálunk abszolút nem szokás, hogy a férfi házimunkát végezzen, a nő
pedig nem dolgozhat. Hála Istennek nem azon a szinten állunk, hogy
kelljen. De olyanról sem lehet szó, hogy az asszony nélkülünk elmenjen
mondjuk mulatni. Ha bármilyen vendégünk van, nem ülhet az asztalunkhoz.
Neki az a dolga, hogy kiszolgáljon minket. De ha van női társaság, akkor
átülhetnek egy másik asztalhoz. Ha nincs, akkor bemegy a konyhába, és
elkezd mosogatni. Én azzal értek egyet, hogy az asszonynak nem kell
hallgatnia, miről folyik a szó a férfiak között - árulta el Kis Grófo, azaz Kozák László az ATV stúdiójában.
A Kis Grófo néven elhíresült Kozák László tévényilatkozata sok konzervatív asszonynál, de más liberális felfogás szerint is botrányos, kirekesztő és megalázó. Egy ilyen hitvallást nem ildomos támogatni és népszerűsíteni, mert antidemokratikus, és semmibe veszi a nők egyenjogúságát.
Kovács Ákos zenészt ennél sokkalta kevesebbért állította pellengérre a balfék sajtó, amikor képes volt azt mondani, hogy "A nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak - a nők dolga a gyerekszülés."
Ebből akkoriban olyan politikai hecce-cáré kerekedett, ami jelképesen felért egy jobb- és baloldali egymásnak feszüléssel.
A sokakat felháborító szavak szerint a nők önmegvalósítását a gyermekszülésnek kellene jelentenie.
Ezt ráadásul Kövér László is megválaszolta: “Nem akarjuk Magyarországot férfigyűlölő nők és a nőktől rettegő feminin
férfiak, a gyermekekben/családokban csak az önmegvalósítás akadályát
látó jövőtlenség társadalmává tenni. Azt szeretnénk, ha fiaink nem csak
tanulhatnák, hanem értenék is Petőfinek ‘Ha férfi vagy, légy férfi’ című
versét, ha lányaink pedig az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt
tartanák, hogyha unokákat szülhetnének nekünk”
Erre aztán tiltakozásul majd felrobbant a bal-liberális oldal és a vele az internet.
A politikus és a popsztár kijelentése ellen tiltakoztak a nőjogi
szervezetek, illetve az internet kreatív rétege is felkapta a témát. A
közösségi hálót elárasztották a szülést, kövér Lászlót és Ákost
összekötő mémek, karikatúrák.
 |
| Kis Grófo megmondta hol a nő helye és mi a mi a dolga - évszázados tradíciók mentén ( - bunyó miatt rabosították, és Beluzsárné Belicza Andrea őrnagy, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője megerősítette:"garázdaság bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Ceglédi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya" ) |
Most kíváncsian várom, hogy a nem éppen konzervatív dáridós, aki mind politikai, mind pedig alja körökben is népszerű, és a rendőrség előtt sem ismeretlen, az a Kis Grófo miként mozgatja meg az ATV-s kijelentésével azokat, - köztük nőszervezeteket, jogvédőket, - akik anno annyira rászálltak a szülést szorgalmazó előadóra illetve a témákra.
Mert ügyebár ha a szülés az érvrendszerük szerint nem kimondottan olyan - diszkriminatívan - női dolog, mint a Kozák (Grófo) László szerinti konyhai mosogatás, vagy az egyazon társaságbeliség, akkor most nagyon önmaguk ellen vallanak.
Ezzel az ellentételezett jelenséggel pedig nagyon kilóg az a politikai lóláb, amit annyira nem szerettek volna akkor áltatni láttatni.
Szóval miként is állunk akkor a nőkhöz?
Hogy is van ez mű(-)fajilag?
Femina.hu nyomán
*
4 megjegyzés:
Kedves Admin! Édesanyádról nincsenek fotóid? Nem értem, hogy egy ilyen bulvártémához, miért a rólam készült képeket használod fel? Inkább rakjál fel a mamádról, ó lehet, hogy nő volt!
