Pápai áldás, német befogadás zsidó tagadás és magyar bírálat az illegál ügyek kapcsán - hatalmasságok

Európában egyre több egyházmegye csatlakozik Ferenc pápa felhívásához, amely szerint minden plébániaközösség fogadjon be egy menekültcsaládot. Németországban a katolikus egyházmegyék példamutató összefogással próbálnak eleget tenni az egyházfői felhívásnak, de segítséget ajánlottak fel Olaszországból, Ausztriából és Csehországból is.

 

Korábban blogunk is foglalkozott az Európát ellepő menekültek problémájával, de hogy Ferenc pápa egyre inkább szembekerül egyes jobboldali pártokkal a világban, azt nem lehet furcsállni. 

Az amerikai republikánusok például egy sor nézetével nem értenek egyet. Egyebek mellett azzal az alapelvével, hogy a klímaváltozás emberi tevékenység eredménye, amiért Rick Santorum republikánus elnökjelölt „kedvesen” azt tanácsolta a most az Egyesült Államokba látogató egyházfőnek, ne üsse bele az orrát ilyen kérdésekbe. Több republikánus honatya azt kifogásolta, hogy a pápa a kapitalizmust támadta.

Olaszországban a pápának a menekültek befogadását érintő nézeteit bírálta megdöbbentő hevességgel a bevándorlás ellenes Északi Liga. Miután az Olasz Katolikus Püspöki konferencia elnöke, Nunzio Galantino kiállt a pápa nézetei mellett, s utalt arra, hogy miközben a 6,5 milliós Jordánia kétmillió menekültet fogadott be, Olaszország, vagy legalábbis az észak-itáliai tartományok, nem hajlandóak menedéket nyújtani a közel-keleti és afrikai menedékkérőknek, akik véres háborúk miatt kénytelenek elhagyni hazájukat. Ezt követően valóságos szócsata alakult ki a főpapok és az Északi Liga illetékesei között.

A pápa üzenete az, hogy üdvözölni kell a háborús menekülteket és bevándorlókat.

Manapság nem népszerűek azok az eszmék, amelyeket a pápa képvisel. Pedig ő nem tesz mást, az Evangéliumot hirdeti, ám a „felebaráti szeretet” üzenetét, a peremre szorultak megsegítésére vonatkozó intelmeit sok katolikus sem szívesen fogadja meg. Ezt pedig az egyházfő is pontosan tudja. Ferenc pápa azonban nagyon nem kedveli a képmutatást. Egyik a Szent Márta Házban elmondott prédikációjában az egyház nagy veszélyének a „hiú és képmutató” papokat nevezte. Az különösen nincs az ínyére, ha valaki kereszténynek nevezi magát, de nem aszerint él.

 

A pápa egyre erősödő politikai támadásokra számíthat Európában. Olyanok is szembefordulhatnak vele, akik hívőnek mondják magukat, pedig valójában erősebb kötelékek fűzik őket egy politikushoz, vagy egy politikai párthoz, mint a keresztény gyökerekhez. 

Az egykori kolostor árnyékában, az Öregfalun lerombolt ház alapjain szól az úr

Ilyen reformátust Ócsán is találni. Aztán, amikor ezt jóvátettük, akkor maga közösség volt az, ki képmutatásával a legfőbb egyházi méltóság elleniben cselekedett. Mi másként is értékelhető az, hogy még mindig van olyan, aki a helyi lelkész előtt hajbókol, amikor más keresztény közösséggel köztük a katolikusokkal sem egyezik. A politikában azonban ott jeleskedik, miközben élvezi annak helybéli támogatását és a vele járó közpénzek befogadását.  Így a katolikusokkal ellentétben a reformátusok díszkivilágítását a város egésze állja.

A pápát azonban ez a legkevésbé sem zavarja, következetesen kiáll az elesettek, a rászorulók, a társadalom kirekesztettjei mellett. Tudja, az „igazság” mellette van, az Evangélium szellemiségét képviseli, ezért senki sem térítheti le az általa kijelölt útról, egy párt vagy egy politikus különösen nem.

A reformátusok egyébként is a katolikusok eltévelyedettjei a "fenegyerekek".  Pusztán a jámborságuk az, mely nem szab határt a politikai-szövevényekben érdekeltek tékozlásának.

A református lelkész és az egy-párthoz tartozó városvezető közös hagyatéka

Az azonban mégiscsak példátlan, hogy a reformátusok hagyjanak egy rájuk bízott műemléki épületet pusztán összedőlni.   Érdekes ez a jelenség, ismerve a presbitereket és közéleti szerepvállalásukat. Aztán az is ismert, hogy mindez nem valósulhatna meg a városvezetés és a református egyház helyi képviselőjének politikai összefonódása nélkül. Elvégre a város fura ura elnézi, elfogadja és eltűri a Műemlékvédelmi Hatóság némasága mentén ezt a bomlasztó folyamatot. Ugyanis mindez az állagromlás, ez a városi értékvesztés nem jöhetne létre a polgármester és a képviselők szószolása, a hivatal hallgatólagos beleegyezése nélkül.  Az önkormányzat a városi képviselet érdekérvényesítése láthatóan nem működik. Ez pedig nem más, mint egyfajta hivatalos beleegyezés, vagy amolyan összejátszás. 

Így már az sem elképzelhetetlen, hogy a romos házhely kell valami új épület, vagy otthon számára. Talán a fiatal házasok gyerekáldására kiszemelt épületet alapozza meg a rogyadozó ház. 

Ez sem lehet különb a környéken kötött eltartási szerződésekkel, melyek valós célja az ingatlanok megszerzése.  Van akinek ez már összejött és van aki türelmes és kivár. Az előbbiek persze a sírgondozásról rendre megfeledkeznek. Az már nem a kötelezettség része. Az ócsai Öregfalu egyes részein élők már csak ilyenek.

Nem elég, hogy fizették a vállalkozókat, még az önkormányzat is "besegített"

Az egykori Lakatos-ház elbontása jól példázza azt a felelőtlen és hanyag kezelést, amit a jelenlegi önkormányzat bemutat. Ez látható az Ady Endre utcai épületen és a méregdrágán vásárolt egykori Tsz-Irodán is. A város csak veszít ezeken az ingatlanokon, míg más hasznot húz belőle. 

A Lakatos-ház felhasználható fa elemeit megkapták a bontásra kijelölt és fizetett haveri helyi vállalkozók. Ehhez még a városüzemeltetés is betársult, amikor a saját gépjárművét (Ifa) rendelkezésre bocsájtotta a bontáshoz.  Mindezt persze közpénzből finanszírozták. És ezek után még örülhetünk is, hogy mindez nem került annyiba, mint a régi iskola bontása.  Szerencséje a most uralkodó vezetésnek, hogy ezeknek a trehányságoknak nem néznek mélyebben utána.  Bezzeg mást kevesebbért is kikezdenek és meghurcolnak. Mindez valóban politika.

Magyarországnak nincs az a bírósága mely nem a kormánya mellett álljon ki. Így volt ez a Kádár-rendszerben, a Gyurcsány érában és most a Fidesz idején is. 

Ők ítélkeztek: bolti lopáson érték ...  ( - a bírói tanács egyik tagját)

Már azon sem lepődünk meg, hogy Szegeden bíró keveredik büntetőügybe, hogy a Pest Megyei Bíróság, - ma már Törvényszék - egyik taláros bírája üzleti tolvajkodásban vett részt akár két tárgyalás közt. 

Egy ilyen világban ki veszi komolyan a pápa intelmeit?  

Jelenleg többen mennek szembe azzal a felhívásával, hogy a plébániák (pontosabban plébánia-közösségek) fogadjanak be egy-egy menekültcsaládot.  

Ócsán sem látni erre példát.

Ők ítélkeztek: bolti lopáson érték a "romagyilkossági ügy" bírói tanácsának egyik tagját
Forrás: https://kuruc.info/r/2/130289/

De nem fordult még elő a világegyházban olyan, amilyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök tett, nevezetesen bírálja a pápát, azzal vádolva, hogy nincs tisztában a magyar viszonyokkal, s közben Orbán Viktor miniszterelnöknek ad igazat.

A magyar főpap szerint téved a pápa, amikor arról beszél, hogy a katolikusok erkölcsi kötelessége segíteni a menekülteket. „Ők nem menekültek. Ez egy invázió” — fogalmazott a lapnak a püspök, aki szerint ezek az emberek úgy jönnek ide, hogy közben „Allah akbar”-t kiabálnak. „Teljesen egyetértek a miniszterelnökkel” — mondta Kiss-Rigó a The Washington Postnak, majd hozzátette: a pápa nem ismeri a magyarországi helyzetet. Azért furcsa és megmagyarázhatatlan ez a kijelentés, mert Olaszországnak már két év óta szinte példátlan menekültáradattal kell megküzdenie, s a pápa pontosan tudja, miről beszél, akár tetszik ez a szeged-csanádi püspöknek, akár nem.

A menekültkérdés, illetve a pápa múlt vasárnapi felhívása nagyon megosztotta a magyar püspököket. Komoly visszhangot keltett Erdő Péter azon múlt héten elhangzott kijelentése, amely szerint embercsempészek lennének, ha befogadnák a menekülteket. Később azonban az egyedüli magyar bíboros elhatárolódott ettől a mondattól, s azt közölte, hogy azt kiragadták az összefüggéseiből, ő ugyanis a menekültekkel való munka jogi környezetére utalt.

A magyar prímás Ferenc pápa vasárnapi intelmével kapcsolatban az egyházfőnek írt levelében kifejtette, „készséggel és örömmel” követi Ferenc pápának a menekültek befogadásáról és segítéséről szóló felhívását. A Veres András szombathelyi megyés püspökkel, az MKPK megválasztott elnökével aláírt levélben úgy foglalt állást, hogy a pápa előttük jár az Evangélium útján és “megjelöli a cselekvés helyes irányát”. “ Szavai nagy erősítést és bátorítást jelentenek a megkezdett munkában” – írták. Az MKPK sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a püspöki konferencia “illetékesei már vizsgálják, hogy milyen konkrét lépésekkel tudják követni a Szentatya szándékát és útmutatását”.

Hogy a magyar püspöki kar finoman szólva nem egységes ebben a kérdésben, az Beer Miklós váci püspöknek a német Deutschladfunk rádiónak augusztus végén adott interjújából is kiderül. Kifejtette, menekültkérdésben nagyon lassan reagál a magyar egyház „szemben Ferenc pápával”. Emlékeztetett arra, hogy a pápa már első apostoli látogatása során Lampedusa szigetére látogatott, s már azon a napon, amikor Magyarország bejelentette a kerítés építését, rögtön reagált azzal a felhívásával, hogy ne építsenek falat.

Hasonlóan reagált Dr. Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, aki az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia televíziós csatornájának, a TV 2000-nek adott, szeptember 4-én sugárzott interjújában kijelentette, „ha nem tudunk segíteni a menekülteknek, az azt jelentené, hogy már elvesztettük keresztény gyökereinket.” Hozzátette ugyanakkor, hogy kontroll alatt kell tartani a menekültáradatot, s kifejtette, talán újfajta népvándorlásról lehet beszélni.

Ha a pápa menekültcsaládokkal kapcsolatos felhívását minden európai plébánia követné, akkor körülbelül 360 000-500 000 menekültet lehetne elszállásolni kiindulva abból, hogy az Európai Unió területén 122 ezer katolikus plébánia működik. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek gyakorlati részleteit még ki kell dolgozni, hiszen a menekültek eloszlása nagyon egyenlőtlen, s valószínűtlen, hogy az egyházban olyan kvótarendszert vezetnének be, mint amilyet az Európai Bizottság javasolt. Németországban például 12 ezer plébánia található, amelyekben körülbelül 30 ezer menekültet lennének képesek befogadni, miközben az országban akár a 800 ezret is elérheti a menedékkérők száma.

Időnként olyan hangokat is hallani, amelyek szerint az egyház "semmit sem tesz a menekültekért”. Ha negatív példák tagadhatatlanul vannak is, ez szintén tévhit. Több olyan egyházmegye is létezik Európában, amelyek már a pápa felhívása előtt tudták, mi is a felebaráti kötelességük, mi az Evangélium üzenete. Szinte felsorolni sem lehet, hogy már múlt vasárnap előtt hány németországi egyházmegye, illetve plébánia nyújtott önzetlen segítséget a menekülteknek.

Példaértékű az is, hogy a német főpapok milyen eltökélten ítélik el a szélsőségeseket, a menekültek ellen fellépő neonácikat. Élen jár ebben Reinhard Marx bíboros, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, aki bírálta a magyar falépítését a szerbiai határra. Mint augusztus 31-én fogalmazott, ezek a kerítések csak hozzájárulhatnak ahhoz, hogy további drámai események történjenek a menekültekkel – utalván arra, hogy Parndorf közelében az autópályán több mint hetven személy holttestére bukkantak egy kamionban.

Iszlám migránsok ütik a német rendőröket Iszlám Állam zászlajával

Ludwig Schick bambergi püspök augusztusban élesen elítélte az idegengyűlöletet és másfajta bánásmódot követelt a menekültek számára. „Szégyen az, hogy Németországban menekülteket befogadó otthonokat gyújtanak fel, s azt harsogják: ’Külföldiek kifelé’” – hangoztatta a főpap. Óva intett attól, hogy tömeges bevándorlásról vagy menekültáradatról tegyenek említést.

Magyarország megnevezése nélkül közvetetten Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek a magyar kormányt bírálta a német bíboroshoz hasonlóan. Szeptember elsején a TV 2000-ben botrányosnak nevezte, hogy „egyes országok nem hajlandóak menekülteket felvenni”. Ugyanakkor azt is hozzátette, nem kívánja bírálni a politikusokat, mert a katolikus egyház sem egységes a kérdésben. Úgy tűnik, minden korábbinál nagyobb megosztottsághoz vezetett az egyházon belül a menekültkérdés megítélése.

Izrael nagykövete is vonult a keresztény családképet megalázó  nemtelen buzikkal

Persze arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az izraeliták sem hajlandóak a zsinagógák falai közé arab, vagy afrikai menedékkérőket engedni, vagy elhelyezni. Izrael egyenesen a Negev sivatagba kívánja őket deprotálni.  A pápa erről szemérmesen és mélyen hallgat, ahogy a világ nagy része, és az európai politikai szintúgy.

(Vagy hogy helyi példánál maradjunk, Ócsa városvetése is hallgat az omladozó épületek kapcsán.)

Vagyis csak az a fontos, amit mi végzünk, vagy éppenséggel nem teszünk. 

Mindezek a dolgok jól illusztrálják, hogy a világ, és Európa semmivel sem különb annál a képmutató és álságos viselkedésnél, mely amúgy a vallásban és Ócsán a mindennapokban, a közösségi életben  megtapasztalható.  Nálunk sem különbek a hatalmon levők.

 *