Ceglédi Zoltán megmarkolja Steiner Kristóf okostojásait - ellenszél, vagy politikai mocskolódás ( - momentum)

Húsvét nagypéntekén tojásfestés helyett hozta elő a Szeged.hu-n Ceglédi Zoltán a "Markold meg... " kezdetű szövegelését, ami semmi más, mint egy ünneprontó uszítás.

Ceglédi felhívással élt az újságírással foglalkozók felé és azt kéri "idézzetek".

"Sokadjára futok bele abba, hogy ott a blikkfangos cím, ott a szereplő neve, a cikkben is erős mondatok arról, hogy mit mondott – aztán kiderül, hogy nem is."

Nem tudom, hogy slendriánság vagy önmegvalósítás, de kérlek titeket, ne csináljátok ezt.

Irgalmatlanul jégre tudtok vinni ezzel mindenkit.

Engem is, amikor nem azt elemzem, amit ő mondott, hanem ahogy azt te értetted vagy tálalni akartad. De a nyilvánosságot is, akikkel dolgod van, mert nem arról tájékoztatod így az embereket, ami történt, ami elhangzott, hanem arról, amit te erről gondolsz.

 

Ceglédi tudtommal nem újságíró. Így rá az igazmondás ezek szerint nem vonatkozik. Ezt - jó liberális szokás szerint - csak mástól várja el.

Az a baj, hogy Ceglédi is hazudik. Egyik írásában maga kéri és szólítja fel az újságírókat, hogy idézzenek, mert: ha egy mondatból a szavak felét kiveszitek, ha a jelzőket „egyértelműbbé teszitek”, ha a vektorokat meghosszabbítjátok, akkor azt már nem ő mondta. Az már a te következtetésed. Irgalmatlanul jégre tudtok vinni ezzel mindenkit. Erre mit ad Isten, Ceglédi sem tarja be a saját felhívásait és maga is olyat állít, ami nem igaz, nem idézett és csak a véleményét avagy egy hazugságot ad elő. Ceglédi ebben az írásban az állítja Orbánra hivatkozva Hogy: "Eddig azért szidta az EU-t, mert az túl komolyan veszi a klímaváltozást, mostantól meg azért, mert nem kezeli elég komolyan." Ez nem igaz. Tehát hazudik Ceglédi és véleményt mond, nem pedig idézi Orbánt. Vagyis amit kér és elvár a sajátjaitól, azt maga sem tarja be. Ceglédi ezek szerint ugyanolyan galád, mint hasonszőrű társai, akik vizet prédikálnak és véresen komolyan mellébeszélnek. Ebben a vélemény cikkben is elrugaszkodik Ceglédi a valóságtól. Azt írja, "a járvány őszinte, mi is azok legyünk azok". Mégsem az igazság mentén szólal fel. Fidesz fordulatról, álságos képzelődésről, mint valós múltbeli történésekről beszél, olyanokról, ami se nem visszaigazolt, se nem a járvánnyal kapcsolatos. Azt állítja, hogy visszavágták az oktatás, az egészségügy, illetve az önkormányzati vezetők szerepkörét. "Kinevezett tankerületi vezetőkkel és káderlapos iskolaigazgatókkal szorongatták" - már a példálózás is hamis. "Az egészségügyben szintén a helyi befolyást szüntették meg először, a kórházakat elvéve az önkormányzatoktól" - szintén egy álságos gondolat, mert éppen az SZDSZ-s önkormányzatok voltak azok, akik kiszervezték a rendszerből a szakrendelőket és marxista elvtársak vezette kht-ra bízták. A szakdolgozók pedig választhattak, vagy mennek a levesbe, vagy elfogadják a rosszabb (nem közalkalmazotti) feltételeket. Így volt, és így ment Molnár ("mengele") Lajos, majd Horváth Ágnes idején, amikor számos liberális okostojás vezette meg az embereket. Az a "rendszer békeidőben, konjunktúra idején pengeélen táncolt, épp csak működött". Akkoriban kórházakat zártak be, ágyakat vettek el és leépítéseket hajtottak végre az egészségügyben. Akkor nem hallottunk Ceglédi Zoltán aggodalmairól. 

 Most azonban folyamatosan rémképeket víziónál. Azt hazudja: "Az egészségügyről kiderült, hogy felszereltsége kritikán aluli, személyi állománya elégtelen, az irányítási körök kócosabbak, mint Steiner Kristóf". Kit érdekel ez az Izraelben élő asszony, aki egy hasonszőrű honfitársának a felesége. Hogy jön ide ez a pöcsös menyasszony? Miért is kell a homokozóba menni? Miként is vehető komolyan ezek után a humornak sem nevezhető közjáték után Ceglédi? 
 

És képes folytatni a mocskot. "A bezárt iskolákat szintén magukra hagyta a kormányzat".- ami persze nem igaz. Először is az ellenzék követelte az iskolák bezárást, nem a kormányzat, vagy a kormányfő. Másrészt pedig a digitális oktatás az iskolai környezeten belül volt elképzelve és tervezve, nem pedig a falakon kívüli térben. Ez nem ugyanaz, amiről az amúgy hozzá nem értő beszél. A kormány olyan erőket volt képes megmozgatni, mely bebizonyította, hogy az örökkön elégedetlen liberál-szocialista pedagógusok, akik képtelenek az életpályamodellhez felnőni, már nem is a béremelést tartják maguk számára fontosnak, hanem a fizető munkahelyük megőrzését. Mert a járvány során az is bizonyítást nyert, hogy túl sok az okoskodó tanár, és kevés a jó pedagógus. Hogy az előbbiek azok akik mindig is csak hőzöngtek politikai hovatartozásuk mentén és az utóbbiak, akik oktató- és nevelő tevékenység gerincét képezték. Ez utóbbiak a láthatatlanul dolgos többség. Ők továbbra is tanítanak, míg emezek csak politizálnak. Mégis ők a nyerők, mert amíg munkások vesztik állásaikat, addig a pedagógus óraszám nélkül is a fizetésénél marad. Felesleges folytatni, mert Ceglédi fröcsög a rosszindulattól. Valótlanságot hazugságra halmoz. Hangulatot szít, baljós időkben is csak lázít. Nem igazat beszél, nem valósat mond, nem idéz, hanem mellébeszél, vélekedik és hangol. Uszítva hangolja a sajátjait, a magafajtáját és másokat. Van viszont aki gondolkodik, vannak akik még átlátnak a szitán.  Ők látják és tudják, hogy ki ez az ember. Hogy ez is csak egy a  szadesz illegalitásba vonult génállományából abból a sejtláncolatból amiből a hiteltelen momentum képződött.

