2015. április 7., kedd

Több pénzt a polgármestereknek - elszegényedő települések és leroggyant vezetés ( - elkél a plusz pénz)

Ismét jó hírünk van. Már nem kell pitiánerkedni holmi 5 ezer forintos alapfokú nyelvpótlékon, meg amolyan költség-hozzájárulásos térítéseken, minthogy az előző ciklusban azt annyira pellengérezték.
A költségátalányt és a pótlékokat  begyúrták a mesterek a "fizuba" legutóbb. 

Most azonban ismét előrébb léphet a városvezetés. Legalábbis anyagilag. Ugyanis a kormány jóvoltából jelentősen emelkedhet az olyan kisvárosi polgármesterek fizetése, ahol a népesség nem éri el a tízezer főt. A fideszes törvénymódosító indítvány levezetéséből úgy számolnak, hogy mindez 2,5 milliárd forint éves költséggel járna, és a mintegy 3200 önkormányzati vezetőből 2266 polgármestert érinthetne kedvezőbben.

Az ócsai "mester" tehát ismét jól járhat, még az esetben is, ha a településen élők helyzete, illetve jobb- vagy balsorsa egy fikarcnyit sem változik. A kérdés az, hogy az őt illető juttatás majd miben változik.

A polgármesteri fizetéseket a helyi bevételekből vagy a maradék állami támogatásból kell finanszírozni - nyilatkozta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Ócsa város közismerten nehéz anyagi helyzetben van. Folyamatosan likviditási problémák jellemzik a gazdálkodást. A polgármester nem egyszer hivatkozott már erre bizonyos fizetések ütemezése, vagy egyes vállalások esetén. A jegyzőkönyvekből is ez olvasható ki. Közben a városi költségvetés amúgy jelentős hiánnyal küzd és számol, miközben további hitelfelvételre szorul a működés.

https://fbcdn-sphotos-h-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpt1/v/t34.0-12/11134469_837932409615496_1084619244_n.jpg?oh=a2913c4539f0508bdeb717641b5f92da&oe=5525F326&__gda__=1428612245_c0a384a8c9d73fb5eefed21cbc38fe71
Kalória, allergének, tápanyagértékek és név nélkül
Ebben az ingoványos pénzügyi helyzetben persze, hogy nem jut a közutak rendbetételére, a járdák, a vasúti átjáró kiépítésére, vagy a kerékpárút megvalósítására. Lassan már a közétkeztetést is "eladják, vagy kiadják" azaz, vállalkozó kezébe helyezik, bízván, hogy így kevesebbe kerül és nyereséget termel. Bár a helyi élelmezésvezetők többsége nem így látja, de az étkezők mégis némi reménnyel teliek, mondván a gimi menzája sem lehet rosszabb a jelenleginél, ahol a 7.-ei Csontleves után nem raknak majd be olyan vállalhatatlan ételt, mint a (hüglis szerződéses alapokon nyugvó) Delikát leves, 9.-ére.  Egy, az étkeztetésre valamit adó élelmezésvezető nem ad, és nem tesz ilyet étlapra 2015-ben, amikor az egészséges és friss zöldségeket, gyümölcsöket szorgalmazó korszerű táplálkozást hirdető reformoktól hangos a politikai sajtó. (Persze annak, a konyhának, akinek egy ételkészítményeket forgalmazó cég szerzi be milliókért a sütőt, annak bizony fontos a porkészítmények használata.) Azt viszont el kell ismerni, a rá következő nap grízes tésztája sem teszi feldobottá a heti menüt, amibe egy főzelék és egy tisztességes feltét nem került. A két tésztás nap és a köztes rántott csirke, (combfilé, vagy mell) sem teszi korszerűbbé, vagy elfogadhatóbbá az összeállítást. Ettől a vezetéstől azonban csak ennyire futja.

Szóval van itt pénz kormányzati és önkormányzati szinten is mindenre amire csak a főnök akarja, (az új magáncélokat szolgáló költségvetési autótól a sajátos jövedelem emeléséig,) csak valahogy a közember ellátása marad el rendre. A lényeg, hogy az urak jól éljenek. Ők amúgy sem a menza alapellátásán tengődnek.

Az önkormányzat kiemeltjei amúgy kapják az Erzsébet utalványt, más dolgozók azonban ezt sem. Az új autó és a béremelés elviszi a költségeket.  Megbecsülésre, közfeladatellátásra már kevés jut.




A TÖOSZ elnöke szerint a polgármesteri bérek összegének be kellene kerülni az önkormányzatok feladatfinanszírozásába, és a települések által fenntartott intézmények számát és feladatait is figyelembe kellene venni a fizetések megállapításakor. Az elnök úgy véli, a legjobb megoldás az eredeti – azaz a 2014-es módosítás előtti – állapot visszaállítása lenne.

*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése