Ócsa lehetőségei tovább szűkültek - útdíj és megyei matrica kell a gyors elérhetőséghez ( - ismét hátrányban)

Ócsa városvezetése mélyen magába van burkolódzna hónapok óta, hiszen az új útdíj-rendszer bevezetése előtt és elfogadása után sem adott hangot sem a helyi pártvezetés, sem pedig a városvezetés nevében senki, így azt sem kifogásolták, hogy a kisváros (ingyenes) elérhetősége jelentős hátrányt szenved. 

Bukodi polgármester károlysága óta nemhogy javultak volna a közállapotok, hanem még hátrányt is kénytelenek vagyunk szenvedni a közlekedést érintő kormányzati változtatások okán.  Ebben azonban nem csak a Károly, hanem társa Tamás is ludas, hiszen maga sem bárányként béget, hanem inkább mélyen hallgat ez ügyben, ahogy a "mi Lajosunk" sem kommentálja a felettes kormánypárt városlakókat érintő (sújtó) döntését.

Ócsa az a közel kilencezres lélekszámú kisváros, mely közvetlenül és elsősorban hátrányt szenved a fizetőssé tett úthasználat során. A kisváros egyik gyors megközelíthetősége az M 5 autópálya fővárosi bevezető szakasza által vált vonzóvá Budapest irányából. Ezt azonban a Fidesz alkotta kormánypárt fizetőssé tette.  Így a saját közlekedési eszközzel naponta munkába járó lakosság bizony kénytelen lesz áldozni a matricáért, ha csak nem akar a régi ötös főúton az útszéli kurvák szegélyezte sorfalba beállva napi szinten araszolni Budapest főváros határáig, s azon túl, majd estefelé vissza.  Ez az igen csak nem praktikus és nem gyors bejutás eléggé meggondolandóvá vagy éppen indokolttá teszi a matricavásárlást.  A Budapestre vezető Ócsai út - Grassalkovich út - Helsinki út - Soroksári út alkotta bosszúsága bizony kényszeredetten is megér egy 5000 forintos éves kiadást.  

Ez azonban nem jelent mentséget és feloldozást az említett néma leventék számára, mert míg más érintett települések vezetői kiálltak és hangjukat hallatták, addig itt nálunk a pártpolitikusok és a helyi vezetésbe integrálódva úgy lapítottak, mint az elpottyantott szellentés a gatyában. 

Persze ekkor és itt is tudta mindenki, hogy honnan bűzlik a lényeg, de azért egy hangjelzés, egy szó, vagy uram bocsájt egy figyelmeztető kiállás mégis csak felkészültebbé vagy rákészültebbé tehette volna a népet a vele szembeni bűntevést érintően.  Igen bűntevés a lakossággal szemben a nagyvárosi elérhetőség és az "ingyenes" bejutás korlátozása. Csak hogy erre is szartak. 

Szűcs Lajos érezhetően kivonult már Ócsa közéletéből és egyre távolodik az itt élőktől. Ez nem csupán a korábbi előrejutásainak megalapozását biztosító választók és annak a választókörzetnek a leváltása okán lehet felmérni amit hátrahagyott, hanem abból is, ahogy az utóbbi hónapok, évek politikai szerepvállalásai és kiállásai során látható és megállapítható volt. Lajosunk már korábban egyre-másra a "szomszédba" járt '56-ot emlékezni, adventi gyertyát gyújtani és közös szereplésként felvonulni, mintsem itt köz-szerepelt volna, vagy értünk tüsténkedett volna. Nem, most sem szólt. Pedig ott ül a Parlamentben, ahol ezek a számunkra rossz és hátrányos döntések születnek. Ott van és azt a kormánypártot képviseli, melynek politikai tagsága határozza meg és irányítja a jelen politikáját, és városunk sorsát. 

Horváth Tamás ebben cimborája az egykori megyei elnöknek, mivel évekig egy húron pendültek a  megyei vezetésben. Ott, ahol a jelenleg alpolgármesteri tisztséget betöltő Horváth szintén a pártos közgyűlés tagja. Ott, ahol az agglomeráció képviselői mind tudják és érzik ennek az új útdíj-rendszernek a hátrányait.

Ők azonban Bukodi Károly polgármesterrel egyetemben némán hallgatásba borultak és nem szóltak a nép érdekében a díjbevezetés ellen, vagy Ócsa érdekében.

Ők nem, csak mások. Úgy mint Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) is, aki egyebek mellett arról tett említést, a sajtóból értesültek csak a kormány tervéről, ráadásul az utólag összehívott, egyeztetésnek nevezett fórumokon is biodíszletnek akarták felhasználni a polgármestereket. Szerinte nonszensz az is, az agglomerációs települések éveken át küzdöttek azért, hogy a tehermentesítő utakra tereljék a forgalmat, most pedig újra a lakóövezetekre zúdul a gépkocsik áradata. Az abszurditásra talált más példát is.

 

De mi is előrukkolhatunk hasonlatossal, akár Alsópakony, vagy Üllő, netán Vecsés példájából merítve.

Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete december 16-i állásfoglalásában egyértelműen kifejezte, hogy nem ért egyet az útdíj bevezetésével.

A törökbálinti képviselő-testület elutasítja, hogy az autópályadíjat az M1-es és az M7-es autópálya bevezető szakaszára és az M0-s autóútra is kiterjesszék – közölte az önkormányzat az MTI-vel. 

Ócsa lakájtestülete azonban besüketült és benémult ez ügyben. Az Alsópakony kapcsán korábban nyilatkozók is mélyen lapítanak, és nem nyilatkoznak a ránk kényszerített fizetés kapcsán.

Az Alsópakonyon és az Ócsán élők inkább az alternatív kerülő útvonalakat választhatják kényszeredetten az ingázás során, mivel más települések ellenében innen nem jár busz se az autópályán. Így a lassúbb körutazást vetik latba a fizetési kötelezettséggel szemben, hiszen pont az  az M5 bevezetője és M0-s szakaszok között válik részben fizetőssé, a pályahasználat. De fizetni kell, még az M5 és a 4-es elkerülő közti szakaszon is az M0-on. Ezért már kevésbé lehet vonzó az ezekre a korábban olcsóbbnak számító területekre történő utazás, és majd a kiköltözés. Ezek a települések lassan elvesztik vonzerejüket, és a most keletkező állapotban elsorvadhatnak. A kiköltözés leállhat és visszájára fordulhat. Az egykor jól prosperáló agglomeráció elszigetelődhet és az ingázás visszaeshet. Gazdaságtalanná és szegényessé, majd talán sivárrá is váltva a nagyváros körüli települések egy részét. Ócsának nagyon áll a zászló. Ha továbbra is így haladnak a dolgok, elsőként tűzhetik ki a egyezményes fehér lobogót a Városháza oromzatára.

Az új díj kapcsán megnövekedhet a teher akár Ócsa,  Dunaharaszti, Fót, Budaörs, Törökbálint, és Érd esetében.

A vonzáskörzetben lévő, az útdíjrendszer kiterjesztésében közvetlenül vagy közvetve érintett települések relatíve egységes fellépését gyengíti az: a fővárosban – látszólag legalábbis – összezártak a fideszes polgármesterek. Mint arról már írtunk, Tarlós István főpolgármester jelentette be: a fővárosi kerületi polgármesterek többsége és ő maga is azt javasolja, hogy a januártól bevezetendő új útdíjrendszernek legyen egy egyéves próbaidőszaka; azután pedig a kormány és Budapest közösen tekintse át a tapasztalatokat.

Az ország költségvetéséhez képest viszonylag kis összegért teszik tönkre a térség közlekedését, a bevezető utak díjasításától remélt 1,7 milliárdnál 35-ször költenek többet jövőre stadionépítésre - áll a Nol.hu decemberi írásában.

Térképen a magyar futball fejlesztése  - a TAO-programnak hála rengeteg amatőregyesület jutott olyan új forrásokhoz, amelyek nemcsak megkönnyítették a működésüket, hanem sok esetben lehetőséget kínáltak nagy ívű sportfejlesztési programok megvalósítására. ( - mert pályákra futja, csak az autópályákra nem) 

De Ócsán sincs ez nagyon másként. Itt is milliók mentek a helyi pályaépítésre, a fűre és alá, a lelátóra és minden egyébre, láthatóan és észrevétlen, vagy feltáratlanul. Soha nem látott pénzek az Ócsa SE-nél. A TAO program keretében vagy 30 milliónyi, az önkormányzat jóvoltából pedig további több milliónyi forrás biztosította a polgármester által elnökölt focicsapat fejlődését és a tabella szerinti középszerűségét. Páran mégis jól érzik magukat ebben a közegben. Ők azonban nem a választói kétharmad sokasága. 

