Kiábrándult az "átlagos devizahiteles" - csalódott a többség ( - lózungok és politikai fennhangok nélkül)

Hamis propaganda okozhatta az adósok nagy kiábrándulását

Az a bizonyos "átlagos devizahiteles" adósnak az elszámolás és a forintosítás után a törlesztőrészlete átlagosan 20 százalékkal csökkent, szól a "mantra", miközben az OTP szerint a lakáshitelesek 51%-a járt jól az elszámoltatással, forintosítással. Egyre több sajtóorgánum foglalkozik azonban azzal, hogy a hamis központi propaganda miatt rendkívül sokan csalódottak a devizahitelesek közül. Nem csoda: a politikai szereplők parádézása alábbhagyott, az adósok viszont egyedül maradtak.  

Bár jelentős azoknak a száma is, akik valójában egy kukkot sem értettek az elmúlt bő egy-másfél év jogi herce-hurcájából, mégis többen vannak olyanok, akik kifejezetten csalódottak az elszámolások megérkezését követően. Ha a szürke tényeket nézzük, igaz lehet, a magyar bankszektor számára az elszámolás mintegy 1000 milliárd forintos terhe a banki tőkeállomány egyharmada. A jogszabályok által előírt folyamat nemzetközileg is példanélküli, és hatásában olyan, mintha minden egyes magyar állampolgár 100 ezer forintot kapott volna vissza. Egyes "szakértők", leginkább pedig a bankok adatai szerint az átlag devizahitelesek 82 százaléka kisebb törlesztőrészletet fizet. Mi akkor a probléma?

A magyar bankok szerint az elszámolás során hozzávetőleg ezermilliárd forintot írnak az ügyfelek javára a bankok, ebből mintegy 750 milliárd forintot térítenek vissza a devizahiteleseknek, és mintegy 250 milliárd forintot ősszel a forint hiteleseknek.  

Rogán Antal és a számok | Create infographics

A valóság az, hogy az igazán "devizahiteleseknek" titulálható adósi kör majd augusztusban és szeptemberben kapja meg az elszámolását. Esetükben egyelőre még várni kell az állásfoglalással. 

Ami biztos, hogy sokan csalódottak az elszámolások átvételét követően. Adódhat a kérdés, hogy lehet ez? Sokan jártak jobban, még ha a nagy problémája igazából senkinek sem oldódott meg. A valóság az, hogy a legtöbb devizahiteles jobbra számított. A különböző képletekből és jogi hercehurcákból az átlagpolgárok nem sokat értettek. A nagy sajtóvisszhang és a központi propaganda miatt azonban úgy hitték, most végleg megszabadultak az adóssághalmazuktól. Nem így történt...

Az adósoknak nem szabad bedőlnie a politikai trükköknek és tovább kell küzdeniük annak érdekében, hogy megszabaduljanak terheiktől. Ebben a küzdelemben viszont immár egyedül kell helytállniuk.

 Vastagbőr

*

Állítólag felgyorsul az elszámolás, de csak összel fogadnak el törvényeket és talán jövőre lesz belőle érezhető könnyítés - hiteltelenül ( - devizacsapda)

Az eredeti terveknek megfelelően a devizahitelesek megmentéséhez kapcsolódó második és harmadik törvényt szeptemberben, illetve októberben fogadhatja el az Országgyűlés. Erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón, egy újságírói kérdésre válaszolva. Szeptemberben az adósokkal való elszámolás részleteiről, a számviteli és az adózási eljárásokról születhet meg az a törvény, amelynek tervezetét már - a tervek szerint - a jövő hónap végén megismerhetjük. A jelzáloghitelhez kapcsolódó deviza alapú kölcsönök forintosításáról szóló törvényről októberben szavazhatnak a képviselők.

Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkészítette annak a módszertanát, amelynek révén a devizahitelek forintosításának kiszámításánál egyik ügyfél sem járhat rosszabbul annál, mintha a bankok az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámítása során. Így az árfolyamrés visszaírása végeredményben a kamatos kamat elvén nyugszik, vagyis a bankoknak messze nem a korábban vélelmezett 1-2 százalékos visszaírási veszteséget kell elszenvedniük, hanem ennél jelentősebb összeget. Korábban 40-60 milliárd forintra számítottak a pénzintézetek, ez az MNB formulája szerint akár 80-120 milliárd forint lehet.

Ami ennél jobban érdekli az ügyfeleket az az, hogy az MNB iránymutatása szerint felgyorsul a devizahitelesekkel való elszámolás. A bankoknak az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül, vagyis szeptember 22-ig, kell megküldeniük az MNB-nek, az átszámítást pedig a jogszabály hatálybalépését követő kilencven napon belül, azaz október 21-ig kell elvégezniük. Az útmutató szerint a szerződéseket úgy kell tekinteni, mintha annak megkötése óta az jegybank árfolyamán lenne számolva a törlesztő részlet. Mindez azt jelenti, hogy a túlfizetés minden egyes törlesztési hónapban fennállt, így az árfolyamrés - úgymond - tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott. Ez azt jelenti, hogy mind az ügyfél devizában kifejezett devizahitele, mind a devizában kifejezett törlesztőrészletek a ténylegesen kimutatottnál kisebbek lettek volna.

Így a bank az összes felszámított árfolyamrést le kell majd vonja a most még meglévő tartozásból. Ezáltal a kamat, így a jövőbeli törlesztőrészletek is csökkennek. A novemberi törlesztőrészlet már kisebb lesz. Készpénz viszont nem jár vissza! Arra egyenlőre nincs válasz, hogy mi lesz azokkal, akik már törlesztettettek, tehát devizahitelesként nem állnak szerződéses kapcsolatban egyetlen pénzintézettel sem. (Azokra, akik végtörlesztettek, illetve, akik a Nemzeti Eszközkezelővel kötöttek szerződést nem vonatkozik a devizaadós mentés. Az utólagos elszámolási kötelezettségek alól azok a törlesztőrészletek mentesülnek, amelyeknél a hitelintézeti törvény 2010-ben meghozott változását követően a jegybanki, illetve a banki saját középárfolyamot már alkalmazták.

Népszava

*

A hitelállomány növekszik, a város adósodik - helyi társulat ( - nonprofit kft és városvezetés a józanság helyett)

Mint ismert a települések adósságát a kormány konszolidálta, és az eladósodás elleni küzdelemben a hitelfelvételt is engedélyhez kötötte. Kivétel azonban van.

A legutóbbi június végi soros ülésen Bukodi Károly polgármester előterjesztésében került napirendi pontként szavazásra az a döntés, mely Ócsa Város Önkormányzat és az Ócsa Városüzemeltetési Nonprofit Kft. új, illetve módosított hitelfinanszírozási ajánlatáról.

Bukodi Károly polgármester nem kívánta sem kiegészíteni sem feltárni az előterjesztés indokát és szükségességét, pedig ez ahogy mondani szokás nem semmi történés. Elvégre a város hitelfelvételéről, hitelfedezetéről és és működőképességéről, az itt élő állampolgárok eladósításáról van szó. 

Kardos Zoltán képviselő a Gazdasági Bizottság elnökeként nem először tesz javaslatot az adósságállomány növekedésére és a város éladósodósára, ahogy ennek a tervezetnek az elfogadására is.

Ebben persze nincs egyedül. Bukodi Károly, Horváth Tamás, Gallai Zoltán, Buza Ernő, Bukodi Jánosné ebben ellentmondás nélküli partnerként vesz részt. Olyan, mintha nem is az itt élőket, a helyi embereket képviselnék. Állandóan tovább nyújtózkodva, mint amit a takaró befed. Olyanokra költenek, amire nincs fedezet, és ami nem viszi előrébb a várost, nem ad jobb körülményeket az itt élőknek és nem javítja a környezetet, vagy annak infrastruktúráját, nem teremt több munkahelyet vagy kulturáltabb életkörülményeket. Ezért pedig nincs értelme a hitelállományt növelni. 

Ócsa Város Önkormányzat képviselő-testülete 5 igen és 2 nem szavazattal a következő mégis a következő határozatot hozta:

130/2014./VI.25./ határozat:Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete és egyben, mint az Ócsa VárosüzemeltetésiNonprofit Kft. 100 %-os tulajdonosa elfogadja számlavezető pénzintézete a K&H Bank által komplexfinanszírozására vonatkozó kötelező ajánlatát

1.) a./ éven túli beruházási hitelkeret nyújtása vonatkozásában szerződést kíván kötni maximum 60.000.000 millió forint értékig,

    b./ folyószámla hitelkeretét módosítani kívánja maximum 80.000.000 forint értékig, 

    c./ az Ócsa Városüzemeltetési Nonprofit Kft. éven belüli működési hitele rendelkezésre állásának érdekében, mint tulajdonos hozzájárul a szerződéskötéshez maximum 14.380.000 Ft összegben, 

   d./ az Ócsa Városüzemeltetési Nonprofit Kft. éven belüli működési hitele rendelkezésre állásának érdekében, mint tulajdonos hozzájárul az Ócsa Városüzemeltetési Nonprofit Kft. folyószámla hitelkeretének 10.000.000 forint értékben történő szerződés megkötéséhez.

2.)  az Ócsa Városüzemeltetési Nonprofit Kft. éven belüli működési hitele rendelkezésre állásának érdekében, mint tulajdonos garanciát vállal az Ócsa Városüzemeltetési Nonprofit Kft. 1c-1d pontban meghatározott hitelei vonatkozásában.

3.) felhatalmazza a Polgármestert az 1a-1d pontokban felsoroltak végrehajtásához szükséges nyilatkozatok és adminisztratív intézkedések megtételére.

4.) felhatalmazza a Polgármestert az 1a-1d pontokban felsoroltak végrehajtása során

keletkezett szerződések aláírására.

Ezek után  csak reménykedni tudok, hogy a választópolgároknak józanabb a gondolkodása és az összel nem választja be a testületbe azokat a képviselőket, akik mindezeket az adósságnevelő terheket előhúzták, és megszavazták. Az ugyanis, hogy az önkormányzati tartózások jóváírása után sem tudnak másként gondolkodni és cselekedni, mint a hitelkeret kiszélesítésében gondolkodni, az már elfogadhatatlan a mai korban. 

Mindezeknek a fölöslegesen és drága fenntartásukat - ahogy a hitelek járulékos terheit, - az egész város lakossága nyögi.

Közismert, hogy a polgármester a saját érintettsége jogán teljesen aprólékosan még az ötezer forintos tételt is kiveszi a kasszából, mondván az jár neki, és ezzel tovább növeli járandóságait, addig a városlakókat illetően milliókat képes veszni hagyni akár úgy, hogy egyesek köztartozásait törlő határozat megszavazásával altatja el. De az alpolgármester sem különb, amikor halmozza a pénzbeli élvezeteket a több-helyütt dolgozással. Főállású alpolgármesterként még munkavállaló pénzfelvevője a gimnáziumnak, és juttatásban részesül többek között a DPMV tagságából is, hogy más apróságokról ne is beszéljünk.

A Városüzemeltetési Kft vezetőjének  javadalmazását pedig havi 62 ezerrel forinttal tornázták fel, nehogy lemaradjon a pénzügyi ellátottságban és így méltó helye legyen ebben a társulatban.  

Az egyes megalkuvó és júdáspénzekért magukat odaadó egyénekről ne is beszéljünk.  

Az önkormányzati képviselőket tevékenységükért díjazásban részesítik. A bizottsági pozíciókat küld is javadalmaztatják.

Kardos Zoltán egy elnöki és egy tagi különdíjazásban, Buza Ernő társához hasonlatosan egy elnöki és egy tagi díjazásban, Gallai Zoltán két tagságbeli díjazásban részesül. Bukodi Jánosné évek óta annak a kulturális bizottságnak a fizetett elnöke, aki például ezidáig soha nem merte felvállalni a Trianoni megemlékezések központi megszervezését. Török László szintén ebben a bizottságban vállalt tagságot. Külsősként pedig még Szemánné Galzó Erika, Ullmann Márta, és Marosi Gábor tagok részesülnek elismerésben. 

Inczeffy Szabolcs és Dönti Károly az ellenzéki szerepüket kihangsúlyozva ebben a testületben nem vállalt bizottsági tagságot, így azok javadalmazásából sem kér és ebben nem osztozik. 

*

Mátyás-féle királyi ajándék a devizahitelesekenek - kormánypolitika vs lakosság ( - bankcsapda)

Aki ismert a magyar népmese világában, az jól tudja, hogy Mátyás király volt az aki úgy intéztetett ajándékot, hogy végül a jutalmazott kapott is meg nem is.

Most a kormányunk is valahogy így járt el a deviza-mentőcsomag kapcsán, amikor a bankok igazságtalan pénzügyi politikája folytán a lakosságnak akar kedvezni. 

Ugyanis a nagy dirr-dúrral, és széles vállal kikolompolt devizahiteles mentésből körülbelül annyi fog maradni, mint a mesebeli ajándékból. Valójában ez sem ér majd többet, mint Alsópakony látszata és mesterséges bioszférája.

Az adósmentés során az árfolyamrés eltörlése után a Parlament által hozott intézkedések nem fognak nagy áttörést hozni a lakosság körében. Az állami érdekek úgy látszik felülmúlják a lakossági elvárásokat a bankokkal szemben.

Mert ne gondoljuk, hogy a devizahitelesek bukszáját dagasztja majd az az ezermilliárd forint, amit a bankok a mentőcsomagon "buknak". Az adósságcsökkentést nem lehet ropogós húszezresekben felmarkolni. A deviza, a pénz itt csak egy "fikció".

Az a durván 1000 milliárd forint, amit állítólag veszteségként, (vagy elmaradt haszonként) ír majd le a hazai bankrendszer, s ami immár nem csak a magyarországi, de az osztrák és más érintett pénzintézetek nyereségességét is gyengítheti, véletlenül mégsem a válságba kerültek pénztárcáját gyarapítja. A mesebeli ajándék túl szép lett volna készpénzben. A hitelező bankok részéről a veszteség egy leírás, ami a devizahiteles oldalon is csupán adósságleírás lesz.  Tehát attól, hogy egy 15 milliós tartozást mondjuk 13-14 milliósra redukálnak, vagyis csökkentenek az nem más, minthogy „papíron” átírják a követelést. Ebből következik, hogy a bank számára "elvesző milliókat" tényleg kézbe foghatja a "megmentésben" részesülő adós.

Ettől az intézkedéstől egyetlen fillérrel sem lesz több a kezében. 

Szerencsére – és lehet, hogy szerencsétlenségünkre – van azért legalább két nem fiktív elem ebben a politikai játszmában.

Az egyik olyan évi 100 milliárd forint, amennyivel, leghamarabb decembertől vagy januártól, csökkenhetnek a törlesztőrészletek. Ez a pénz, havi bontásban, nyilvánvalóan a magyar lakosságnál marad.

Továbbá az is kézzelfogható lesz, ha a devizahitelesek mentése során „visszajáró” összeg, vagyis az 1000 milliárd adóköteles lesz. A szaktárca még mérlegeli, hogy ez esetben milyen jövedelemről van szó. Az adóztatás azért lenne különösen érdekes, mert csupán a 16 százalékos szja 60 milliárddal haladná meg a törlesztőrészletek valóságos csökkentését.

A lakosság bízva a kormányzatban a mentőcsomag révén növekvő megtakarításra számít, és a kereskedelem is ettől remél fellendülést. Azonban a magyarság nagy számban csalódott a bankrendszerben és a banki hitelezésben. Ezt a sebet nem lehet a mostani intézkedéssel csak így hirtelenjében befedni. 

