Nem szoktam sokat foglalkozni magammal - már ami a blogolást illeti, - de nem a napi kenyértermelő teendő mellett más világi, (értsd közösségi) dolgokkal foglalatoskodni nem igazán jó buli.
Sose tudhatod, mivel kelted fel az emberek érdeklődését, vagy mi az, amivel egy kiskirály lelkébe lépsz. El képzelni sem tudom, hogy, amikor sem időm, sem kedvem nincs a világ és szűkebb kisvárosunk szennyesével foglalkozni, akkor mitől válik egyszerűen fontossá a külvilágnak a blog. Érdekes megtapasztalni, azt a növekvő látogatottságot, amit a legutóbbi napok produkáltak. Pedig semmi új nem született itt. Viszont jó érzés megtapasztalni, hogy a régebbi bejegyzések is képesek aktualizálódni.
Soha nem nem tudjuk, mikor melyik bejegyzéssel mekkora érdeklődést váltunk ki egy közönyösnek vélt szűkebb közegben. Azonban az internet tágította tér csodákra képes. Elvégre a világhálón a blog mindenhol elérhető, ahol csatlakozási lehetőség van a netre. Így bárhova is viszi a sors, a háló elérhetőséget és összeköttetést biztosít.
A mi kisvárosi problémáink, a napi gondjaink itt tágabb teret nyernek. Ezekkel és ezen át velünk ismerkedhetnek meg a távolból. A mi életünkbe nyernek betekintést és az itteni elcseszett vezetés elfuserált dolgain csodálkozhat a nagyvilág. Azokon a helyi történéseken (nagyrészt) ami az itt élőket foglalkoztatja. Mindezek kihatnak a mindennapjainkra az életünkre. Akár a kedélyünket borzolja, akár csak az ingerküszöb alatt marad a hangulat, az olvasót mégis csak érdekli, hogy mi zajlik körülötte. Mert itt az is képes a megjelenése által hírré válni, ami amúgy nem lenne publikus.
Szóval nem unatkozunk itt a színfalak mögött, akkor sem, ha nem kerül fel új bejegyzés. Elvégre a szenzációt, az elgondolkodtatót, vagy a botrányos történéseket nem mi produkáljuk, hanem az élet. Mi csak lejegyezzük, megmutatjuk, beszámolunk róla. Erre azonban nincs mindig szabad kapacitás.
A napi hír adott, csak sokszor feldolgozatlan. Az idő és a pénz dominanciája megöli erre fordítható szabadidőt. Ilyenkor érdemes visszalapozgatni, és akár újraolvasni régebbi történéseket, hogy azáltal visszaigazolást nyerhessünk a ma dolgaihoz.
Ez, és a tényállóság, ami a napi látogatottságot hozza. Köszönet érte az olvasónak.
L.Z. és a többiek
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése