Amerika szinte mindenütt provokál - ha nem állnak le, több háború és nem csupán helyi konfliktus várható

Kína békeszerető ország, de nem fog meghátrálni, ha a közvetlen szomszédságában folyamatosan az érdekeit veszélyezteti az Egyesült Államok.

Dél-kínai-tengeri katonai konfliktus veszélyére figyelmeztet a kínai média.

A dél-kínai-tengeri területi viták sokkal bonyolultabbá váltak az Egyesült Államok beavatkozása által, és ha az amerikai jelenlétet fokozzák a térségben, Kínának adott esetben képesnek kell lennie arra, hogy megfizettesse e beavatkozás árát Washingtonnal - szögezik le a Global Times című napilap keddi szerkesztőségi cikkében, amelyet kínai és angol nyelvű változatában is megjelentetett.

A szerkesztőség emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban két repülőgép-hordozóját is a térségbe vezényelte flottakötelékével, s - szerinte - mint a régió legerősebb hatalma, engedelmességet vár Kínától.

Kína kedden csaknem egyhetes hadgyakorlatot kezdett a saját felügyelete alatt álló, de Vietnam által is magának követelt, dél-kínai-tengeri Hszisa/Paracel-szigetcsoport térségében. A lap úgy véli, ha az amerikai haderő jelenléte fokozódik, és ezt Pekingben közvetlen veszélynek ítélik az ország biztonságára nézve, akkor megfelelő válasz, ha Kína maga is hadgyakorlatokat tart. 

A kialakult helyzetet  tovább élezik, hogy az Amerikával szövetséges Japán vadászrepülők kínai vadászgépeket vettek célba a Kelet-kínai tenger felett.

Tokiói katonai források a kelet-kínai-tengeri területeken, illetve azok felett fokozott kínai katonai aktivitást tapasztalnak: az elmúlt három hónapban körülbelül 200 alkalommal.

Japán F-15-ös típusú nehéz vadászrepülőgépek veszélyes helyzetet teremtettek a Kelet-kínai-tenger felett Kína légvédelmi azonosítási zónájában (ADIZ) azzal, hogy tűzvezető radarjukkal befogták a kínai légierő két Szu-30-as vadászgépét - tájékoztatott a kínai védelmi minisztérium közleményére hivatkozva a helyi média kedden.

A beszámoló szerint miután a kínai fél (válasz)lépéseket tett, a japán repülők távoztak. Az eset még a múlt hónap közepén történt, további részleteket az incidensről nem közöltek. 

A védelmi tárca megállapította, hogy a japán vadászrepülők "provokatív lépésükkel" könnyen balesetet idézhettek volna elő, amelyben mindkét gép személyzetének biztonsága veszélybe kerül, és ezzel aláásták volna a térségi békét és stabilitást. Peking szerint a japán repülőgépek "nagy sebességgel" közelítették meg a "rutin járőrtevékenységet" végző kínaiakat. 

A közleménnyel megerősítették a japán légvédelmi erők egy volt katonai vezetőjének közelmúltbeli nyilatkozatában foglaltakat az incidens megtörténtéről. A japán forrás akkori kiszivárogtatása szerint a kínai vadászpilóta veszélyes manővert hajtott végre, amivel a japánokat távozásra késztette. Ezt később a helyettes japán kormányszóvivő időközben cáfolta.

A kínai közlésre azt követően került sor, hogy tokiói katonai források a kelet-kínai-tengeri területeken, illetve azok felett fokozott kínai katonai aktivitást tapasztalnak: az elmúlt három hónapban körülbelül 200 alkalommal, vagyis csaknem kétszer annyiszor kellett sürgősségi okokból vadászrepülőgépeket a levegőbe küldeniük, mint egy évvel korábban.

Hagiuda Koicsi japán kormányzati szóvivőhelyettes keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy japán vadászrepülők "soha nem tettek olyan provokatív lépéseket", amelyekkel Kína vádolja őket, beleértve tűzvezető radarjuk kínai gépekre irányítását. Ez azt jelentette volna, hogy fegyvereiket tüzelésre kész állapotba helyezték.

Kína 2013-ban egyoldalúan deklarálta légvédelmi azonosítási zónáját, amelyet mind Japán, mind az Egyesült Államok tüntetőleg figyelmen kívül hagy.  

És ha már a Dél-kínai-tenger idén befejeződött több sziget építése. Tavaly ezek még alig álltak ki a vízből, ma viszont ki lehet kötni mellettük hadihajóval, felszáll róluk egy repülőgép, meg terepruhás embereket lehet rajta állomásoztatni. A legtöbb ilyet Kína építette, de Vietnam, Malajzia, Tajvan és a Fülöp-szigetek is megnagyobbított néhány atollt a vitatott jogállású Spraty-szigetek térségében. Az egyre forróbb helyzetet Amerika is kihasználta, B-52-es bombázókkal és egy rombolóval közelítette meg november közepén a támaszponttá épített atollokat. Kína nem volt boldog.

Közben amerikai másutt is a tűzzel játszik amikor hadihajókat küld az oroszok orra alá a Fekete-tengerre.

Április 10-én egy orosz harci gép többször megközelítette az  a Fekete-tengerre érkezett amerikai hadihajót. A Szu-24-es Fencer többször is elrepült a USS Donald Cook rombolótól mintegy 900 méterre, nagyon alacsonyan, a tenger szintje felett alig 150 méteres magasságban. Az amerikai hadihajó nemzetközi frekvenciákon többször figyelmeztette az orosz gépet, de az nem válaszolt.

A Pentagon szóvivője tiltakozott a nemzetközi egyezményeket és korábbi kétoldalú megállapodásokat egyaránt sértő, provokatív lépés miatt. Az orosz harci gépen az AP hírügynökség jelentése szerint nem volt fegyver, a hajó biztonsága nem került veszélybe. Egy másik orosz harci gép is a közelben volt, nagy magasságból fedezte a USS Donald Cook közelébe repült gépet. Az orosz haditengerészet egy fregattja is látótávolságban tartózkodott.

Az általuk provokatív incidenst, a Pentagon csak később hozta nyilvánosságra. Az amerikai hadihajó időközben befutott Konstanca kikötőjébe. A USS Donald Cook fedélzetére látogatott hétfőn Traian Basescu román elnök, aki közölte, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai Hatodik flotta egy másik hajója is a Fekete-tengerre készül.

Az angol nyelvű kínai lap, a Global Times szerkesztőségi cikkben foglalkozott az esettel. Technikailag profinak minősítve a Szu-24-esek manőverét, a Balti-tengerre (is) agresszíven benyomuló USA megszégyenítését látják a manőverben. Az akciókat Putyin megszemélyesítésének tekintik, aki alatt a romló orosz gazdasági teljesítmény miatt még inkább a hadiiparra, harci potenciálra helyeződött a hangsúlyt és ezt az erőfitogtatást látják az akcióban. Oroszország valós pozícióját azonban gyengébbnek tartják annál, amit fellépések mutatnak, és a kommentár szerint Putyin jelenlegi politikája mind a Kelet, mind a Nyugat számára rejtély.

Az elmúlt napokban a NATO antiballisztikus rendszerébe integrált romániai rakétaellenes berendezésnek inkább csak jelképes szerepe van, mert állítólag nem lenne képes kivédeni egy Oroszország által indított masszív támadást, állítja George Friedman.

A romániai rakétaellenes elemek 2015 decemberétől léptek hadrendbe, de az elmúlt napokban integrálták őket az Észak-Atlanti Szövetség antiballisztikus rendszerébe.

A NATO és Moszkva között feszültségforrást jelentenek a Romániába és Lengyelországba telepített antiballisztikus elemek. Oroszország úgy véli, hogy a katonai rendszerek ellene irányulnak, holott az Észak-Atlanti Szövetség biztosítékokat adott arra, hogy olyan országok ballisztikus kapacitásai ellen szolgálnak, mint Irán és Észak-Korea.

Moszkva nemrég megerősítette, hogy „rendkívül aggasztónak” tartja a NATO antiballisztikus rendszereinek romániai és lengyelországi telepítését. Az orosz illetékesek kijelentették, hogy az effajta akciókat tiltja a közepes nagyságú nukleáris erőkre vonatkozó szerződés (INF), és arra figyelmeztettek, hogy Oroszország lépéseket tesz majd saját védelmére.

 

Közel egy évtizedes előkészítés után csütörtökön műveleti készültségbe helyezték a deveselui bázison a Romániába telepített amerikai elfogórakétákat. Eredeti tervek szerint a rakétapajzs csak 2018-ra készült volna el, de Krím-félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai válságban játszott orosz szerep miatt kiéleződött Oroszország-NATO feszültség kissé felgyorsította az eseményeket. A balti államok és néhány más, Oroszország közelében fekvő ország, mint például Lengyelország és Románia, igényelték a NATO nagyobb odafigyelését és potenciáljának erősítését területükön, a rakétavédelmi rendszer kiépítése is értelemszerűen felgyorsult.