Egyben azonban igaza lehet Ceglédi Zoltánnak: "A járvány szembesít minket önmagunkkal. Legyen végre a sok tragédia mellett pozitív konklúziója is a koronavírusnak: a közösség legjobbjait vigyük tovább 2022-re." 

 Itt azonban semmi keresnivalója az efféléknek. 

*

Karanténkvíz - Jobbszél ( - Ungváry: Játék)

A szemlőhegyi karanténban ott ragadt a DK ismert kvízmestere, aki pedig csak egy kis poharazgatásra jött át a főnökhöz. Az élet értelmét kutatták, de mivel mindketten egyetértettek abban, hogy a világ véletlenül alakult ki, célja és értelme sem lehet. Erre ittak.

– Ha már itt vagy, Pista – kezdte a házigazda –, játsszunk valamilyen vetélkedőt.

– Legyen ön is milliomost?

– Tudhatnád, hogy ebben a házban mindenki milliomos. Inkább azt a kitalálóst, a barabbásosat. Mire gondolok most?

– Személy?

– Naná, de mennyire.

– Okos?

– Mi az, hogy! Nagyon is!

– Valami politikus? Tehetséges?

– Nem kicsit. Nagyon.

– Már sejtem… Szokott hazudni?

– Reggel, éjjel meg este.

– Hát így nehéz lesz kitalálni. De azért rákérdezek: magadra gondoltál?

– Hú, Pistám, ez bravúros volt. Na, gyorsan még egy kört, mielőtt a Klára beülne a székembe. Most mi jár a fejemben?

– Meg lehet inni?

– Nem.

– Akkor Orbán Viktor.

– Tévedtél, mert éppen arra gondoltam, amit Gréczy Zsolt írt. Hogy minden megbetegedésért, minden késő vonatért és dráguló csirkemellért, minden csúnya nőért egyedül Orbán lesz a felelős… Na jó, Orbánra gondoltam. De tessék, egy utolsót, ezt sose találod ki. A macskám alatt az erkélyen van egy alomnyi cica. Mit tippelsz, hány? Annyit segítek, hogy prímszám.

– Öt? Hét? – érkeztek a tippek.

– Ráfaragtál megint – diadalmaskodott Fletó, és kivágta: – Hat.

– De a hat az kettővel és hárommal is osztható… – próbálgatta az ujjain ellen­őrizni.

– Nem figyeltél. Azt mondtam, az én macskámé az alomnyi cica. Márpedig ha az enyém, akkor a hatalom nem osztható semmivel.

Jobbszél - Ungváry

*

„Lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér”

Sajnos úgy fest, hogy az elhúzódó járványhelyzet miatt elkerülhetetlen lesz a gazdasági visszaesés, a recesszió. Amint megszűnik azonban a veszély, a termelés bizonyos szegmenseinek leállítása miatt kialakult kínálati sokkot viszonylag gyorsan ki lehet majd heverni, amikor újraindul a termelés. Viszont akkor kell majd megpróbálni kivédeni a második „csapást”, a keresleti sokkot.

Az esetleges csődökkel és állások megszűnésével megcsappan a fogyasztói kereslet. Az ehhez hasonló helyzetekben a múltban ezenkívül megfigyelhető volt, hogy akinek volt egy kis pénze, az is meggondolta, mibe fekteti. Nem a luxuscikkek felfutása várható. A megváltozott fogyasztói magatartást nagyon nehéz lesz megtörni. Gondoljunk csak a ’90-es évekre, amikor sokan megszokták, hogy hogyan kell takarékoskodni, bekészíteni, és még a mai napig is élnek bizonyos berögződések.

Szerencsés körülménynek mondható, hogy a GDP éves növekedése az előző negyedéves adatok szerint 4-6 százalék között alakult, a munkanélküliség évtizedes minimumra csökkent, a foglalkoztatottság tényleges bővülést mutatott, miközben a költségvetési hiányt sikerült minimalizálni, illetve általában szufficitről beszéltek. Az export és a belső fogyasztás is folyamatosan emelkedett, akárcsak a minimálbér és az átlagkereset. Ez nominálisan még mindig jelentősen elmarad a Nyugat-Európában jegyzett szinttől, de átlagon felül növekedett, és vásárlóerő-paritáson „mérve” nem is volt olyan „őrült” különbség, mint ahogy azt a puszta számok alapján gondoltuk volna.

Nem lesz azonban fájdalommentes, ez egészen biztos. A viszonylagosan jobb helyzetből visszazuhanni a régibe mindig nehezebben elviselhető kollektíven és az egyén számára is. Sajnos még koránt sincs vége a járványnak, így fogalmunk sincs arról, hogy mekkora károkat fog okozni világszerte a vírus. Így azt sem tudhatjuk, milyen mértékű visszaesést okoz országunk gazdasága számára. 

Ha Németország és más európai országok is fel tudtak állni a II. világháborús, előtte soha nem látott rombolás után, akkor most is van remény. A sok esetben tapasztalható pánikkeltés, a rosszindulatú álhírek gyártása sajnos több ember gondolkodását fertőzheti meg, mint maga a járvány. Csak józan gondolkodás, a közösségi összetartozás és az identitástudat adhat hatékony immunitást. Sok függ ugyan a kormányzati válságkezeléstől, de a fejekben is át kell majd hangolódni. Egyfajta új esélyt, új kezdetet is hozhat magával a helyzet.

Egyre kevésbé tudjuk elképzelni, mi járhatott az emberek fejében száz évvel ezelőtt, amikor szintén válságos időket éltünk.

Az abban az időben dúló spanyolnáthának becslések szerint kétszer annyi áldozata volt, mint a háborúnak. Pedig alig van olyan család ezen a tájon, akinek ne lett volna valakije a csatákban elesettek között. Az akkori társadalmi útkeresés pedig az olyan eszmék térhódítását hozta, mint a kommunizmus vagy a fasizmus.