A többség az útdíjat kénytelen fizetni. Pest megye (másutt) jobboldali vezetése az elsők között jelezte, hogy nem ért egyet a sztrádabevezetők és az M0-s fizetőssé tételével. Pápai Mihály (Fidesz-KDNP), Gyál polgármestere, a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás elnöke jelentette be azt: „Előzetes hatástanulmány, valamint szakmai és társadalmi egyeztetés hiányában a fővárosi agglomerációs települések és Budapest érintett kerületeinek képviselői elutasítják a kormány azon tervét, hogy a Budapestre befutó autópályák körgyűrűn belüli részei, valamint az M0 egyes szakaszai fizetőssé váljanak." A közös állásfoglalást elfogadó fórumon részt vett Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Szabó István (Fidesz-KDNP), a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő is.

Most azonban csak ott tartunk, hogy fizetni kell az úthasználatért, ha nem a kurvák övezte útvonalat választjuk.

Százhalombatta, Tárnok részben megmenekült. Ahogy Törökbálint egy része, majd Dunaharaszti, Diósd, Lakihegy, Gyömrő, Ecser, Maglód, Pécel, Kis- és Nagytarcsa valamint részben Gödöllő is legalább egy szabad kijutás biztosításához jut, és még lélegezhet.

A zöld utak nagy vesztesei Ócsa, Vecsés és Üllő. Ezek a városok elestek az érdekérvényesítés során, és a politikai harctér áldozatai lettek. Itt lehet majd fuldokolni. Három olyan település ez, ahol Szűcs Lajos valamilyen szinten érintett, vagy érdekelt. Hogy ez a fullasztó sikertelenség a politikus gyengesége, érdekérvényesítési lehetőségének hiánya, vagy személyi közönyösség lenne, nem tudhatjuk. Ezért nem is kommentáljuk. Csupán észleljük és elszenvedjük a következményeket, a jelen rossz állapotot.

2015. január 1-től mindössze az alábbi útszakaszokat lehet díjmentesen használni: 

- M31-es autópálya teljes szakasza, valamint az 

- M0 autóút alábbi szakaszai:

• 1. sz. főút és az M5 autópálya közötti szakasz
• M4 autóút (4. sz. főút) és M3 közötti szakasz
• Megyeri híd (11. sz. főút és a 2. sz. főút közötti szakasz)

Az M0 további részei valamint a körgyűrűn belül a gyorsforgalmi utak ki és bevezető szakaszai mellett az eddig díjmentesen használható városi elkerülők, és autóutak is elvesztik díjmentességüket és az új szabályozás hatálybalépésével kizárólag matrica használat mellett van mód jogszerűen igénybe venni.

Az egyes megyékre vonatkozó térképek a megye közigazgatási határán belül húzódó gyorsforgalmi úthálózatot ábrázolják. A díjköteles gyorsforgalmi úthálózatot minden esetben piros vonal jelzi, a díjfizetés nélkül használhatót pedig zöld. A térképek feltüntetik a megye közigazgatási határán belül található összes gyorsforgalmi úti csomópontot, külön jelölve a megye közigazgatási határához legközelebb eső csomópont. Az adott megye gyorsforgalmi úthálózatát az ennek használatára jogosító e-matricával az utolsó, kiemelten jelölt csomópontig lehet jogszerűen használni, ezt követően a gyorsforgalmi úthálózat igénybe vétele kizárólag a szomszédos megyére érvényes matricával, vagy a teljes úthálózatra (pl. 10 napos jogosultság) jogosító termék birtokában lehetséges.

A díjrendelet-módosítás fontos változásairól a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) tájékoztató anyagot készít, amely január 1-jétől letölthető a nemzetiutdij.hu oldalról.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. táblákkal segíti az autósokat, a táblázási munkák folyamatosan zajlanak. A tájékoztató táblák az M1, M3, M7 Budapestről kivezető szakaszain az utolsó díjmentesen használható csomópont előtt figyelmeztetnek majd arra, hogy mekkora távolságot követően következik a fizetős autópálya szakasz. Az M0-s autóúton az irányjelző táblák informálnak a díjköteles útvonal kezdetéről az arra való ráhajtás előtt, így az autósok a díjköteles szakasz előtti utolsó csomóponton keresztül elhagyhatják az autóutat.

Január 1-től fizetni kell az autópályák bekötő szakaszai és az M0-s autóút használatáért, továbbá bevezetik a megyei matricákat - erősítette meg Kurucz Éva kormányszóvivő.

A megyei matricák 5 ezer forintba kerülnek. A megyei matricák mellett megmaradnak az eddig napok számához kötött, de megyehatároktól független autópálya-matricák is.

Aki január végéig nem vesz matricát, az március 1-jéig pótolhatja - anélkül, hogy 15 ezres pótdíjat fizetne. 

*