Nem vizsgálják az ócsai parkolóberuházást - már tizenhat hazai ügyben nyomoz a Csalás Elleni Európai Hivatal

Az európai uniós fejlesztési források szabályszerű felhasználásával kapcsolatban jelenleg 16 különböző magyarországi ügyben nyomozunk – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF).

Ócsára is jutott pénz bőven a milliárdokból - haszna az embereknek nem sok van az egészből

Az OLAF ennek a célnak az elősegítése érdekében jött létre, az uniós adófizetők pénzét védi, biztosítva, hogy ezen pénzeszközöket megfelelő módon költsék el, az EU maradéktalanul hozzájusson az őt megillető bevételekhez, az egyes országok szabályosan használják fel a támogatásokat, valamint az EU alkalmazottai az előírásoknak megfelelően viselkedjenek. Mindannyiunk életét pozitívan befolyásolhatja, ha a különböző támogatások formájában kifizetett közpénzekből minden eurót ténylegesen – a költséghatékonyság elvét is figyelembe véve – a hatályos szabályoknak megfelelően, az EU-s célkitűzések megvalósítására, vagyis például az infrastruktúra fejlesztésére, a társadalmi különbségek csökkentésére, az elmaradottabb régiók felzárkóztatására, a gazdaság fellendítésére, környezetbarát beruházások végrehajtására költenek el.

 

Az uniós intézményeken belüli korrupciót, súlyos kötelességszegést, valamint az EU-költségvetés terhére elkövetett csalást vizsgáló szervezet lapunknak kifejtette, hogy valamennyi hazánkat érintő eset az Európai Stratégiai Beruházási Alap, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatási pénzeinek kezelésére összpontosít. Lapunk úgy tudja, az utóbbi években több nyomozó is kimondottan a magyarországi esetek vizsgálatára specializálódott.

Az OLAF ezt nem erősítette meg, azt azonban előrebocsátotta, hogy ha valamely uniós tagállamban az elnyert pályázatok többsége esetében felmerülhet a csalás gyanúja, akkor a 28 országra jutó 169 szakember egy részét átcsoportosíthatják. Ebben a létszámban benne vannak az ügykezelők, a jogi véleményezők és a hírszerzési elemzők is, fejlesztéspolitikai szakértők szerint pedig mindez azt feltételezi, hogy az átlagosnak számító öt-hat OLAF-alkalmazott helyett egyidejűleg 10-15 is hazánkban derítheti fel az uniós támogatásokkal kapcsolatos esetleges visszaéléseket.

Már csak azért sem volna érdemes gyanús beruházások és kétes vidékfejlesztési projektek tekintetében ujjat húzni a Csalás Elleni Európai Hivatallal, mert annak 1999-es megalakulása óta a 3500 lezárt nyomozás 1,1 milliárd eurónyi uniós forrás visszafizetését, illetve 900 évnyi börtönbüntetést eredményezett. 

Táblát és összeget cseréltek

Nem az első 

 

Jó néhány esetben nyomozott már korábban is Magyarországon az OLAF, gyanújuk szerint például idehaza szabálytalanság történt a közbeszerzések ellenőrzésére kapott EU-források hasznosítása során is, vagyis a korrupció elleni küzdelemre kapott pénzt nem jogszerűen használták fel. A Heti Világgazdaság beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 960 millió forint értékben kötött tanácsadói szerződést a 2013 Quality Control konzorciummal, hogy hatékonyabban tudja feltárni a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat; majd később ezt az összeget megtoldotta további 256 millióval. A konzorcium öt tagja a CEU Tender Kft., a Dezső és Társa Kft., a Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda, az Okean Kft. és a Vépterv Kft. volt. A CEU Tender Kft., Nagy és Pál Ügyvédi Iroda párossal később a fejlesztési ügynökség kötött egy hasonló tárgyú, több mint egymilliárd forint értékű szerződést is. Az OLAF mindhárom ügyletet ellenőrizte, és fiktív számlákra, illetve nagy összegű készpénzes kifizetésekre bukkant, a feltárt szabálytalanságok súlyossága miatt végül a teljes támogatási összeg, közel 2,4 milliárd forint visszafizettetését javasolta a jelentésében.

A HVG ismertetése szerint az OLAF-nak az is feltűnt, hogy bár a tanácsadó konzorcium elég népes csapatból állt össze, mégis alvállalkozókra bízták a munkát. Csakhogy a közbeszerzési törvény szerint a teljesítésben 10 százaléknál nagyobb arányban részt vevőket már az ajánlatban meg kell jelölni, ez azonban nem történt meg. Egy bizonyos Drehor Kft.-nek csaknem 166 millió forintot fizettek a közreműködéséért – ez a teljes szerződéses összeg mintegy 17 százaléka –, ráadásul úgy, hogy a társaság maga is bevont egy újabb alvállalkozót, amelynek 66 milliós értékben adott át tanácsadói órákat. A megbízás pikantériája, hogy az építőipari vállalkozásként indult Drehor egyik munkatársa korábban éppen az NFÜ-nél dolgozott vezető beosztásban. Az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt még tavaly nyáron nyomozást rendeltek el, az ügy azóta is nyomozati szakaszban van. A gazdasági hetilap cikke szerint egyébként a súlyos gyanú akkor ébredt az OLAF vizsgálóiban, amikor azt találták, hogy a Drehor készpénzben fizetett a maga alvállalkozójának, mégpedig a vállalkozások számára a törvényben megengedett havi 1,5 millió forintnál nagyobb tételeket.