Vajon mekkora terhet bír el egy-egy közösség? Mennyire lehet hatékonyan megvédeni a gazdaságot? Elég erős-e a kormányzat ahhoz, hogy kezelni tudja a válságot, és vajon jó döntések születnek-e? A pandémia most az egyébként is meglevő recessziós nyomással, a világkereskedelem széles körű erodálásával és most még az erőteljes olajáreséssel párosulva gazdasági zűrzavarrá terebélyesedhet. Odáig fajulhat mindez, hogy jelentősen felértékelődnek a helyi termékek, a helyi ellátási láncok, mindent, amit magunk vagyunk képesek előállítani, megcsinálni. Talán még nem felejtettünk el mindent.

 Hét Nap

*

Ne menj sehova - maradj otthon

*

Ami a költészet napjából kimaradt

*

Húsvét - locsolókra várva ( - maradj otthon)

 

*

Samu István: Van feltámadás, de nem felejthetünk!

A mai napon a keresztnek hatványozott jelkép ereje van a felvidéki magyarság köreiben. Tudatosul bennünk, hogy nagypéntek után van feltámadás, és mindig van remény, még ha a történelem viszontagságai meg is tépázták közösségünket. 

 

Bár április 12. emlékezeti napjának történelmi eseményeihez képest február 29-i mélyrepülése a felvidéki magyar közéletnek csak egy mélypont, nem tragédia, azonban a feltámadástól messzire vitte közösségünket. Egy újabb történelmi mélypontot élhettünk át, nincs politikai érdek-képviseletünk a törvényhozásban az újkori szlovák, demokratikus, parlamentáris berendezkedésű államban. Ez több okból kifolyólag történhetett így, egy biztos okot azért leírnék az pedig a megosztottságunk.

Játszunk el a gondolattal és közben feltéve egy költői kérdést, ha mondjuk 1945 után, a háború után, bár nyomorúságos körülmények között, de ilyen demokratikus helyzetben élhettek volna őseink, és érezték volna, hogy semmi jóra nem számíthatnak a világtól, mint magyarok, akkor is a megosztottságot választották volna politikailag, vagy társadalmilag?…

Válaszolja meg mindenki csendesen magában.

Már csak erre a történelmi helyzetre is rá illik húsvét üzenete, hogy semmi nincs véletlenül. Bűnhődnie kell közösségünknek, amiért kényelmes életünkben, megengedtük azt a luxust, hogy a megosztottságot választottuk. Politikusaink és választók egyaránt felelősek ezért. Persze azon vitatkozhatunk, hogy ki jobban, ki meg kevésbé… nem nehéz kitalálni. De mi, magunk is olyan politikai vezetőket juttatunk pozíciókba, az elmúlt évtizedekben, akiknek ez volt a csúcsteljesítménye. Ez a helyzet nem csak az Ő felelősségük, hanem a társadalomé is. Tartja a mondás ugye, olyanok a vezetőink, amilyeneket mi magunk választunk! A vezetői elit a társadalom tükörképe. Ez az amit Istentől az ember, a társadalom kapott, a szabad akaratot, a szabad választás lehetőségét. Ráadásul 1989 óta mi a politikai szabad választás jogát is megkaptuk. Tehát mi is döntöttünk erről.

Tehát a mi (politikai) nagypéntekünk bekövetkezett, hogy húsvéti analógiát vigyek bele. Lesz- e vajon feltámadásunk? Vagy már esetleg ez megtörtént? Nem hiszem, talán részben. A választ társadalmunk történelmében lehet keresni.

Itt ez a mai emléknap. A mai generációk tagjai nem is tudnak vele mit kezdeni. Ugyanakkor a jelenben az emlékezeti napot elhalványítsa a kereszténység legnagyobb ünnepe. Annak fennkölt, és nemes üzenete. Nem is gondolnánk, hogy mennyire összefonódik és kiegészíti az emlékezeti napunkat jelkép és történések tekintetében: felvidéki magyar golgota, 1945 – 48-ig tartó passiója, megcsonkítása a társadalom közösségének, a felvidéki magyarság keresztre feszítése, bűnösnek való kikiáltása, mártíromságok, sorolhatnám…

Ráadásul a második “belső Trianonját” megélő közösségben ott van kódolva a feltámadásának lehetősége is. Az ötvenes évektől a lelkileg, szellemileg, gazdaságilag, létszám tekintetében megcsonkított felvidéki magyarság a hetvenes évekre elérte ismét a félmilliós lélekszámot. Csonka társadalmát újraszervezve ismét kialakította értelmiségi köreit. Igaz, mindmáig érződik a lenyomata annak, hogy újjá kellett születnie társadalmunknak. Ezért írtam előzőleg, hogy kódolva van feltámadásának lehetősége, mert érezhető, hogy bár külső “csonkítás”, “keresztre feszítése” most hála az isteni gondviselésnek nem várható, de a jelenben lelkileg és szellemileg visszaesés tapasztalható, ezért a tényleges feltámadása még várat magára.

Akkor érkezhet el “feltámadása”, ha saját múltjából, hagyományaiból táplálkozni fog, legfőképpen akarni és tudni szeretne táplálkozni…

 A valódi feltámadása közösségünknek tehát akkor érkezhet el, ha a mostani generációk komforthelyzetükből kilépve tudatosítják, hogy emlékezeti napjaink, keresztény hagyományaink, hitünk, vagy a mai április 12-nek emlékezete miért is fontos! Ha tudatosítják, hogy a mai Szlovákián belül az ellopott, elkobzott vagyon visszaadásából, a tönkretett emberi életek után járó kártérítési összegekből, ami mai árfolyamon több milliárd eurót jelent, egy nagyon gazdag régióban élnének, boldogabb, megbecsültebb, egészségesebb közösségként, amelyet valószínűleg vonzóbbnak találnánk az asszimilációtól, de lehet a politikai megosztottságtól is. Ugyanis akkor az egészséges szellemi potenciáljukból kifolyólag a politikai megosztottság narratívája egy kisstílű megnyilvánulássá fog zsugorodni. Tehát nem felejthetjük a történelmi pillanatainkat, táplálkozni kell belőle!

Folytatva a húsvéti analógiát, a zsidóság, amelyik megszenvedte ez elmúlt történelmi századokat, szintén táplálkozik múltjából, élteti a mai generációkban is az emlékképeket, arról az időkről, amikor gyűlölt ellenségnek voltak kikiáltva és nem számíthattak a “világra”. Nem felejtetik el generációkon átívelve a holokauszt tragédiáját, mi sem felejthetjük el az 1945-48-as lakosságcserét, kitelepítéseket, csehországi deportálásokat! Nem felejthetjük el, azt, hogy ha nem fogunk össze, mi magyarok a Kárpát-medencében, vagy politikailag és társadalmilag a Felvidéken, mi sem számíthatunk másokra. Ezt a leckét – feladatot, tapasztalati tudást jelentő információt csak a történelmi emlékezet adhatja meg nekünk. Végezetül akkor ne felejtsük valóban kiket, honnan telepítettek ki, kik honnan hiányoznak hova kerültek!

(…) 

Körkép.sk / Samu István: Facebook

*

EZEN A NAPON...

1947. április 12-én, ma 73 éve kezdődött az elbitorolt Felvidékről a magyarok kitelepítése. Ez a nap így a Felvidékről kitelepítettek emléknapja.

A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja legyen. 1947-ben e napon indult el az első, elűzötteket szállító vonat Magyarország felé.

Az 1918-ban az Osztrák–Magyar Monarchia romjain mesterségesen létrehozott Csehszlovákia határai közé kisebbségként mintegy egymillió őslakos magyar került. A Felvidék déli, színmagyarlakta sávját az 1938. november 2-ai első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak. A második világháború után a csinálmány Csehszlovákiában az 1945. április 5-ei kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország „felbomlasztásáért”.

Az Edvard Beneš államfő által május és október között életbe léptetett, de csak 1946-ban törvényerőre emelt dekrétumok közül 33 közvetlenül vagy közvetve e két nemzetiség alapvető jogait korlátozta, a 33. számú dekrétum pedig megfosztotta őket állampolgárságuktól. A 88. számú rendelet lehetővé tette a közmunkaszolgálatot: 1945–46 telén mintegy 40 ezer felvidéki magyart deportáltak a csehországi Szudéta-vidékre. A rendeletek emellett lehetővé tették a magyarok földjeinek elkobzását, elbocsátásukat állásukból, hivatalos nyelvhasználatuk és kulturális egyesületeik betiltását.

Mivel a nagyhatalmak nem engedélyezték a magyarság egyoldalú kitelepítését, csak a lakosságcserét, a tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormánynak más módszereket kellett találnia. Beindult a "reszlovakizáció". Az akció során 423 ezer megfélemlített, fenyegetett magyar adta be kérvényét, és a hatóságok 327 ezret nyilvánítottak közülük szlováknak. Emellett a prágai kormánynak sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszerítenie a határmódosítás nélküli lakosságcseréről. Az 1946. február 27-én Budapesten aláírt lakosságcsere-egyezmény értelmében a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi szlovák önként távozott innen.

A prágai kormány várakozásával ellentétben azonban – hiába folyt szabályszerű toborzási kampány a magyarországi tótok körében – mindössze 60 ezren jelentkeztek áttelepülésre, míg Szlovákiából 76 616 magyart szállítottak Magyarországra. A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult.

A Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaadását a szocializmus összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993 óta önálló cseh és szlovák állam nem tűzte napirendre.

A BENES-DEKRÉTUMOK A MAI NAPIG ÉLETBEN VANNAK!

*

Tavasz van, és én a szobámban ülök... - Hét Nap ( - Bánapáti Újság)

Az alábbi jegyzeteket két zsenge tizenéves tanítványom, Győri Lívia hetedikes és Rácz Mónika nyolcadikos diáklány vetette papírra. Önmaguk és családjuk hirtelen fenekestül felfordult mindennapjairól. A bizakodás fénylő szálaival is átszőtt vallomások ezek.

 

Vasárnap este. Miután hivatalosan és igen nyomatékosan tudtunkra adták, miszerint a következő naptól kezdve nem szabad iskolába mennünk, felfordult az életünk. Mivel senki sem szeretné, ha tanévet kellene ismételni, mondták, ezért az oktatást interneten keresztül szerveznék meg. Sajnos e feladatot — máris úgy érzem — nagyon kevés tanár tudja hatékonyan megoldani. Egyes tanárok Messengeren adják meg a házit, mások Facebook-csoportba halmozzák a leckét. Oktatóvideókat küldenek nekünk, vagy csak feladják, mit másoljunk át a füzetbe. A testnevelés pedig még ennél is cifrább dimenzió...

Idehaza. A helyzet idehaza is feszült. Minden családtagunk itthon van. Mindenki a számítógép előtt ül. Mindenki dolgozik. A szüleim a tananyagot készítik elő a diákjaiknak, mi meg a tesómmal este 10-ig házit írunk. A korábbi időkhöz képest most mindig együtt reggelizünk, ebédelünk és vacsorázunk, viszont a temérdek napi kötelezettségeink mellett közös filmezésre és társasjátékozásra már sem időnk, sem erőnk nem marad. Anyukám telefonja kétpercenként csörög, és teljesen forró. Olyannyira, hogy akár tojást is lehetne sütni rajta. Apukám az öcsémmel próbálja megtanulni a zongoraórára kapott tananyagot... Majd jönnek a válaszvideók. A bizonyítékok, hogy nem vesszük félvállról a dolgokat. Nagyon nehéz így tanulni minden tantárgyból, a szüleimnek pedig az osztályaikra is illik felügyelniük. Anyukám informatikát, biológiát, fizikát és kémiát tanít, apukám pedig zenét. Ezeken az újfajta munkanapokon szinte alig szólunk egymáshoz. Amikor nincs szolgálatban, anyukám kenyeret süt, meg fertőtlenít, apukám pedig fűt. Ő a magában felgyülemlett feszültséget zenéléssel igyekszik levezetni, több-kevesebb sikerrel.

Mit szépítsem? Teljesen össze vagyok zavarodva, és egyáltalán nem érzem jól magam így, emberekkel összezárva. Dacára annak, hogy ezek az emberek történetesen a családom. Ha tehetném, legszívesebben beköltöznék egy erdőbe, ahol nyugodtan, zavartalanul olvashatnék...

Igyekszem megnyugodni. Mert tudom, hiszem, egyszer ez is elmúlik. A tantárgyaink mellett most felelősségtudatból is vizsgázunk.

Győri Lívia, Torontálvásárhely

*

Ne menj sehova

*

Ócsa vezetése eddig nem sokat tett az időskorú lakosság védelme érdekében - itt kevéssbé gondoskodóak

A koronavírus járvány során igyekeznek az önkormányzatok is kivenni részüket a helyben élők biztonsága érdekében.

Egyes települések megkezdték a köztereik fertőtlenítő átmosását. Itt nem csak a forgalmasabb helyek járdaszakaszait, hanem főleg a buszmegállók és a vasútállomás környékének érintett részein, ahol nagyobb az átmenő forgalom, végeznek fertőtlenítő permetezést. 

Ugyanakkor egyes önkormányzatok legalább a veszélyeztetett korosztály számára biztosít ingyen szájmaszkokat.

Ócsán ezek egyikére sincs példa.  A polgármester által kért és megvarrt arcmaszkokat főleg a bezárt intézmények aktív dolgozói közt osztotta szét.  A veszélyeztetett korban levő lakosoknak ebből nem jutott.  Eddig a helyi nyugdíjasok vagy maguk gondoskodtak a biztonságukról ahogy tudtak, vagy sem.  Ezt a nálunk jobban működő önkormányzatok egyből megoldották.

Gyömrő és Újhartyán is megtudta oldani a veszélyezettebbek önkormányzati védelmét a számukra biztosított ingyenesen elérhető maszkok által.  

Ócsa városvezetése nem jutott még el idáig, annak ellenére sem, hogy a polgármester bejelentése szerint nőtt a karanténban levők száma a városban.

*

A koronavírus idején ingyen virág

A koronavírus-járvány sok tervet átír. Az emberek tiszteletben tartják a most életbe léptetett szabályokat, és amit fontos megtenniük, azt nem is olyan nehéz betartaniuk. Környezetemben sok idős ember ki sem használta a vasárnapi vásárlási lehetőséget, hiszen a fiatalabb családtagok, hozzátartozók vagy akár a szomszédok, ismerősök ellátják őket, így szükségtelennek tartották, hogy — úgyszólván — sétáljanak egyet.

 

A mintegy 7-8000 lakosú Muzslyáról mindössze hárman-négyen kérnek segítséget a bevásárláshoz. Sokan vállalják, hogy több szomszédnak is megoldják a beszerzést. Fertőtlenítőszer rendszerint nincs, és védőmaszkból is hiány mutatkozik -- legalábbis ez volt a helyzet a beszámoló írásakor. A sok ellentmondásos kijelentés miatt józan ésszel szinte kibogozhatatlan, hogy kinek kellene védőmaszkot, illetve kesztyűt hordania.

Nagybecskereken a válságtörzs döntése alapján bezárták a Bagljas lakótelepen levő fedett piacot, így csak az új, központi piacon lehet árusítani a termékeket, mégpedig reggel 7 és 13 óra között, a megszokott piaci napokon, tehát kedden, csütörtökön és szombaton. Hétfőtől péntekig a nyilvános parkolókban 9 és 15 óra között, szombaton pedig 9 és 13 óra között fizettetik meg a parkolást.

A nagybecskereki boltokban, önkiszolgálókban csak a szigorítások első napjaiban voltak üres polcok, később normalizálódott a helyzet, és nincs hiány az alapcikkekben. Csak arra panaszkodtak sokan, hogy nincs élesztő, de úgy látszik, ez is megoldódik.  

A muzslyai, tejtermelésből élő Kanász család amellett, hogy házhoz viszi a tejtermékeit, az idős embereknek is bevásárol, így jó néhány családon segít.

Ördög Árpád falugondnok munkája is gyarapodott, hiszen a tapasztalatai révén az újabb kérelmeknél is vállal segítséget. Közben járja a környező falvakat, a megszokott „menetrendje” szerint. Erzsébetlakon már alig maradt, akihez kijár, Lukácsfalván mintegy tíz személyhez látogat el időnként, a legtöbben Muzslyán igénylik a falugondnok segítségét. Hamarosan kezdődnek azok a tavaszi munkálatok, amelyeket el kell végeznie, mint például a fák metszése, a fűnyírás és hasonlók.

A nagybecskereki Darusi virágüzlet tulajdonosai úgy döntöttek, bezárják a boltot, de azért igyekeznek egy kis meglepetéssel is kedveskedni: a vágott virágból naponta többször is tesznek ki a vázába, melyből elvihetnek egy-két szálat a járókelők. Nem kényszerből zárták be a virágüzletet, mondta Kamrás Leona, a legfiatalabb tulajdonos, hanem azért tették, mert féltik a munkásaikat. A vázában levő virágok elé kiírták, március 22-étől zárva a virágbolt, viszont az arra járók nyugodtan választhatnak a kedvenceikből. Hozzátették, vigyázzanak magukra az emberek, és járuljanak hozzá, hogy sikeres legyen a védekezési akció. Ilyen egyszerű a Darusi virágbolt üzenete, és ebben minden benne van, a törődés, egy kis mosolycsalogatás, a féltés, a bizakodás... Mert valljuk be, az ilyen apró gesztusok nagyon fel tudják villanyozni a napjainkat. Egy kis színes virág pedig az ember otthonába is reményt visz.  

Hamarosan megkezdődik a virágoskertek csinosítása is, mert aki eddig is ültetett a kiskertjébe virágot, nyilván a jövőben is megteszi. Már látom lelki szemeimmel, hogyan pompáznak majd a színesebbnél színesebb virágoktól a balkonok, a virágoskertek, az ablakok. Derűt, vidámságot, reményt árasztva.

Minden jót mindenkinek! Vigyázzunk magunkra és egymásra!

Hét Nap - Bánáti Újság

 *

Maradj otthon

*

A dohányboltok is bezárnak háromkor

A csütörtök késő este megjelent kormányrendelet értelmében más üzletekhez hasonlóan a dohányboltoknak is be kell zárniuk délután három és reggel hat között, ebben az időszakban csak dolgozó tartózkodhat bent.

 

Eddig nem vonatkozott rájuk ez a korlátozás, az új rendeletben viszont már nincsenek benne a felsorolásban a trafikok. Így már csak az élelmiszert, az illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító üzlet, továbbá a gyógyszertár, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzlet és az üzemanyag- töltőállomás lehet nyitva három után is.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet felhatalmazza a polgármestereket, hogy a kijárási korlátozás meghosszabbított időszaka alatt a kerületben illetve a településen működő piac nyitva tartásáról önállóan dönthessenek. A rendelet csak annyit ír elő, hogy a piac nyitva tartása alatt olyan kizárólagos látogatási idősávot kell megállapítani, amely alatt a piacot kizárólag 65. életévüket betöltött személyek látogathatják.

Eddig a piacon is csak 9-12 között lehettek a 65. évnél idősebbek, az új rendelet alapján úgy tűnik, ettől egyedi döntéssel el lehet térni.

A rendelet alapján felhatalmazzák a polgármestereket, hogy a kormányrendeletben foglaltaknál szigorúbb kijárási korlátozásokról döntsenek. Ezt két helyen említik: egyszer a húsvétra vonatkozó szabályoknál, egyszer pedig később is, így feltételezhetően később is élhetnek ezzel a jogukkal a településvezetők.

 HírHatár

*

A polgármester bármikor bezárathatja, vagy korlátozhatja a helyi piac működését

A kapott kormányfelhatalmazás alapján a helyi önkormányzat vezetése dönthet a járványügyi vészhelyzetben egyes helyi korlátozások szigorításáról, vagy tilalmak bevezetéséről. 

Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András élt a kormány által adott szigorítási lehetőségekkel: 10 méteres távolságban egymástól lehet csak az utcán tartózkodni, kötelező maszkot hordani, közterületről pedig kitiltják a gyerekeket.

"A pénteki napon 14:00 órától április 13-án (hétfőn) 24:00 óráig a közterület használatára vonatkozó – az állami szabályokhoz képest további – szigorításokat rendeltem el, és – a kedd utáni időszakra is tekintettel – ajánlásokat fogalmaztam meg" - írja.

Mindezek által Ócsán a helyi piac működést is leszabályozhatja a polgármester, ami lehet akár olyan korlátozás, mely időben, vagy olyan, ami árusokban azaz termékek árusításában, forgalmazásában szabályozná le a piac működést.

A járvány megfékezése és a találkozási pontok csökkentése érdekében polgármesteri felhatalmazással akár azt is elérheti az önkormányzat, hogy a piaci árusítás keretében csak az ellátást biztosító élelmiszerek forgalmazást engedélyezi a járványos időszakban.  

Ez azzal járna, hogy a tej-, tejtermékek mellett, a húsáruk, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a sütőipari termékek árusítása továbbra is zavartalanul megvalósulhatna, de az egyéb nem létszükségleti célokat szolgáló termékek, köztük a szövetárú, a gépek és egyéb handlé árusok portékai nem kerülhetnének kiárusítása és forgalmazásara a meghatározott járványos időszakban.

Minderre lassan fel kell készülnie a lakosságnak, mert a járvány városunkat is érinti és a karanténban érintettek száma is arra utal, hogy ennek bevezetése elkerülhetetlenné fog válni. 

*

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékeznek a keresztények

Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján Krisztus kereszthalálára emlékeznek a keresztények. 

A katolikus egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől.

 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nagypénteki szertartás – amely nem szentmise – három részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozásból.

Ezen a napon a templomokban elhangzik a szenvedéstörténet, a passió, dramatikusan idézve fel Krisztus szenvedését.

A szentbeszéd után az egyetemes könyörgések következnek. Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció a tíz könyörgés után idén a járvány miatt egy tizenegyediket is beiktatott, amelyben megemlékeznek a betegekről, a halottakról és a gyászolókról.

A szertartás második része, a hívek kereszt előtti hódolata idén elmarad a templomokban.

A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. A liturgia végeztével a pap teljes csendben távozik a templomból.

A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak.

A katolikus egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől.

A 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

Egyházak: Krisztus feltámadásával Isten a mi jövőnket is kijelölte 

“Krisztus feltámadt, és feltámadásával Isten a mi jövőnket is kijelölte” – olvasható a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közös, az MTI-hez pénteken eljuttatott húsvéti üzenetében.

Azt írták: húsvét a keresztény világ örömünnepe, hiszen nem lehet nagyobb öröm annál, minthogy az élet győzött a halálon. Úgy fogalmaztak: “még ha a járvány be is árnyékolja az idei húsvétunkat, hisszük, hogy húsvét azért az ünnepek ünnepe, mert Krisztus feltámadásában látjuk (.) Isten-rendelte sorsunkat”. Az az öröm tölt el, hogy ő feltámadt és ezzel győzött a halálon az élet.

 “Tudjuk, hogy ahol fény van, ott árnyék is van, és amíg fény van, addig az árnyék is megvan. Együtt kell élnünk az árnyékkal és a fénnyel is” – írták. Hozzátették: a keresztény világ példát ad, hogyan lehet élni az örök élet örömével.

A dokumentumot Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke, Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint az ökumenikus tanács tagegyházainak – református, evangélikus, baptista, metodista, pünkösdi, anglikán és ortodox – vezetői írták alá.

Szentmisék és istentiszteletek az otthon kényelméből

A járványügyi helyzetre való tekintettel Szlovákiában kijárási és gyülekezési tilalom van érvényben, közel egy hónapja tilos a nyilvános templomi szentmisék és istentiszteletek látogatása. Az egyházak – felső és helyi szinten is – online közvetítik az igehirdetéseket.

MTI, Körkép.sk

*

Van egy polgárőrünk - még szerencse, hogy ebből nincs több ( - a gyűlölködés és a fenyegetőzés mire való)

Igazán büszkék lehetnénk a polgárőreinkre. Főleg azokra, akik kényszeredetten távoztak még a Boros Tibor vetette egyesületből.

 

Számos sikert, elismerést értek el ők, (most név nélkül) és váltak (volna) büszkeségeinkké, ha hagyták volna őket tovább érvényesülni. Nem csak nő, hanem férfiak is otthagyták azt a közhasznú társaságot, ahol egy ember fertője kárhoztatta és bomlasztotta az egységet.  

Azóta kétszer alakult át és cserélt (látszólag) vezetőt a polgárőr egyesületünk. A bajaink azonban ezzel sem múltak és értek véget.  

Boros Tibor továbbra is az OPSZ - Országos Polgárőr Szövetség, neve és égisze alatt osztja a trágárságot, az uszítást és a mocskot.  

Még jó, hogy demokrácia van és teheti mindezt büntetlenül.    Bár egy rendkívüli helyzetben, egy járvány okozta vészhelyzetben a kormányfő verbális támadása, elpusztításának, vagy halálának vizionálása nem igazán elfogadható és méltányolható.

Csodálom, hogy a polgárőr-társadalom, a PMPSZ, az OPSZ és maga a polgári közösség még ezt a korábbi előzmények után is eltűri. 

Nem tudom hogy - (ha) normális embertől - ez meddig tűrhető?!?

*

Így lesznek nyitva a nagyobb áruházak húsvétkor - ünnepi nyitvatartás

Hosszú hétvége előtt állunk, változik az üzletek nyitvatartása a húsvéti ünnepnapok miatt. Pénteken, vasárnap és hétfőn nem tartanak nyitva az üzletek. 

 

Szombaton így lesznek nyitva a nagyáruházak:

• Az Auchan áruházak szombaton reggel 6:00-kor vagy 7:00-kor nyitnak és este 9:00-kor vagy 10:00-kor zárnak. Az online áruházat is érinti a hosszú hétvége: pénteken, vasárnap és hétfőn nem lesz kiszállítás.
• Az Aldi már korábban bevezette az egységes nyitvartási rendet, amely szerint valamennyi boltban reggel 7:00-től este 6:00-ig lehet vásárolni.
• A magyar Lidl a járványhelyzet miatt nem rövidítette le jelentősen a nyitvatartási időket, annyi történt, hogy sok áruházban a korábbi zárást este 9:00 vagy 10:00 óráról egy órával előrébb hozták, így most szombaton a Lidl-üzletek nagy része este 8:00-ig vagy 9:00-ig elérhető lesz.
• A Metro-áruházak alapesetben - így most szombaton is - reggel fél 6-kor vagy 6-kor nyitnak, este fél 10-ig tartanak nyitva. 
• Bár a Spar a járványhelzet miatt sok boltjában is lerövidítette a nyitvatartási időt, de a most következő hosszú hétvége miatt április 9-én csütörtökön és 11-én szombaton hosszabb nyitva tartással üzemelnek.
• A Penny Market sem rövidített a járvány heteiben. Így most csütörtökön és szombaton bolttól függően 6:00-kor vagy 7:00-kor nyitnak és este 8:00-kor vagy 9:00-kor zárnak. 
• A Tesco csütörtökön és szombaton az üzleteket reggel 6:00-kor vagy 7:00-kor kinyitja, majd este 7:00 és 10:00 között zárja, üzlettől függően. 

A hosszú hétvégén mindegyik napon - tehát pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn is - nyitva lesznek a benzinkutas Sparok, azaz az OMV- és Lukoil-kutakon elérhetők üzletek, ahol mindennnapi élelmiszereket lehet vásárolni. Ugyanígy nyitva lesznek a Mol-kutakon elérhető Fresh Cornerek is, amelyekben szintén lehet kapni élelmiszereket.

A felsorolt üzletek mellett az éjjjel-nappali boltok egy része is várhatóan nyitva lesz a hétvégén, emellett a fővárosban több bolttal rendelkező Manna- és Roni-hálózat egységeibe is lehet menni az ünnepnapokon, ezek többsége 0-24-ben nyitva lesz - írja a napi.hu.

Továbbra is érvényes természetesen, hogy 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak az élelmiszerüzletekben.

*

Nagyon nem mindegy, hogy mikor mész vásárolni - tartsuk be a meghatározott időintervallumokat

Oda kell figyelni a korosztályos vásárlás betartására. 

Minden korosztálynak megvan a maga vásárlási szokása.

Tessenek erre is odafigyelni.

*

Visítva hazudozik a balliberális ellenzék a 13. havi nyugdíj visszaállítása kapcsán - Ócsán sem érti mindenki

Visítva hazudozik a balliberális ellenzék a 13. havi nyugdíj visszaállítása kapcsán.  Összevissza próbálják kiforgatni és átértelmezni az egyértelmű üzenetet, csakhogy beleköthessenek és fogást gyakoroljanak a kormányon. 

A hazug Földes Péter (Föld S Péter) a gyalázatos Hírklikk főmunkatársa máris azt tette közzé, hogy ez a mostani nyugdíj növekmény nem más mint egyfajta parasztvakítás.  

Hétfőn délben Orbán Viktor bejelentette, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. A miniszterelnök következő mondatából azonban kiderült, hogy szó sincs erről, a visszaépítés belengetése nem más, mint parasztvakítás.  

Aztán sorra előjöttek a hazug hiénák (Konok Péter) és vonyítani kezdtek.   

Orbán pedig nem mást, mint egy újabb gazdasági programot jelentett be, aminek részeként szakaszosan visszaállít azt a 13 havi nyugdíjat, amit a Gyurcsány országlását követően vettek el a nyugdíjasoktól.

Gyurcsány Ferenc alatt tönkrevágott gazdaság és a csődközeli állapot beálltával 2009. április 7-én 92 MSZP-s képviselő aláírásával a szocialista párt kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanság kimondását. Ez volt az Országgyűlés modernkori (háború utáni) történelmének első konstruktív bizalmatlansági indítványa.  2009. április 14-én az Országgyűlés elfogadta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt.Ezzel Gyurcsány miniszterelnökként elbukott. 

Ugyanekkor a kritikus hangok és civil megmozdulások ellenére 2009. április 14-én az Országgyűlés 204 szavazattal (az MSZP, az SZDSZ többsége, továbbá két független képviselő voksaival) megszavazta Bajnai György Gordon miniszterelnökké választását. Az elfogadott indítvánnyal, így a harmadik magyar köztársaság hetedik kormányfőjeként Bajnai Gordon letette a miniszterelnöki esküt.

2009 júliusától a Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat.

Azt, amit a 2002-es választási kampányban még Medgyessy Péter beígért a Fidesz jó gazdasági eredményei kapcsán. A költségvetés GDP-hez mért adóssága 1998-ban és 1999-ben 61%, 2000-ben 55%, 2001-ben 52%, 2002-ben 55%, 2003-ban 57%, 2004-ben 58%. Ez tehát a Fidesz-kormány idején jelentősen csökkent és a második, harmadik és negyedik évében sokkal alacsonyabb volt, mint előtte. A GDP növekedésének átlaga 1998 és 2002 között 4,6% volt. 

