Sokan a halottak napját és a mindenszenteket szinonimaként, egymás helyettesítésre használják. Pedig ez óriási tévedés, ugyanis két külön ünnepnapról van szó.
Amiatt valóban megtévesztő lehet a két fogalom, hogy előbbit november
1-jén, míg a másikat november 2-án ünnepeljük, így sokan gondolhatják,
hogy ugyanarról az ünnepről beszélünk.
Azért, hogy ezentúl ne kavarogjunk az ünnepnapokban, és pontosan
tudjuk, mi a mindenszentek és mi a halottak napja, cikkünkben
helyretesszük a meghatározásokat.
Milyen ünnep a mindenszentek?
A mindenszentek napján az üdvözült lelkekről emlékezik meg a katolikus egyház. Gyakori tévedés, hogy november 1-jét nevezik a halottak napjának, pedig ezen a napon a mindenszentek napját (lat. Festum omnium sanctorum) ünnepeljük.
A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, akiket nem
avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban.
Mindenszentek napja a halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi
előestéje.
Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, amikor május 13-án a
Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére IV.
Bonifác pápa felavatta a római Pantheon épületét. November első napja a
megemlékezés napjaként a 8. században, 741-ben, III. Gergely idején
jelent meg először. Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely
pápasága alatt vált.
Általános szokássá vált, hogy mindenszentek napján a hozzátartozók
rendbe teszik halottaik sírját, melyet virágokkal díszítenek, és
gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért.
A mindenszentek ünnepe a történelem folyamán szorosan
összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel.
Úgy hitték, az elmúlt évben meghalt emberek lelkei ezen az éjjelen
vándorolnak át a holtak birodalmába.
Az ünnepen a lelkeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék
számukra a vándorlást. A keresztény közösségek egyes településeken a
pogány hagyományt követve, szintén ünnepeket rendeztek az elhunyt
katolikus szentek tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező
ünnep mindenszentek ünnepeként élt tovább.
Hogy mit is ünneplünk pontosan halottak napján?
A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el
nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Az ünnepet minden évben november 2-án tartják, mely a naptárakban is szerepel.
Halottak napján szinte mindenki gyertyát, mécsest gyújt meghalt
szeretteikre emlékezve, és a temetőkbe is nagyon sokan látogatnak ki,
hogy virágot vigyenek a sírokra.
Egészen az ókori Rómáig nyúlik vissza a halottak napi ünnepkör. A
rómaiak őseiket és a csatározásokban elhunyt hőseiket istenekként
tisztelték. Igaz, nem november elején, hanem február 22-én ülték meg a
családok a caristiát, avagy a kölcsönös szeretet ünnepét, amelyek a
halottakról is megemlékeztek, de egymást is megajándékozták, és inkább
vidámsággal, mint mélabúval ünnepeltek.
A keresztény egyház hivatalosan 998-ban celebrálta először önálló
ünnepként a halottak napját, de a liturgiákban már az időszámításunk
szerinti 3. századtól megtalálhatók az ünnepre vonatkozó feljegyzések.
Széles körben pedig a 11. századtól terjedt el a keresztény világban.
Forrás: nlcafe.hu
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése