Fakivágásokkal ünnepelteti magát a városvezetés - zöld Ócsa helyett újabb környezetkárosítás ( - károlyság)

Ma minden a választások jegyében zajlik. A hosszú évek során elhanyagolt útépítéstől kezdve a járdázatlanság, a vízelvezetési problémák, vagy az ismételten előtérbe került kerékpárút-építés ígérete ugyanúgy a választási hadjárat propaganda része, mint a Zöld Ócsa hangzatos szlogenje.

A valóság azonban sokkalta drámaibb és ellenmondásosabb annál, amit a helyi politikai elit és a városvezetés szövegként nyom.

Ócsa önkormányzatának jóvoltából egyszer már történt környezetkárosítás, amikor a vasút parkolóberuházás során az építési törmeléket a közterület-felügyelet és a polgárőrség szemlesütése mellett sunyin az erdőszélre ágyazták.

Aztán amikor a Lakatos házból felhasználatlanul visszamaradt törmeléket is az egyszer már bezárt lerakóba vitte a városüzemeltetés Ifája. 

De a környéket ellepő illegális hulladékelhelyezések sem történhetnének meg a városvezetés, valamint a polgári védelem közreműködése nélkül.

Ócsa 14 éves várossá alakulásának utóbbi 9 éve volt a legkárosabb az itt élők számára. Most mégis ennek az alkalomnak a fordulópontját ünneplik vigassággal.

A Városháza előtti "Csikidam"-térré alakított területre ültetett fákat ugyancsak a városvezetés jóváhagyásával tüntették el.  Ma már csak a térkövezéssel kihagyott helyük utal az ott létükre.

Az emberek többsége pedig úgy tesz, mintha ez az irtás meg sem történt volna.

És lássuk be, hogy ebben hibásak vagyunk mi, többségi városlakók.  Mert a mostani fakivágások sem csak az útfelújításért felelős vállalkozó hóbortjából kerültek irtásra.  A fák eddig is elfértek a járda és a vizesárok közt, úgy, hogy senkit nem zavart. Az úttesthez pedig igazán nem volt köze, mert azzal érintőlegesen sem találkozott. Vagyis a mostani fakivágásoknak semmi köze az útfelújításhoz és a járdaépítéshez. Eddig sem zavarták és zárták ki egymás létét.

A polgármesternek a szájából a környezetvédelem, vagy a "Zöld Ócsa" felemlítése olyan pofátlan hazugság, hogy attól a bőr nem simul ki az arcán.

Ma Ócsán olyan káosz van, amit a városvezetés a zavarosban halászva sem tudna jobban generálni. Amikor az út nyomvonalából szélességéből csípnek le és a vízelvezető árkok helyett (helyén) telkeket hoznak létre a vízelvezetés megvalósítása helyett, akkor tudatosul az itt élőben, hogy mi zajlik itt. Úgy parcelláznak egyesek, hogy azzal nem csak kárt okoznak a helyi lakóközösségnek, hanem hasznot is teremtenek az idegen vállalkozókkal összejátszva.  

 

Mindezek nyomán nem sokat csodálkozni azon, hogy az elhúzódó útfelújítás során a Székesi mentén húzódó egykori piac kerítését bontották el, kisegítve az ottani építkezés befektetőjét a közpénzes munkával. Persze ezt tagadják, mondván ők csak azt a járdát újítják fel, amit amúgy az évek során soha nem takarítottak a tél folyamán, és soha nem is büntetett ezért a közterület-felügyelet. A helyiek jól ismerik ezt az összejátszást. Janó sem olyan nagy fiú, hogy szembemerjen pisálni azzal aki a kását fújja a konyha asztalára. 

Hogyan is merne jelentést írni a lejárt műszakikkal közterületen álló járművekről, a fuvaros lerakott nehéz-pótkocsijáról és a kivágott fákról.  Dehogy akar Ő kiköltözni a szociális bérlakásból, amit kéz-kezet mos alapon biztosítanak számára a megmondó emberek. 

Szólni csak mi merünk a visszásságok láttán. A Székesi utcai fasor kivágása nyomán persze morognak és anyáznak az emberek, de ez a polgármestert és az alpolgármestert nem érdekli, ahogy a jegyzőt sem. Az itt élők bűnszövetkezésről beszélnek, a történtek láttán, mert ami Ócsán a Székesi mentén zajlik, az nem normális. 

 

Húzódott itt egy járda, végig a régi volt piac mentén, egészen a Kölcsey utca kereszteződéséig. Igaz, a vasúti sínekig nem ért el, és a Martinovicson túlra sem, de azon az adott szakaszon egy fasor állt az út szélén, ami árnyékot biztosított az ott közlekedőknek.

A héten ezt az árnyas fasort vágták derékba, majd fordították ki gyökerestül a láthatatlan útépítők és helyezték az épülő házak telekhelyére.  Mindezt az összejátszást jól mutatja az útépítéshez nem kapcsolódó kerítés elbontása, a fakivágás és annak elhelyezése az elbontott kerítés tulajdonában álló telekrészre. Ráadásul az útépítés munkagépei a is a házépítésre kijelölt területen állnak. A két dolog ezek szerint eléggé összefolyik és zavarossá válik. Még az is lehet, hogy az útépítésekre fordítandó közpénzes munkálatok egy része a magánbefektető építkezésének hasznára válik hiszen jórészt neki bontották el a hosszan nyúló kerítést és szintén neki kedvezően létesítenek járdát ott, ahol eddig is volt és nem ott, ahol nem is létezett. Vagyis az itt folyó munkavégzés prioritást élvez más tevékenységekkel, avagy járdaépítési célzatokkal szemben.  Elvégre eddig a városban nagyrészt a lakosokkal építették a járdát. Az önkormányzat csak az előző polgármester idejében a  "templomtól-templomig" szakaszt, majd buksiék 9 éve alatt a Városháza Üllői Kis János utcai oldalán, továbbá a Falu Tamás egy rövid szakaszán újított fel. A vasúthoz eljutást Bukodiék ezen idő alatt nem segítették járdaépítéssel.  

Most érdekes mód a házépítések nyomán a közpénzes járdaépítés is elkezdődött Ócsán. A vállalkozónak és az új beköltözőknek már nem kell saját kezűleg járdát építeni úgy, ahogy eddig az őslakosságnak elő volt írva.  

Az új házakhoz azonban kültéri csapadék- és felszíni vízelvezetés sem szükségeltetik. A háztetőkről majd zavartalanul folyhat az eső ki a Székesire és onnan tovább egészen a Halászi Károlyig zavartalanul, tudván, hogy az ott élők telektulajdonosok majd ezt benyelik.  Elvégre a közúti csatornaépítéssel, vagy a vízelvezető árkok létesítésével a városvezetés ugyanúgy nem foglalkozik, mint a mostani fakivágásokkal.

Mindez pedig olyan gyalázatos, mint maga a városvezetés. Itt nem hogy polgári védelemről, Zöld Ócsáról, vagy környezettudatos cselekedetekről nem lehet beszélni, hanem egyenesen tilos szóvá tenni mindazt visszaélést, amit az önkormányzat jóváhagyásával egyesek megengedhetnek maguknak. 

*