Miért tartanak Orbán népszavazásától az EU döntéshozói - mások is megtették már ( - csak hát az ellenzék...)

A népszavazás (ritkábban használt nevén referendum) a választópolgárok akaratának az érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze. A közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét

Mivel az uniós jog sem tiltja, az Európai Unió tagállamai egyre gyakrabban használják a népszavazás intézményét, mint egyetlen demokratikus eszközt a véleménynyilvánításra, a nemzeti önrendelkezés védelmére abban az esetben, ha úgy vélik, hogy az Unió legfelsőbb szervei  előnytelen döntéseket akarnak rájuk kényszeríteni. Ezért retteg a nemzeti referendumoktól a legtöbb EU komfort országvezető és irányadó politikus.

Nem csoda, hiszen az Európai Unió az utolsó három népszavazását elvesztette! Bármennyire is más volt a kérdés Görögországban, Dániában és Hollandiában, a szavazók válasza ugyanúgy hangzott: elutasították  Brüsszel önkényeskedését. Különösen a holland választók okoztak meglepetést, mert határozottan Brüsszel tudtára adták az ellenérzésüket az EU politikai folyamatai ellen.

Népszavazásokon tesznek keresztbe az Uniónak

A liberális körökben eddig az égig magasztalt hollandok népszavazáson mondtak nemet az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződésére. 2015-ben a görög választók is népszavazáson utasították el a nemzetközi hitelezők követelményeit, ami szintén arculcsapást jelentett az EU számára. A dánok többsége is a tavaly decemberi országos népszavazáson elutasította, hogy országuk átvegyen bizonyos európai uniós szabályokat a bel- és igazságügyi együttműködés területén, aminek szintén nem örültek az EU hatalmasai.

Most pedig Magyarország is beállhat azon országok egyre hosszabb sorába, amelyek népszavazáson tesznek keresztbe az Európai Uniónak.

A magyar parlament 136 kormánypárti és jobbikos honatya igen szavazatával, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a referendum elrendeléséről az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – kérdésre. Az egyszerű „igen vagy nem”-es válaszadásra augusztus közepe és október eleje között kerülhet sor valamelyik vasárnap.

Az uniós jog nem tiltja a népszavazást

Az uniós jog nem tiltja a népszavazásokat – jelentette ki Klaas Dijkhoff, az Európai Unió soros elnökségét képviselő Hollandia bevándorlási minisztere. Hozzátette: a tagállamokra tartozik, hogy módot találjanak a brüsszeli döntések megvitatására, de arra egyelőre nem adott választ, hogy mi történhet a voksolás után. A holland miniszter hozzátette: manapság nagyon népszerű népszavazásokat tartani.  Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője szerint

„Orbán Viktor ismételten kísérletet tesz arra, hogy politikai célokból felkorbácsolja az EU-t és migráns­ellenes érzelmeket keltsen…”

Az olasz politikus szerint Európának a szolidaritáson kell alapulnia, a kötelezettségeknek eleget kell tenni, amikor az Európai Unió Tanácsa által megszavazott döntések teljesítését kérik, akkor teljesíteni kell azokat. „Európa nem lehet á la carte menü, amelyből az ember kiválasztja a számára hasznos részeket, a többit pedig figyelmen kívül hagyja” – tette hozzá.

Miért veszít egyre többször Brüsszel?

A spanyol belügyminiszter egyenesen az Európai Unió halálát vizionálta, ha általánossá válik a népszavazás. Jorge Fernández Díaz ugyanakkor elismerte, hogy nem könnyű összeegyeztetni az államok szuverenitását az Európai Unió arra irányuló szándékával, hogy igazi politikai egységet képezzen.

De miért veszít egyre többször Brüsszel az urnáknál?  Nem vitás, hogy a most már szabad utat kapott magyar népszavazáson a kötelező betelepítési kvóta ellenzői többen lesznek, mint a hívei. Legfeljebb az kérdés, elegen mennek-e el majd szavazni ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen.

Maguknak a kvótapárti nyugati politikusoknak sincsenek illúzióik az eredménnyel kapcsolatban, amit jól mutat a luxemburgi külügyminiszter nyilatkozata, amely szerint Orbán Viktor biztos meg fogja nyerni a népszavazást. De még árulkodóbb volt Jean Asselborn következő mondata, hogy „az unió meghal, ha a kérdéseket népszavazásokkal döntik el”.

További népszavazások jöhetnek?

Újabb sortűz érkezhet tehát Magyarországra a kötelező migránskvóta megnépszavaztatása miatt, ami ellenkezik az Európai Uniós érdekekkel, és akár precedens értékűvé válhat Európában migránsügyben. Ez pedig elkerülendő! Erre utalt már Bill Clintonnak, az egykori amerikai elnöknek is a magyar demokráciát megkérdőjelező baljós üzenete is az óceánon túlról.

A magyar balliberális ellenzéknek viszont nincs más lehetősége, mint a népszavazás ellen illetve a „igen” mellett kampányolni, ha nem akarja elveszíteni európai és nem európai (lásd USA) szövetségeseinek támogatását, akikkel vállvetve képzeli el a jelenlegi magyar kormány megbuktatást legkésőbb 2018-ban.

Viszont ezzel a hozzáállással egyáltalán nem biztos, hogy növelni tudja a magyarországi ellenzék választói táborát. De az is biztos, hogy hatásosabb figyelmeztető jel lett volna az Európai Uniós önkényeskedésre, ha a V4-ek másik három tagállama is népszavazást kezdeményez a migránsok kötelező befogadásának kérdésében.

Száraz Dénes

*

A diákok szívják meg a tanerők végett - mivel nem dolgoztak az elmaradt órákat pótolni kell ( - megvezetés)

A pedagógusok pártpolitikai tiltakozásába (Orbán ellenes politikai akció) a diákokat is sikerült belerángatni számos intézményben, mivel a tanárok azt osztályokban közölték, hogy a tiltakozás idejére bizonyos tanórák elmaradnak.  Sőt még azt is hozzátették, hogy ezen a napon nem kötelező az iskolalátogatás.illetve nincs értelme bejönni.

Ezzel az "iskolakerüléssel" egyfajta szimpatikus gesztust sugalltak a tanulók irányába, ami aztán úgy jelent meg, mintha a diákság is a tanárok oldalán állna.  Ezt számos közösségi megmozdulással, gyerekek korgyűrűjével övezve tették pár helyen, amiről az ellenzéki sajtó rögvest beszámolt. 

Csak azt felejtik el egyesek, hogy miként is kapcsolódik a diák a tanárhoz. Milyen bonyolult összekapcsolódás, alárendeltség és függőség létezik ebben a viszonyban, akkor, amikor számos szülő azért sem mer szólni, hogy miért nem biztosítják számukra az amúgy a kormány által kötelezőn előírt szünidei ellátást. Nem egy olyan eset ismert amikor szintén az iskolába járó gyerek szüleit veszik le különböző termékekkel. Így sokszor elvárják azt is, hogy ez, meg azt vigyen a gyerek az iskolába. Ezek közt ismert tétel volt a WC-papír, a papír-zsebkendő, vagy a fénymásoló papír, hogy többet ne is említsünk. Aztán a  kirándulások is pénzbe kerülnek, még akkor is, amikor a pedagógusoknak az önkormányzat általában (megszavazza és) fizeti az utat.  A nyári táborozások, az ügyelet mind pénzbe kerül. Közben meg a tanár keres a nyári ügyeleten, a sporttáboron és az egyéb helységek használatán, amit az iskolai létesítményen belül használhat, vagy üzemeltethet. Persze ez sem egységes és nem is mindenki jut ehhez a lehetőséghez. De hogy van rá precedens, az is biztos. Szóval közel sem olyan vészes a dolog, mint ahogy híresztelik.  

ÁVH és szocializmus - ősi nyomvonal

A baj azonban mégis csak az, hogy az önkormányzat, a fenntartó nem oszt vissza eleget a rendszerbe. Ismert, hogy a tormaterem oktatási időn túli hasznosításával hány iskola foglalkozik. Ócsán is van ilyen.  Az ebből származó bevételek azonban elsorvadnak a kiadások árnyékában, hiszen az erre szerződött fél is viszi a magáét és a mögöttesen szerződő is az övét. Az iskola meg adja a hátteret, biztosítja a fedett helységet, a villanyt, a fűtést, az öltözőt. Mindez persze amortizációval és költséggel jár, amit az esetlegesen ott dühöngők nem térítenek meg. Ezért nem véletlen, hogy sokszor többe van a leves, mint  a hús. A gyerekek nem egyszer nem férnek a tornaterembe a növelt óraszámú tornára.  Az interneten elérhetők a videók, ahol azt látni, hogy a tornatár az osztályban foglalkoztatja a gyerekeket, vagy a folyóson lépcsőzteti őket, mintsem kivigye a pályára. Csupán azért, mert délutánonként ott baráti focizgatások sörmeccsek, vagy éppenséggel birtokháborításba torkolló összeröffenések vannak. Mert ugyebár ez már csak így működik.

Szakszervezet, és vezetés

És akkor ehhez a politikai hisztihez használják fel a gyereket, mint a tüntetéssel szimpatizáló tömeget. 

A szerdai tanármegmozdulás során is úgy alakították, hogy mimnél kevesebb gyerek menjen suliba. Aki teheti, maradjon otthon. Ezt  a napot a szülő is igazolhatja. Ugye milyen ismerősek ezek a mondatok? És mégis azt mondják, hogy nem befolyásolták a diákokat a sztrájk során? Ugyan-már, amikor százasával mondták le az étkezést hétfőn, kedden úgy, hogy máskor az ilyen egynapos lemondásokat sok helyütt nem fogadják el. Most hirtelenjében milyen rugalmasak és jók lettek!  Csak az tűnik érdekesnek, hogy a tanári karból az aki korábban rendelt erre a napra sem változtatott azon, vagyis nagyrészt minden felnőtt befizető étkezett, míg a tanulók köze egynegyedét meg lemondták. Vagyis ennyi gyerek után szabadítottak fel időt és tanórát a saját politikai sztrájktörekvésük érdekében.

Akkor most ki is hat a másikra? Ki szimpatizál kivel? Vagy kit ültetnek fel?

Kulturált tanárok?

A diákoknak ebből semmi előnye nem származott, hiszen az köztudott volt, hogy pótolni kell a szerdai országos pedagógussztrájk miatt elmaradt órák tananyagát. Csak ezt a pedagógusok a diákságnak nem mondták. Nekik tömegre és jelenségre volt szükségük. ehhez használták fel és ki a diákságban rejlő lehetőséget. 

A diákok hiányzását igazolni kell – közölte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) csütörtökön az MTI-vel.

A közleményben azt írták, hogy a központ által fenntartott intézmények közalkalmazottjai közül országosan tízből ketten vettek részt a sztrájkban.

Kiemelték, hogy a sztrájk idején hiányzó tanulók távollétét igazolni kell az intézmény házirendjében foglaltak szerint.

Az intézmény felelőssége, hogy a gondjaira bízott gyermekek, tanulók a tanítási időben hol tartózkodnak, akkor is, ha arra a napra sztrájkot hirdetett egy vagy több szakszervezet – tette hozzá a központ.

A Klik jelezte, a sztrájk miatt elmaradt tanítási nap, óra pótlását az intézményvezető abban az esetben rendelheti el, ha a tananyag átadására másként nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy egy esetlegesen más időpontra megszervezett tanítási nap hátrányosan érintheti a tanulók és a szülők, illetve a munkabeszüntetésben részt nem vevő pedagógusok érdekeit.

A sztrájk miatt elmaradt órák tananyagának pótlásáról azonban mindenképp gondoskodni kell – közölték.

Kitértek arra: az intézményfenntartó központ a sztrájkban részt vevők munkabérének levonásánál a jogszabályoknak és a pedagógusok sztrájkbizottságával kötött megállapodásnak megfelelően jár el. Hangsúlyozták, hogy továbbra is tartják magukat a jogszabályokhoz és a megállapodásokhoz.

Köszönik a liberálisan szocializálódott tanári karnak ezt az alantas cselekvést.

*

A helyzet onnan nézve nem túl kóser - isteni Gyurcsány vs Radikál Puzzle ( -április 4.-e megváltója)

Most, hogy kiderült a tény, miszerint Budapest benácult, az ultrlibsik még erőteljesebben kezdték tolni az arcunkba a holo-propagandát. Így aztán mára eljutottunk oda, hogy a felvilágosult demokraták azt várják tőlünk, magyaroktól, hogy a közéleti történéseket, a történelmi eseményeket zsidó szempontok alapján, zsidó szemszögből nézzük, vizsgáljuk és ítéljük meg.

