Nagy pátosszal és hatalmas képmutatással ünnepelik Luthert, miközben elhallgatják, hogy az egyik leghangosabb, ha nem a legnagyobb zsidógyűlölő igehirdető volt.
 |
| A helyi lelkész saját közösségi megosztása |
Talán innen a reformációból örökölt képmutatás, ami ma is számos református jellemző hitvallása. Amolyan jelképe.
Ezt miért nem hozzák elő, említik fel, amikor Lutherről elmélkednek? Miért nem emlékezünk meg a gyökerekről, arról a kezdetről, és arról valós Lutherről, aki nem csak a katolikusokkal, hanem a zsidókkal is szembehelyezkedett? Miért kell a múltat idealizálni, meghazudtolni és a ma is magasztalt elődök dolgait elhallgatni?
Ha a jelenkor embere nem vállalja fel Lutherrel magát az embert és a teljes hitvallását, akkor miért nem tagadják meg azt? Miért csak egy részét, egy darabkáját emelik ki annak a hitvallásnak, amire ma is alapoznak? Mi ez az álnokság, ez a képmutatás?
Aki a szöveget először olvassa annak a lélegzete is eláll. Luther "A
zsidók és hazugságai" könyvében azt ajánlja, hogy "a zsinagógákat és
iskoláikat le kell égetni", "házaikat lerombolni", "a kamatszedést
megtiltani", "az erős zsidók kezébe adjatok lapátot, fejszét, fonót,
hogy kenyerüket munkájuk verejtékével keressék meg".
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése