Mint már szó volt róla az országos médiában, mi is beszámoltunk arról az eseményről, ami Dabason zajlott és a volt ócsai polgárőr-egyesület elnöke is részt vett.
A tavalyi közgyűlés Dabason - Boros képviseletével |
Akkor egyszer már egymást közt keresték a pénzt, ami állítólag az egyesület egyes tagjainak markából hullhatott ki. Márciusban annyira forróvá vált a helyzet, hogy a Pest Megyei Polgárőr Szövetség
részéről rendkívüli közgyűlést hívtak össze Dabason. Sajnos a szokásos jogi formuláig, a
jegyzőkönyvvezetők, a szavazatszámlálók elfogadásáig sem jutottak, máris
felszínre került a szervezeten belüli konfliktus.
Akkor Bilisics Péter polgárőr elmondta, hogy a személyét és családját az utóbbi félévben érintő nemtelen támadások miatt felajánlja lemondását, és egyben bizalmatlansági indítvány kezdeményez magával szemben. A közgyűlés az elnök személyét állva, vastapssal, illetve szavazatával is megerősítve közfelkiáltással támogatta.
Ugyanakkor arról nem volt szó, hogy hasonló nemtelen támadások Ócsán is voltak és nem csak a polgárőrségen belül, hanem a polgárőrök soraiból származóan a lakosság irányába is.
Egy baráti ismerős és egy díjazottan távozó arc - kár érte |
Ócsán az elnökválasztás előtti időszakban már olyan nagy volt a feszültség, hogy Boros végül nem vállalhatta tovább a csapat vezetését. A meggyengült és bizalmat-vesztett elnök, azonban utolsó erejével még befolyásolni akarta az utódlást. Ez egy belső "föld alatti harc" volt, amiről sokan nem tudnak. A tagságon belül azonban ismert a jelenség. A helyi polgárőrség tagjainak beszámolója szerint Boros maga akarta meghatározni utódját. Egy olyan személyt választva, aki nem csak bizalmasa, hanem befolyása, illetve a hatása alatt is áll. Ezért számára más jelentkező elképzelhetetlen volt.
Nem véletlen, hogy az aspiráns polgárőr-jelentkezők közül volt akit egyszerűen eltanácsoltak az elnöki posztra történő jelentkezéstől, de volt akit meg is fenyegettek. Ebből még rendőrségi ügy is kerekedett, és kihallgatások is történtek, de az tán a rendőrség felderítetlenül zárta az ügyet. A lényeg, hogy a fenyegetettség által megzsarolt polgárőr és inkább elhagyta a Boros irányította gárdát, és nem vállalta fel az elnökséget, azaz nem lett elnök. Végül így ált össze az a forgatókönyv, ami a lemondást követően megvalósult.
Boros távozott az Ócsa Városi Polgárőrség
elnöki posztjáról, miközben itt is zavaros körülmények közt több
polgárőr hagyta el a szolgálatot. Volt akit megfenyegettek, mást pedig
hamisított levélben rágalmaztak meg. Még rendőrségi ügy is kerekedett az
ócsai elnökválasztást követően az egészből.
Több
embert is beidéztek a dabasi rendőrőrsre, köztük Boros Tibort akit tanúként hallgattak ki az eset kapcsán. Azonban ahogy a dabasi közgyűlés
sem talált pénzügyi nyomokat, úgy a rendőrség sem lelt az ócsai
kavarásban küldözgetett dolgok bizonyítható nyomára.
Az új ócsai elnök azonban mintha mégse a leosztás szerint, hanem más lapokból próbálna játszani. Azonban a lecsupaszított állomány, már nem az a régi erős mag, ami valójában Ócsa polgárságáért, a város biztonságáért dolgozott. A régi erős, és megbízható emberek biza Boros alatt sorra hagyták el az egyesületet. A régiekből már csak páran maradtak, azok is a megosztottság jeleit mutatva.
Boros ekkor már megyei posztokra tört. Az Országos Polgárőrszövetség soraiba játszotta be magát és egy ideje ott törekszik funkcionáriusként tetszelegni.
Boros Ócsáról elsőként került Lakitelekre ahol a polgárőség egyik vezető fórumán vehetett részt. Itt ismeretségeket szerezve és kötve próbálta magát többnyire előreléptetni és beépítettni a szervezetbe. Ez több-kevesebb tartalommal részben sikerült is neki.
Helyi polgárőrlovasok, amint éppen a flasztert trágyázzák |
Tibor segítette a lányokat - ez ócsai pályakép is lehetne |
És általában mindig ebből van a baj. Most is így borult a bili.
Többen már Dabason is felvetették a "megélhetési polgárőr" fogalmát, és tartalmát, valamint megszemélyesített válfaját. Akkor Bilisics Péter székfoglaló beszédében előadta: „Nekem fontos, hogy nem öncélúan vagyok itt, és azt gondolom, hogy az építő javaslatokat eddig is elfogadtam. Nem vagyok megélhetési polgárőr."
Ez azonban előhozza azt, hogy ki az? Boros? Vagy tán valaki más? Ki a ménkű, ha már ennyi a cirkusz a polgárőrségen belül?
Az OPSz FB elnöke, a PMPSZ elnöke, dr. Bilisics Péter |
Bár november 11-én, Dabasra meghirdetett közgyűlésen dr. Bilisics Péter felolvasta a Fővárosi Ítélőtáblától kapott, a PMPSZ működésével kapcsolatos ítéletet, majd kinyilvánította, hogy a szervezetben másfél éve zajló belső harcoknak véget kell vetni, hisz a Polgárőrségben nyugalom kell, de konkrétumúakat nem mondott.
A dabasi közgyűlés 2017 november 11.én - ismerős arcok |
Az idei közgyűlés ócsai képviselői a szokott járandósággal |
És most nem a lótartásról, az abrakról, vagy a gépkocsihasználatról, avagy elszámolások mögöttes pénzeiről van szó. Ez már nem egy kisded költségvetési móka, hanem vérbeli bírósági ügy.
Boros Tibor önmeghatározása |
Ezek szerint Boros jól ismerheti a belső viszonyokat és a feszültségeket, netán azt a mögöttes korrupciót, aminek okán a felek egymásnak estek és a bírósághoz fordultak.
Csúszópénz miatt áll a bál a polgárőröknél - 2017. 11. 21.-én a tárgyaláson |
Az országos elnök, egyébként néhány éve még az utódjaként gondolt a hajdú-bihari szervezet vezetőjére, aki 2010 és 14 között a Fidesz színeiben a megyei közgyűlés elnöke volt.
Túrósék Tóth Attilát azzal vádolják, hogy 2 millió forint kenőpénzt kért az OPSZ-szel fényvisszaverő mellények szállítására szerződött cég ügyvezetőjétől, illetve az alvállalkozó hajdúböszörményi varroda vezetőjétől 2016 áprilisában. Tóth az ügyészség szerint Túrós András nevében kérte a pénzt. Túrós tagad.
A keddi tárgyaláson a Túrós András és Tóth Attila közötti vita okai is kibontakoztak. Előbbi arról beszélt, hogy akkoriban az országos szervezetben elnöki tisztséget betöltő Tóth Attilát tehetséges, ambiciózus vezetőnek ismerte meg. Úgy tervezte, idővel majd átveheti tőle az 1991-óta működő országos szervezet vezetését. Csakhogy, 2015-től egyre rosszabb lett a kapcsolatuk.
Aztán csúcsosodott ki köztük a vita, amikor Tóth Attila egyebek között az állami támogatással és a szervezet dolgozóinak bérével való elszámoltatásra kérte az elnököt. Túrós ezt elmondása szerint provokációként élte meg.
Túrós András – aki a rendszerváltás idején országos rendőrfőkapitány volt – feddhetetlen múltú, befolyásos vezetőként mutatta be magát a bíróságon. Szerinte Tóth Attila a jó hírét akarta bemocskolni a pénz kérésével. Az országos elnök figyelemre méltó kijelentése volt, amikor a kétmilliós forintos sápot piti összegnek nevezte. A hajdúböszörményi varroda ügyvezetője egyébként ezzel kapcsolatban is furcsa ellenmondásba keveredett tanúmeghallgatásán. Z. Antal ugyanis, miközben egyik alkalommal hangsúlyozta, hogy harminc év alatt soha nem kellett kenőpénzt adnia, állítja, a kétmilliós kérés hallatán rögtön világos volt számára, hogy a összeget csúszópénzként kérik.
Tipikus hatalmi harc.
Valami ilyesmi zajlott Ócsán is az elnökválasztás előtti időkben. Boros beillesztette magát az országos szervezetbe, amivel Ócsán próbál nyomást és befolyást gyakorolni a helyi polgárőrök tevékenységére.
Boros közismerten nem Fidesz érzelmű és barát, nem csak a múltja, hanem beállítottsága folytán sem, mégis próbál a politikailag más vonzalommal bíró polgármester oldalán melegedve ténferegni.
Minderre azért is van és lehet szüksége, hogy nehogy távol kerüljön, vagy kiszoruljon a helyi közéletből.
Ócsán a polgárőr-lovasság is a szerződés szerint - fizetség elleniben, - aktívan őrizte a pajor rágta Oxyfa-ültetvényt |
Jó pénzért őrizték, mégis milliókat buktunk az Oxy ültetvényen |
Az összefonódás, a kéz-kezet mos politikája a helyi környezetszennyezés kapcsán is kiütközik. Ismert az eset, amikor a városvezetés hozzájárulásával kezdték kihordani az önkormányzat külterületére azt a meddőt, amit termőföldként aposztrofáltak, de valójában betonnal terhes építési hulladék volt, amit Boros tagadása ellenére is veszélyes hulladékként tartanak számon.
A mindet és mindenkiről információval rendelkező ember azonban mégsem akart értesülni, vagy tudni a hónapokon át zajló környezetszennyező tevékenységről, és a vezetése alatt álló ócsai polgárőrség sem jelezte az illegálisán folytatott tevékenységet, a lerakást.