A dél-romániai deveslui támaszponton rakétavédelmi rendszerelemek ünnepélyes átadásán több NATO-vezető is megjelent. Robert Work amerikai helyettes védelmi miniszter azt mondta, hogy a rakétavédelmi rendszernek köszönhetően a NATO hatékonyabban tud védekezni a támadások ellen. Kiemelte, 2013-hoz képest, amikor elkezdődött a támaszpont megépítése, jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet, újabb fenyegetések jelentek meg, ezért úgy vélte, hogy a varsói NATO-csúcs előtt lényeges, hogy a szövetség egységet és szolidaritást mutasson.

A csaknem 170 hektáron elterülő, 800 millió dolláros költséggel megvalósult romániai támaszpontra egyebek mellett ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas 44 elfogórakétát és egy nagy teljesítményű radart telepítettek. Az elfogórakéták hatótávolsága 500 kilométer, és maximális sebességük óránként 9600 kilométer. A Bukaresttől 180 kilométerre, a román-bolgár határ közelében levő településen található katonai támaszpontot az 1950-es években az orosz hadsereg építette. Románia és az Egyesült Államok 2009-ben állapodott meg az amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek Romániába telepítéséről. Bukarest 11 millió dollárt költött a katonai bázis felújítására és biztonságossá tételére.

Aztán "elrettentő célzattal" ötezer amerikai katona támogatásához elegendő nehézfegyverzetet, elsősorban tankokat telepítene a NATO balti tagállamaiba és más kelet-európai országokba az amerikai hadsereg.

Az elgondolás alapján az Egyesült Államok egy páncélos dandárt telepít Kelet-Európába. Ezt  –  az amerikai haderő európai főparancsnoksága jelentette be. Közleményében nem nevezett meg célországot, de indoklásként megjegyezte, a döntés az “orosz agresszió miatt aggódó” kelet-európai szövetségesek megnyugtatását szolgálja.

A dandár telepítésére állítólag 2017 februárjától kerül sor. Az új egység kilenc havonta cserélődik, és minden alkalommal modernebb felszereléssel érkezik majd. A közlemény szerint az Egyesült Államok és szövetségesei hatékonyabb amerikai haderőt szeretnének Európában – írja az MTI.

A Wall Street Journal pontosabb számokkal is szolgál: ezek szerint 250 tankot, Bradley és Paladin harckocsikat, 1750 darab más járművet (pl. Humvee-kat), 4200 katonát és 62 ezer főnyi egyéb személyzetet telepít a térségbe. Robert Work helyettes védelmi miniszter szerint ezzel az erővel szembe lehet szállni azzal, ha valaki betámad. A balti államokat is megnyugtathatja az amerikai jelenlét.

A projekt költségvetése 3,4 milliárd dollár lesz, bár még nem végleges semmi, a Kongresszusnak is rá kell bólintania. Mindkét nagy párt támogatja a dolgot, már csak a felhasznált anyagiak mértéke kétséges.

Az amerikai tervek szerint akár Magyarországon is állomásozhatna egy ezred vagy egy zászlóalj felszereléséhez elég eszköz.

Ezt nevezték ők a NATO “nyitott ajtó politikájának”, ami gyakorlatilag lehetővé tenné, hogy annyi amerikai harckocsit küldjenek az orosz határra, amennyit akarnak, és a NATO-tagállamok eközben ne tudják ellenőrizni a katonai eszközök mozgását saját országaik területén. Adott esetben Magyarország sem rendelkezne ellenőrzési jogosultsággal a hazánkon át mozgatott amerikai hadianyagra vonatkozón.

A javaslat a július 8.-án kezdődő NATO-csúcstalálkozón kerülhet megvitatásra. Ez a lépés igen aggasztó, tekintve, hogy az amerikaiak eddig is mozgattak ellenőrizetlen hadianyagot az európai NATO-tagállamokban, többek között ennek köszönhető, hogy a német védelmi minisztérium sem tudott arról, hogy az amerikai hadsereg élő anthrax-szal folytat biológiai hadviselési gyakorlatot Németországban.

*