Nem vált be a kormány a devizahiteleseknek szánt kültelki lakóházprogrammal, amit az Ócsa városa mellett elhelyezkedő, de közigazgatásilag hozzá tartozó, kies Alsópakony településrészen szándékoztak megvalósítani mintaprogramként.
A kormány adósságmentő programelgondolása az volt, hogy százával úgy dőlnek majd be a devizaalapú lakáshitelek, hogy emberek ezrei, köztük gyerekes családok sokasága válik otthontalan földönfutóvá. Az elképzelés egy olyan önálló és autonóm lakókörnyezet kialakítása lett volna, ahol a beköltözők egy sajátos kommunát alkotva hozhatták volna létre belső és külső szabályaik által az önállóságukat.
A kísérlet azonban már a várossal folytatott kezdetei tárgyalásoknál átíródtak, amikor a Horváthék előadták a saját kis teóriájukat. Az eredetileg vázolt autonóm kialakítást azonnal felülírták azzal, hogy kierőszakolták az ócsai hálózatra kötést mind az ivóvízellátás, mind pedig a szennyes csatornahálózat rákötést a helyi rendszerre.
A kormányzati tervekben helyi fúrt kút, illetve kutak, amolyan törpevízművek szerepeltek, valamint a használtvíz elvezetést egy új kialakítású, helyben működő szikkasztós rendszerben kívánták feldolgozni és a maradékot elvezetni a gyáli patak 14 számú csatornaága által.
Bukodi Károly polgármester Szaló Péter h. államtitkár - itt, Ócsán |
Az egész ötlet az önellátásra, a belső körforgásra és életvitelre alapozott.
Azzal, hogy ezt a városvezetésünk úgymond átíratta, magát az elképzelt önállóságot és annak létrejöttét - írta felül, - tette tönkre.
Az eredetileg tervezett építkezés, majd az átadás is elhúzódott, és már a kivitelezés során világossá vált, hogy ez a koncepció nem lesz tartható. Az ócsai hálózatra kötés, a kiépítetlen infrastruktúra, az alacsony és rossz kapacitású helyi szennyvízfeldolgozó nem csak hogy nem fogja elbírni az újonnan kiépülő településrészt, hanem még meg is drágítja annak bekerülési költségét.
Ilyen előzmények mellett hosszú csúszást követően álltak neki, majd késíztették el az első nyolcvan lakóingatlant, amit aztán magára is hagytak.
Sokáig milliókért őriztették az üres házakat - sikerült egy "baráti" vállalkozást találni ehhez |
Az akkori ígéretek javarészt nem teljesültek. A beköltözők ma is alapvető problémával, az elszigeteltséggel és a kirekesztéssel küzdenek. A kerékpárút nem épült ki, a közlekedés problémás, a buszjárat egyrészt kevés, máskor meg túlzsúfolt, és alacsony nívójú. A telepen élők munkába jutása nem egyszerű. A rossz közlekedési kapcsolódást a hosszú várakozási idő, a fedetlen buszvárók, az átszállások, a késve közlekedő vonatok, és az alacsony átlagsebesség nehezítik. Egy napi 25-30 km távolságba ingázó alsópakonyi napi egy órával tölt el több időt, mint az aki Ócsa belterületén él, holott a szociális lakónegyed közvetlenül az autópálya mellett helyezkedik el. Mégsem sikerült még egy olyan buszjáratot összehoznia Ócsa városvezetésének, mely Ócsáról indulva Alsópakony érintésével (fordulóval) közvetlenül Budapestre szállítaná az ingázókat. Ehelyett a pakonyiak kénytelen a városban keringve, annak túlvégén a szomszédos települést is beutazni, hogy aztán egy óra múltán oda érjenek, ahova 20 perc alatt eljuthattak volna, ha a Városházán kicsit is törődnének ezzel.
Szóval a baj nem csak önmagából fakad, hanem tesznek is érte, hogy növekedjen.
Mindez annak kapcsán tőrt elő, hogy a Napi.hu megírta. "Itt a vége..."
2013 nyara: még szikes a föld és gyermekdedek a frissen ültetett fák a játszótéren |
A Magyar Közlönyben megjelent határozat hatályon kívül helyzete a
devizahitelesek megsegítését célzó szociális családiház-építési
programról szóló 2011-es kormány kormányhatározatot.
Horváth Tamás még ellentüntetést is szervezett - sokan áztak el ekkor |
Az akkori programra (sajnos) Ócsát, - pontosabban annak egy elhanyagolt külterületi mezőgazdasági részét, egy műveletlen ágát - találták a legalkalmasabbnak, ahol a most hatályon
kívül helyezett kormányhatározat szerint minimum 66 hektáron, több
ütemben összesen 500 házat lehessen ott felépíteni. Ebből az első ütemben 80 családi házat
terveztek felhúzni. Szó volt emellett intézményi bővítésről is. Azonban már az első
ütem is egyre csak késett.
Aztán amit sikerült megépíteni, az első körben az sem népesült be. Ezt követően enyhítettek a szabályokon, de még ekkor sem volt elég jelentkező ahhoz, hogy minden ingatlanba lakót helyezhessenek. Az üres házakat Ócsa Város Önkormányzatának szolgálatában működő Városüzemeltetési Kht adta ki őrzésre, egy helyi vállalkozásnak, amit sokáig titkoltak.
A kormányprogram végrehajtásával kapcsolatos eltökéltség azonban nem ingott meg, ha az eredeti tervekhez képest csúszva is, és a tervezettől eltérő műszaki tartalommal, de megvalósult az ócsaiként emlegetett, - de de valójában alsópakonyi - csonka telep.
Ócsa.blog.hu 2011 - BM Sajtóosztály, kormany.hu |
Itt egy házra 34 millió forintot költött az állam, jóval többet, mint amennyiért egy hasonló méretű házat lehetett akkoriban venni vidéken, vagy egy lakást Budapesten. Még sem nyújt olyan komfortot ez a lakóparknak nevezett (műalkotás) csoda, mint egy valódi lakópark. A szociális lakópark elnevezés inkább a hangzatos látszatot, mintsem a valós helyzetet ábrázolja.
34 millába kerülő házak vezetékes gáz és fatárló nélkül, fedetlen buszváróval |
Aztán Ócsa Város Önkormányzatának közreműködésével mindegyik telekre felhúztak egy fatárolót. Az esetleges háztáji növénytermesztésre és kisállat tartásra alkalmas kertek öntözésére pedig saját kutakat létesítettek, egyedi méréséi lehetőséggel. A kutakat 2016. márciusban vehették használatba a bérlők.
A városon belülre azonban alig jut el hír a kínt élők napi gondjairól. Az önkormányzati kommunikáció minden rossz és számára kellemetlen hírt elhallgat, és lefolyt. Az internetes megosztásokra, pedig olyan betokosodott pártkatonák vetődnek, akik valamilyen kötődésből fakadóan köteleségszerűen fényezik, pucolják és nyalják a kétes vezetést. Az önkormányzatban pedig van aki mindig gondoskodik egy hűséges szócsőről.
A régi gazdasági majorban élő alsópakonyiak számára azonban máig nem elérhető az ócsai víz- és csatornahálózat. Számukra semmit nem hozott a beígért változás. Velük a kutya sem foglalkozik.
Van még Ócsán aki örömtelien nyilatkozik Alsópakony kapcsán - nincs miért |
Bukodi Károly (Fidesz-KDNP), Ócsa polgármestere elmondta: a
várostól
4,5 kilométerre fekvő lakóparkban élők integrálódásának megkönnyítésére
naponta tizenegy buszjárat hozza-viszi az utasokat. A nemrég átadott új
bölcsőde, a kibővített óvoda és az iskola a megnövekedett gyermeklétszám
ellenére is képes fogadni a lakóparkba költözöttek gyerekeit. A
városban alacsony a munkanélküliek aránya, a lakótelepen élők többsége a
környéken vagy a fővárosban talált állást.
Ennek ellenére Alsópakonyon az élet nem rózsás. Az emberek közül sokan érzik úgy, hogy átverték őket, mert nem erről a torzóról volt szó. Ócsa városvezetése sem ezt fuvolázta, és nem is erről beszéltek amikor fontos volt ez számukra. Ma már a városházi kutyákat sem érdekli az egész. Vakkantani se hallani őket Alsópakony fejletlensége és elszigeteltsége kapcsán.
A lakópark mostani, kb. 350 lakójának több mint fele kiskorú. A városba jutás, az iskolába járás, a napi buszozás sok konfliktussal jár.
Pedig volt ígéret itt helyi óvodára, iskolára, boltokra, közlekedésre, vasútig érő kerékpárútra, munkahelyteremtésre, fejlődésre. Semmi sem lett belőle. Csupán a polgármesternek vett egy új autót az önkormányzat a kisvárosi közösség pénzéből.
Az Ő számára ezzel viszont komfortosabbá vált az élet, a munkába jutás és a közlekedés.
Alsópakony pedig talán a télre kap egy pavilont a csupasz buszmegállójához. Ezzel az idei fejlesztés, a fedettség biztosítva.
Alsópakony letudva.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése