Elszámolás

 

 *

Klimavészhelyzet, "járványválság", pénzügyi válság a liberálisok Karácsony G. vezette fővárosában - szűkölés

 Idáig már egy vészhelyzetet bejelentett a Karácsony G főpolgármester. Ezt a klímavészt közvetlenül a főváros élére kerülése alkalmával hirdette meg, de ebben mindezek ellenére azóta sem javult a helyzet. 

 

Áprilisban bejelentette, hogy "Járványválság" van Budapesten. 

Erre most tetézi bajt azzal, hogy egy újabb válsághelyzetet jelentett be. Ez viszont már egyértelműn e pénzügyi válságot jelent a fővárost illetően és a fővárosiakat érintően. "A főpolgármester szerint a járvány és a válság összességében 69 milliárd forintos lyukat ütnek Budapest 2020-as költségvetésén." Karácsony Gergely szerint 

két szűk esztendő vár Budapestre. 

 Ismerjük már ezeket a hintába ültetett szavakat. Soha nem vezettek jóra. Az ígértek soha nem jöttek be. A szűk esztendők csak tovább szűkültek és a két év bizony a kormányváltásig elhúzódva kitartott. 

Ezért menesztették már egyszer ezt a garnitúrát. Igaz, akkor más ruhában voltak. Most, hogy ezzel előjöttek, gyakorlatilag kibújtak a politikailag átöltözöttek cifra gúnyájából és kiderült, hogy kicsodák. Nem mások ők, mint a régi Gyurcsány-Bajnai adta háttérfigurák, aminek színfalai mögött a régi vágású országnyomorítók bukkannak elő.  

Ez az a vírusos góc, amit bizony nem lehet szabadjára engedni. Ezt kezelni kell. De nem úgy, ahogy ők szeretnék.

Gondolom ezzel a járvánnyal, és a mögöttes gondokkal nincs másként az ország és annak minden egyes települése, még akkor is, ha számszakilag az ottani populáció és a mögöttes ipar/kereskedelem árbevétele, vagy éppen kiesése is közrejátszik abban, hogy más negatív számok hozzon és mutasson fel, mint Budapest. Persze itt is vannak jobbak és kevésbé jól teljesítők. Attól függ, ki milyen utat választ. 

Mégis a sokéves tapasztalat alapján azt mondhatjuk, hogy a főváros van a legjobb helyzetben. Legalábbis a bevételeit illetően az idők statisztikai összefüggései alapján. Az, hogy ez a világváros, így képes beomlani, az részint az elhibázott várospolitikájának, a választásokat követően kinevelt vízfejűségnek és annak a pénzosztogatásnak köszönhető, amit az éhes koalíció, mint a mögöttes csorda, kifalt a vályúból. 

Karácsony Gergely pusztán azzal a lépéssel, hogy a korábbi háromról ötre emelte a helyettesei számát, ráadásul megnövelte azok fizetését és illetményeit, a teljes önkormányzati ciklusra máris 200 millió forinttöbblettel terhelte meg a fővárosi költségvetést. 

 

 Ezek alapján a fizetések a most felállt testület vezetőinél összesen évente közel elérik a 100 millió forintot, szemben a Tarlós-éra 58 milliós tételével. Nem számítva az egyéb juttatásokat (gépjárműhasználat, telefon, stb.).

Mint ismert, Tarlós István előző főpolgármesternek mindössze három helyettese volt, Karácsony új segítői ráadásul több mint kétszázezer forinttal keresnek többet havonta. 

Ez

200 milliós plusz teher az adófizetőknek.

Azt sem árt megemlíteni, hogy Karácsony Gergely 5 helyettese közül háromnak semmilyen városvezetési tapasztalata nincsen. Az új főpolgármesternek pedig hatalomra kerülve hirtelen eltűntek az aggályai a fővárosi költségvetést illetően. Kijelentette ugyanis, hogy a főpolgármester-helyettesek a város érdekét szolgálják, fizetésük pedig nem tétel a fővárosi költségvetésnek.

 

Aztán azok az ismert, vagy láthatatlan emberek mögöttes terhei, akiket a koalíciós pártok nyomtak be a főpolgármesternek úgy, mint az előbbiek sorából Draskovics Tibor, Vágó István, Kálmán Olga és Gál J. Zoltán, meg hasonszőrű ejtőernyős társaik, mind a közösségi vályút apasztották. 

A főpolgármester 41 tanácsadót alkalmaz jelenleg;

- havonta harmincmilliót fizet nekik.

Ez pontosan azt jelenti, hogy havonta bruttó 29 123 800 forint vándorol a közvagyonból a politikailag eltartandó  haveri zsebekbe. Ha kiszámoljuk, átlagban tehát 700 ezer forint fölött kapják a havi apanázst a tanácsadók, nagyobb részük közel bruttó egymillió forintot vihet haza egy havi munkáért. 

Mindez bizony sokba kerül.

Ezek után a fővárosi önkormányzat vezetése májusban egy 65 milliárdoszárolásról döntött – emlékeztetett Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén tartott nyilvános prezentációjában. Ennek a zárolásnak a felét sajnos végre kell hajtani, az erről szóló indítványt beterjesztik a közgyűlés elé – jelentette be. A kiesést nagyrészt az iparűzésiadó-bevételek zsugorodása okozza, ebből a forrásból 165 milliárdot várt a főváros költségvetése, de most már elég nagy biztonsággal látszik, hogy csak 139 milliárd fog befolyni. Ezt megelőzően politikai alapon menesztették a Főtáv, a Főkert és az FKF vezetőit. A Hvg.hu számolt be arról, a Karácsony által kitalált főkertészi státus várományosa a Liget-projektet élesen bíráló Bardóczi Sándor, aki így a Főkert felett is befolyáshoz jut, de, a gyógyfürdőknél 10 százalékos csoportos leépítést hajtanak végre.

Lassan nem a fővárosiak munkahelyteremtésére nem lesz pénz, hanem semmi hasznosra.  Karácsony Facebook-vezetése semmi jóra nem vezet.  A Európai Fejlesztési Banknál lévő hitelkeretet  átstrukturálják, illetve 29 milliárd forint fejlesztési tartalék felszabadításával és átcsoportosításával próbálják azt a lyukat betömni, amit Draskovics Tibor a Medgyessy-kormányban és az első Gyurcsány-kormányban pénzügyminiszterként sem volt képes kilábalásként véghezvinni. 

Mintha csak reprodukálná magát a múlt.   

Karácsony máris új adónemet vetne ki és terhelné meg ezzel az amúgy is gyengélkedő vállalkozásokat.  Azokat, amiket maga a főpolgármester is csak leépítésekkel képes terhelni.  Mindez nem csak a budapesti fürdőknél, hanem a főváros más cégeinél is látható.  Erre azt hangoztatja: „Az állásukat elvesztőknek igyekszenek helyet találni más önkormányzati cégeknél.” No meg ezt: „Az önkormányzat elkötelezett a munkahelyek megőrzése mellett, különösen ami a közszolgáltatásokat és a közszolgáltató cégeket illeti.”

Erre Karácsony most ahelyett, hogy saját maguk közt, a felduzzasztott állományon próbálna ritkítani, vagy próbálná ezzel szűkíteni kiáramló összegeket, nem mert a saját vízfejéből nem hajlandó engedni. Számára ez a bukást jelentené. Úgy járna, mint Medgyessy a Gyurcsányhoz átálló SZDSZ-sekkel a hátában. Megpuccsolnák és karácsonyra vége lenne a karrierjének. Ettől tart a legjobban. 

Ezért ehelyett inkább pénzért kuncsorog a kormánynál és új budapesti adónem kivezetésével próbálkozik az iparosokkal szemben. Facebook bejegyzésében ezt így vezeti elő: "A minap felvetettük, hogy azok a nagy cégek, amelyeket nem érintett kedvezőtlenül a válság, egy átmeneti, kis mértékű adóval segítsenek azoknak, akik viszont majd bele gebednek."  Majd a sajtó felé:  „A főváros számára nyílna némi mozgástér, ha csökkenne a szolidaritási hozzájárulás, vagy bevezethetnének egy ideiglenes újraindítási adót. Mindkettőhöz a kormányra van szükség.”

Közben a Városligethez kapcsolódóan egy luxus szálódát gondolt oda, ahova egy mélygarázs volt korábban tervezve. Mindez olyan mellékes, mint ahogy a liget fáit, a zöldterületeket védve változtatási tilalmat rendeltet el másokat illetően. Ez a szálódai elgondolás persze kivétel lenne, mert ebben a saját politikai környezete lát érvényesülést.

Mindezt úgy, hogy Budapestnek idén 30 milliárdos nadrágszíjhúzást kell végrehajtania. Két szűk esztendő jön, béremelések nem lesznek, fejlesztések se nagyon.

Most akkor mindebből mi az, ami megállja a helyét? 

*

Ma kezdődik a birkafesztivál - új területen, fizetős belépéssel és sok érdekességgel ( - közösségi támogatással)

Ma nyit az ócsai Juhfesztivál az új helyszínen, kibővített programkínálattal, kétnapos rendezvényként, ami bátor kezdeményezés volt, de a régi lakóövezeti terület erre már rég alkalmatlan volt. 

Elvégre az egykori piac is valahol ezen indokok alapján került áttelepítésre.

Jézus mondja: "Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért." (János ev. 10, 11.)

A mai nappal kezdődő happening fizetősé tétele, elég merész és kockázatos, mivel nem biztos, hogy sokan képesek lesznek ezért további áldozatra. Elvégre egyszer már fizettek ezért akkor, amikor a képviselők a város kasszájából ismét jelentős támogatást, közpénzt adtak a szervezőknek. Ez a tavalyi pénz duplája, amit a lakosság zsebéből vettek ki. Most ezek után még a helyi lakostól elvárják, hogy a bejáratnál is perkáljon.  Félő, hogy ez már sok lesz az emberek számára és nem lesz arányban a látnivalóval, no meg a kínált műsorral.

Az valószínűsíthető, hogy a délelőtt váltott jegyekkel délután is vissza lehet menni, mert különben ki áldozná be a pénzt nyitástól fogva, majd azt követően ismét.

A rendezvény biztosításában a szintén közpénzfelhasználó ócsai polgárőrség tagjai vesznek részt, akiknek így a rendezvény látogatása ingyenes. Viszont értesüléseink szerint nem ismert olyan szerződés a felek közt, amiből az derülne ki, hogy mindezért hivatalosan fizetnek a polgárőr egyesületnek, vagy a biztosításban részvevő tagoknak. Pedig ennek is nyilvánosnak kéne lennie, hiszen függetlenül a megnevezett rendezvényszervezőktől az egész Juhfesztivál körül mindenütt a közpénz, és annak jelenléte, felhasználása bukkan elő. Vagyis hiába próbálják ezt magán személyek rendezvényeként beharangozni, nagyon erősen egy közpénzt felhasználó, és így részint abból finanszírozott fesztiválról beszélhetünk.

Az kétségtelen, hogy a szombati program Nótár Mary fellépésére, és aztán a szabadtéri, esti bálozásra épít. Ez lenne a tömegrendezvény fő attrakciója. 

Nótár Mary korábban a Szabadidőközpontban lépett fel. Akkor még Bukodi Károly polgármesterrel együtt pózoltak a kamerába. Elképzelhető, hogy ekkor körvonalazódott a fesztiválra való meghívás és a fellépésre történő leszerződtetés. Azt persze nem tudni, hogy ennek kereteit a Szabadidőközpont közpénzből állja, vagy a nevesített szervezők maguk, mert ezeket a szerződéseket úgyszintén nem hozzák nyilvánosságra és a közpénzes támogatás felhasználásával a testület előtt sem számoltak el. Eddig többnyire ez volt a divat a Bukodi-Horváth érában, annak ellenére, hogy a közpénzfelhasználásnak átláthatónak és nyilvánosnak kéne lennie.  Bukodi Károly nem egy esetben kerülte meg a testületet és kötött szerződést a saját szakállára. Volt ilyen Spák József esetében is a tornacsarnok használata kapcsán amikor úgy szerződtek egymással, hogy arra testületi felhatalmazás nem volt. Más esetekben meg az ügyvédi szerződések, és megbízások esetében, a lakossági perek indításánál járt el felhatalmazás nélkül, személyesen felhatalmazás nélkül. Aztán a parkolóberuházás során is kiderült, hogy a testület kikerülésével egyezkedtek a felek aminek az lett a következménye, hogy több száz köbméter sittel kevert építési törmelékkel töltötték fel az egyszer már rekultivált önkormányzati terület melletti parcellát. De erről is volt már szó, csak a felek nem hajlandóak erről beszélni, és bizonyosan az Ócsai Kisbíróban sem lesz majd hír. Végül pedig az is ismert, hogy a polgármester és az alpolgármester úgy képes egymással egyezkedni, vagy szerződni, hogy Bukodi eléggé össze nem férhető mód a sportegyesület elnökeként, ír alá az egyik oldalon, Horváth meg az önkormányzat nevében a másikon. Mindez persze csak a hülyék előtt normális, amúgy meg az látszik, hogy a polgármester és az alpolgármester összejátszik, illetve önmagával, önmagukkal szerződik, szerződnek egymást közt. Hát ilyen város ad helyt  a ma kezdődő Juhfesztiválnak.

A két kegyes városvezető viszont máig tartozik az ozori emlékhely kialakítására adott pénz (Jenei Janka személye) felhasználásának bemutatásával.  Valójában a lakosság előtt ismeretlen, hogy mi lett azzal az összeggel, amit tőlük vontak el akkor.  Szintén ez mondható el a korábbi Juhfesztiváloknak biztosított önkormányzati pénzek sorsáról, kimutatásáról. Pedig emlékezetes amint az Ócsautó Kft számára úgy biztosította támogatást a Juhfesztiválnak címezve, hogy előzőleg a cég még tartozással bírt az önkormányzat felé, és a Kft nem is szerepelt a fesztivál háttéranyagában. Csak a Kft mögöttes személye az ismert kapocs, vagyis a pénz végcélja. Ebből mulatni meg nem is olyan nehéz. Szóval van itt furcsaság elég. A baj, hogy nagyrészt a tisztességes  adófizető, a helyben élő lakosság fizet rá.

A nehéz anyagi helyzet, pedig nem csak az önkormányzat, hanem a városlakók vonatkozásában is érvényes, ezért nagyon nem mindegy, miként osztogatnak az önkormányzatban hivatalos egyének.

A mostani fesztivál ebből a szempontból is figyelemfelkeltő. 

*

Jó évet zárhatott Ócsa polgármestere – alfele sem panaszkodhat ( - közpénzen támogatott jobblétek)

Jó éve volt Ócsa vezetésének, mivel munkájukat decemberben külön díjazásban részesítette a testület. 
Ez a pénz többet mond megannyi szónál, mint amit a vezetéstől hallani.

"Money Talk"

Ócsa város költségvetése többek szerint kritikus állapotban van, ahogy hallani. Már maga a polgármester is a likviditási gondokról beszél, s erre hivatkozik különböző kifizetések, illetve vállalások esetén. De ezt látszik igazolni az is, hogy a költségvetést csak a folyamatos hitelekkel tudják biztosítani, ami bizony a város eladósodásával jár. Sőt, Bukodi Károly maga figyelmeztet arra, hogy a működést tekintve nagyon szigorú finanszírozási rendet kialakítva, csak és kizárólag a legszükségesebb kiadásokat teljesítve tudják fenntartani és kezelni a büdzsét.

Mindezen tényezők figyelembevételével valamint együttes hatásaként 2015. évben további folyószámlahitel felvételére és használatra kényszerült az önkormányzat. Ócsa városa a beszámolók szerint 80.000.000,- Ft folyószámla hitelkerettel terhelten állt a lakosság előtt.

Mindez a 2015-ös utolsó negyedéves polgármesteri beszámolóból olvasható ki. Ebből kiderül, hogy a legszükségesebbek közt szerepelt

- a Halászy műfüves focipályája, valamint

- 1 db Opel Astra személygépkocsi vásárlása (a soroltak közt).

Majd hozzáteszi:

„Az előttünk álló negyedévben mind az intézmények, mind az önkormányzat részéről rendkívül fegyelmezett és megfontolt gazdálkodás szükséges annak érdekében, hogy a gazdálkodásban a likviditási nehézségek ne okozzanak komolyabb fennakadást.”

Vagyis kisebb fennakadás beleférnek, ezekre lehet számítani, de a fennakadások rendszeressége ne okozzon komolyabb gondokat az elkövetkező negyedévben. Mindez 2015 utolsó hónapjaira vonatkozóan értendő. 

De mi a prognózis ezt követően?

- Tekintve, hogy jelentős többletbevétel nem várható, ezért továbbra is megfelelő és szoros gazdálkodással lehet megőrizni a jelenlegi szintet.

- A kiadásoknál ügyelni kell az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti, illetve annál kedvezőbb teljesítésre, a szükséges előirányzat átcsoportosításokra.

- Körültekintően kell eljárni a pótlólagos előirányzatok megszavazásával, csak a bevételi forrás meghatározása mellett vállalhat a testület újabb kiadásokat.

Annak megítélése, hogy a város pénzügyi helyzete hogyan fog alakulni 2015. december 31-én, rendkívül nehéz és kockázatos, ugyanis az év végéig tartó kitekintésnek több bizonytalansági tényezője van, melyek alapvetően fogják befolyásolni a pénzügyi helyzetet.

Mindezek ellenére december 16.-án napirendi pontba téve a testület elé tárják a polgármester és az alpolgármester 2015. évben végzett munkájának elismeréséről szóló tárgypontot.

Kiemelkedő munkája elismeréseként havi bérével megegyező összeg fizetése

Buza Ernő képviselő az Ügyrendi Bizottság elnökeként javasolja a polgármester és az alpolgármester részére a 2015. évben végzett munkájának elismeréseként egy havi bérével megegyező összeg kifizetését.

A döntéshozatalban 6 fő választott képviselő vett részt, de senki nem áll fel, nem mondott ellent ennek a pénzszórásnak, hivatkozva a polgármester korábbi beszámolójára, amiben a város nehéz anyagi helyzetét elemezve likviditási gondokról, a fennakadások rendszerességének elkerüléséről értekezik, valamint felhívja a figyelmet, hogy körültekintően kell eljárni a pótlólagos előirányzatok megszavazásával, mivel a december végéig tartó időszaknak több bizonytalansági tényezője van, melyek alapvetően fogják befolyásolni a pénzügyi helyzetet. 
A stabilitást.

A testületi szavazáskor senki nem emlékeztette és nem figyelmeztette a közpénzt osztogató képviselőket erre a tényre. A kockázatra. Mind a hat jelenlevő tag ellenvetés nélkül gépiesen és szolgamód szavazott, és egy (ön)tartózkodással, határozatba foglalta: Bukodi Károly polgármester részére a 2015. évben végzett kiemelkedő munkája elismeréseként egy havi bérével megegyező összeg kifizetését rendeli el.

Majd Horváth Tamás alpolgármester részére a 2015. évben végzett kiemelkedő munkája elismeréseként egy havi bérével megegyező összeg kifizetéséről is hasonlóképpen döntöttek. 

Mindig a kis ember, a munkában megöregedett fázik rá a politikai mohóságra

Az ember arcáról meg leszakad a mosoly, hogy mennyi bőr fér el egyes gátlástalan közpénzharácsoló fején. 

Buza Ernő képviselő ezt követően köszönetét fejezi az egész önkormányzat és polgármesteri hivatal felé az ez évben végzett segítő közreműködésért.

Mert ugyebár valakinek a hátsó részt is tisztába kell tenni. Ez a háttér melós, most is rendelkezésre állt, mint ahogy volt ez tavaly is, a jutalmazások során.

Igaz, ez az év végi pénzosztás nem éri el Ócsán azt a szintet, hogy kiverje a biztosítékot a reformátusok templomszegletében, mivel ennek okán még egyszer sem kellett nekik lemondani az általunk fizetett díszkivilágításról és visszatérni a gyertyához.

A polgármester egyhavi bére alatt nem tudjuk mit értenek, hiszen azt nem teszik közzé, hogy pótlékokkal, egyéb juttatásokkal, cafatérával bruttóban számolva miként jön ki a végösszeg.

Mivel ez nem elérhető és itt nem nyilvános, ezért csupán feltételezhető mód saccolva tesszük ezt a juttatást úgy egymillió alá, fejenként.

 Az év végi vezetői jutalmakat feltételezhetően nem a megtakarításokból utalták, mivel az eladósodás, 80 milliós hitelfelvétel terhe és rendezetlensége okán a város pénzügyi mérlege nem lehet pozitív. Vagyis nincs haszon, nincs olyan többletforrás, mely hiteltelené tenné, s azon túl nyereségbe fordítaná a költségvetést. 

Ócsa 2015. éve nem erről szól.  A tavalyi esztendő legnagyobb haszonélvező a polgármester lehetett, mivel nem csak a 6 millióra rugó új autója, hanem a jutalmazása és sportegyesületének pénzügyi támogatása is kedvező hatást gyakorolhatott a közérzetére. 

A városi költségvetésbe tekintve ez már nem vigasztal senkit. A lakossági terhek nem csökkentek, a város mérlege láthatóan nem javult. Az adófizetők pénze, a városi élhető környezet, a város bánhatja és állhatja mindezt. 

''Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk.''

De nem csak Bukodi Károly zárt jó évet. Segédje, és helyi partnere Horvát Tamás alpolgármester szintén jót kaszálhatott a munkáival. Nem csak főállású alpolgármesterként van jelenünkben, hanem középiskolai tanárként is felveszi a magáét.  Szerinte ez nem összeférhetetlen, annak ellenére sem, hogy a törvényi szabályozás az oktatói tevékenységet csak az egyetemi doktori, tanársegédi, kutatói és oktatói tevékenység során ismeri el, és engedélyezi. 

Ettől függetlenül Tamás is plusz egyhavi fizetésének összegét kapta meg a képviselők jóvoltából mindezek mellé premizáló elismerésként a kimagasló munkájáért cserébe.

Vagyis az Ő évzárója is jobb volt, mint az alantas városlakók összességének, akiknek ehhez hasonló többletforrás nem jutott.

De arról sem hallani, hogy a városházán az esztendő megtakarításaiból általában egyhavi plusz bruttó bért fizettek volna a dolgozóknak.  

Sőt az egészről még az Ócsai Kisbíróban sem lehetett olvasni, pedig Kertészné Molnár Anna legalább havonta egyszer interjúvolja a polgármestert. A személyes fogadóórák során történtek beszámolójában mindez az esemény nem található, nem olvasható ki. 

Ócsán a korábbi évek gyakorlatához igazodva nem szokás mindenkinek év végi jutalmat adni, vagyis többnyire csak a vezető tisztségviselők juthatnak ehhez a többletforráshoz mostanság. A teljes kedvezményezeti kör persze nem ismert, mert nem csak az önkormányzati újság, hanem a városi honlap sem teszi közzé a milliós nagyságrendű jutalmak kifizetését.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármester nem titkolódzik. A HVG megírta, nem fizetnek év végi jutalmat a pécsi önkormányzatnál. A most megtakarított pénzt "hasznosabb célra fordítja" a város.

Ócsán azonban az önmaguk plusz fizetségét tartották előrébb valónak és hasznosnak. Ehhez adták magukat és áldásos szavazataikat a kisvárosi képviselők.

A pénzt a beszedett helyi adókból fizették ki.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab fideszes polgármestere álláspontja: - a beszedett helyi adónak másutt is van helye, elve szerint abból nem jutalmakat kell osztogatni. 

Ő tehát az idén sem kapott egy fillért sem, míg a polgármesteri vezetése alatt az intézményvezetők közül kettő részesült pénzjutalomban. A többi dolgozó közül azok, akiknél nem történt központi bérrendezés, vagy kiemelt feladatokat látnak el minimálbérért (így a dajkák, konyhai dolgozók vagy a településüzemeltetésben résztvevők), 25 ezer forintos étkezési utalványt kaptak.

Ócsán ez sem így történik.  A városunk ebben sem egyezik a (képviselt) fideszes szemlélettel.

"az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésére hivatkozással nem engedi"

„Helyi adót nem költünk jutalmazásra. Az önkormányzati szférában minden egyes pénz, ami marad, az nem állami pénz, nem központi adóból leutalt pénz, hanem helyi adóból utalt pénz, és a helyi adót nem azért szedjük be, hogy jutalmazzuk akár a polgármestert, akár a dolgozókat: meg kell fizetni persze minden embert rendesen, nekem ezzel nincs különösebb bajom, de jutalomra nem szabad költeni a helyi adót” – fogalmazott Schmidt Jenő.

Zamárdiban 150 millió forintnyi többlettel zárják az évet, vagyis jól gazdálkodtak. A megérdemelt jutalomból az intézmények és a hivatal dolgozóinak is jutott.

Ócsa városában azonban sem többletről, sem jutalmazásokról nem tudni. (Hivatalosan.)

Arról sem, hogy a közpénz nem a várost, hanem az egyének jólétét gyarapítaná.

Itt minden így gömbölyű. Akár a kis gömböc. 

*

Dunaharaszti önmaga pályázott és nyert - Ócsa inkább társult és fizet ( - hulladék vagy gazdálkodási gondok)

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás zavartalanságának biztosítása érdekében pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési Minisztérium.
A ”Hulladéklerakási járulékból finanszírozott feladatok” előirányzatból mintegy 428 592 000 forint támogatásra lehetett pályázni.

Polgármesterünk

Mint ismert, Ócsa városvezetése lakossági célok és előirányzatok helyett inkább sajátos elképzelések alapján, más momentumok mentén jelentkezik pályázatokra. Emiatt már többször bíráltuk a városvezetés és a jelenleg velük lojális képviselők ezt támogató többségét. 

A városlakók sokszor nem is értesülnek a pályázati lehetőségekről és így nem rendelkeznek elég információval azzal kapcsolatosan, hogy mennyi lehetőséget, esélyt hagy ki és halaszt el a jelenlegi vezetés.

Hiába fizettünk érte - tovább romlik

Az ócsai ember, csak azt látja, hogy a szomszédos kisebb települések miként alakulnak át, hogyan  fejlődnek, egyre szépülnek, miközben lakhelye évtizedes elmaradottsággal, és problémákkal küszködik.

Amit a tanácsi rendszer, vagy a szocialista-éra utáni várospolitika nem volt képes megvalósítani azt a mostani pártpolitikailag támogatott és választott vezetésben sem volt olyan tehetség,  amely folytatni, vagy előrébb lendíteni képes lett volna a várost. Közben jelentős összegek mentek olyan támogatásokra, amik sem esztétikai, sem életviteli előrelépést nem jelentettek. Az adósságállomány nőtt, és a hitelfelvételek ma sem álltak le. Ócsa gazdasági helyzete, pénzügyi stabilitása nem javult az utóbbi években. Ne feledjük, több polgármesteri előterjesztésben az olvasható, hogy likviditási gondokat okozna a megvalósítása. Így csúszott számtalan dolog. Köztük az iskola javítási munkálatai, a hátsó kerítés munkálatai és így tovább.

A helyi ember életvitele nem javult, kisvárosi környezete látható mód mit sem fejlődött az elmúlt négy évben. 

A Tanácsi rendszerből "átmentett" épület  - a Horváth-Bukodi vezetés bevásárolta

Közben a bevásárolt és most is a főút mentén roskadozó egykori TSZ-irodára az eddig kiflizettekből az összes buszmegállót, több kilométer járdát és útkorszerűsítést is végre lehetett volna hajtani.  A városlakók ezzel többre mentek volna, mint a mihaszna épület több tízmilliós bevásárlásával. De az önkormányzat, ahelyett, hogy a tulajt felszólította volna a központban álló, használaton kívüli roskadozó épület városképi rendbetételére, inkább megvásárolta azt egy rég elavult, évekkel ezelőtti értékbecslés alapján, ami valójában nem a vásárláskori (aktuális piaci) árat tükrözte, hanem egy évekkel korábbi állapotot. közben az idő előrehaladtával és az ingatlanpiac beálltával akkor értékcsökkenés érte ezt az ingatlant is, hogy a megvétele felér egy pénzügyi gondatlansággal, vagy hanyagsággal. Valójában elképzelés és tervek sem voltak ehhez. Ócsa ki sem tudta fizetni a vételárat, ezért részletekben törlesztett. Pénz és pályázat sem ismert a felújításra, vagy az átalakításra. A költségvetés sem tervez vele. Valakinek mégis erre az üzletkötésre volt szüksége. A városi főépítész épülettel kapcsolatos elképzelése, javaslata nem ismert, ahogy a vásárlás körülményeibe történő szerepvállalása, vagy bevonása sem. Pedig nem ártott volna kikérni a saját városképi és szakmai véleményét. A korábban elbontott Lakatos-ház esetében ugyebár utólag az egyik cége adott igazolást. Az Ágas-ház felújításában is részt vállalt. A TSZ-iroda üzleti birtokbavételéből azonban úgy látszik, kihagyták már. Ebben az egész vásárlásban talán Bukodi Károly és Horváth Tamás volt a legszorgalmasabb és nekik volt nagyobb elképzelésbeli érdeke ez, mintsem a városnak. Azonban ezt nem osztotta meg előre a választókkal. Azóta sem tudni, hogy milyen elképzelések alapján vásároltak be ezzel az ingatlannal.

Főépítészünk

Bárkit kérdezünk, senkinek nincs fogalma arra vonatkozólag, hogy milyen szerepet szántak a több mint negyedtizednyi milliárdba kerülő romhalmaznak. A városnak az épület valójában nem kell, hiszen évek óta hozzá nem nyúltak, ki nem takarították, az ott roskadozik ma is bennlévő szutyokkal a Városházával szemközt.
Állaga egyre romlik, a fűtetlen falak feláztak, a belső vakolatot a penész és a doh közösen emészti. Óvodának, bölcsődének a nagysága alapján még jó lehetett volna, de a főút közelsége, zajterhelése, és más udvari-, zöld-környezetet hiánya végett nem a legideálisabb.  Az önkormányzat egyes szolgáltatásait át lehetett volna oda vinni, de ezzel csak a működés többletköltségei nőttek volna, hiszen az azonos feladatellátás és a nagyobb terület járulékos többletköltsége az adófizetőket terhelné.  Tehát ebből szempontból nem lenne gazdaságos a hivatal kiterjesztésére. Alaprajzát, és jelenlegi állapotát tekintve teljesen alkalmatlan efféle normális felhasználásra. Alapvetően szemmel láthatóan közel olyan rossz, ha csak nem rosszabb állapotban van, mint a Lakatos-ház a lebontása pillanatában.
Ha viszont arrébb tekintünk, és a reformátusok Ady E. utcai épületét nézzük, amit szintén közösségi pénzből támogattunk meg, akkor azt látjuk, hogy az rettentő csúfos állapotban van. Sőt lassan az egyik legromosabb épület, mégsem kerül bontásra, vagy felújításra. Pedig az elvileg örökségvédelem alatt áll!  A tulajdonos Református Egyház, azonban nem törődik vele, a helyi lelkipásztor politikai pályára lépvén pártszínekben képviselő-jelöltette magát.  Nem tudni, vagy feltételezni, hogy az önkormányzat és a Református Egyház mire vár ez ügyben, hiszen egy műemléki épületet hagy magára a vallási közösség és szed be pénzt, fogad eltámogatást más hitéletbeliektől is, amikor a városi közpénzekből támogatjuk meg az épületet. A felekezeti kötődésű helyi lelkész a tulajdonos itteni képviselője. Nem tudni, mire vár az épület megmentése kapcsán. Talán a választások után, ha bekerül akkor az egyházi vezető és mint önkormányzati (-párt-) képviselő, tud intézni pénzt a saját ingatlanvagyon állagmeóvására? Szóval lenne itt mire pályázni és pénzt fordítani akár az épületeket, akár a hulladékokat tekintjük. Az önkormányzat azonban másként gondolja, és ezek helyett más területekre összpontosít. Így valójában a városi környezet változatlan hagyása mellett inkább pályázik újabb focipályára. A mostani vezetés ehhez mindig teremt önrészt, képviselői támogatást és testületi áldást.

Mennyiben is fáj ez nekünk - 27 milla?

Az egykori TSZ-iroda - csakomladozik

A környezetvédelem itt nem játszik.

Most is pályázhatott volna város a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan, ahogy más is. Ezen ugyanis részt vehetett minden olyan önkormányzat és hulladékgazdálkodási önkormányzati társulás, (lásd Vertikál, KDVH) amely a jogszabályi környezet átalakítása során az átmeneti időszakban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzéséhez, a pályázati felhívás szerinti finanszírozási lehetőséget kíván igénybe venni.

Bellűről még rosszabb a helyzet - rohad és roskad

Ócsa "drága" önkormányzata azonban ilyet nem igényelt, ezen nem indult, tehát ebbéli finanszírozási lehetőséggel, pályázati kérelemmel nem élt.

A "csóró" Dunaharaszti viszont részt vett ezen a pályázaton melynek eredményeként az általunk kért maximális összeget bruttó 112.395.000 Ft-ot nyert a város.

Ott a pályázati összegből a P.E.T palack és az üveg hulladék elkülönített gyűjtése érdekében 16.000 db 120 literes szelektív hulladékgyűjtő edény vásárlására és lakosság részére történő térítésmentes átadására kerül majd sor, azaz a zsákos elkülönített hulladék gyűjtést felváltja a környezetbarát hulladékgyűjtő edény alkalmazása a szelektív hulladékgyűjtés esetében is.

Ócsán máig nincs szelektív hulladékgyűjtő udvar, vagy beruházás - a régi konténerek is kevésnek bizonyultak

Ez is csak a rakás hulladék  - romhalmaz és szemét

Ócsán inkább arról döntött a testület, hogy mindezt elősegítve csatlakoznak egy társuláshoz és fizetnek, mert az "ingyen" biztosítja a számunkra a kukákat.  Hogy valójában ebben mi az ingyenesség, és mi a jó, azt talán csak az ezt támogató önkormányzatunk Gazdasági Bizottságbeli elnöke, és a mellette szavazók (Buza, Bukodi, Horváth, Gallai, Kardos) tudnák megmondani.

Én mindenesetre azt látom, hogy Dunaharaszti az valójában úgy kapja a tárolóedényeket, hogy az nem kerül költségvetési pénzébe. Az ilyen-olyan társulások életbetartása nélkül is jól halad, pályázik és ezzel pénzt von be a gazdálkodásába, fejlődik, míg Ócsa inkább társulásokat táplál a közvagyonból,  hülyeséget fizet, vagy mutyizókra áldoz átgondolatlanul.

Szelektálni kéne - és társulási támogatása helyett pályázni

Szerintem Haraszti a pályázati pénzek folytán előrébb lép, és szelektál, Ócsa viszont pénzt von el az emberektől, a társadalmi jobbléttől, a fejlődés elől és így láthatóan nem halad előre. A fejlődés megállt a korábbi szinten. Ez mind tetten érhető a közterületeken, a középületeken és ez látható a közéletben.

Dunaharaszti ellenben velünk, valóban ingyen és már az idén bevezeti a hulladékgyűjtés egy korszerűbb formáját.

Ócsa pedig lakosonként 100 forintot fizet a szemétgyűjtést bonyolító Vertikál érdekeltségű társulásnak, hogy majd kukát kapjunk, és esetleg pályázzon számunkra valamit. Ócsán a polgármester vezette képviselők nem értik a lényeget, miszerint az önállóságunk feladásáért eddig is nagy árat fizetett a lakosság. Hogy az ebbéli társulások, nem mások, mint egyfajta gitt-egyletek, amik csak viszik a pénzt. Mi is milliókat fogunk nekik utalni a közvagyonból azért, amit más maga által vagy pályázati pénzek bevonásával intéz.

Ezt is a közösből mi fizettük - rossz döntés

Ócsa most is egy kiszolgáltatott kisváros aki csak kullog az események után, mert nem képes jól felfogott érdekei érvényesítéshez megfelelő embert kiállítani.

Amíg a városvezetés nem újul meg, addig Ócsa sem fog. Amíg az ócsai választó nem a saját jobb sorsáról, hanem inkább mások jólétéről szavaz, addig itt nem lesz változás. Valahogy ezt kéne megérteni és megértetni.

Úgy gondolom, hogy a választások eljövetele kapcsán a lakosságnak is szelektálnia kell. Azokat, akik nem valók a helyi élet elősegítésére, az emberek jobb létének megteremtésére, azokat a politika panoptikumába kell helyezni, hogy majd az új testület felállása után legyen hol  rácsodálkozni a kortársbeli múltra.

 LZ

*

Folytatás is van - ha érdekli, akkor klikkel-jen alant a  további bejegyzésre

Viszonyításként, hogy mi marad a könnyítésből a hitelesnek - devizacsapda

A héten megjelent jegybanki ajánlás alapján tartozásuk és törlesztőrészletük csökkenésére számíthatnak a devizahitelesek. Az MNB útmutatásából kiszámítható, hogy az árfolyamrés miatt mennyivel csökken a tőketartozásunk. Ez alapján számoltuk ki mi is, hogy mennyivel csökken a tartozása és a törlesztője egy átlagos devizahitelesnek.

 A számítások alapján az árfolyamrés miatt a törlesztőrészletünk nagyjából öt és fél százalékkal csökken (hamarosan ennyivel kevesebbet kell fizetnünk), a tartozásunk pedig valamivel több, mint négy százalékkal lesz alacsonyabb. A tartozásunk ez alapján 348 ezer forinttal csökken, míg a törlesztőrészlet 129 ezerről 122 ezerre esik. Ne felejtsük el, hogy a kamatemelésből járó pénzt ez a számítás nem tartalmazza, ezt várhatóan a perek lezárása, vagy az új törvény megszavazása után teszi közzé a jegybank.

*

Állítólag felgyorsul az elszámolás, de csak összel fogadnak el törvényeket és talán jövőre lesz belőle érezhető könnyítés - hiteltelenül ( - devizacsapda)

Az eredeti terveknek megfelelően a devizahitelesek megmentéséhez kapcsolódó második és harmadik törvényt szeptemberben, illetve októberben fogadhatja el az Országgyűlés. Erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón, egy újságírói kérdésre válaszolva. Szeptemberben az adósokkal való elszámolás részleteiről, a számviteli és az adózási eljárásokról születhet meg az a törvény, amelynek tervezetét már - a tervek szerint - a jövő hónap végén megismerhetjük. A jelzáloghitelhez kapcsolódó deviza alapú kölcsönök forintosításáról szóló törvényről októberben szavazhatnak a képviselők.

Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkészítette annak a módszertanát, amelynek révén a devizahitelek forintosításának kiszámításánál egyik ügyfél sem járhat rosszabbul annál, mintha a bankok az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámítása során. Így az árfolyamrés visszaírása végeredményben a kamatos kamat elvén nyugszik, vagyis a bankoknak messze nem a korábban vélelmezett 1-2 százalékos visszaírási veszteséget kell elszenvedniük, hanem ennél jelentősebb összeget. Korábban 40-60 milliárd forintra számítottak a pénzintézetek, ez az MNB formulája szerint akár 80-120 milliárd forint lehet.

Ami ennél jobban érdekli az ügyfeleket az az, hogy az MNB iránymutatása szerint felgyorsul a devizahitelesekkel való elszámolás. A bankoknak az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül, vagyis szeptember 22-ig, kell megküldeniük az MNB-nek, az átszámítást pedig a jogszabály hatálybalépését követő kilencven napon belül, azaz október 21-ig kell elvégezniük. Az útmutató szerint a szerződéseket úgy kell tekinteni, mintha annak megkötése óta az jegybank árfolyamán lenne számolva a törlesztő részlet. Mindez azt jelenti, hogy a túlfizetés minden egyes törlesztési hónapban fennállt, így az árfolyamrés - úgymond - tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott. Ez azt jelenti, hogy mind az ügyfél devizában kifejezett devizahitele, mind a devizában kifejezett törlesztőrészletek a ténylegesen kimutatottnál kisebbek lettek volna.

Így a bank az összes felszámított árfolyamrést le kell majd vonja a most még meglévő tartozásból. Ezáltal a kamat, így a jövőbeli törlesztőrészletek is csökkennek. A novemberi törlesztőrészlet már kisebb lesz. Készpénz viszont nem jár vissza! Arra egyenlőre nincs válasz, hogy mi lesz azokkal, akik már törlesztettettek, tehát devizahitelesként nem állnak szerződéses kapcsolatban egyetlen pénzintézettel sem. (Azokra, akik végtörlesztettek, illetve, akik a Nemzeti Eszközkezelővel kötöttek szerződést nem vonatkozik a devizaadós mentés. Az utólagos elszámolási kötelezettségek alól azok a törlesztőrészletek mentesülnek, amelyeknél a hitelintézeti törvény 2010-ben meghozott változását követően a jegybanki, illetve a banki saját középárfolyamot már alkalmazták.

Népszava

*

Mátyás-féle királyi ajándék a devizahitelesekenek - kormánypolitika vs lakosság ( - bankcsapda)

Aki ismert a magyar népmese világában, az jól tudja, hogy Mátyás király volt az aki úgy intéztetett ajándékot, hogy végül a jutalmazott kapott is meg nem is.

Most a kormányunk is valahogy így járt el a deviza-mentőcsomag kapcsán, amikor a bankok igazságtalan pénzügyi politikája folytán a lakosságnak akar kedvezni. 

Ugyanis a nagy dirr-dúrral, és széles vállal kikolompolt devizahiteles mentésből körülbelül annyi fog maradni, mint a mesebeli ajándékból. Valójában ez sem ér majd többet, mint Alsópakony látszata és mesterséges bioszférája.

Az adósmentés során az árfolyamrés eltörlése után a Parlament által hozott intézkedések nem fognak nagy áttörést hozni a lakosság körében. Az állami érdekek úgy látszik felülmúlják a lakossági elvárásokat a bankokkal szemben.

Mert ne gondoljuk, hogy a devizahitelesek bukszáját dagasztja majd az az ezermilliárd forint, amit a bankok a mentőcsomagon "buknak". Az adósságcsökkentést nem lehet ropogós húszezresekben felmarkolni. A deviza, a pénz itt csak egy "fikció".

Az a durván 1000 milliárd forint, amit állítólag veszteségként, (vagy elmaradt haszonként) ír majd le a hazai bankrendszer, s ami immár nem csak a magyarországi, de az osztrák és más érintett pénzintézetek nyereségességét is gyengítheti, véletlenül mégsem a válságba kerültek pénztárcáját gyarapítja. A mesebeli ajándék túl szép lett volna készpénzben. A hitelező bankok részéről a veszteség egy leírás, ami a devizahiteles oldalon is csupán adósságleírás lesz.  Tehát attól, hogy egy 15 milliós tartozást mondjuk 13-14 milliósra redukálnak, vagyis csökkentenek az nem más, minthogy „papíron” átírják a követelést. Ebből következik, hogy a bank számára "elvesző milliókat" tényleg kézbe foghatja a "megmentésben" részesülő adós.

Ettől az intézkedéstől egyetlen fillérrel sem lesz több a kezében. 

Szerencsére – és lehet, hogy szerencsétlenségünkre – van azért legalább két nem fiktív elem ebben a politikai játszmában.

Az egyik olyan évi 100 milliárd forint, amennyivel, leghamarabb decembertől vagy januártól, csökkenhetnek a törlesztőrészletek. Ez a pénz, havi bontásban, nyilvánvalóan a magyar lakosságnál marad.

Továbbá az is kézzelfogható lesz, ha a devizahitelesek mentése során „visszajáró” összeg, vagyis az 1000 milliárd adóköteles lesz. A szaktárca még mérlegeli, hogy ez esetben milyen jövedelemről van szó. Az adóztatás azért lenne különösen érdekes, mert csupán a 16 százalékos szja 60 milliárddal haladná meg a törlesztőrészletek valóságos csökkentését.

A lakosság bízva a kormányzatban a mentőcsomag révén növekvő megtakarításra számít, és a kereskedelem is ettől remél fellendülést. Azonban a magyarság nagy számban csalódott a bankrendszerben és a banki hitelezésben. Ezt a sebet nem lehet a mostani intézkedéssel csak így hirtelenjében befedni. 

A lakosságtól, amely a törlesztőrészletek csökkenése által a legjobb esetben és összességében is vagy évi 100 milliárd többlethez jut, aligha várhatjuk, hogy lekezelje a pénzügyi szektor testén tátongó 1000 milliárdos fekélyt. Az meg végképp álomnak tűnik, hogy egy bóvli kategóriás országban, ahol nagyban folyik a visszaható hatályú törvényhozás, majd épp a szolidan érkező befektetői kör keres magának itthoni bankokat. Egyes nyilatkozatok szerint a bíróság a bankok oldalára állt. Mások szerint a kormány nem meri a valós mentőintézkedéseket megtenni a fennálló pénzügyi- és bankrendszerrel szemben. A bankok amúgy is rettenetesen sírnak. A hitelcsapdába kerültek meg, az otthonukat vesztettek sorsa a legkevésbé publikus. Mindez eléggé visszás helyzetet képez a magyarországi viszonyokról társadalmilag, politikailag és gazdaságilag egyaránt. 

Az emberek körében tapasztalható és tapintható feszültségről, a frusztrációról és a pszichés állapotokról nem is beszélve. Ez a "nesze semmi fogd meg jól" állapot egy ócska kényszerházasság szüleménye, aminek soha nem jó a vége.

A jelen kor devizahitelese és a kormány mentőcsomagjában reménykedőknek is érdemes ezt szem előtt tartaniuk, mielőtt túl nagy ábrándokat, vagy valós ajándékot remélve optimistán  várnak az intézkedésre.

Vasárnapi Hírek nyomán

*

A magyaroknak ténylegesen gátolják, vagy valóban nem kell, és nincs szükségük az ingyen telefonra - karterezés gyanús ( - Privátbankár rezsicsökkentés)

 Az Európai Bizottság felmérése szerint az EU tagállamai közül a románok és a magyarok használják a legkevésbé az internetet telefonálásra. Az ingyenes online csatornákon keresztül a háztartások kevesebb, mint harmada telefonál. Ráadásul idehaza a szolgáltatók még le is korlátozzák ezeket az alkalmazásokat.

Az Európai Unióban ez a két szám magasabb, 32, illetve 6 százalék. Magyarország ezekkel az arányokkal jelentősen elmarad a kelet-közép európai régió többi országától. Pedig ha többen élnének az alternatív lehetőségekkel, nagymértékben csökkenthetnék távközlési költségeiket. A megoldást az Európai Bizottság a korlátozásoktól és indokolatlan költségektől mentes európai telekommunikációs piacot elősegítő javaslatai jelenthetik – írja az Internetet.hu távközlési összehasonlító portál.

A technológia, nem más, mint a VoIP. Nevét a Voice over IP kifejezésből kapta, lényegében a beszédhang internetes adatfolyamként történő továbbítását jelenti, és teljes értékű alternatíva a hagyományos telefonálásra.

Csak a románokat előzzük le

Míg Magyarországon csupán a háztartások 27 százaléka használ ingyenes VoIP (Voice over IP) szolgáltatásokat, addig ez a szám Csehországban 48, Horvátországban 45, Szlovákiában 39, Lengyelországban 34, Ausztriában pedig 33 százalék. Egyedül Romániát előzzük meg a maga 22 százalékával.

Ki mit használ?

Az Európai Bizottság felmérése rámutat arra is, hogy egyes tagországokban a háztartások több mint fele él a netes alapú ingyenes szolgáltatással. Meglepő módon ez nem a nyugat-európai államokra jellemző mentalitás. Bulgáriában 58, Lettországban 52, Észtországban 51, Litvániában pedig a háztartások 50 százaléka él az ingyenes lehetőséggel.

VoIP szolgáltatást igénybe vevők aránya az EU-ban

A fejlettebb nyugati államokban azonban az olcsóbb nemzetközi hívásokat lehetővé tévő online szolgáltatásokat többen használják (Hollandia 14, Luxemburg 12, Szlovénia 12 százalék).

Nálunk még csökkent is

Bár EU-s szinten nem voltak nagyobb változások a VoIP használatának arányában, a tagországok szintjén megfigyelhetőek bizonyos tendenciák. Portugáliában, Írországban és az Egyesült Királyságban például 8-11 százalékkal nőtt három év alatt a VoIP-felhasználók aránya, míg máshol – többek között kiemelten hazánkban – csökkent a számuk.

A legnagyobb arányú csökkenés a hollandoknál figyelhető meg (11 százalék), de itthon is három év alatt a használók 6 százaléka hagyott fel a VoIP-szolgáltatásokkal.

Mi áll a háttérben?

A VoIP magyarországi népszerűtlenségének több oka is van. Az ingyenes hanghívásra előszeretettel használt mobilinternet hazánkban immár évek óta hagyományosan nem képes jelentősen bővülni. Az egy főre jutó havi adatforgalom több éve 1 GB körül mozog, és bár egyre többen használnak mobilnetet, továbbra sem következett be az áttörés.

„A legtöbben itthon még mindig olcsóbb megoldásnak tartják a vezetékes internet használatát. Míg a legolcsóbb 1 GB-os mobilinternet havidíja 2000 forint körül mozog, addig ugyanilyen árban már egy korlátlan ADSL-csomag is kapható több mint 1 Mbit/s letöltéssel. A külföldi árakat nézve nincs ekkora különbség” – magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője.

Ahhoz, hogy a belső hálózatról beszélgetéseket lehessen kezdeményezni vezetékes vagy mobilhálózatokba, természetesen egy VoIP-szolgáltató átjáróját kell igénybe venni

 

Még le is tiltják

A másik jelentős ok ennél direktebb. A szolgáltatók Magyarországon tudatosan korlátozzák az ingyenes vagy olcsó hívásokat és üzenetküldést lehetővé tévő szolgáltatások és alkalmazások használatát.

Letiltják például a Viber, a WhatsApp vagy a Skype forgalmát, és helyette arra igyekeznek rávenni a felhasználókat, hogy az ő csomagjaikon keresztül kommunikáljanak.

„A VoIP-szolgáltatások korlátozása vagy tiltása több európai országban is előfordul, azonban az, hogy az összes szolgáltató egyöntetűen alkalmazzon ilyen intézkedéseket, már nem mondható általánosnak. A tendenciában akkor tapasztalhatunk változást, ha életbe lépnek az Európai Bizottságnak a korlátozásoktól és indokolatlan költségektől mentes európai telekommunikációs piacot elősegítő javaslatai. Itt azonban kettős hatás érvényesülhet, egyrészt mérséklődnek vagy eltűnnek bizonyos korlátozások, másrészt azonban a roamingdíjak eltörlése csökkentheti a VoIP- forgalmat, hiszen az egységes díjszabású EU-s piacon sokkal kevésbé lesz szükség ennek a használatára.” – teszi hozzá Solt Ádám.

Privátbankár

*

Wanted - 10000000 a nyomravezetői díj ( - anti-konszoidáció)

 

*

Mit kell még elviselnie egy ócsainak - polgármesteri ajánlással ( - külön terhek az önkormányzattól)

A hónap utolsó csütörtökén (30.-án) tartja soros ülését az önkormányzat képviselő-testülete ahol napirendi pontként ismételten és még mindig a Manóvár Bölcsőde és Napsugár Tagóvoda  építési-, bővítési munkálatainak pénzügyi simításait, átcsoportosításait és vonzatát tárgyalják. Ennek az ülésnek azonban az egyik nem nyilvános (zárt) napirendi pontja (előterjesztő Bukodi Károly) a korábbi években megvalósuló önkormányzati közútépítés és a lakossági hozzájárulás egyes kifogásainak megvitatása.

Mint számos ócsai lakos előtt ismert, az önkormányzat a helyi közutak fejlesztése, építése során a lakosság bevonásával és részbeni finanszírozásával oldotta meg, hogy a várossá váló Ócsa szilárd burkolatot öltsön. 

Ennek a lakossági hozzájárulással megvalósuló közútépítésnek a szabályozását Ócsa Város Önkormányzatának 29/2005.(XII.23.) ÖK. számú rendelete határozta meg. A hivatkozott önkormányzati rendelet 1 § (1) kimondja, hogy a rendelet hatálya lakossági kezdeményezésre és lakossági hozzájárulással megvalósuló útépítésre vonatkozik.

Most a polgármester a léket kapott költségvetés hiányának pótlása érdekében a lakosság felé fordítva hivatalos hadrendjét, majd parancsnoki levélben fordult több általa vélt érintett felé, amolyan csatindítóként. 

Ez a hidegháborús időszakra jellemző erőfitogtatás és fenyegetődzés, nem méltó Ócsa polgárságához. (A polgármester ebbéli méltóságát ez ügyben ugyanúgy nem kívánom firtatni, mint a korábban napvilágot látott és a bíróság törvényszék előtt zárult erkölcsi-, etikai felvetésekben.)

A polgármester a hivatkozott levelében az ingatlantulajdonosok bizonyos részét keresi meg és úgymond támadja be amolyan fizetési felszólításként, több tízezer forintra igényt támasztva, aminek mind a jogossága, mind tényszerűséges erősen megkérdőjelezhető. 

A polgármester saját kezével jegyzett, ügyiratszámmal bíró immár hivatalos levél ügyintézőjének Ruska Renáta van feltüntetve. Ő az adóügyi iroda egyik előadója, akire a csatorna, közmű, talajterhelési díj, adó- értékbizonyítvány készítés, magánszemélyek kommunális adójának ügyintézése tartozik. Munkáltatói jogkörének gyakorlója pedig a jegyző. A polgármesteri levél alapján azonban úgy tűnik, hogy most ezt a pénzbeszedős, behajtós ügyet valaki rá testálta, hogy ehhez nevesítsenek egy ügyintéző alkalmazottat. 

Bukodi Károly azt közli a levél útján megtalált ingatlantulajdonosokkal, hogy "Ócsa Város Önkormányzata a település (egyes) belterületi útjait - 2006.07.27.-től -  2006.12.20.-ig tartó beruházás keretében - szilárd burkolattal látta el, amelyre a forrásokat önkormányzati befizetésből és az érintett lakosok által kötött és teljesített OTP-LTP szerződések befizetéséből finanszírozta." 

Ez azonban így nem állja meg a helyét, az idézett szöveg több tartalmi részben csúsztat, összemos és lecsupaszított lényegében eltér a valóstól, az igazságtól.  A város polgármestere ugyanis több olyan személyt is érintett lakosként kezel, akinek semminemű előzménye, köze vagy szerződése nincs és nem áll fenn az önkormányzattal. Aztán van olyan utcarész, ahol ez az útépítés meg sem valósulhatott, hiszen már korábban szilárd burkolattal rendelkezett, az ott élők értelem szerűen ebben  nem vettek részt, és nem is voltak partnerek. Így sem szerződésük, sem vállalásuk nincs. A polgármester azonban mint valami behajtó, mégis követeléssel él, és támaszt velük szemben. Más eseteben pedig olyan személyeket talál és céloz meg a levelével, akik szintén nem jogalanyai ennek a megállapodáson alapuló beruházásnak. Ők egyrészt szintén olyan tulajdonosok, akik nem szerződtek, másrészt pedig csak később, a beruházás nem érintően, vagy azt követően költöztek és szereztek tulajdonjogot. Az ingatlanvásárlással és a tulajdonjogszerzéssel azonban nem esik egybe és nem vonatkoztatható az a teher, amit most Bukodi Károly rájuk akar sózni. Ráadásul Bukodi Károly polgármester jól tudja, hogy ott van a jobbján az a személy, aki annak idején az aktuális pénzügyi bizottság vezetőjeként felrúgta/felmondta egy határozattal azt a szerződést, amelyben az önkormányzati rész fizetési kötelezettsége benne foglaltatott azáltal, hogy az OTP felé a fizetés leállt. Horváth Tamás regnáló alpolgármester az, aki ezzel gyakorlatilag a szerződésbontást megkezdte, hiszen az önkormányzati vállalás leállásával a szerződés nem teljesült, és az állami támogatástól az ebben résztvevők elestek. Ezért most különösen érthetetlen, hogy az alpolgármester balján levő (ülésrend az t.ülésen) Bukodi Károly mégis az ingatlantulajdonosra akar testálni minden ebbéli tehet. Különös, hogy ezt teszi akkor, amikor ezt a beruházást már rég lezárták, és az ezzel foglalkozó alapítványt, mint eszközkezelőt pár hónapja megszüntették, felszámolták. Így a polgármesteri levéllel megtévesztett emberek pénzét befogadó önkormányzat csak a saját, de nem e célra fenntartott számlán a bevételi közt talán csak az egyebek rovatban tudja elkönyvelni, de ez a szépséghiba természetesen nem okoz gondot egyik elöljárónak, vagy pénzügyi hivatalnoknak sem.   

