Hordalék és szemét - jelentkező gondok az ellátás körül vagy csupán felesleges aggodalom ( - költségvetés)

Mint beszámoltunk róla, a rezsicsökkentés következtében júliustól hét megyében lehet ellátatlan a kéményseprés. De nem csak ezzel, hanem a sok szeméttel is baj van. 

Magyarországon már több mint 300 településnek kellett kijelölni a katasztrófavédelemnek közszolgáltatót a hulladékgazdálkodásban.

„Magyarországon egyetlen település sem válhat Nápollyá!” – nyilatkozta a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. Pogácsás Tibor közölte, hogy hulladékgazdálkodásban és a kéményseprésben senki sem maradhat szolgáltatás nélkül.  

Az állami intézkedések nyomán kieső bevételek kompenzációjának elmaradása miatt június 30-tól hét megye 802 településen leáll a kéményseprő-ipari közszolgáltatás – közölte a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete. „A hulladéktörvényből eredően július elsejével az összes közszolgáltatói szerződés megszűnik, és újakat kell kötni" – mondta Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója.

Pogácsás hangoztatta, hogy ha egy településnek nem sikerül megállapodnia egy szolgáltatóval, akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki a szolgáltatót. Az államtitkár hangsúlyozta: a kijelölt szervezetnek az állam kifizeti a szükséges forrásokat, melyre megvan a szükséges fedezet.

Ócsán azonban bezárt a kirendeltség és olyan helyre költözött, ami gyakorlatilag tömegközlekedéssel normálisan nem járható be, így majdhogynem elérhetetlen az egynapi járás a mai korban.

Aztán a helyi hulladékkezelés sem probléma mentes. A közterületeink szemetesek, a szelektív hulladékgyűjtő-szigetek  megszűntek, az ellátás a kihelyezett zsákolás nem a kornak és az elvárásoknak megfelelő. 

Kisvárosunkban, illetve környékén is több illegális lerakót lelni. Még az alsópakonyi építésben részt vállalók szemete is ránk maradt, ahogy azt már 2012-ben dokumentáltuk. A gumit azóta benőtte a  természet, de az erdőszél nem lett kitakarítva. Erre valahogy soha nem telik. Csupán a környék telik meg szeméttel. 

Az önkormányzat kétes, és adóssággal terhelt vállalkozókat képes támogatni akár a közvetetten közpénzekből, akár a fesztiválok szervezése vagy azokban való szereplávalásával, de a szemét összegyűjtésére, annak megszervezésére már nem jut anyagi forrás. 

Az önkormányzati rendszer finanszírozásának átalakulása mellett idén a hazai hulladékgazdálkodási rendszer is megváltozott, júliustól pedig várhatóan 10 százalékkal csökkennek a lakossági személyszállítási díjak. 2013-tól ráadásul csak a minimum 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek végezhetik ezt a tevékenységet. Gémesi kiemelte, a rendszer bonyolult, az újraszabályozás sem oldotta meg a problémákat. 

„Nincsenek megfelelő hatástanulmányok. Az uniós pályázatból létrehozott hulladékgazdálkodási társulás 105 települést fog össze, 270 ezer embernek szolgáltat. A működtetésnek rögzített költségei vannak, amelybe nem fér bele a 10 százalékos rezsicsökkentés. Probléma lehet a terhek növekedéséből, akadozhat a hulladékszállítás. Akut teendő van ezen a téren” – hangsúlyozta a társulás vezetője. A rezsicsökkentés hírére sok cég visszalépett, így nem kizárt, hogy lesznek elláthatatlan területek.

Az önkormányzati rendszer idén a normatív alapú támogatás helyett a feladatfinanszírozásra tért át. Az átállás menedzselésére a kormány 45 milliárdos összeget különített el. Az első 17 milliárd folyósításáról nemrég született döntés. A Rádió Orient műsorában Gémesi György kiemelte, a jelenlegi összeg nem elegendő, mivel a rendszerből 50-100 milliárd került ki. „Minimum 45 milliárdra van szükség a működőképességhez. Az összeget a minisztérium gyermekétkeztetésre, szociális feladatokra, a megyei intézményfenntartóktól átvett intézmények működtetésére és az iparűzési adó részleges visszapótlására adja. Azonban ez a 4 támogatott terület nem oldja meg az összes problémát” – hangsúlyozta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. 

 

A MÖSZ elnöke elmondta, volt szó arról, hogy a termékdíjból vagy a lerakási díjból kompenzálnák az önkormányzatokat. A 2-3000 forintos lerakási adó ugyanis jelenleg őket terheli. „A csökkentés következményeit át kellett volna gondolni. Nem kell nyereség a hulladékon, azonban a szolgáltatás költségeit a szennyezőnek kell fizetnie – ez az uniós elv. Ha ezt nem tartjuk be, akár be is dőlhet egy uniós pályázat” – tette hozzá a közigazgatási rádió vendége.

A rezsicsökkentés 2013 januárjában kezdődött. Akkor a gáz, az áram és a távhő ára mérséklődött 10 százalékkal.
Júliusban pedig csökkentették a víz- és csatornadíjat, valamint a szennyvízszippantás és a szemétszállítás árát. De olcsóbb lett a palackos gáz és a kéményseprés is.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint leginkább az energiaárak csökkenésének köszönhető, hogy rekordalacsony szintre csökkent az infláció.

„Nyugodtan mondhatom azt, hogy 2014-ben a kormány által várt 2,4 százalékos inflációs szint fog teljesülni. Ez pedig egy egészséges gazdaságnak a szerkezetét tükrözi” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.

Nincs ez azonban, és nem zajlik minden következmény nélkül.

Sokszorosát igényelték az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási cégek annak az összegnek, amit a rezsicsökkentés miatti veszteségek kompenzálására a részükre elkülönített a Vidékfejlesztési Minisztérium.

 

Tízszer nagyobb összegre nyújtották be pályázataikat még az év elején a hulladékgazdálkodási cégek, mint a kompenzációra elkülönített keret összege, pedig azt már menet közben a duplájára, több mint egymilliárd forintra emelte a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ráadásul eddig ennek a keretnek a felosztásáról sem döntött a szaktárca (amely az új kormányban a Földművelésügyi Minisztérium nevet viseli). Emiatt több nonprofit hulladékgazdálkodási vállalkozást is csőd fenyeget.

Mint ahogy azt a hvg.hu is megírta, a területet felügyelő Illés Zoltán természet- és környezetvédelemért, valamint vízügyért felelős államtitkár a kormányváltással távozik, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdések pedig ágazati szakemberek szerint V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárhoz kerülhetnek.

„Tavaly augusztus óta (Martfű volt az első) már 300-nál több település esetében jelöltek szolgáltatót a hulladékgazdálkodásban” – folytatta Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója. A Köztisztasági Egyesülés vezetője közölte, a kijelölteknek a korábban alkalmazott díjon kellett elvégeznie a szolgáltatást. Indokolt többletköltség esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz lehet díjkülönbözet igénylésre, amelyre egy 1,7 milliárdos, felülről nyitott keretet állítottak fel.

Nagy szerint a szolgáltatók kénytelenek voltak racionális működésre átállni a díjak maximalizálása miatt. A 2000-es évek elején még mintegy ezren voltak, most 149 van, számuk várhatóan tovább csökken majd. A hulladékgazdálkodásban érintett cégeket sújtotta a rezsicsökkentés mellett az e-útdíj, az eredetileg az energiacégeket érintő, a közműcégekre két éve kiterjesztett Robin Hood-adó, a felügyeleti díjak, több járulék (például a lerakási, amelynek kompenzációja még nem oldódott meg).

„Még nem jelezték cégek, hogy abbahagynák a közszolgáltatást, jelenleg az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázatának elbírálására várnak a települések is” – mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint az önkormányzatok inkább maguk próbálják ellátni a közszolgáltatást, mivel a kijelölt szolgáltató többe kerülne a rájuk terhel a pluszköltségek miatt. 

Ez látható városunkban is a helyi viszonyok átalakulásában.

A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta: a költségek csökkentése szükséges volt, a cégeknek pedig racionalizálni kellene a működésüket, belső átszervezésekre van szükség, középszintű bérekkel, sok cég korábban elszaladt az árakkal. Igaz, a feltételrendszert is tisztázni kellett volna velük szemben.

A kormány szándékai szerint idén új törvény kerül a parlament elé a közszolgáltatásokról – vélekedett a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. 

Felkai László közölte: januártól új rendszer léphet majd életbe, de a meglévő problémákat addig meg kell oldani. Az államtitkár a XX. polgármesteri randevún megemlítette, hogy a szerdai kormányülés is foglalkozik a hulladékszolgáltatás és a kéményseprés problémájával, amelyekben felvetődhet az állami feladatvállalás, mivel az alaptörvény szerint kötelesek biztosítani az élet és a vagyon biztonságát. 

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke nem tartja jó megoldásnak, ha az állam látná el ezt a feladatot, mivel ezt nem lehet hatékonyan irányítani egy központból. 

http://www.dontwasteit.hu/, vg.hu/gazdasag, hirado.hu nyomán 

*

Ócsán is megszűnt a kéményseprőszolgáltatás ( - szerencse kiseprés)

Mint tudjuk, Ócsán is volt egy kéményseprő kirendeltség.

Igaz, nem sok vizet zavart, de hozzánk is kijöttek és kipucolták a kéményt, ahogy több más helyi embernél is megfordultak.

Az irodát a helyi körökben ismertektől kölcsönözték, ami nem volt más, mint a régi piac (melletti) területén található irodaépület. Aránylag jó és elérhető helyen is volt. Egy magára valamit is adó városkának ilyen szolgáltató pontokra van szüksége. Örültünk is neki. 

Az önálló épületet korábban (pár éve) 20-22 millióért árulták, de ebben a piaci helyzetben a kutyának sem kellett. A kéményseprők beköltözése amolyan mentség volt a magárahagyottságban.  Ócsának is hasznára volt.

Volt, mert aztán az év elejével egyszer csak kiürült. A szerencsét hozó fekete-ruhás emberek elmentek.  A szolgáltatás itt megszűnt.

Elvitte a rezsicsökkentés.

Az ócsai és a szigetszentmiklósi fiókirodák összevonásra kerültek. A két iroda ezentúl egyben a távoli 2330. Dunaharaszti Fő út 46. szám alatt található. Közvetlen közlekedési kapcsolat persze nincs.

Nem egy szerencsés helyzet. 

Mi van a háttérben?

Az állami intézkedések miatt kieső bevételek kompenzációjának elmaradása okán, amolyan financiális bajok miatt június 30-át több megyében leáll a kéményseprő-ipari közszolgáltatás - közölte Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke pénteki szolnoki szakmai összejövetelük után az MTI-vel.

Tájékoztatása szerint a szolgáltatás leállása Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Somogy megyében összesen 842 települést érint majd.  Vidra Zoltán hozzátette: a jelen lévő tagvállalatok képviselői - beleértve az önkormányzati tulajdonú társaságokat is - kijelentették, hogy a jelenlegi jogszabályi követelményeknek megfelelő színvonalon nem képesek a kieső szolgáltatásokat még kijelölés esetén sem pótolni, mert sem létszámban, sem eszközben nincsenek felkészülve, és likviditási helyzetükben sincsenek tartalékok.

Vidra Zoltán - aki a szolnoki Fűtéstechnikai Kft. ügyvezetője - elmondta: a kormány 2013 májusában hozott döntést a kéményseprés rezsióradíjának csökkentéséről. Azóta a közszolgáltatást ellátó magyar tulajdonú vállalkozás folyamatosan kompenzációra szorul. Esetükben Szolnok megyei jogú város önkormányzatához fordultak pénzügyi segítségéért, mindeddig eredménytelenül.

A társaság jövőjét firtató kérdésre azt válaszolta, hogy nem lát más utat, mint a cég felszámolását, ebben az esetben 92 

dolgozó veszítené el az állását.

*

A magyaroknak ténylegesen gátolják, vagy valóban nem kell, és nincs szükségük az ingyen telefonra - karterezés gyanús ( - Privátbankár rezsicsökkentés)

 Az Európai Bizottság felmérése szerint az EU tagállamai közül a románok és a magyarok használják a legkevésbé az internetet telefonálásra. Az ingyenes online csatornákon keresztül a háztartások kevesebb, mint harmada telefonál. Ráadásul idehaza a szolgáltatók még le is korlátozzák ezeket az alkalmazásokat.

Az Európai Unióban ez a két szám magasabb, 32, illetve 6 százalék. Magyarország ezekkel az arányokkal jelentősen elmarad a kelet-közép európai régió többi országától. Pedig ha többen élnének az alternatív lehetőségekkel, nagymértékben csökkenthetnék távközlési költségeiket. A megoldást az Európai Bizottság a korlátozásoktól és indokolatlan költségektől mentes európai telekommunikációs piacot elősegítő javaslatai jelenthetik – írja az Internetet.hu távközlési összehasonlító portál.

A technológia, nem más, mint a VoIP. Nevét a Voice over IP kifejezésből kapta, lényegében a beszédhang internetes adatfolyamként történő továbbítását jelenti, és teljes értékű alternatíva a hagyományos telefonálásra.

Csak a románokat előzzük le

Míg Magyarországon csupán a háztartások 27 százaléka használ ingyenes VoIP (Voice over IP) szolgáltatásokat, addig ez a szám Csehországban 48, Horvátországban 45, Szlovákiában 39, Lengyelországban 34, Ausztriában pedig 33 százalék. Egyedül Romániát előzzük meg a maga 22 százalékával.

Ki mit használ?

Az Európai Bizottság felmérése rámutat arra is, hogy egyes tagországokban a háztartások több mint fele él a netes alapú ingyenes szolgáltatással. Meglepő módon ez nem a nyugat-európai államokra jellemző mentalitás. Bulgáriában 58, Lettországban 52, Észtországban 51, Litvániában pedig a háztartások 50 százaléka él az ingyenes lehetőséggel.

VoIP szolgáltatást igénybe vevők aránya az EU-ban

A fejlettebb nyugati államokban azonban az olcsóbb nemzetközi hívásokat lehetővé tévő online szolgáltatásokat többen használják (Hollandia 14, Luxemburg 12, Szlovénia 12 százalék).

Nálunk még csökkent is

Bár EU-s szinten nem voltak nagyobb változások a VoIP használatának arányában, a tagországok szintjén megfigyelhetőek bizonyos tendenciák. Portugáliában, Írországban és az Egyesült Királyságban például 8-11 százalékkal nőtt három év alatt a VoIP-felhasználók aránya, míg máshol – többek között kiemelten hazánkban – csökkent a számuk.

A legnagyobb arányú csökkenés a hollandoknál figyelhető meg (11 százalék), de itthon is három év alatt a használók 6 százaléka hagyott fel a VoIP-szolgáltatásokkal.

Mi áll a háttérben?

A VoIP magyarországi népszerűtlenségének több oka is van. Az ingyenes hanghívásra előszeretettel használt mobilinternet hazánkban immár évek óta hagyományosan nem képes jelentősen bővülni. Az egy főre jutó havi adatforgalom több éve 1 GB körül mozog, és bár egyre többen használnak mobilnetet, továbbra sem következett be az áttörés.

„A legtöbben itthon még mindig olcsóbb megoldásnak tartják a vezetékes internet használatát. Míg a legolcsóbb 1 GB-os mobilinternet havidíja 2000 forint körül mozog, addig ugyanilyen árban már egy korlátlan ADSL-csomag is kapható több mint 1 Mbit/s letöltéssel. A külföldi árakat nézve nincs ekkora különbség” – magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője.

Ahhoz, hogy a belső hálózatról beszélgetéseket lehessen kezdeményezni vezetékes vagy mobilhálózatokba, természetesen egy VoIP-szolgáltató átjáróját kell igénybe venni

 

Még le is tiltják

A másik jelentős ok ennél direktebb. A szolgáltatók Magyarországon tudatosan korlátozzák az ingyenes vagy olcsó hívásokat és üzenetküldést lehetővé tévő szolgáltatások és alkalmazások használatát.

Letiltják például a Viber, a WhatsApp vagy a Skype forgalmát, és helyette arra igyekeznek rávenni a felhasználókat, hogy az ő csomagjaikon keresztül kommunikáljanak.

„A VoIP-szolgáltatások korlátozása vagy tiltása több európai országban is előfordul, azonban az, hogy az összes szolgáltató egyöntetűen alkalmazzon ilyen intézkedéseket, már nem mondható általánosnak. A tendenciában akkor tapasztalhatunk változást, ha életbe lépnek az Európai Bizottságnak a korlátozásoktól és indokolatlan költségektől mentes európai telekommunikációs piacot elősegítő javaslatai. Itt azonban kettős hatás érvényesülhet, egyrészt mérséklődnek vagy eltűnnek bizonyos korlátozások, másrészt azonban a roamingdíjak eltörlése csökkentheti a VoIP- forgalmat, hiszen az egységes díjszabású EU-s piacon sokkal kevésbé lesz szükség ennek a használatára.” – teszi hozzá Solt Ádám.

Privátbankár

*

Szűcs Lajos ajánlásával - mert Ócsa jobban teljesít ( - Historica és a rezsicsökkentés)

Gönci apuka boldog, mert csökkent a rezsije

  László Zoltán

2014. április 2. 20:44

"Igen! Megcsinálták. 

Gönci Györgynek valóban csökkentette a rezsijét a Fidesz. Haveri alapon. 

Gratuláció a Fidesz ócsai csapatának."

*

Helycserés támadás - megindul a kampány ( - a rezsicsökkentés hálójában)

Mint ismert, a kormány rezsit csökkent - számunkra.  A szolgáltató pedig "kompenzál" - nekünk.

Így jártunk a DPMV Zrt vízdíjával is, - amit utoljára még Ócsa Önkormányzata testületi döntéssel emelt (díjszabást), - a kormány az ismert módon csökkentette.

Válaszul a DPMV elvonta a locsolási kedvezményt, aminek hatására olyan öntözésre használt vízfogyasztás után is csatornahasználati díjat számol fel, amit igazából nem is küldünk vissza a hálózatba feldolgozásra.

Nos, ha nem ezt hívjuk burkolt áremelésnek, akkor csak egy szolgáltatói kompenzációról lehet szó.

Mostanság a kormánypárti politikusok erőteljesen hangoztatják a rezsicsökkentést. Azonban az ilyen áremelések, vagy úgynevezett "díjkompenzációk" mellett szó nélkül elmennek, miközben magukra hagyják a lakosságot a saját maguk állította csapdákban vergődni. Erről szól a vízdíj vonatkozásban a rezsicsökkentés, amiről mostanság még politikai fórumot is tartanak. 



Pánczél Károly országgyűlési képviselőjelölt és Kontrát Károly a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára "erősítésnek"  Dabason

Így van ez.  Pánczél Károly és Szűcs Lajos országgyűlési képviselők a tárgykört meglovagolva tartottak népszerűsítő gyűlést Dabason, "Rezsicsökkentő fórum" címén. 

Igazából ez egy kampányfogás.  Hogy mennyire erről van szó, azt maga Szűcs Lajos igazolja Facebook oldalán:

"Párbeszéd a rezsicsökkentésről, az előttünk álló feladatokról és az összefogásról.
Óriási érdeklődés mellett tartottuk meg a dabasi fórumot Pánczél Károly országgyűlési képviselő vezetésével. A rezsicsökkentés eddigi eredményeiről és a várható további lépésekről Kontrát Károly államtitkár tartott előadást. Rengeteg őszinte kérdést kaptunk és nagy sok biztatást. Köszönjük!!!"

• 

  Szűcs Lajos harcban a rezsicsökkentésért - aláírást gyűjt
  

  

  Szűcs Lajos Az új választókerületekben sok munka kell a sikerhez! Közös erővel sikerülhet! Ezért kell segítenünk egymás munkáját! ezért segítem én is Pánczél Károlyt, és segít nekem Ő is!

  
  
• 

  Szűcs Lajos Februárban az új választókerületemben Simicskó Isvánnal tartunk mi is rezsifórumot! Váunk ott is minden segítő embert! Hajrá!

  
  

    *

Rezsiharc: ez lesz a végső - végre lehet varjút enni ( - HírCsárda)

Az elszaporodott varjúállomány szűkítése, a lakosság egészséges táplálkozása, és az élelmiszer rezsi csökkentése céljából február 1-jétől szabadon lehet varjút enni. - olvasható a HírCsárda honlapján.

A rendelettel a vetési és kormos varjak is szabadon fogyaszthatók. A 30 kg feletti madarakat és az 50 kg feletti károgó ellenzéki jellegű állampolgárokat viszont be kell vinni az önkormányzatokhoz, ahol egy Skype-tárgyalás után a Kúria dönt az egyedek sorsáról.

 

Azonnal indul az M1 adományvonala, ahol rászorulóknak lehet dolmányos varjakat felajánlani, míg az M2-n a gyerekeknek újravetítik a Varjúdombi Hasék sorozatot.

Tilos a cigánycsirke és romafácán nevek használata, mert kirekesztő jellegűek, inkább a gádzsópulyka, gojkakas fogalmak használata javasolt. A szabad galambfogyasztás engedélyezését márciusban tárgyalja a parlament. Addig is Parti Nagy Lajosnak szakácskönyvvé kell szerkesztenie a Hősöm Tere című művét.

*

Rezsicsökkentésen gondolkodnak más szektorokban is ( - nem bíznak a helyi érdekképviseletben)

A kiszivárgott információk szerint az eddig szóban forgó szektorokon kívül is szeretné alkalmazni a hatósági árképzést a kormánypárt – írta a Privátbankár.  

A Fidesz rezsicsökkentést előkészítő munkacsoportja jelenleg is vizsgálja, hogyan lehet kiterjeszteni a hatósági árképzés rendszerét a lakossági szolgáltatások egyre szélesebb körében. Az információt a kormánypárt egyik vezetője mondta a Magyar Nemzetnek.

A javaslat a jelenleg hatályos szabályozás kiegészítésével azt teszi egyértelművé, hogy az ágazati különadókon túl egyes egyéb, az energetikai szektort érintő adók sem háríthatók át a fogyasztókra, ezzel is csökkentve a lakosságot terhelő energetikai költségeket.

Eszerint átalakul a Magyar Energia Hivatal, és az eddigi kormányhivatal helyett önálló szervet hoznak létre Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal néven.

A hivatal látja el egyrészről a Magyar Energia Hivatal feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.

A hivatal központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.

Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás. A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni.

A konkrétumokkal kapcsolatban az MN-nek nyilatkozó politikus az úgynevezett települési folyékony hulladék (szennyvíz) szállítását említette (szippantás) még. A korábban már többször szóba került PB-gázpalackok és a tartályos gáz árának, illetve a kéményseprés díjainak hamarosan várható csökkentését is lehetségesnek tartják.

Mint kiderült azért van szükség a kormányzati beavatkozásra, mert a szolgáltatók gazdasági- piaci érdekei ellentmondanak a rezsicsökkentés végrehajtásának. A nonprofit cégek is képesek eltüntetni a bevételeket a túlzott kifizetések, vagy költségelszámolás által. A nyereségérdekeltek pedig mindig a fejlesztésre hivatkozással nyelik be, vagy kérik el a többlet pénzt.

Ez igen jól érezhető a települések többségében, ahol a helyi személyes érdek sokszor szembe megy a lakossági- és választói érdekekkel. Ki nem hallott még az infláció feletti rezsiemelésről? A szemétszállítási (hulladékkezelési) díj emeléséről? Ezek a díjemelések mindig a helyben élő emberekre hárult. Számos esetben ennek a helyi képviselő-testület sem szabott gátat. Sokszor ehhez a szándék sem volt meg. Valami érdekkapcsolat, fonódás, vagy éppenséggel tagság, vagy más betöltött tisztség játszott közre abban, hogy egyes képviselők rendre elfogadják a szolgáltatói díjemelést. Ezt a fizetségnövekményt sorra az emberekre hárították. A tisztességtelen folyamatot úgy látszik demokratikus eszközökkel már nem lehetett féken tartani. Ezért vált szükségessé a kormányzati beavatkozás.

A Településüzemeltetési Tanács tagjai máris összeültek és keresik a megoldást. 

 

Rogán Antal szerint akár 10 százalékos csökkentés is bekövetkezhet ezeken a területeken, de hangsúlyozta, hogy egyelőre semmi konkrétum nincs az ügyben. Az Országgyűlés várhatóan április végéig fogadja el a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amely a díjcsökkentések megvalósulását biztosítja. 

Ócsa városa sem kivétel.  A térség egyik kiemelkedő víz- és csatornadíjával vezető helyen áll. Az úgynevezett szippantás díját legutóbb nagymértékben emelték, a környezetvédelemre, és a gazdasági számításokra alapozva. A szemétszállítást költségeit amint felszabadították, azonnal megemelték. A képviselői szavazóbázist adó többség ezeket vita nélkül megszavazta. 

Természetes, hogy a jelen kormányzati elképzelés milyen ellenállást és érdeksérelmet okoz a szektorban nyereséget termelő ellenérdekelteknek.  Épp ideje a kormány beavatkozásának, mert a lakossági tűrőképesség már igencsak a végét járja. 

*

Szűcs Lajos Ócsán járt - mi meg kerestük, de nem leltük ( - mégis megtámogattuk azt, amit maguk sem tettek)

Ma délelőtt a Fidesz helyi szervezete Ócsán is megkezdte az aláírás gyűjtést, ahol maga Szűcs Lajos is megjelent és megmutatta magát.   

Azonban mire a hír elért hozzánk és amire mi magunk is kiértünk, a helyi nagyságot már nem találtuk.

Pedig nagyon szerettük volna legalább egy fénykép erejéig megmutatni a köznapi embereknek a vezető tisztségviselőt, amint éppen az aláírásgyűjtésen fáradozik.  

Többen csak nézik a gyűjtést és elmennek mellette - fásultság

Sajnos az ócsai pártembert nem értük utol, mert idejekorán távozott, így kérdést sem tudtunk feltenni neki, és fényképet sem tud(t)unk róla prezentálni arról, hogy Ő maga itt helyben is jelen volt. Arról, hogy kiállt (értünk) és ehhez személyét közreműködését (személyes közreműködés) adta. Segíteni akarván munkáját jöttünk, de csalódtunk.

Fo-lak aláírásával nyugtázva kéri a rezsicsökkentést

Így jobb híján magunk is csak azt tehettük, mint hogy a pult mögött álló képviselőnek tettem fel a kérdésem, miközben csatlakoztunk az aláírókhoz, és abszolváltuk a Fidesz ívét a szignónkkal. Választ azonban nem kaptam.

Uriel is aláír a helyi fideszes képviselőnek  - Szűcs Lajos nem volt ott

Mint látható, mindketten aláírásunkkal támogatjuk a rezsicsökkentést. Ez magától értetődik, hiszen mi magunk ezt megelőzően már több ízben is szóvá tettük és kifogásoltuk itt a blogon, hogy Ócsa fideszes vezetése a képviselő-testületi többségét kihasználva emelte a  rezsidíjakat a helyi lakosság számára.

Legutóbb a szemétszállítás díját emelték fel a most felmondását töltő ASA kérésének/elvárásának megfelelően. Ezt megelőzően pedig a víz- és csatornadíjakat Bíró Vencel beszámolóját követően Horváth Tamás előterjesztése, és Kardos Zoltán bizottsági elnök támogatása nyomán. De nem maradt el a díjemelés a szippantás terén sem. Szóval nem hogy befagyasztották volna ezeket a rezsidíjakat akkor, amikor előttük volt az önkormányzatban, hanem emelték azokat.

Most mégis azok/ezek az emberek, politikusok, képviselők kérik a lakosság támogatását a rezsidíjak csökkentéséhez, akik maguk által sem szabtak gátat ennek korábban, amikor önkormányzati munkájuk során a díjemelés mellett voksoltak.

Ki érti ezt a szélkakas politikát? 

*