Húsvét ne csak a feltámadásra, hanem az állatvédelre is emlékeztessen bennünket - ne kínozzuk az állatot se

Minden ember számára a saját halálával megkezdődik a túlvilág, azzal hogy lelke elhagyja a testét, és a sírbeli köztes létben várja a feltámadást.

A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.

A kereszténység Jézus Krisztus feltámadását Húsvétkor ünnepli. Így a húsvét és a feltámadás egybeesik. Húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. 

A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi.

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.

Elterjedt szokássá vált húsvétra kisállatokat beszerezni és ezzel a gyerekeknek "kedveskedni".  Ez a cselekedett azonban komoly károkat okoz mind a csenevész állatok életében, mind pedig a gyerek lelkében. A játékszernek tekintett állat a természetes közegéből kiragadva fél, retteg, becsinál, míg a gyermeki szeretet a számára többnyire csak kínzás.  Nem egy ilyen kisállat hullott el kínok közt a "kegyes szeretet" által.  Más esetekben csontjuk törik, vagy lebénulnak, éhen halnak, sorsukra maradnak. Mindez egyfajta barbárság, mely nem vall a kor keresztényi viselkedésmódjára. 

Az állat nem játékszer.  A húsvét nem az állatkínzásról szól. Az állat számára ez nem egy feltámadás, hanem egy kínszenvedés, amolyan tortúra. Ez nem lehet velejárója egy örömünnepnek.

Ezért ma már a húsvét kapcsán az állatokért is szólni muszáj. Az állatvédők ilyen időtájt figyelmeztetnek az állatvédelemre, és arra, hogy minden élőlényt érző lény aki Isten teremtménye, s hogy ez nem játék.  Ezért ne vegyünk a gyerekeknek élőállatot  húsvétra. Az állat nem játék, hanem felelősségvállalás. Ennek felismerése pedig szülői feladat és törvényi kötelesség is egyben. 

*