Több más hazai esetet is vizsgáltak Brüsszelben, volt például olyan magyar pályázó, aki kutyáknak kialakított futópadra kapott több tíz millió forintos támogatást, de bele sem fogott a fejlesztésbe, más olyan, célja szerint vakokat segítő szoftver elkészítésével adós, amely az érintettek szerint eleve felesleges.

Az elfuserált kivitelezés, a silány munkavégzés és a nemtörődömség mindezt magával hozta - értelmetlen az egész

Az Ócsán megvalósításra került túlméretett P+R beruházást és annak hozadékaként hátrahagyott jelentős mennyiségű építési törmeléket, - aminek az elhelyezési engedélyezése, finanszírozása és elszámolása nem ismert, - jelenleg nem vizsgálja az európai hivatal.  Értesüléseink szerint a Magyarországon belül van folyamatban az ügy. A dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott által irányított Pest Megyei Kormányhivatal asztalán fekszik az ügy (PE/KTK/25740- 2015).  A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály kis pont ahhoz, hogy a politikailag vezérelt hivatalon belül bármit is elérjen.

Az önkormányzati ingatlanra beszállított építési-bontási hulladékot az Eu-s beruházáson dolgozók azonnal elföldelték

Ócsa város Önkormányzatának hírforrásai elzárkóznak a tájékoztatás elől. A városvezetés még a hivatal kérésnek sem ad ki elfogadható magyarázatot. Annyit azonban elismertek, hogy Ócsa város vasútállomásának közvetlen környezetében zajló infrastrukturális beruházás során a beruházást lebonyolító cég képviselőjével egyezkedtek az önkormányzatban arról, hogy a parkoló kialakításakor kitermelt építési földterületről származó földes árut Ócsa város területén, az önkormányzat által biztosított saját tulajdonú földterületen (090/3 hrsz-ú önkormányzati ingatlan) helyezik el. Az önkormányzat és a kivitelező között megállapodás jött létre, melynek pénzügyi háttere nem ismert. Az ügyről a Polgármester nem nyilatkozott a sajtó-fogadóórán és sem a korábbi kommunikációs munkatárs, Kertészné Molnár Anna, sem pedig az új közvetlen munkatárs, Paksi Zita nem bolygatta az ügyet. A polgármester és helyettese gyakorlatilag elhallgatja a történteket és erről nem tájékoztatja a lakosságot. Az Ócsai Kisbíró fizetett munkatársa pedig ehhez segédkeznek amikor a havi riportok alkalmával nem hozzák elő ezt az ügyet. Így már arról is pusmognak a városban, hogy ez egy korrupciós történet, ami során a vezetők kiárulták a városi földterületet, és ennek során biztos pénzt fogadtak el. Elvégre az Eu-s beruházás nem ad lehetőséget építési hulladék kezeletlen elhelyezésére. Amennyiben az OLAF betekintene az iratokba, akkor biztos fellelné azt az elszámolást amit benyújtottak a veszélyes hulladékok kezelésére, elszállítására és ártalmatlanítására vonatkozóan. Amennyiben ezt kijátszották, az csakis anyagi érdekeltségek, vagyis haszonszerzés mellett történhetett, mert önzetlenül senki nem válik cinkosává más vétkes cselekedetének. Főleg nem úgy, hogy egy 10-15 méter széles, 80-85 méter hosszú városi tulajdonú önkormányzati területet adok át képviselő-testületi felhatalmazás és határozat nélkül másnak hasznosításra. Ilyen csak a Spák-féle tornaterem használat során fordult elő a polgármesterrel, amiből aztán balhé is lett. Ezek után ha ez mégiscsak ahhoz hasonlóan zajlott, - amiből aztán bírósági ügy is származott, - akkor itt olyan fokú gátlástalanság zajlik a vezetői körökben, ami nem csak egyszerűen botrányos, de jogkövetkezményekért kiáltó. 

A Piroska (törölt vállalkozás) Trans-ból lett a Bognár Csaba által jegyzett  B2 Trans Kft egyszemélyes monori cég akivel megegyeztek Ócsa önkormányzatának  nevében

Tavaly októberében a környezetvédelmi hatóság a helyszíni ellenőrzés során megállapította, hogy az ingatlanra a folyamatosan szállítják be a földdel kevert építési-bontási hulladékokat, ezért a Kormányhivatal a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek megszegése, valamint az engedély nélküli hulladékgazdálkodási tevékenység miatt hivatalból hulladékgazdálkodási eljárást indított az Önkormányzattal és a beszállítást végző céggel szemben.

Tarnai Richárd kormánymegbízott

A vizsgálat azonban áll, és a hulladék sem mozdul. A polgármester és helyettese büntetlenül tölti be posztját és köszönik jól vannak. 

Az eltel idő alatt a Kormányhivatal és a városi önkormányzat sem hozta meg a szükséges intézkedéseket. 

Az ócsai környezetkárosítás továbbra is a feleket és a várost terheli. 

Kérdés, hogy a több tonnányi ( több 100 köbméter) hulladék terhétől mikor fog mentesülni a kisvárosi lakosság?

*