Nem kell itt bohóckodni - van lehetőség komoly, és hasznos közösségi tevékenységet végezni ( - közszolgálat)

Azoknak a középiskolásoknak, akik 2016 január 1-je után érettségiznek, ötven órányi közösségi szolgálatot kell teljesíteniük. A diákoknak erre a katasztrófavédelemnél is lehetőségük van, ami ügyebár nem egy könnyű szolgálat, mert fegyelmezettséget, odafigyelést és elszántságot igényel. Viszont nem kell másutt bohóckodni, és "csak úgy"  letudni az egészet, mint egy focimeccset.

Mint ismert, Ócsán nincs lehetőség a tűzoltóság szolgálatába állni, mert erre nem elég egy mögöttes tartalom nélküli toborzás. Ha az ember nem cselekszik, és nem tesz azért, amivel megbízzák, akkor nem is lesz  belőle semmi. Így van ez a helyi önkéntes szolgálatra bízott helyi tűzoltócsapat létrehozásával is. Több év távlatában sem lett az egészből valami. Az ócsai egység nem jött létre, a helyi tűzoltóság maradt a beteljesítetlen ígéretek sorában. 

Kérdés, hogy mit tehet az a gimis, aki mégis szeretne olyan közösségi szolgálatot teljesíteni, mely nem egyházi, nem politikai és mégis a közérdekű, társadalmi célzatú?

Közösségi szolgálatnak az a munka számít, amelynek során a diák a saját helyi közössége javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenységet folytat szervezett keretek között. Ilyennek számít a katasztrófavédelmi, egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység.

A katasztrófavédelem kiemelt célja a gyermekek és fiatalok katasztrófavédelmi felkészítése, amelynek érdekében országszerte lehetőséget biztosít a középiskolás diákok számára, hogy közösségi szolgálati kötelezettségüket a katasztrófavédelem szerveinél, megyei igazgatóságokon, kirendeltségeken, tűzoltó-parancsnokságokon teljesítsék. Ennek során megismerhetik a szervezet feladatrendszerét, kialakul bennük a biztonság, a katasztrófák megelőzése és a katasztrófák elleni védekezés melletti elkötelezettség és felelősségérzet, és későbbi életük folyamán nagy valószínűséggel többet tesznek majd saját és környezetük biztonságáért.

Mindezt a katasztrófavédelem úgy kívánja elérni, hogy a közösségi szolgálatra hozzá jelentkező fiatalokat bevonja a szervezet mindennapi tevékenységébe, részt vehetnek a szervezet napi működésében, így maguk is átélhetik, miben áll a katasztrófák elleni védekezés. Közreműködhetnek a megelőzési, felkészülési feladatokban, például iskolai tűzriadók megszervezésében, felvilágosító tevékenységben, de a tanulók kiterjedt káresemények során részt vehetnek a beavatkozások háttértámogatásában is.

A katasztrófavédelmi közösségi szolgálat keretében a diákok bekapcsolódhatnak a tűzmegelőzés és a tűzvédelem, a polgári védelem, illetve az iparbiztonság szakterületének munkájába, közreműködhetnek például iskolájuk tűzriadó tervének kidolgozásában, a terv gyakoroltatásának előkészítésében és végrehajtásában, az intézmény tűzvédelmi rendszerének ellenőrzésében, tűzoltóversenyek előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában, de akár az őket fogadó tűzoltólaktanya karbantartási tevékenységeiben is. Aki a polgári védelem területével kíván alaposabban megismerkedni, az részt vehet katasztrófakockázati helyszínek bejárásában, polgári védelmi gyakorlatok előkészítésében és végrehajtásában, ifjúsági versenyek előkészítésében és lebonyolításában, vagy éppen a polgári védelmi tervezéshez szükséges adatbázisok készítésében, vagy a lakosságfelkészítésben. Az iparbiztonság iránt érdeklődő diák a veszélyesáru-szállítást nyomon követő rendszerek karbantartásában és alkalmazásában, illetve veszélyes üzemek bejárásán vehet részt.

Azok a középiskolások, akik a közösségi szolgálat egészét, tehát mind az ötven órát a katasztrófavédelemnél kívánják teljesíteni, mindhárom szakterület munkájába betekintést nyernek.

Talán érdemes ezt is figyelembe venni.

*