Ócsa nem hisz az államosításban - prédává tették a közétkeztetést - ismét a Ts Gastro kapta a milliárdos üzletet

Többek véleménye szerint a közbeszerzés nem más, mint az intézményesített korrupció.  Mindez azt látszik igazolni, hogy a közvélemény nem bízik a közbeszerzési eljárások pártatlanságában. 

És hogy még fokozzuk a hangulatot, feltesszük az ismert kérdést, miszerint ki nem hallott még a párt-közeli cégek, vagy cégcsoportok térnyeréséről akár a közbeszerzések során? 

Újabb lesújtó elemzés a korrupcióról – Így lopják szét...

A hírekben külön kategorizálják már a liberálisokhoz, a pártokhoz köthető, vagy un. kormányközeli, társaságokat, ahogy már létezik simicskás cég, meg habonyos (stb) érdekeltségű más egyéb is. Mindez bizony egy képletes igazolás arról, hogy a társadalmunkat átszövi az a jellegzetes döntéshozatali-gazdasági mechanizmus, amit többen korrupcióként nevesítenek.

Wikipédia szerint:

A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) vagy megvesztegetés olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról.

Egyöntetűen elfogadott definíciója nincsen, mint ahogy a korruptnak tekintett tevékenység határai is kultúráról kultúrára és korszakról korszakra változnak. Egyes definíciós kísérletek a közérdek vagy a társadalmi feladat fogalmán alapulnak, mások a piaci folyamatok elnyomásán.

Magyarország közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban a korrupt harmadhoz tartozik.

Ócsán is sokan hallottak már a korrupcióról, de valójában még senki sem találkozott vele.  Így azt sem tudjuk, hogy valójában létezik-e. Olvasni, és a hírekben azonban hallani róla. Statisztikája  is létezik. Csak az átláthatóság, a kézzelfoghatóság hiányzik.  

Akkor most miről beszélnek? Valójában miről is van szó?  Olvassunk bele a történésekbe.

Állami alibitendereztetés folyik - "Az önök példája is megmutatja, hogy a közbeszerzés ma Magyarországon csupán alibi, erre én is számos konkrét bizonyítékot találtam különféle pályázatokban" - nyilatkozta Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője a Népszavának

Hadházy Ákos egykoron volt fideszes politikus már egyfajta korrupcióinfós csatornát tart fenn, a közvélemény tájékoztatására.  A jelenlegi LMP-s politikus szerint: 

"A pénzek szétosztásáról, a pályázatok kiírásáról a mindenkori kormányzat dönt, ezért ha a pénzek nem a megfelelő kezekbe kerülnek, akkor ez a felelősség is őket terheli! Az Orbán-kormány ebben a tekintetben egy új “minőséget” vitt a rendszerbe. Már-már nyíltan, a látszatra sem adva játsszák saját holdudvaruk, vazallusaik kezére azokat az összegeket, amiknek egész más célt kellene szolgálniuk. Az általuk működtetett rendszer egyrészről olajozott pénzszivattyúként működik, biztosítva a haverok és a saját gazdasági megerősödésüket, másrészről viszont látszanak a repedések és azokat egyre nehezebb lesz eltakarni.

Nagyon sok pályázatnál lóg ki az a bizonyos lóláb és az LMP szilárd elhatározása, hogy ügyek tucatjainak bemutatásával, a feljelentéseken túl a nyilvánosság erejével fogja térdre kényszeríteni ezt a velejéig romlott rendszert."

 Hofi Géza rövid, de annál találóbb meghatározása szerint korrupció az, amiből kihagyják az embert.

Magyarországon évek óta nem tudta leközöltetni két korrupciókutató szociológus az egyik kutatásáról szóló cikket

Jávor István, az ELTE Szociológia Tanszékének egyetemi docense és Jancsics Dávid, aki szintén az ELTE-n végzett szociológus, jelenleg a City University of New York kutatója a szervezeteken belüli korrupció működését próbálta meg tudományosan leírni a szervezetek hatalmi viszonyai alapján.

Így írják ki a pályázatokat: 
Vegyük például a közbeszerzéseket. A két magyar kutató szerint egy korrupciós helyzet általában nem olyan egyszerű, hogy egy szervezet vezetője vagy a politikus megállapodik egy baráti céggel, és a cég megkapja a megbízást. Ebben tevékenyen részt kell vennie egy apparátusnak is, amelyik érti, tudja, hogy miről van szó, és megoldja, hogy a közbeszerzés legális legyen, műszaki szempontból ne legyen szakmaiatlan, és jogilag is felépített legyen, amiben ott van a kiskapu, amit előre megbeszéltek a vezetőik.

Azt, hogy a résztvevők mit miért csinálnak ebben a rendszerben, egy bonyolult alkurendszer és hatalmi viszonyok határozzák meg. Ha kiírnak egy közbeszerzési pályázatot, ami arra van, hogy egy kiszemelt cégnek juttassanak állami pénzt, ahhoz az kell, hogy két vezető, például egy polgármester vagy politikai vezető megegyezzen a baráti vállalkozóval. Utána viszont a pályázati dokumentációt valakiknek úgy kell megírniuk, hogy az működjön. Ők a középszintű dolgozók, szakértők a minisztériumban vagy a hatóságnál, akik például kikeresik azokat a műszaki paramétereket, amelyek alapján a kiírás csak az X Kft.-re fog passzolni.

 

Egy magas beosztású kormányzati hivatalnok a következőképpen jellemezte a közbeszerzések testre szabását:

„Amikor kiírsz egy pályázatot, azt nem könnyű úgy megcsinálni, hogy a barátod nyerje meg... akkor elkezdődik egy ilyen pár hónapos kavarás. Ezalatt te keresed a barátod cégében azokat az apró jellegzetességeket, amik a pályázatban majd elvárásként fognak megjelenni. Például, hogy az elmúlt X évben ilyen és ilyen speciális szaktudással rendelkező emberek dolgoztak a cégnél... meg ilyenek. Eléggé óvatosan kell ezt csinálni, mert egyrészt ki kell zárnod a konkurenciát ezzel, de közben védve kell, hogy maradj. Ki kell alakítanod egy követelményrendszert, aminek csak a barátod felel meg. Az egész tenderdokumentációt rá kell szabni, de mondom óvatosan, mert vannak olyan projektek, amiket nem csak a Közlönyben, hanem uniós közlönyökben is meg kell jelentetni.” 

Előzetesen megkérdezik például a potenciális versenyzők körében, hogy kinek milyen referenciái vannak, kitalálják, hogy a baráti cégnek milyen egyedi műszaki paraméterei vannak, és azokat teszik bele a kiírásba. Lényegében ipari kémkedést végeznek. Megnézik azt is, hogy miben rossz a baráti cég, és azt nem teszik bele a pályázatba vagy csak alacsony pontozással. Erre a jelenségre Jávor István egy külön fogalmat is alkotott, és azt mondja, hogy a középszint korrupciós tevékenységének egyik fontos ismérve, hogy az elvárt eredmény érdekében technicizálja a kiírásokat.

Az elmélet tehát ismert, a séma adott.

Ezek után a helyi közétkeztetésről szólni - úgy, hogy közben azt, amit eddig megtudtunk, felejtsük el, - bizony nehéz.

Ócsán a Bukodi-Horváth kettős volt az, aki a helyi közétkeztetést a Hungast megyei kivonulását követően ismét vállalkozói kézbe kívánta adni.  

A korábbi testület ezt még sikeresen elhárította, mert az akkori képviselők közt voltak még olyanok, akik ezt nem voltak hajlandók megszavazni. Ócsa lakossága azonban a helyhatósági választások alkalmával őket kiszelektálta a közéletből és egységes pártarculatot képviselő gárdát választott, s hatalmazott fel önmaga képviseletébe, az önkormányzati apparátusba. Ezek a derék emberek azonban annyira pártkatonák, hogy szinte ellentmondást nem tűrve képesek bármilyen vezetői előterjesztést megszavazni. Így a helyi lakosság valós képviselete általuk áthág, egy párt arculatának képviseltébe, ami ugyebár nem azonos azzal az érdekkel, amit a lakosság nevében képviselni illenék. Vagyis az össznépi érdekkel szemben képesek olyan párt-, vagy más vezető elöljárói érdekeket is felvállalni, képviselni és megszavazni, ami nem éppen egyezik a lakosság céljaival. 

A gyerek- és diákétkeztetés jó üzlet - ők az egyik legkiszolgáltatottabbak

A helyi közétkeztetési ellátás pont egy ilyen sarkalatos ügy lehet.

Misem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Lázár János februárban már beszélt annak lehetőségéről, hogy több szolgáltatás mellett a menza biztosítása is az állam feladata lenne. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta, ha jól szervezik meg a szolgáltatást, akár csökkenhetnek is az árak, hiszen a közétkeztetésben jelenleg részt vevő magáncégek főképp a profit megszerzésében érdekeltek.  

Ebben a profitszerzési célzatban nagyon igaza van a miniszternek. De ki ne tudná ezt valójában, amikor országszerte úgy írtak ki közétkeztetési pályázatokat, hogy az étkeztetést végző nyertestől mást és többet is vártak, mint maga a közétkeztetés feladata. 

Számos esetben az önkormányzatok nem csak az étkeztetéssel járó (amúgy a vállalkozónak hasznot termelő, nyereséges) feladattól kívántak megválni, hanem a foglalkoztatott állománytól is.  Ezzel szerintük pénzt takarítanak meg, ahogy azzal is, hogy a meglévő infrastruktúrát és a meglévő eszközállományt is átadják a vállalkozóknak.  Számos esetben olyan invesztíciók, új beruházások és tárgyi eszközök kerülnek így maszek és nyereséget termelő használatba amelyekért egy adott város adófizetői korábban sokat áldoztak. 

Más esetekben olyan elvárásokat is képesek az önkormányzati kiírásokban támasztani, hogy a pályázó az étkeztetési ellátáson felül, még különböző kialakításokat, építészeti-, gépészeti fejlesztéseket is hajtson végre, amit korábban a fenntartó elhanyagolt, vagy el sem végzett.  Természetes elvárás, hogy ezek mellett még termelje ki az önkormányzat pénzét, a saját nyereségét, az invesztíciót, a beruházáshoz szükséges fejlesztést, a béreket és még az ellátás színvonalát is emelje. 

Na ez, az ami általában nem jön össze.

A vállalkozások a bekerülés esetén azonnal racionalizálnak. Komoly számítások alapján megtervezik a nyereség eléréshez szükséges felállást. Ennek általában mindig egyes főzőkonyhák és az alkalmazottak esnek áldozatul.  A helyben készül étel adottsága sok helyen megszűnik és badellás kiszállításra cserélődik.  Ezzel az a baj, hogy a korábbi konyhából tálaló lesz, az étel mennyisége pedig szigorúan az előírt, és a badellába betálalttal fog megegyezni. Mindez azzal jár, hogy az ebéd másutt, netán korábban fog elkészülni és többet fog állni, vagy utazni, mint amihez hozzá voltak szokva.

Ott ahol a konyha marad, ott gazdasági kapacitásnövekedést hajtanak végre, ami egy adott emberre több étkező kivetítését jelenti. Vagyis, és akár egyazon létszám képes legyen több étel előállítására, és magasabb étkezőlétszám ellátására. Ez a konyha többet és gazdaságosabban fog teljesíteni, ami nem mindig jár minőségi előrelépéssel. A költséghatékonyság a megrendelések bonyolításában a nyersanyagfelhasználásban is meg fog nyilvánulni.  Bevett szokás a nagymennyiségű (tömeges) árurendelés, ami olcsóbb beszerzést tesz lehetővé, de egyben be is határolja a felhasználható áruféleségek sorát.  Mindez persze nem jelentkezik előnyként a fogyasztónál, mert az olcsóság nem a mennyiségi-, vagy minőségi növekményben fog kiütközni, hanem a költséghatékonyságban. Vagyis, azzal, hogy az alapanyagok behatároltak és jobban kiszámíthatókká válnak, nem fog a gyerekek tányérján többletként jelentkezni.  A gazdasági tevékenységet és a tényezőket meghatározzák azok a vállalások, amit a szerződő felek a kezdeti megállapodás részeként lefixáltak.  

Menzamutyi – ez volt az ellenzék által legtöbbet használt kifejezés

A Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtónyilatkozata egy rövid ideig megzavarta a maszekokat, és részint blokkoltra a pályázatokat. Aztán úgy tűnik a felek mégis csak észbe kaptak, és ismét úgy sáfárkodtak a közvagyonnal, mint akik nem hisznek a közétkeztetés államosításában.

A ráncfelvarráson átesett rendszerben pedig jelentős a magánvállalkozások szerepe. Az önkormányzatok többsége saját működtetésű konyhákkal látja el a feladatot, de 30-40 százalékuk közbeszerzési eljárással választja ki – jellemzően 3-10 évre – a szolgáltatót. 

A javaslatról, amely szerint teljes egészében elvennék a terület felügyeletét az önkormányzatoktól mintha megfeledkeznének a felek. Pedig Lázár János korábban azt mondta, ha jól szervezik meg a szolgáltatást, akár csökkenhetnek is az árak.  

Mégis meghirdették a konyhákat és vele együtt az étkező létszámot.

Valahogy Ócsán is így állhattak a dolgokhoz.

Ha visszatekintünk a városra, akkor az ismert, hogy a Bukodi-Horváth alkotta vezetés az önkormányzat képviselőtestületének jóváhagyásával 2015 nyarán hirdette meg a város étkeztetését konyhástul, személyzetestül és az ellátandókkal együtt.  A hirdetmény  "Közétkeztetési szolgáltatás nyújtása Ócsa város közigazgatási területén" címszóval jelent meg, 2015.08.12. közzétételi dátummal. 

Az eljárás (ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő) 09. 01.-vel zárult.  

 

Bukodi már rég kiárusította volna a konyhát, csak az "ellenzéki képviselők" blokkolták

Ezzel a közbeszerzéssel úgy 1000 adag étkező ebéd ellátását és ebből majd 650 fő háromszori étkezését kell biztosítani. A szolgáltatást 2020. májusáig, további opcióként 2025.-ig kívánják megbízásba adni. Vagyis jóval az elkövetkezendő önkormányzati cikluson túlmenőleg. Az ajánlati elbírálásban a helyben lakók foglalkoztatása csak 20 pontot ért. Vagyis elenyésző mértékű volt az önkormányzati elvárás a jelen dolgozók foglalkoztatására, vagy megtartására. Legjelentősebb súlyszámítással a nettó ajánlati ár (50) és a mintaétlap (40) súlyszám-értékkel bírt. 

Ennek az a lényege, hogy a pályázók által benyújtott mintaétlap alapján (szerint) képesek akár eldönteni, hogy ki legyen a nyertes, mivel a cégek már ismerik a piaci és az egymáshoz viszonyuló árajánlatok viszonyulásait, így pusztán szubjektív tényezők szerint képes a bírálóbizottság nyertest választani.

A szerződés eredetileg becsült összértéke (adott esetben)

      1001414500  HUF

A szerződés végleges összértéke

1041471950  HUF 

2015-ben a Ts Gastro Kft-t hozták ki nyertesnek. Második a Junior lett, míg harmadsort a Hungast került feljegyzésre. 

Ez a közbeszerzési eljárást (szerződés odaítélése) a Red Flags értékrendszerében 3 vörös zászlót kapott.

A Red Flags egy olyan alkalmazás, amely segít megtalálni korrupciós kockázatokat tartalmazó közbeszerzési dokumentumokat különféle algoritmusok, indikátorok alapján. Az, hogy egy közbeszerzési dokumentum kockázatot tartalmaz, természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy az eljárás korrupt, inkább egy erős jelzés, hogy érdemes odafigyelni bizonyos részleteire. Az alkalmazás célja, hogy segítse a korrupció megelőzését és feltárását, állampolgárok, újságírók és természetesen a hatóságok számára. Az oldal folyamatosan bővül új funkciókkal, ezért érdemes rendszeresen visszalátogatni és feliratkozni az automatikus értesítőre.
 

A Red Flags a K-Monitor, a PetaByte és a Transparency International Magyarország közös projektje, amely az Európai Bizottság támogatásával jött létre. Az itt megjelenő információk nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió álláspontját.

A projekt az Európai Bizottság Belügyi Főigazgatóságának, Bűnmegelőzési és a bűnözés elleni küzdelem programjának támogatásával valósult meg.

A vörös zászlók mégis csak figyelmeztetnek valamire. Jelen esetben Ócsára, és annak közbeszerzésére. 

És hogy ez mennyire valós, arról nem mi hanem a tények nyilatkozzanak. 

2015 szeptember 15. napján megtartott rendkívüli ülésen a Junior Zrt és a Hungast 14 Kft ajánlatát a 165/2015. (IX. 15.) számú ÖK határozatban foglaltak szerint érvénytelennek minősítette, míg a 166/2015. (IX. 15.) számú ÖK határozat szerint a Ts Gastro Kft ajánlatát a hiánypótlásokkal érvényesként elfogadta, 25 fő helybenlakó foglalkoztatása mellett.

2015 október 27.-én a soros önkormányzati ülésen Bukodi Károly polgármester tájékoztatást ad arról, hogy a TS Gastro Kft. az utolsó pillanatban elállt a szerződéstől. 

"Két dolgot kell tenniük, egyrészt a szerződéstől való elállást tudomásul veszik, másrészt pedig kéri a testület felhatalmazását, hogy egy következő eljárásra, közbeszerzési árajánlatokat kérjen be." 

Az ezt követő döntéshozatalban 7 képviselő vett részt, akik 7 igen (egyhangú) szavazattal az  193/2015. (X. 27.) számú ÖK. határozatban foglaltak szerint a közbeszerzési szerződés teljesítési  kötelezettség alól mentesítette a Ts Gastro-t. 

A járulókés költségterheket kimondatlanul a felek viselték, így Ócsa Város Önkormányzat sem bánatpénzre, sem kártérítésre nem tartott igényt.  A polgármester által nevezett új közbeszerzési eljárás lelendő költségeit így a kedves képviselőink a város terhére (a mi teherviselésünkre)  átvállalták.

Ezen testületi ülés utolsó napi rendi pontjaként az "egyebek" alatt Buzáné Icsó Zsuzsanna az ócsai Városüzemeltetési Kft. ügyvezetője elmondja ami felháborítja őt, és a „huszonvalahány” dolgozót is.

A most tárgyalt közbeszerzési eljárás vonatkozásában az Ócsai Kisbíróban megjelentettek kapcsán kifejti, ha erre az újságra az lenne ráírva a fejlécben, hogy Ludas Matyi Szatirikus Hetilap, akkor ő egy szót nem szólna. De, hogy a saját önkormányzatuk szerkesztője, aki az önkormányzattól kapja a fizetést, „ilyen hülyeséget leír” az mérhetetlenül felháborítja.

Most neki mindent be kell bizonyítania, azért mert valaki felelőtlenül leír valamit és utána sem néz annak, hogy miket „irkatyol”?  Jelen állás szerint négy konyhával főznek az önkormányzat területén. A két legmesszebbre lévő konyha egymástól 1,5 kilométerre van. Felháborítónak tartja azt is, hogy két éven keresztül „szórakoznak” a dolgozók idegeivel. 

Az ügyvezető előadására véleményezésre, észrevételezésre, vagyis reagálásra és viszontválaszra nem került sor. A hét képviselő, köztük a polgármester és az alpolgármester, mintha csak valami közömbös dolog lenne az egész, szó nélkül hagyta a panaszt.

Szöllösi Attila Pécel város Polgármestere, Takács Zsolt TS Gastro ügyvezető, Szűcs Lajos Országgyűlési képviselő, Ságodi Nándor TS Gastro ügy vezető (- konyha bemutató Pécelen) - mfor.hu

Közben  2015 október 15.-én, vagyis egy hónapra a nyertes kihirdetését követően a blogunkon megjelent egy írás, mely az Ócsát is ellátni szándékozó Ts Gastro-nál tapasztaltakról számolt be;    Több ezer gyerek veszélyeztetése - húsbavágó ügy az étkeztetés ( - Ócsán a TS Gastro biztos jó lesz a népnek) - címmel. Ebből kiderül, hogy az Ócsán pályázatot nyert TS Gastro Kft egyik telephelyét vizsgálta a Nébih.

A Ceglédi Önkormányzat sajtósa, Szokolai Attila az újságíróktól értesült róla. Ezek szerint a közétkeztetési feladatokkal megbízott szolgáltató, A TS Gastro „elfelejtette” értesíteni az önkormányzatot a történtekről. A TS Gastro közölte: "az egyik telephely konyháján nem az előírásoknak megfelelően jelölt élelmezési nyersanyagot találtak, amelyeket a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően meg kellett semmisíteniük.”

Újságírói érdeklődésre Takács Zsolt, a TS Gastro Kft. ügyvezetője azzal a magyarázattal állt elő, hogy bár a NÉBIH ellenőrei valóban nagy mennyiségű lejárt szavatosságú (magyarán romlott) húst, tejterméket és egyéb élelmiszert találtak, de azt már maguktól is ki akarták dobni, csak a NÉBIH ellenőrei megelőzték őket

Amit ott tapasztaltak, az egyetlen közétkező számára nem lehet öröm.
 
Takács Zsolt közel egymilliárdos vállalkozást épített fel öt év alatt, amely száz százalékban magyar tulajdonban van. A válság közel sem gazdaságélénkítő évei alatt, s mindössze 24 évesen indította el a TS Gastro Kft.-t; - a cég gyermek-, és közétkeztetéssel foglalkozik.

Konyhanyitás a Ts Gastroval - Szűcs Lajos országgyűlési képviselő Ócsáról, Ságodi Nándor TS Gastro ügyvezetője, Pécel város Polgármestere, és nem utolsóként nyakkendőben Takács Zsolt a TS Gastro ügyvezetője.

 Ócsa közétkeztetésének megnyeréséhez ez nem okozott problémát.

2016 májusában Bukodiék ismét pénzt fektettek a Közétkeztetési szolgáltatás nyújtása Ócsa város közigazgatási területén című közbeszerzési eljárásba, a kiírásába, nagyon rövid határidővel, mert a május 18.-ai szerdai közzétételt követően csak két munkanap marat a jelentkezésre, hiszen 23.-án hétfőn már zárták is a pályázatot.

Egyes vélekedések szerint ez a Ts Gastro-nak volt megjátszva, hiszen Ő volt az, aki rendelkezett a korábbi győztes anyaggal és azzal a többlet háttér-információval, ami elég bennfentessé tehette a mostani nyerésre. Ezzel valószínűleg az ócsai önkormányzat (vezetésének) céljai is teljesülhettek.

A kiírás feltételei alig változtak. Összegszerűségben emelkedett, mivel most 1 373 165 000.00 forintban határozták meg (szerződés összértéke) az üzletet, illetve a helyben foglalkoztatottak súlyozott pontszámítását a felére csökkentették és meghatározták, hogy a szerződés egy alkalommal 60 hónapra meghosszabbítható.

A nyertes ismét a Juniort megelőzve a Ts Gastro lett. A korábbi fiaskó nem számított és ezért még veszteség sem érte a céget.

A hírek szerint a céggel az önkormányzat már szerződést is kötött. Az is körvonalazódni látszik, hogy a mostani főzőkonyhák és a korábbi személyzet számát jelentősen lecsökkentik.  A város által épített és berendezett új óvodai konyhát megtartják.  A megmaradó dolgozókkal titoktartási nyilatkozatot íratnak alá.

A szolgáltatási árak már adottak, az csak majd később fog változni.  

A   történetnek ezzel azonban még nincs vége.  A szolgáltatás valójában csak most kezdődik.

A Transparency International már a 2013-as vizsgálata során jelezte: azokat az állami intézményeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizniük, a Fideszhez lojális vezetők irányítják. A hazai jogalkotás pedig a közérdek helyett sokszor a politikai hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálja. Ahol nem bizonyult elegendőnek a vezetők lecserélése, ott a jogszabályok átírásával tovább gyengítették az ellenőrző szervek hatalmát, jogszabályi akadályokat gördítettek a civil kontroll útjába, vagy egyes gazdasági érdekcsoportokat hoztak helyzetbe. 

Mindezeket figyelembe véve, egyelőre nyoma sincs annak, hogy valaha is javulás fog majd bekövetkezni a hazai korrupcióellenes küzdelemben.

(A fentiekben szereplő érintettek (magánszemélyek, közvetítők, cégek, társaságok, és eljárások) tisztessége és jóhiszeműsége megkérdőjelezhetetlen.)

A népítélet, a szóbeszéd azonban ettől eltérő véleményt is képes alkotni.

*