Ahogy Boros Tibor anyjáról nem teszünk említést és nem rakunk ki képet,és ahogy Pásztor Gábor anyját nem hozzuk elő a blogon, úgy talán ezeknek a polgárőr-személyeknek sem kéne más anyját felemlíteni vagy avval foglalkozni, a saját közszolgálati dolgaik helyett, hiszen ők nem részei a közéletnek. Ahogy Boros anyuka, vagy Gábor anyja sem közszájon forgó személy, úgy másé sem. Nem tudom, hogy a polgárőrök közül miért csak ez a két fickó veszi a merszet az ilyen megnyilvánulásokra? Nem hiszem, hogy az Országos Polgárőr Szövetségnél így vagy erre készítik fel a tagokat. Nem gondolom, hogy a közterületen úgy kezd szolgálatban hogy bárki anyját előhozná, vagy előhozhatná. Már a mostani visszatérő anyázása is több a megengedhetőnél. Ez pont annyit tesz, hogy a pszichés, azaz a személyi alkalmatlanságot igazolja. Egy polgárőr soha nem lehet közönséges. Egy mögöttes szülő soha nem kerülhet felemlítésre egy eset során. Ezt Boros és társa Pásztor nem képes abszolválni. Így nem lehet a polgárságot szolgálni. Anyakomplexussal nem lehet közérdeket szolgálni. A szülő nem közérdeklődésre számontartott személy. A közpénzből finanszírozott közszolgálat ellátására hivatott polgárőrnek a saját viselt dolgairól,cselekedeteiről kéne nyilatkoznia. Ezek a közérdekű dolgok. Arról kéne szót váltani, amiben szerepet vállal. Amiről valójában szó van itt. Egy olyan ember támogatásról, aki annyira nem becsüli meg a nőket, ahogy egyes polgárőrök a saját anyjukat sem. Mert ügyebár ahogy itt nyilatkoznak, úgy ez a Kis Grófo is képes. És ezt az embert az ócsai polgárőrök díszkísérik a helyi fesztiválon. Na, ez az a közszolgálati és közéleti esemény, amiről lehet szót váltani. Persze, hogy az ócsai fellépő más eseti dolgai is közérdeklődésre számon tartott jelenség. Ez összefüggésében érinti a városunkat a fesztivált és a polgárőrséget. Ezek a dolgok együtt járnak, ahogy az a képen is látható. Elvégre akit ide hívunk, azt felvállaljuk és ahogy felléptetjük úgy a személyes dolgait is elfogadjuk. Így és ezzel együtt kísérjük figyelemmel, ahogy az élet más vonatkozásában is figyelemmel kíséri a sajtó és az emberek. Elvégre ha ez a polgárőrség életében egy fontos és kiemelt esemény volt, akkor ez a lakosság köreiben is így jelenik meg, majd érvényesül. Ha ez bulvár, akkor az volt ez akkor is, amikor itt fellépett, valamint akkor is, amikor csoportosan mellé álltak és boldogan nyomon kísérték. Az említett képet tekintve a fesztivál során sem vették zokon ezt. A megosztott felvétel aztán nem személyes ábrázolás, hanem közösségi (csoport)kép, ami egy fontos, illetve kiemelt közéleti eseményen készült, ráadásul kimondottan jól illusztrálja az adott programot, aminek során a meghívott és látható vendégfellépő fő attrakció volt. Itt pont látható, hogy miként kezelik szolgálatban a célszemélyt. Ez a pillanatkép a fesztivál fő programjának egyik meghatározó részletét ábrázolva mutatja be a polgárőri munkát és adja vissza azt a nevezettel közösséget alkotva. Nem véletlenül járta be az internetet, és jelenik meg visszatérőn ez a kép a fellépőről, a fesztiválról, vagy a polgárőri munkáról szólva, illetve annak tárgyi vonatkozásában. Ugyanis mindez benne van az adott pillanatban és a megjelenő ábrázolásban. Ennél jobb és meghatározóbb képi felvétel talán nem is jellemezhetné azt, amiről a blogbejegyzés szól. Kis Grófo kinyilatkoztatása vendégszereplése, megbecsülése illusztrálásához ez egy kimondottan jól illő képi anyag. Köszönet érte a rajta szereplőknek és Börcsök Katának.
Az ártatlanság vélelme, a bíróság jogerős ítéletéig MINDENKIT megillet! Oszt Jó Napot!
FELHASZNÁLHATÓ-E SZABADON AZ INTERNETEN TALÁLT KÉP?
2016. március 24.
Az illusztrációk, képek, sőt szinte bármely művészeti ágazatba tartozó alkotás napjainkban már rendkívül könnyen kereshető, hozzáférhető és letölthető az interneten. Bár az köztudomású, hogy a világhálón fellelhető szöveges tartalmak felhasználása minősülhet plágiumnak és legalább a forrást meg kell jelölni, kevesebben fordítanak figyelmet ugyanerre a kérdésre például a képek letöltése és felhasználása esetén. A kiindulás pedig ebben a helyzetben is ugyanaz: ezek az alkotások szerzői jogi védelem alatt állnak és nem feltétlenül használhatók fel engedély és a jogdíj megfizetése nélkül.
A szerzői jogról szóló törvény kimondja ugyanis, hogy az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása szerzői jogi védelem alá tartozik. A jogszabály a teljesség igénye nélkül részletezi is azt, hogy mi minősülhet ilyen alkotásnak. Ezek lehetnek például: irodalmi mű, nyilvánosan tartott beszéd, színmű, zenemű, film; de vannak kevésbé egyértelműek is, mint a rajzolás, festés, szobrászat útján létrehozott alkotás és azok tervei, illetve a fotók. Ebből ered, hogy ezek nem használhatók fel szabadon, akkor sem, ha például az interneten nyilvánosságra hozták őket és látszólag semmilyen technikai akadály nem állja útját a letöltésnek és magáncélra szóló felhasználásnak. A fent idézett törvény alapján ugyanis a szerző kizárólagos joga a mű egészének vagy valamely azonosítható részének bármely formában történő, gyakorlatilag bármilyen felhasználása és a felhasználás engedélyezése. Azt is rögzítik a szabályok, hogy a felhasználás engedélye esetén az alkotó díjazásra tarthat igényt, melyről csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a szerző. Ráadásul ezt a jogot a törvény egy hosszú időtartamhoz köti, ugyanis végig fennállnak az alkotó életében és halálától számított 70 éven keresztül. Sőt, a védelem akkor is fennáll, ha a szerző személye nem állapítható meg; ilyenkor a 70 év az első nyilvánosságra hozataltól számítandó.
Aki tehát teljesen jogszerűen akar eljárni, csak olyan képet használ fel, amellyel kapcsolatban kétséget kizáróan megbizonyosodott arról, hogy a felhasználásához a szerző engedélyt adott vagy a védelmi idő eltelt. Ennek hiányában polgári- és büntetőjogi következményei is lehetnek a jogosulatlan felhasználásnak, érdemes tehát figyelni erre.
dr. Rózsa Petra
Megjegyzés küldése