A lakosságtól, amely a törlesztőrészletek csökkenése által a legjobb esetben és összességében is vagy évi 100 milliárd többlethez jut, aligha várhatjuk, hogy lekezelje a pénzügyi szektor testén tátongó 1000 milliárdos fekélyt. Az meg végképp álomnak tűnik, hogy egy bóvli kategóriás országban, ahol nagyban folyik a visszaható hatályú törvényhozás, majd épp a szolidan érkező befektetői kör keres magának itthoni bankokat. Egyes nyilatkozatok szerint a bíróság a bankok oldalára állt. Mások szerint a kormány nem meri a valós mentőintézkedéseket megtenni a fennálló pénzügyi- és bankrendszerrel szemben. A bankok amúgy is rettenetesen sírnak. A hitelcsapdába kerültek meg, az otthonukat vesztettek sorsa a legkevésbé publikus. Mindez eléggé visszás helyzetet képez a magyarországi viszonyokról társadalmilag, politikailag és gazdaságilag egyaránt. 

Az emberek körében tapasztalható és tapintható feszültségről, a frusztrációról és a pszichés állapotokról nem is beszélve. Ez a "nesze semmi fogd meg jól" állapot egy ócska kényszerházasság szüleménye, aminek soha nem jó a vége.

A jelen kor devizahitelese és a kormány mentőcsomagjában reménykedőknek is érdemes ezt szem előtt tartaniuk, mielőtt túl nagy ábrándokat, vagy valós ajándékot remélve optimistán  várnak az intézkedésre.

Vasárnapi Hírek nyomán

*

Bankok kontra devizahitelesek: - pániktól tart az állam ( - mi folyik itt)

A sokasodó bankellenes perek miatt aggódik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Szász Károly levélben kérte a Kúriát, hogy a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielőtt a devizahitelesek javára ítélne.

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) által nyilvánosságra hozott egy 33 oldalas dokumentumot, melyet Szász Károly a PSZÁF vezetője készített.

A levél válasz az egyik tanácselnöknek, aki a devizahitelezésről kért információkat. Erre azért lehetett szükség, mert jövő kedden tárgyalják a PITEE ügyét, s az egyesület el akarja érni, hogy a bíróság érvénytelenítse a devizahitelesek szerződéseit.

A Kúria arról is érdeklődött, milyen következményei lennének, ha érvénytelenítenék a szerződéseket. Erre Szász azt írta: 1700-3900 milliárdot is bukhatnak a bankok.

Több jogászt megkérdeztünk és mindenki egybehangzóan azt válaszolta, hogy a bíróságnak mindig a jogszabályok szerint kell ítéletet hirdetnie és nem vizsgálhatja a következményeit a döntésnek.  (Hír.ma)

"Szász Károly levele befolyásolási kísérlet, amely felveti a büntethetőség lehetőségét is."

Szász nyíltan nem kéri azt a bíróságtól, hogy támogassa a bankokat a perekben, de figyelmeztet rá, hogy a számukra kedvezőtlen ítéletek következménye beláthatatlan.

"Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" - olvasható abban a május 31-i levélben, amelyet Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke írt a Kúria tanácselnökének címezve a devizahiteles perekről.

Az Origo birtokába jutott, és az egyik adósvédő szervezet, a PITEE honlapjára is feltett két és fél oldalas levélben Szász Károly kifejti, hogy miért tartja veszélyesnek, ha a bíróság az adósok javára, vagyis a bankokkal szemben ítélkezik a bankellenes perekben. Végkövetkeztetésként arra jut, hogy: "egy- vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja, több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél". (A teljes levelet és a hozzá tartozó 33 oldalas mellékletet innen töltheti le.)

A levél egyébként a Kúria által feltett devizahiteles kérdésekre született válaszként, és azért érdekes, mert eddig nem volt annak nyoma, hogy az egyre szaporodó bankellenes perekben bármilyen állami szerv megpróbált volna iránymutatást adni a Kúriának, vagy a független hazai igazságszolgáltatás bármelyik szervének. Szász Károly mostani levele nem tartalmaz nyílt utasítást arra vonatkozóan, hogy miként járjon el a Kúria vagy a bírók, de a bankpánik és az államcsőd felemlegetésével, valamint a bírói karra nehezedő felelősség taglalásával a PSZÁF véleményének mégiscsak az az üzenete, hogy jobb, ha a bíróság az össztársadalmi hatásokat is fontolóra veszi, amikor arról dönt, hogy az adott ügyben az adott adósnak egyébként igaza van-e, vagy sem.

 Teljes írás itt érhető el: - Origo

* 

A szocialisták szerint Szász Károly a PSZÁF vezetőjeként amikor a sokasodó bankellenes perek miatt aggódva írt a Kúriának a vélhetően potenciális bankpánikról akkor ezzel a levelével a hatalmi ágak függetlenségének tagadására mutat rá. 

Ezt láttuk az elmúlt három évben, hiszen  a bajba jutott devizahiteles családok valódi segítése helyett a mai napig csak méregdrága vagy látszatintézkedéseket tettek.

A végtörlesztés és az árfolyamgát bevezetése, vagy a rózsadombi árakon épített, de ma is üresen álló ócsai szellempark után már egy titkos levél is bizonyítja, hogy az Orbán-kormány nem az igazán nagy bajban lévő devizahitelesek, hanem a gazdag családok és a bankok érdekeit tartja szem előtt – véli Török Zsolt.

A végrehajtó hatalom alá rendelt PSZÁF által a legfelsőbb bíróságnak címzett levél nemcsak az Orbán-kormány igazságtalan társadalompolitikájára mutat rá, hanem a jogállamiság elmúlt három évben elszenvedett súlyos sérüléseire, a hatalmi ágak függetlenségének tagadására is – áll az MSZP állásfoglalásában.

Az MSZP nagy tisztelettel kérdezi a Kúriát, hogy visszautasította-e már a független magyar igazságszolgáltatás elleni durva támadást, illetve, ha már megszületett a válasz a PSZÁF levelére, mikor hozza azt nyilvánosságra? – írta Török Zsolt.

 Forrás: HVG

* 

A Jobbik szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének a Kúria tanácselnökének írt levele "életveszélyes" befolyásolási kísérlet, amely akár a büntethetőség lehetőségét is felveti - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel. 

Z. Kárpát Dániel szerint elfogadhatatlan, hogy a szektor állami felügyelete szembe megy a fogyasztókkal, ügyfelekkel, akiket hatáskörét tekintve védenie kellene, ehelyett "csak a bankszektort védi". 

A jobbikos politikus ugyanakkor emlékeztetett rá: a devizahitelezés elterjedésekor Szász Károly egy kereskedelmi bank vezetőjeként dolgozott, vagyis jelenleg "az érintettek próbálják meg elmosni a szituációt".

Z. Kárpát Dániel szavai szerint nem igaz, hogy államcsőd vagy bankcsőd fenyegetne, ha az ügyfeleknek adnának igazat a bíróságok, hanem "mindössze a bankok profitja csökkenne". A Jobbik felszólítja a PSZÁF-et, hogy "hivatásuknak és küldetésüknek" megfelelően járjanak el a jövőben.

 ma.hu

*

Szlovákiában is csökkent a bankok haszna ( - tizenkét százalékos esés)

A szlovákiai bankszektor az év első hónapjában 83,26 millió eurós tiszta hasznot könyvelhetett el, ami egyébként 12,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban - derült ki a Szlovák Nemzeti Bank kimutatásaiból.

A pénzintézetek tiszta haszna a kamatokból 5,6 százalékkal csökkent, miközben a működési költségeik két százalékkal növekedtek. A tavalyi év folyamán egyébként 488,2 millió eurós hasznot hozott összesítve a bankszektornak a gazdálkodásuk. Ez 27 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A haszon egyébként a különféle illetékek, mint a bankadó bevezetése miatt kevesebb a korábbinál, ahogy hozzájárult mindehhez az is, hogy a kamatokból kisebb a bevétele a pénzintézeteknek a tervezettnél.

A 2011-es év ugyanakkor jó volt a bankok számára, hasznuk meghaladta a 668 millió eurót. Ez harmadával volt magasabb, mint 2010-ben, ugyanakkor a tétel komoly részét egyszeri bevételek tették ki.

(SITA, bumm)

* 

Fellázadtak a csehek a jogtalannak vélt banki illetékek ellen ( - nálunk csendes demonstráció)

 Több, tízezer cseh ügyfél demonstrálta, hogy vissza akarja szerezni azt a banki illetéket, amit a számlavezetésért számítottak fel nekik a pénzintézetek, ahol a megtakarításaikat tartják. 

A látványos tiltakozó akciónak akár hatása is lehet.

 

A dühös kliensek kifogásolják, hogy a bankok jogtalanul számláztak ki nekik több, mint százmillió koronát. Nem maguknak kell intézniük az ügyüket - például a poplatkyzpet.cz oldalon keresztül jogi tanácsadást és képviseletet kapnak, a weboldalon ugyanis ezt ajánlják fel nekik.

A szolgáltatás kezdeményezője, Pavlína Danková szerint az első héten tizenötezernél is több kuncsaft jelentkezett, akik csaknem százmillió koronát kveötelnek az intézeteken. Danková szerint ez is azt mutatja, hogy az emberek elégedetlenek a bankok ténykedésével, és csak egy ilyen szolgáltatásra vártak, ráadául naponta több ezer új beadvány érkezik.

A visszatérítésben egyébként más kezdeményezések is meglátták a lehetőséget, például a Jdeto.cz, vagy a Bankovnipoplat­ky.com - ezek a szolgáltatások 11 500 klienst szólítottak meg, csaknem 300 millió koronás követeléssel.

A bankok egybehangzó véleménye szerint a számlavezetési díj teljes mértékben összhangban van a törvényekkel és a rendelkezésekkel, ugyanakkor nem mehetnek biztosra - Németországban volt már precedens arra, hogy az ügyfeleknek adtak igazat, Csehországban pedig Peter Nemec jogász egyénileg perelt - és háromezer eurót igényelhetett vissza az egyik banktól.

Egy budapesti demonstráló - hasonló cipőben

 

A Fidesz megérti és osztja mindazok haragját, akik szombaton a Kossuth térre vonultak, hogy elmondják, a devizahitel tönkretette az életüket. A nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója szombati közleményében úgy fogalmaz: ha a Gyurcsány-Bajnai-kormányon múlt volna, akkor most családok ezrei lennének földönfutók, mert ők soha nem a magyar emberek érdekeit nézték, hanem a bankokét és devizaadósságba taszítottak százezreket.

A kormányváltás óta a Fidesz több tucat intézkedést hozott a bajbajutottak érdekében: több mint 102 ezer devizahiteles élt eddig az árfolyamgát, 170 ezer hiteles pedig a végtörlesztés lehetőségével, a Nemzeti Eszközkezelő tavaly év végéig 600 lakást vásárolt meg, idén pedig akár 10 ezer család megmentésére van keret a programban, sőt a jogosultak köre is bővült – írja Kocsis Máté.

Hozzátette: a legnehezebb helyzetben lévőknek az ócsai lakópark nyújt új esélyt. Emellett pénzügyi biztost állítottak munkába a devizahitelesek érdekeinek képviseletére, a családi adórendszernek és a rezsicsökkentésnek köszönhetően pedig több pénz marad az embereknél. Ezen kívül a kormány az elérhető és kiszámítható otthonvásárlás érdekében visszaállította az otthonteremtési kamattámogatást.

*