Hány rendőri intézkedés kell egy pálya befejezéséhez - beteljesülés, vagy kész átverés ( - pénz és háttér)

Többszöri próbálkozás után, ahogy előrejeleztük, ma beteljesült a mű. harmadszorra sikerült átadni a máris botrányos pályát.  A birtokbavétel, palánkdöngetés majd most jön.

Kicsit hullámos, de azért még a mienk - végre kész lett ( - nem semmi árán)

Sokan véleményezik, de legalább annyian várják is a pályát. Kevesen tudják, azonban, hogy ez nem a többség érdekeit szolgálja.

Alapjában nem a pálya létesítésének gondolatával van a baj. A gond egyik fele, hogy ezzel nem oldódik meg a várost körülövező problémák sora. Inkább csak szaporodik vele. Ha másként gondolkodunk, akkor úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem ez hiányzott a városi élethez. Ennél fontosabb és előrébb való dolgaink, hiányosságaink vannak. Lefordíthatnánk úgy is, hogy ennek az árából az egyik vasúti átjárót biztonságosabbá lehetett volna tenni. Most nem az számít. Ez volt valakik számára a fontos. Úgy mint az új autó. Mind csak egy bizonyos célt szolgál, a közösségi érdekekkel szemben.

A gond másik fele, pedig a pálya elhelyezése.  Ez zárt iskolaudvarban, a házak szomszédságában egy olyan helyen, ahol már egyszer megvalósult a birtokháborítás, és ahol ítélet szab határt a pályahasználatnak, ott nagyon nyűgös lesz a hétvégén szabadidősportot gyakorolni, vagy annak hangoztatásával takarózni.  Mert pont a szabadidőben, vagyis a hétvégi napokon nem lehet majd a dühöngőt használni. Ez pedig óriási hibája az amúgy is drága elképzelésnek. 

Tudvalevő a szólás, miszerint a fától nem látszik az erdő. Így a pálya kapcsán sincs másként ez a vakság. Maradva azonban a természetnél, mezőőr cimborám egyik bejegyzésében találom meg a józan paraszti észjárás versusát. 

Wellmann Ferenc

Mi vagyunk a tűz, ami elégeti a bűnt és mi vagyunk a szél, ami széjjelfújja a szennyet! Mi vagyunk a fény, amely utat mutat és célt jelöl. Mi vagyunk a lelkiismeret, az igazság szent lángja! Mi vagyunk a harag, a cselekvés szelleme!

Ez azzal jár, hogy a látszólagos örömbe némi üröm is vegyül.  Ez a velejáró kellemetlenség azonban a tervbe volt építve, azaz kódolva. Erről maga az elnök, polgármester már korábban megnyilatkozott. Előre tudvalevő volt, hogy az adott helyen nem fogja, mert nem tudja betölteni azt a szerepét és feladatát, a pálya, amivel az egész célját meghatározták. A látványsport, az utánpótlás és a szabadidősport céljait nem tudja az iskolaudvaron belül szolgálni. Mintha az egészet csak egy cél, egy téveszme, és egy elgondolás vezérelte volna. Ez a végleges hibája a konstrukciónak. 

Olybá' tűnik úgy jártunk ezzel, mint Napóleon a téli hadjárattal. Eljutottunk a célig, de nem de sikerül beteljesíteni azt.  

Ezt követően megmaradt a hatalom, de a vég megmásíthatatlanul ettől a időtől datálódott.  

Az emberek és a történelem nem hazudtolja meg magát. Idő és türelem kérdése az egész. Látszólagos a rend és a boldogság. A valós probléma alapjában mételyezi meg a politikai rendszert. 

A túlhatalom mindig önmagát emészti fel.  

Ami pedig magát a pályát illeti:  Csányi Sándor elnök szerint "az MLSZ tízéves stratégiájának legfontosabb célja a pályaépítés, az infrastruktúra javítása." 

A projekt összköltsége cirka bruttó 4 és fél milliárd forint, ebből az MLSZ része 3,2 milliárd - ez "100 db pálya (ezen belül 15 nagyméretű műfüves pálya és 85 darab egyéb (kisméretű műfüves pálya és/vagy kisméretű műfüves (grund) pálya) megépítését tervezi.

A nagyméretű pálya becsült bruttó irányára 144,5 millió forint, a kisméretűé bruttó 28,1 millió Ft, a műfüves grundé bruttó 15,2 millió Ft, opcionális tételek nélkül.

Ócsán viszont nem hozták nyilvánosságra egységesen a valós ráfordításokat. A lakosság előtt nem ismert, hogy mennyi pénzt áldozott be erre a testület és mennyit költött rá valójában az önkormányzatunk. Az elérhető jegyzőkönyvekből sem derül ki minden. Az MLSZ-el kötött szerződés pedig nem került közszemlére. A polgármester így azt mond amit akar, a valós számokat, (számításokat, kifizetéseket) nem látja a nép. Az ismert, hogy mindig törekszenek arra, hogy 5 millió alatt tartsák a látható tartományt. E-felett vagy osztják, vagy kötelezőn közzéteszik a szerződéseket valahol egy aloldal kis ablakának szegletében. 

Az ócsai grundpálya összegszerűségének meghatározása mások közzétételei által viszonyítható, mivel eddig is készültek ilyen konstrukcióban műfüves pályák:

• Herczeg József, Algyő polgármestere elmondta, a most a településükön átadott nagyméretű, villanyvilágítással ellátott műfüves labdarúgópálya 140 millió forintból épült. A költségekből 98 millió forintot az MLSZ biztosított, a fennmaradó részt a település önkormányzata állta.
• Természetesen nem kell mindenkinek nagy pálya - Kondoroson a pályaépítési program keretében egy kisméretű műfüves pályát (20x40m) építettek, itt a beruházás teljes költsége: 31.247.955,- Ft, ebből Kondoros Nagyközség Önkormányzata 30%-os önerőt, azaz 9.374.387 forintot biztosított.

Ócsa új ketreces focipályája - opcionális világítótestekkel terhelve

Ócsa iskolai pályája kapott opcionális világítást.  Ennek kialakítása szintén többletköltséget jelent az alaphoz képest. Vagyis látható, hogy nem a legolcsóbb megoldásra törekedett az, akin ez múlott. 

Ezek szerint Ócsán több pénz leledzik költségvetésben felszín alatt, mint az valójában a városi közéletben láthatóvá válna. A közterületeken, a közutakon a közállapotokon is a szegénység válik észrevehetővé a jó  móddal szemben. Mert amíg nem telik úthálózat-fejlesztésre, nem jut közjárdaépítésre, közúti csatornázásra, vagy korszerű és biztonságos kereszteződésekre, addig mindig telik valami helyi luxusra. Ennek köszönhetően kaphatott új autót a deficitet mutató költségvetésből a polgármester, és ugyancsak így futotta a mostani pályára. Pénz tehát van, csak nem arra költik, amire a hatalmon kívüliek szeretnék.  

A most átadott pálya befektetéséből az Ady Endre utcában roskadozó, vagy az önkormányzat tulajdonában álló a Bajcsyn omladozó irodaépületet is fel lehetett volna újítani.  A képviselőtestület azonban inkább a polgármester autójában és a pályában látta Ócsa szekvenciális jövőjét.

A kivitelezés során a műszaki ellenőrzést az MLSZ által megbízott cég végzi. A kivitelezés időtartama kispálya esetén kb. 30 nap, félpálya esetén 45 nap, nagypálya esetén 60 nap. A kivitelező készre jelentését követően megtörténik a pálya műszaki átadás-átvétele. Ezen a jóváhagyó, ellenőrző szerv képviselője is jelen van, a majdani üzemeltető, a kivitelező és a műszaki ellenőr mellett.

Az önkormányzat/sportszervezet birtokba veszi a pályát azzal, hogy azt 15 éven keresztül az MLSZ-szel közösen használja és hasznosítja a TAO-törvényben meghatározott célok megvalósulása érdekében. 

A pályázatból eredő tulajdonviszonyok azonban igen érdekesek (blanketta-szerződés itt) - technikailag az önkormányzat (egyesület, stb.) ingyenes használatba adja az ingatlant az MLSZ-nek, az pedig visszaadja birtokba a kész létesítményt. A 30%-os önrész egyfajta bérleti díj, amelyet előre, egy összegben 15 évre fizetnek ki, és csak a másfél évtized lejárta után lesz újra teljes jogkörű tulajdonosa a pályának az önkormányzat (egyéb szervezet). Ez praktikusan azt jelenti, hogy csak az az önkormányzat  (egyéb szervezet) ugorhat bele egy ilyen projektbe, amelyik tudja,

• tuti akar 15 évre bérelni műfüves pályát (lesz rá igény?)

• hajlandó a szavatossági jogokkal a pályát építő vállalkozót nap mint nap zaklatni, miközben az MLSZ-hez nem fordulhat hibás teljesítésért (az MLSZ a konstrukció alapján azzal építteti meg a pályát, akivel akarja: "MLSZ kötelezettséget vállal arra, hogy a programtervnek (...) megfelelően megépíti és üzembe helyezi a Futballpályát") 

• 15 évig lesz pénze a folyamatos üzemeltetésre (pálya, öltöző, világítás napi, havi és éves karbantartása, villanyszámla,  élőmunka bérköltsége, közműhozzájárulás, engedélyek beszerzése és megújítása, stb.), valamint a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkat, akármekkorák is azok, haladéktalanul elhárítja,

• 15 évig ki tudja fizetni a soron következő nagy felújításokat (a folyamatos használat miatt ezekre egész biztosan szükség lesz) és tud új gépekre, berendezésekre is áldozni, valamint

• 15 évig nem kívánja más célra használni az adott területet és nem zavarja, hogy a Magyar Állam jelzáloga van a létesítményre bejegyezve (tehát sem elidegeníteni, sem megterhelni nem tudja az adott ingatlant),

• és egész biztosan tudja vállalni azokat a feltételeket, amelyeket a kötelezően aláírandó bérleti szerződés diktál a számára, részletesen szabályozva a bérlő karbantartási, üzemeltetési, őrzési, állagmegóvási, pályahasználati feltételeit és kötelezettségeit, valamint a hirdetési és marketingjogokat, kötelezettségeket a bérleti díjfizetés-teljesítés feltételeit, a szakmai elvárásokat és feltételeket, a kötelező adatszolgáltatásokat.

A fentiek alapján tehát, s az önrész megfizetése után az önkormányzat (egyesület, stb.) birtokba veheti a pályát, de egy-két probléma azért felmerül.

Vajon hány olyan önkormányzat van, amely részletesen átgondolta, mibe is vág bele, amikor jelentkezik a pályázatra? Vagy oly mindegy, a következő adósságkonszolidáció kihúzza majd őket a csávából, lehet műfüves pálya profi világítással, légkondis öltözőkkel, állandó őrzés-védéssel akár? Mert arra alapozni, hogy csúcsra járatva 100%-os kihasználtsággal bérbe lehet majd adni a létesítményt, a jelenlegi gazdasági helyzetben elég hiú ábrándnak tűnik, pláne ha arra számítanak, hogy például az államosított iskoláknak vagy a legatyásodott főiskoláknak lesz pénzük akár a "kedvezményes" díjak kifizetésére is. 

Az MLSZ-megállapodás azonban korlátozza az önkormányzat bérbeadási jogát is.

Az önkormányzatoknak tehát át kell (kellett) gondolniuk, érdemes-e a fenti feltételekkel beleugraniuk a pályázatokba - a gyakorlat azt mutatja, az MLSZ szépen sorban meggyőzi a településeket, igen érdemes. Még azon az áron is, hogy azok másfél évtizedre lemondanak tulajdonjoguk korlátlan érvényesítéséről, a reklámbevételekről és az üzemeltetéssel kapcsolatos bevételek egy részéről is, valamint belenyugszanak abba a pénzügyi veszteségbe, amelyet az okoz, hogy 15 évnyi bérleti díjat előre, egy összegben fizetnek ki - cserébe viszont másfél évtizedig kötelesek gondoskodni az intézmény fenntartásáról, azaz ahogy a szerződés fogalmaz: 

"Önkormányzat szavatol azért, hogy a Futballpálya a jelen megállapodás fennállásának egész tartama alatt rendeltetésszerű, szerződésszerű, biztonságos és balesetmentes használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak."

Hazánkban sportpályák százai mennek 2-5 éven belül teljesen tönkre a hibás tervezés és a nem megfelelő vagy nem elegendő karbantartás miatt. (A tervezési és karbantartási hiányosságok következményeiről részletesen itt.)

Pályaépítés környezetbeillően - tekintettel az ott élőkre

Az egész konklúziója, mégis csak az, hogy a jelen pálya nem egy sikertörténet része. Elhelyezésében, kialakításában nem felel meg annak a célbeli meghatározásnak aminek alapján létesítették. Adott körülmények közt a birtokháborítás elve fennáll, és megvalósulni látszik. Amennyiben ez ismét bebizonyosodik, akkor a város megint csak arra fog költeni, amire nem szeretne. Ez pedig nem hoz fellendülést. A megítélt kártérítésekből még egyetlen esetben sem épült, vagy szépült meg a városi környezet.  Kispályás focipályától nem lesz rendezettebb a mostani piac és környéke. Mindez pedig nem viszi előre a várost és nem teszi jobbá az itt élők életét. Legfeljebb csak egy szűk körét. 

És ez az a végső tanulság, ami mélyen meghatározza, egyben megkérdőjelezi a pályaépítés ésszerűségét, hasznosságát, és valós célját. 

Mindez ajánlható a most boldogan tapsikolók figyelmébe. 

A pályázattal kapcsolatos kérdéseket, észrevételeket az MLSZ megyei (budapesti) igazgatóságai részére, valamint az alábbi mail címre juttathatják el: palyaepites@mlsz.hu.

*