Érdekes még, hogy a most soron következő ülésen ezt az egész csoportos ügyet egyénileg próbálják kezelni, zárt színfalak mögött úgy, mintha ez csak egyéni érdeksérelem és magánszemélybeli probléma volna. Ez nem igaz, mert rengeteg ingatlantulajdonos, helyi lakos érintett ebben a pénzszerző színjátékban. Ez nem magánügy, hanem városi közügy.  A polgármester hiába próbálja egyénileg és egyenként levadászni a feleket, ez csoportos, vagyis közösségi probléma. Az önkormányzat korábbi útberuházása a több lakost érintő mivolta és a közpénzek viszonya kapcsán nyílvánosságot, átláthatóságot és tisztaságot igényel és követel. 

Bukodi Károly nem először feledkezik meg a közösségi érdekek képviseltéről. Nem egy esete ismert, amikor a nyilvános, közérdekű dolgokra nem reagál a közvéleménynek avagy előtt. 

Az önkormányzatban és a testületi üléseken többször tanúja voltam annak, hogy miként figuráznak ki egyes kérdést, vagy interpellációt benyújtó képviselőket. Sokszor a személyes sértegetésektől sem riadnak vissza. Ezek kapcsán több esetben rosszallásukat fejezték ki más jelenlevők is. De volt olyan eset, is amikor más képviselő is jelezte, hogy ezt nem hajlandó legközelebb végigülni, más esetben pedig ismerve az előterjesztést, nem jelent meg. Aztán az is előfordult, hogy a személyeskedés odáig fajult, hogy a képviselő távozott az ülésről, kifejezve az ebbéli ülésvezetéssel szembeni tiltakozást.

Mindenesetre Bukodi Károly ma is tartozik annak megválaszolásával, hogy ki és miért rombolta le az alsopakonyi állami telep beruházása közbeni munkavégzés során a pléh Krisztus és a fa kereszt előtti területet, a kis kerítéssel, ki és miért hagyta hátra a kifordított fák gyökérzetét, és az átvágott nyárfást, a munkagép szakadt tömlőjét? Tartozik a polgármester a városnak az ebbéli károkozást követő helyreállítással és a válasszal, hogy ezt ki, mikor és kinek a pénzéből oldja meg? 

A mostani útügyet illetően is hasonló a helyzet. Magyarázatot ígényel az eljárás, amit a hivatal köpönyegében indít a lakosok egy részével szemben. Mi alapján kér 77 ezer feletti összegeket egyesektől és miként alkusznak a meg az önkormányzat hivatalában egyénileg azokkal, akik megijednek, bedőlnek,  a polgármesteri trükk kapcsán fizetni kényszerülnek? 

Miért 2013-ban jut eszébe ezt az állítólagos kintlévőséget a polgármesternek rendezni akkor, amikor ezt megelőzően az Ócsa Város Közútjainak Fejlődéséért Alapítvány működése okafogyottá vált? 

A Bem József utcában közel húsz  felháborodott ingatlantulajdonosból több mint tíz a Kormányhivatalhoz fordult panaszával, de az érdemi bírálat nélkül visszautasította a panaszt az önkormányzathoz, mint elsőfokú hatósághoz az ügyet. Többen bementek a hivatalba akiknek engedményt és részletfizetést adtak a megjelölt összegből. Ezzel kelepcébe csalva, magukra húzva a fizetést. Az utca ebbéli lakói sajnos rontják a fellebbezők esélyeit és erősítik a pénzbeszedő törekvését. 
Bukodi Károly most a testületi többségének kihasználásával ezt az összekuszált ügyet szeretné zárt körben, a nyilvánosság kizárásával, - a hozzá hűbéres csatlósként alkalmazkodó öt fő képviselővel - áterőltetni, miközben egy állítólagos, nem ismert szakértőt (Rím Zsuzsanna-t) is hadrenbe állítva bevon a saját oldalán. Ez már a védekezésének a részeleme, hogy a felelősség alól a szakértő hóna (szárnyai) alatt kibújjon. A szakértőről, és hovatartozásáról még annyi info sincs, mint a hátrahagyott pusztításról a pléh Krisztus, vagy a Lakatos-ház kapcsán. Úgy látszik a kényes ügyeket szeretik csendben és belterjesen időmúlttá tenni.  Majd a blogon pár hülye érvelésű névtelen bejegyzéssel megpróbálják lekezelni az egészet, míg el nem hal a felháborodás. A cél mégis az, hogy az elfuserált gazdálkodás kapcsán, és a mérhetetlen pénzkiáramlás okán az emberekből minél  több pénz ki tudjon facsarni a jelenlegi tékozló városvezetés.  A rossz gazdálkodás okán és az ido-oda elszórt milliók, a keletkezett hiány visszapótlására nem a lakosságot kéne célszemélyként felhasználni.

Bukodi Károly látható módon nem a lakossági érdekek mentén akarja rendezni a dolgokat. Az önkormányzati általi OTP befizetések elálltával a lakossági hozzáállás is megváltozott. Akkor a testület egyes tagjai inkább felrúgták az egészet és más hitelre álltak rá. Ez gazdálkodási veszteséget okozott, amit azóta sem hevert ki a város. Ezt bizonyítja a mostani pénztelenség, amiért ismét az ingatlantulajdonosokat veszik elő. Sokan valóban a kötött szerződés ellenére nem fizettek rendesen. (Ahogy az önkormányzat sem.) Többek meg úgy költöztek el, hogy hátralékot hagytak. Utánuk senki nem ment. Az új beköltözök meg tehermentességi nyilatkozattal érkeztek. Az önkormányzat ekkor is hibázott, mert nem ment utána a dolgoknak, az elköltözőket kipapírozta, (kidokumentálta) az újakat pedig nem figyelmeztette, hogy hivatalosan nem érdekli őket a szerződésben foglaltak. Az önkormányzat sorra hagyta jóvá és igazolta le a kiköltözök és bejövők igazolásait (papírjait). A tartozást akkor se nem jegyezte, se nem érvényesítette az erre hivatott apparátus. Az új tulajdonosok pedig nem örököltek ebbéli jogfolytonosságot. 
Most meg mint valami hirtelen ötlettől vezérelt kos, előjön azzal a polgármester és a mögöttes hatalom, hogy fizessen mindenki aki előtt egy foltozott aszfaltcsík húzódik? Mindenki akit a nyilvántartás szerint aszfaltcsíkos utcában lakik, és elérnek? 

Ugyan-már kedves Bukodi Károly!  Ön, aki a közszereplőként az ismert, vagy latens tisztességéért képes egy kétes kimenetelű perbe bocsátkozni, és ezért pénzt áldozni, miközben az alapfokú nyelvvizsgáért járó 5 ezer forintos nyelvpótlékáért is a pénztárba megy, és aki az egyik szorgalmazója volt a kommunális adó SZMSZ-be ütköző bevezetésének, de (többszörös) olcsó laptop tulajdonos, most ismét a tisztességét és megítélést teszi kockára akkor, amikor a lakossággal szemben olyan jogilag vitatható, mondhatni jogosulatlan pénzbeszedésbe kezd, ami szintén egy anyagias ösztönzéssel teli, erkölcsi és morális kérdést vet fel a polgármesterrel szemben.  Igen, most Ön a polgármester. Meddig szeretné még ezt végezni?

*