"Megváltó Feri" lenne az Isten

Az új agymosó mechanizmus egyik vezére természetesen Ferenc, aki nagyszombat délelőttjén, Jézus sírban pihenésének idején nem a húsvéti ünnepekkel volt elfoglalva, hanem egész sajátos módon közelítette meg április 4-e kérdését:

„A DK úgy emlékezik 1945. április 4-ére, hogy végre megszűnt a holokauszt gyalázata, hogy ki lehetett jönni az óvóhelyekről, befejeződött a feldolgozhatatlan és soha meg nem érthető emberirtás.”

Mint látszik, ma már nem Magyarország ”felszabadításáról”, nem a szovjetek hatalomátvételéről, hanem a holokauszt befejezéséről szól a mese. Ez lett az új igazodási pont, a holokauszt lett mindennek az alfája és az ómegája.

Az pedig kit érdekel, hogy az egész gyurcsányi megközelítésnek egy fikarcnyi valós történelmi alapja nincs. Kit érdekel, hogy 1944 júliusa után már nem vittek Magyarországról senkit sem Auschwitzba, kit érdekel, hogy az auschwitzi tábor 1945. január 27-én már orosz fennhatóság alatt állt.

Gyurcsányt és a többi agymosót egyátalán nem. Pedig ők is biztosan tudják, hogy mik a tények, ők is biztosan tisztában vannak az akkori eseményekkel, ennek ellenére szándékosan összemossák Magyarország április negyedikéjét a holokauszttal, mintha annak bármi közvetlen köze is lenne egymáshoz.

Persze meg kell próbálniuk mindent, mert a kutatások nem pont azt a képet rajzolják ki, mint amit a cionisták Magyarországon látni szeretnének. A Medián napokban közölt adatai alapján Budapest lakosságának fele vall valamilyen szinten antiszemita nézeteket (értsd, tisztában van a cionisták dolgaival), de a vidéki lakosság sem sokban marad el a fővárosban mért aránytól.

Szóval a helyzet abból a szemszögből nézve, hogy stílusosak legyünk, nem túl kóser, viszont innen nézve talán kimondható, hogy mégsem totál agymosottakból áll ez az ország, mégha néha azért ez valljuk meg, úgy is látszik.

Radikal Puzzle

*

Üzenet Örkényből - Örkényi Sanyi újra töltve ( - Ócsán sem másabb a helyzet)

Kedves Barátaim, Támogatóim, Örkényiek.

Eltelt egy kis idő a választások óta. Ez a kis idő elég volt, hogy átgondoljuk a történteket. Elég volt arra is, hogy az új/régi képviselői csapat elkezdje a munkát, és hozzáfogjon a sürgős teendőihez. Később meglátjuk, mekkora sikerrel.

Először is szeretném kijelenteni, hogy tudomásul veszem és tiszteletben tartom a választások eredményét. Még akkor is, amikor tisztában vagyok azzal, hogy ilyen különbség csak is úgy jöhetett létre, hogy „valaki(k) erőteljesen motiváltak” néhány száz szavazót. Tudomásul veszem, hogy a ma érvényes törvények alapján mindez lehetséges. Elfogadom mindazt, hogy a 4-5 száz „erősen motivált szavazó” véleménye fogja meghatározni közösségünk jövőjét a következő öt évben. Elfogadom, hogy a többség nem a változás mellett szavazott. Ez is a demokrácia. Tudom, hogy a testület néhány tagjának, és a város vezetőjének szinte az élete függött ettől a választástól. Ha veszítenek, sok minden azonnal kiderült volna, ami nekik nagyon nagy bajt hozott volna. De ami késik. nem múlik.

Azért Örkény érdekében kívánok az új/régi testületnek sok sikert, és kívánom. hogy a választási ígéreteiket be tudják tartani minden Örkényi polgár megelégedésére. Erőt, egészséget kívánok nekik!