Aztán az egyik ellenzéki párt környezetvédelmi aktivistája bejelentése nyomán a Kormányhivatal leplezte le a csalárdságot, aminek nyomán feltárás és lebukás lett. Természetesen erről is csak a blogon lehetett olvasni. Erről a sem a Boros, sem a Bukodi nem jelentetett meg dolgokat a közösségi portáljukon, vagy az ócsaiak egymásért-ben.
Az "ócsaiak egymásért" csoport adminisztrátorai |
Ócsán az Eu-s támogatással épülő P+R parkoló hulladéka a városi erdőszélen |
Érdekes mód, csak akkor vált az események ismerőjévé Boros, ami több mint egy év múltával hivatalos bejelentés nélkül csupán személyesen írta meg a blogon, hogy rekultiválták a területet. Érdekes, hogy egy olyan helyreállítási folyamatról adott hírt és tett ismeretséget, beszámolót, amit senki nem erősített meg, vagy igazolt vissza. Boros ezzel is csak azt a jól értesültségét próbálta igazolni, amit polgárőrként már annyiszor köztudomásra hozott, de a szennyezés hónapjaiban egyszer sem gyakorolt.
Az illegális hulladéklerakás bűncselekményi kategóriát is kimeríthet, amely esetben a cselekmény akár szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 248. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékra követik el. Aki pedig a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy, vagy veszélyes hulladék esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. szerint hulladék mindaz, amit a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére.
2015 májusától - 2016 februárjáig hordták ki a törmeléket |
Az illegális hulladéklerakás bűncselekményi kategóriát is kimeríthet, amely esetben a cselekmény akár szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 248. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékra követik el. Aki pedig a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy, vagy veszélyes hulladék esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. szerint hulladék mindaz, amit a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére.
Ócsa vonatkozásában a természetvédelmi őrszolgálatnak, a
közterület-felügyeletnek, a polgárőrségnek, a rendőrségnek, továbbá az
ügyészségnek, a bíróságnak, jegyzőnek lehet nagy szerepe abban
(kötelességük teljesítése, feladat- és hatáskörük eredményes ellátása
során), hogy az illegális hulladéklerakás elkövetőjét felderítse, a
jogellenes cselekmény elkövetése során tetten érje vagy a fenti
rendelkezések figyelembe vétele mellett szigorú szankcióval sújtsa.
Szóval a Túrós által felemlegetett polgárőri fedhetetlenségről volna még mit beszélni. Mint kiderült, Boros nem csak Túrós és Tóth polgárőrök kapcsán kerülhet kapcsolatba a bírósággal. Értesüléseink szerint a Dabasi Rendőrkapitányságon is ki/meghallgatták, valamint peres ügye is volt. (Igaz erről írtunk már.) Legalább egy esetben feljelentőként, és felperesként jelent meg, de mint kiderült, ezekben az ügyekben nem járt sikerrel. Azt is hallani vélni, hogy ezen túlmenően is van valami más ügye, ami nem a közlekedőkkel, vagy a szolgálattal kapcsolatos.
Az OPSZ előtt nem ismertek ezek a történetek.
Aztán pedig Dabas se nem cáfolta, se meg nem erősítette az értesülést, mondván nem adnak ki ezzel kapcsolatos információt. Más esetben azonban határozattan közölték, hogy nincs folyamatban ilyen, vagy olyan eljárás. Vagyis a kétféle válasz, kétes értelmezésre ad okot. Egyik esetben semmit nem mondanak, más ügyben pedig határozattan kijelentik, hogy nincs eljárás. Értik ezt?
Aztán pedig Dabas se nem cáfolta, se meg nem erősítette az értesülést, mondván nem adnak ki ezzel kapcsolatos információt. Más esetben azonban határozattan közölték, hogy nincs folyamatban ilyen, vagy olyan eljárás. Vagyis a kétféle válasz, kétes értelmezésre ad okot. Egyik esetben semmit nem mondanak, más ügyben pedig határozattan kijelentik, hogy nincs eljárás. Értik ezt?
Borosról (talán) nem hinnénk, hogy érintett lenne (bármiféle) korrupcióban, bár mint többször felmerült már vele kapcsolatban, személyiségsértő tartalmak közzétételében volt része. A kezelése alatt álló polgárőri közösségi oldalon, mintha szóvá is tették volna azokat a megosztásokat, ahol más személy adatait és képmását is közzétéve posztolt. Ez a visszásság még tőle is, illetve pont tőle, mint egy polgárőrvezetőtől visszás és elfogadhatatlan. A polgárőri jogsértés súlyosabb, mint más polgári halandó esetében a tévedés.
Remélhető, hogy a mostani perlekedés után az országos-, a megyei és a helyi polgárőrségek is letisztulnak, és megújulnak, hogy a bér nélkül dolgozó önkéntes szolgálatosok, az aktívan helytálló polgárőrök neve szennyeződjön be a vezetőik galádságai, vagy a visszatérőn felmerülő pénzügyi visszaélések, a korrupció kapcsán.
Forrás: OPSZ, MNO.hu, Internet, ÓVP
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése