A kiszivárgott információk szerint az eddig szóban forgó szektorokon
kívül is szeretné alkalmazni a hatósági árképzést a kormánypárt – írta a Privátbankár.
A Fidesz rezsicsökkentést előkészítő munkacsoportja jelenleg is vizsgálja, hogyan lehet kiterjeszteni a hatósági árképzés rendszerét a lakossági szolgáltatások egyre szélesebb körében. Az információt a kormánypárt egyik vezetője mondta a Magyar Nemzetnek.
A javaslat a jelenleg hatályos szabályozás kiegészítésével azt teszi
egyértelművé, hogy az ágazati különadókon túl egyes egyéb, az
energetikai szektort érintő adók sem háríthatók át a fogyasztókra, ezzel
is csökkentve a lakosságot terhelő energetikai költségeket.
Eszerint átalakul a Magyar Energia Hivatal, és az eddigi kormányhivatal
helyett önálló szervet hoznak létre Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási Hivatal néven.
A hivatal látja el egyrészről a Magyar Energia Hivatal feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.
A hivatal központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.
Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás. A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni.
A hivatal látja el egyrészről a Magyar Energia Hivatal feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.
A hivatal központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.
Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás. A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni.
A konkrétumokkal kapcsolatban az MN-nek nyilatkozó politikus az úgynevezett települési
folyékony hulladék (szennyvíz) szállítását említette (szippantás) még. A
korábban már többször szóba került PB-gázpalackok és a tartályos gáz
árának, illetve a kéményseprés díjainak hamarosan várható csökkentését
is lehetségesnek tartják.
Mint kiderült azért van szükség a kormányzati beavatkozásra, mert a szolgáltatók gazdasági- piaci érdekei ellentmondanak a rezsicsökkentés végrehajtásának. A nonprofit cégek is képesek eltüntetni a bevételeket a túlzott kifizetések, vagy költségelszámolás által. A nyereségérdekeltek pedig mindig a fejlesztésre hivatkozással nyelik be, vagy kérik el a többlet pénzt.
Ez igen jól érezhető a települések többségében, ahol a helyi személyes érdek sokszor szembe megy a lakossági- és választói érdekekkel. Ki nem hallott még az infláció feletti rezsiemelésről? A szemétszállítási (hulladékkezelési) díj emeléséről? Ezek a díjemelések mindig a helyben élő emberekre hárult. Számos esetben ennek a helyi képviselő-testület sem szabott gátat. Sokszor ehhez a szándék sem volt meg. Valami érdekkapcsolat, fonódás, vagy éppenséggel tagság, vagy más betöltött tisztség játszott közre abban, hogy egyes képviselők rendre elfogadják a szolgáltatói díjemelést. Ezt a fizetségnövekményt sorra az emberekre hárították. A tisztességtelen folyamatot úgy látszik demokratikus eszközökkel már nem lehetett féken tartani. Ezért vált szükségessé a kormányzati beavatkozás.
A Településüzemeltetési Tanács tagjai máris összeültek és keresik a megoldást.
A Településüzemeltetési Tanács tagjai máris összeültek és keresik a megoldást.
Rogán Antal szerint akár 10 százalékos csökkentés is bekövetkezhet
ezeken a területeken, de hangsúlyozta, hogy egyelőre semmi konkrétum
nincs az ügyben. Az Országgyűlés várhatóan április végéig fogadja el a
rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amely a
díjcsökkentések megvalósulását biztosítja.
Ócsa városa sem kivétel. A térség egyik kiemelkedő víz- és csatornadíjával vezető helyen áll. Az úgynevezett szippantás díját legutóbb nagymértékben emelték, a környezetvédelemre, és a gazdasági számításokra alapozva. A szemétszállítást költségeit amint felszabadították, azonnal megemelték. A képviselői szavazóbázist adó többség ezeket vita nélkül megszavazta.
Természetes, hogy a jelen kormányzati elképzelés milyen ellenállást és érdeksérelmet okoz a szektorban nyereséget termelő ellenérdekelteknek. Épp ideje a kormány beavatkozásának, mert a lakossági tűrőképesség már igencsak a végét járja.
*