De szeretném, ha egy dolgot nem felejtenének el. Mostantól egy kicsit más világ lesz. A szavazók több mint negyede „másképpen gondolkodó”. Van egy lényeges kisebbség, aki mostantól kezdve bátran, határozottan kiáll a jogai mellett. Ahogy a demokráciában szokás, tudomásul veszi a többség akaratát, de megköveteli magának a kisebbségnek kijáró jogokat. A hatalom feletti civil kontrollt, törvényességet, a törvények betartását, nyíltságot, és mindazt, amit az alaptörvény a számukra biztosít. Szeretnénk, elvárjuk, hogy az önkormányzat a jövőben értünk, Örkényiekért működjön, tevékenykedjen. Rajta leszünk, hogy ez így legyen. Minden lépését figyeljük a döntéshozóknak. Mert kell a civil kontroll.

És most a barátaimhoz beszélek.

Elmúlt a választás úgy, ahogy. Tudomásul vettük az eredményeket. Tudomásul vettük, hogy a régi hatalomnak minden pénzt megér a maradás. Mindent megtettek, minden ”mézes madzagot”, minden „olcsó ígéretet bedobtak”, csakhogy a hatalomba maradjanak. hangsúlyozom, minden törvényes volt. Az etikusságot nem mérik ilyenkor.

De lépjünk tovább!

A választók több mint egy negyede másképpen gondolkozik, mint a régi hatalom. Ez már egy komoly ellenzék. Bátorságuk meggyőzött arról. hogy folytatnom kell. Képviselnem kell őket, ki kell tartanom mellettük, segítenem kell mindenkit, hangot kell adnom a problémáiknak, és ki kell állnom a jogaikért.

A hatalomnak tudomásul kell venni a jelenlétünket, tiszteletben kell tartania a jogainkat. Többé nem dönthetnek a hátunk mögött, a mi pénzünkről az Ő boldogulásukra. Nagyobb nyilvánosságot, demokráciát és a törvények betartását követeljük tőlük! Ott leszünk mindig, mindenhol. Keményebben, komolyabban. Folytatjuk!

Nemsokára egy civil egyesület keretében várjuk a másképpen gondolkodókat. Hamarosan megalakulunk!

Örkényi Sanyi

ps: Nemsokára beszámolok arról, mitől fél a "nagy csapat". Egy érdekes vállalkozás kérdései. Figyelj a Facebook-on!

*

Idióta jenkik azt sem tudják, ki az ellen ( - Csehszlovákia lebombázását követelik amerikai kommentelők)

A bostoni merénylet feltételezett elkövetőinek felderített csecsen nemzetisége miatt az internetes közösségi hálókon dühöngő amerikaiak a cseheket szidalmazzák, összekevervén a két népet és országot. Sőt, a szlovákokat is belekeverték.

A cseh sajtó beszámolója alapján a Twitteren és Facebookon terjedő üzenetek alapján gyakran összetévesztik a cseheket a csecsenekkel az amerikaiak. A vitákban részt vevő cseheknek magyarázniuk kell, hogy két teljesen más országról van szó.

"Ó, a bostoni bombatámadást két testvér követte el Csehországból. Az egyik már halott, remélem a másikat élve elkapják" - írta egy bizonyos Diego Villegas (Wow the Boston Bombing was done by 2 brothers from Czech. 1 dead & the other still out there. Hope they catch the 2nd one alive). Egy órával később figyelmeztette őt egy felhasználó, hogy két teljesen különböző országról van szó (Chechnya and the Czech Republic are two absolutely different states! We are sendind condolences to victims..Czech is with you.)

A Facebookon pedig azt írta egy Liam Wolfe Coote nevű illető, hogy "Egyik felem azt kívánja, bárcsak észak-koreaiak lennének a bostoni merényletek gyanúsítottjai, és nem csehek. Szerintem egy ilyen atomháború jobbá tenné a világot. Egyes idiótákat el kell törölni a bolygó felszínéről" - véli. Bizonyos Cornel Coote válaszolt neki, mondván, hogy vigyázzon, mit kíván. "Lehet, hogy te is ezen idióták egyikévé válhatsz."
Egy Mirča Sekerová nevű lány viszont hazafias okokból háborodott fel a poszton. "Csecsenföld nem azonos Csehországgal! Időnként kinyithatnátok az atlaszt. Hagyjátok abba országunk vádolását!" - követelte.

Szlovákiát is belekeverték az ügybe. "Mit vétett valaha Amerika Csehországnak? Hol van egyáltalán Szlovákia?" kérdezi egy másik felhasználó, sokan ugyanis Csehszlovákiát emlegetnek Csehország helyett. "Tehát készen állunk a háborúra Csehszlovákiával, vagy sem? Hiszen így működik ez, nem?" teszi fel a kérdést bizonyos Chuck, akire egy Matt Frost nevű egyén reagál: "Mikor kezdjük az inváziót Csehszlovákiába?"

Az elutasító cseh válaszok mellett egy szlovák felhasználó, Juraj Hladký is válaszolt: "Nem vagyunk már Csehszlovákia. Csak Csehországot bombázzátok szét. Üdvözlettel, Szlovákiátok".

(bumm, etrend.sk)

 *

Fellázadtak a csehek a jogtalannak vélt banki illetékek ellen ( - nálunk csendes demonstráció)

 Több, tízezer cseh ügyfél demonstrálta, hogy vissza akarja szerezni azt a banki illetéket, amit a számlavezetésért számítottak fel nekik a pénzintézetek, ahol a megtakarításaikat tartják. 

A látványos tiltakozó akciónak akár hatása is lehet.

 

A dühös kliensek kifogásolják, hogy a bankok jogtalanul számláztak ki nekik több, mint százmillió koronát. Nem maguknak kell intézniük az ügyüket - például a poplatkyzpet.cz oldalon keresztül jogi tanácsadást és képviseletet kapnak, a weboldalon ugyanis ezt ajánlják fel nekik.

A szolgáltatás kezdeményezője, Pavlína Danková szerint az első héten tizenötezernél is több kuncsaft jelentkezett, akik csaknem százmillió koronát kveötelnek az intézeteken. Danková szerint ez is azt mutatja, hogy az emberek elégedetlenek a bankok ténykedésével, és csak egy ilyen szolgáltatásra vártak, ráadául naponta több ezer új beadvány érkezik.

A visszatérítésben egyébként más kezdeményezések is meglátták a lehetőséget, például a Jdeto.cz, vagy a Bankovnipoplat­ky.com - ezek a szolgáltatások 11 500 klienst szólítottak meg, csaknem 300 millió koronás követeléssel.

A bankok egybehangzó véleménye szerint a számlavezetési díj teljes mértékben összhangban van a törvényekkel és a rendelkezésekkel, ugyanakkor nem mehetnek biztosra - Németországban volt már precedens arra, hogy az ügyfeleknek adtak igazat, Csehországban pedig Peter Nemec jogász egyénileg perelt - és háromezer eurót igényelhetett vissza az egyik banktól.

Egy budapesti demonstráló - hasonló cipőben

 

A Fidesz megérti és osztja mindazok haragját, akik szombaton a Kossuth térre vonultak, hogy elmondják, a devizahitel tönkretette az életüket. A nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója szombati közleményében úgy fogalmaz: ha a Gyurcsány-Bajnai-kormányon múlt volna, akkor most családok ezrei lennének földönfutók, mert ők soha nem a magyar emberek érdekeit nézték, hanem a bankokét és devizaadósságba taszítottak százezreket.

A kormányváltás óta a Fidesz több tucat intézkedést hozott a bajbajutottak érdekében: több mint 102 ezer devizahiteles élt eddig az árfolyamgát, 170 ezer hiteles pedig a végtörlesztés lehetőségével, a Nemzeti Eszközkezelő tavaly év végéig 600 lakást vásárolt meg, idén pedig akár 10 ezer család megmentésére van keret a programban, sőt a jogosultak köre is bővült – írja Kocsis Máté.

Hozzátette: a legnehezebb helyzetben lévőknek az ócsai lakópark nyújt új esélyt. Emellett pénzügyi biztost állítottak munkába a devizahitelesek érdekeinek képviseletére, a családi adórendszernek és a rezsicsökkentésnek köszönhetően pedig több pénz marad az embereknél. Ezen kívül a kormány az elérhető és kiszámítható otthonvásárlás érdekében visszaállította az otthonteremtési kamattámogatást.

*