A magyaroknak ténylegesen gátolják, vagy valóban nem kell, és nincs szükségük az ingyen telefonra - karterezés gyanús ( - Privátbankár rezsicsökkentés)

 Az Európai Bizottság felmérése szerint az EU tagállamai közül a románok és a magyarok használják a legkevésbé az internetet telefonálásra. Az ingyenes online csatornákon keresztül a háztartások kevesebb, mint harmada telefonál. Ráadásul idehaza a szolgáltatók még le is korlátozzák ezeket az alkalmazásokat.

Az Európai Unióban ez a két szám magasabb, 32, illetve 6 százalék. Magyarország ezekkel az arányokkal jelentősen elmarad a kelet-közép európai régió többi országától. Pedig ha többen élnének az alternatív lehetőségekkel, nagymértékben csökkenthetnék távközlési költségeiket. A megoldást az Európai Bizottság a korlátozásoktól és indokolatlan költségektől mentes európai telekommunikációs piacot elősegítő javaslatai jelenthetik – írja az Internetet.hu távközlési összehasonlító portál.

A technológia, nem más, mint a VoIP. Nevét a Voice over IP kifejezésből kapta, lényegében a beszédhang internetes adatfolyamként történő továbbítását jelenti, és teljes értékű alternatíva a hagyományos telefonálásra.

Csak a románokat előzzük le

Míg Magyarországon csupán a háztartások 27 százaléka használ ingyenes VoIP (Voice over IP) szolgáltatásokat, addig ez a szám Csehországban 48, Horvátországban 45, Szlovákiában 39, Lengyelországban 34, Ausztriában pedig 33 százalék. Egyedül Romániát előzzük meg a maga 22 százalékával.

Ki mit használ?

Az Európai Bizottság felmérése rámutat arra is, hogy egyes tagországokban a háztartások több mint fele él a netes alapú ingyenes szolgáltatással. Meglepő módon ez nem a nyugat-európai államokra jellemző mentalitás. Bulgáriában 58, Lettországban 52, Észtországban 51, Litvániában pedig a háztartások 50 százaléka él az ingyenes lehetőséggel.

VoIP szolgáltatást igénybe vevők aránya az EU-ban

A fejlettebb nyugati államokban azonban az olcsóbb nemzetközi hívásokat lehetővé tévő online szolgáltatásokat többen használják (Hollandia 14, Luxemburg 12, Szlovénia 12 százalék).

Nálunk még csökkent is

Bár EU-s szinten nem voltak nagyobb változások a VoIP használatának arányában, a tagországok szintjén megfigyelhetőek bizonyos tendenciák. Portugáliában, Írországban és az Egyesült Királyságban például 8-11 százalékkal nőtt három év alatt a VoIP-felhasználók aránya, míg máshol – többek között kiemelten hazánkban – csökkent a számuk.

A legnagyobb arányú csökkenés a hollandoknál figyelhető meg (11 százalék), de itthon is három év alatt a használók 6 százaléka hagyott fel a VoIP-szolgáltatásokkal.

Mi áll a háttérben?

A VoIP magyarországi népszerűtlenségének több oka is van. Az ingyenes hanghívásra előszeretettel használt mobilinternet hazánkban immár évek óta hagyományosan nem képes jelentősen bővülni. Az egy főre jutó havi adatforgalom több éve 1 GB körül mozog, és bár egyre többen használnak mobilnetet, továbbra sem következett be az áttörés.

„A legtöbben itthon még mindig olcsóbb megoldásnak tartják a vezetékes internet használatát. Míg a legolcsóbb 1 GB-os mobilinternet havidíja 2000 forint körül mozog, addig ugyanilyen árban már egy korlátlan ADSL-csomag is kapható több mint 1 Mbit/s letöltéssel. A külföldi árakat nézve nincs ekkora különbség” – magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője.

Ahhoz, hogy a belső hálózatról beszélgetéseket lehessen kezdeményezni vezetékes vagy mobilhálózatokba, természetesen egy VoIP-szolgáltató átjáróját kell igénybe venni

 

Még le is tiltják

A másik jelentős ok ennél direktebb. A szolgáltatók Magyarországon tudatosan korlátozzák az ingyenes vagy olcsó hívásokat és üzenetküldést lehetővé tévő szolgáltatások és alkalmazások használatát.

Letiltják például a Viber, a WhatsApp vagy a Skype forgalmát, és helyette arra igyekeznek rávenni a felhasználókat, hogy az ő csomagjaikon keresztül kommunikáljanak.

„A VoIP-szolgáltatások korlátozása vagy tiltása több európai országban is előfordul, azonban az, hogy az összes szolgáltató egyöntetűen alkalmazzon ilyen intézkedéseket, már nem mondható általánosnak. A tendenciában akkor tapasztalhatunk változást, ha életbe lépnek az Európai Bizottságnak a korlátozásoktól és indokolatlan költségektől mentes európai telekommunikációs piacot elősegítő javaslatai. Itt azonban kettős hatás érvényesülhet, egyrészt mérséklődnek vagy eltűnnek bizonyos korlátozások, másrészt azonban a roamingdíjak eltörlése csökkentheti a VoIP- forgalmat, hiszen az egységes díjszabású EU-s piacon sokkal kevésbé lesz szükség ennek a használatára.” – teszi hozzá Solt Ádám.

Privátbankár

*

Rezsicsökkentésen gondolkodnak más szektorokban is ( - nem bíznak a helyi érdekképviseletben)

A kiszivárgott információk szerint az eddig szóban forgó szektorokon kívül is szeretné alkalmazni a hatósági árképzést a kormánypárt – írta a Privátbankár.  

A Fidesz rezsicsökkentést előkészítő munkacsoportja jelenleg is vizsgálja, hogyan lehet kiterjeszteni a hatósági árképzés rendszerét a lakossági szolgáltatások egyre szélesebb körében. Az információt a kormánypárt egyik vezetője mondta a Magyar Nemzetnek.

A javaslat a jelenleg hatályos szabályozás kiegészítésével azt teszi egyértelművé, hogy az ágazati különadókon túl egyes egyéb, az energetikai szektort érintő adók sem háríthatók át a fogyasztókra, ezzel is csökkentve a lakosságot terhelő energetikai költségeket.

Eszerint átalakul a Magyar Energia Hivatal, és az eddigi kormányhivatal helyett önálló szervet hoznak létre Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal néven.

A hivatal látja el egyrészről a Magyar Energia Hivatal feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.

A hivatal központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.

Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás. A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni.

A konkrétumokkal kapcsolatban az MN-nek nyilatkozó politikus az úgynevezett települési folyékony hulladék (szennyvíz) szállítását említette (szippantás) még. A korábban már többször szóba került PB-gázpalackok és a tartályos gáz árának, illetve a kéményseprés díjainak hamarosan várható csökkentését is lehetségesnek tartják.

Mint kiderült azért van szükség a kormányzati beavatkozásra, mert a szolgáltatók gazdasági- piaci érdekei ellentmondanak a rezsicsökkentés végrehajtásának. A nonprofit cégek is képesek eltüntetni a bevételeket a túlzott kifizetések, vagy költségelszámolás által. A nyereségérdekeltek pedig mindig a fejlesztésre hivatkozással nyelik be, vagy kérik el a többlet pénzt.

Ez igen jól érezhető a települések többségében, ahol a helyi személyes érdek sokszor szembe megy a lakossági- és választói érdekekkel. Ki nem hallott még az infláció feletti rezsiemelésről? A szemétszállítási (hulladékkezelési) díj emeléséről? Ezek a díjemelések mindig a helyben élő emberekre hárult. Számos esetben ennek a helyi képviselő-testület sem szabott gátat. Sokszor ehhez a szándék sem volt meg. Valami érdekkapcsolat, fonódás, vagy éppenséggel tagság, vagy más betöltött tisztség játszott közre abban, hogy egyes képviselők rendre elfogadják a szolgáltatói díjemelést. Ezt a fizetségnövekményt sorra az emberekre hárították. A tisztességtelen folyamatot úgy látszik demokratikus eszközökkel már nem lehetett féken tartani. Ezért vált szükségessé a kormányzati beavatkozás.

A Településüzemeltetési Tanács tagjai máris összeültek és keresik a megoldást. 

 

Rogán Antal szerint akár 10 százalékos csökkentés is bekövetkezhet ezeken a területeken, de hangsúlyozta, hogy egyelőre semmi konkrétum nincs az ügyben. Az Országgyűlés várhatóan április végéig fogadja el a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amely a díjcsökkentések megvalósulását biztosítja. 

Ócsa városa sem kivétel.  A térség egyik kiemelkedő víz- és csatornadíjával vezető helyen áll. Az úgynevezett szippantás díját legutóbb nagymértékben emelték, a környezetvédelemre, és a gazdasági számításokra alapozva. A szemétszállítást költségeit amint felszabadították, azonnal megemelték. A képviselői szavazóbázist adó többség ezeket vita nélkül megszavazta. 

Természetes, hogy a jelen kormányzati elképzelés milyen ellenállást és érdeksérelmet okoz a szektorban nyereséget termelő ellenérdekelteknek.  Épp ideje a kormány beavatkozásának, mert a lakossági tűrőképesség már igencsak a végét járja. 

*