 Az államháztartás GDP-arányos hiánya 1999-ben 5,5%, 2000-ben 3,0%, 2001-ben 3,5% volt, ami megközelítette a maastrichti kritériumot.

Magyarország hosszú távú devizaadósságát 1996-tól 1999 végéig a JCR, a S&P, a Fitch 'BBB'-re minősítette, a Moody’s 'Baa'-ra. 2000 végére ez valamennyi hitelminősítőnél az 'A'-s régióba került, 2002 végére pedig tovább javult.

Az infláció az 1998-as 14,2%-ról a Fidesz vezette koalíció kormányzása alatt 5,2%-ra csökkent.

A munkanélküliségi ráta az Orbán-kormány idején az 1998-as 8,4%-ról 2002-re 5,8%-ra csökkent.

A reálbér-növekedés 1999-ben és 2000-ben 1,5%, 2001-ben 6,4%, 2002-ben 13,2% volt. (Az 1999-2002-es évek, tehát az Orbán-kormány időszakának átlaga: 5,5%.).

Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a költségvetés hiányát és az inflációt, továbbá a megelőző időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint az előző kormány idején.

 Az MSZP miniszterelnök-jelöltje erre ígért rá és vetette be a 13. havi nyugdíj ötletét, amit 2003-tól fokozatosan be is vezettek.  Medgyessyék ezzel nyertek. 

Ezt a balliberális kormányt ugyanaz a két párt alkotta, mint 1994 és 1998 között a Horn-kormányt: az MSZP és az SZDSZ. 

A koalíció kétszer került válságba: először 2002-ben, amikor kiderült a miniszterelnök rendszerváltás előtti titkosszolgálati működése (D-209). Ekkor az SZDSZ még bizalmáról biztosította Medgyessyt és segített pozíciójában maradni. A második válság 2004 augusztusában következett be, amikor Medgyessy egy kormány-átalakítás során le akarta váltani Csillag István gazdasági minisztert. Az SZDSZ (akinek a jelöltje volt Csillag) erre válaszul megvonta a bizalmat a kormányfőtől, aki a közelgő bizalmatlansági indítvány elől a lemondásba „menekült”. A kormányfő előbb augusztus 25-én kívánt lemondani, ezt azonban visszavonta kicsivel később viszont mégis benyújtotta; lemondását követően ügyvezető miniszterelnökként 2004. szeptember 29-éig volt hivatalban. A kormányfő utódja Gyurcsány Ferenc és első kormánya lett. 

Az MSZP és az SZDSZ által alkotott koalíció fennmaradt.  A hivatali esküt a kormány 2004. október 4-én tette le Gyurcsány Ferenc. 

Az általa vezetett kormány a 2006-os választási győzelmet követően ügyvezető kormányként június 9-éig volt hivatalban, majd második Gyurcsány-kormány néven, némileg átalakulva folytatta munkáját.  

Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott beszédet. 

A május 26-iki három órás eseményen eleinte győzelmi hangulat uralkodott. Az ülést Lendvai Ildikó vezette, a téma Gyurcsány Ferenc programbeszéde volt. Ebben a miniszterelnök ismertette, hogy százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazításra van szükség pár hónapon belül, még az önkormányzati választások előtt. A programbeszéd drámaian hatott. Ezután hozzászólások következtek.

Sok frakciótagot meglepetésként ért az ország valós gazdasági helyzete. A megszorítások miatt várhatóan bekövetkező népszerűségvesztéstől tartva ellenállás mutatkozott, főleg a vidéki polgármesterek részéről. A hozzászólások után Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. A második felszólalás híresült el azután „őszödi beszéd” néven. 

A záróbeszéd részletét 2006. szeptember 17-én ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták, és először csak részletei kerültek nyilvánosságra, rövid idő múlva azonban egy hosszabb, 25 perces rész is (pl. Gyurcsány Ferenc blogján); több gondolata és fogalmazásmódja sokakban felháborodást keltett. Többek között beismerte, hogy hibákat követtek el:

„	Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon!	”
– Gyurcsány Ferenc

Beismerte továbbá, hogy sokat hazudott:

„	Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.	”
– Gyurcsány Ferenc

Alantas kifejezéssel illette az országot:

„	Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”	”
– Gyurcsány Ferenc

A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése bizalmi válságot okozott: Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozatot kezdődött. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.

Bár utólag a Gyurcsány Ferenc úgy magyarázta, az elmúlt 16 év hazugságairól beszélt, a beszéd arra tartalmaz világos utalásokat, hogy saját kormánykoalíciója szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről van szó:

„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”

„Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.”

Sólyom László (jogász) szeptember 18-án adott beszédében kijelentette, hogy köztársasági elnökként nincsen közjogi lehetősége a beavatkozásra, illetve „a tegnapi hír morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a miniszterelnök reakciói csak fokozták. Személyes felelősségét összemosta az elmúlt 16 évvel”. Mint mondta, semmilyen cél nem teheti lehetővé, hogy megkérdőjelezze a demokratikus normákat és ennek nyilvános elismerését várja.

A beszéd kiszivárgását követően 24 órán belül Budapesten és több vidéki városban is tüntetéssorozat kezdődött, amelyben a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. Szeptember 18-án este a tüntetésen megjelentek egy csoportja megrohamozta és megrongálta a Magyar Televízió székházát is. A rendszeres, napi tüntetések nagyjából november elejéig tartottak.

Az MSZP támogatottsága és Gyurcsány Ferenc népszerűsége az eset után ugyan nem változott jelentősen, azonban már a beszéd nyilvánosságra kerülésekor is alacsony volt; az októberi önkormányzati választásokon a Fidesz elsöprő erejű győzelmet aratott.

Három olyan év volt, amikor a teljes, egyhavi többletellátást megkapták a nyugdíjasok (2006–2008), majd 2009 júliusától a Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat.

Azóta az idős korúak a gazdaság jó teljesítménye miatt nyugdíjprémiumot kaptak 2017-ben és 2018-ban, és többször kaptak utalványt a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők.

A mostani kormányfői bejelentést követően, több mint tíz év után jutnak majd ismét rendszeres többletjárandósághoz az idősek. Ezt a 13. havi nyugdíj visszaállításával fogják elérni és megkapni.

 

Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-mentőcsomagot ismertető tájékoztatóján bejelentette, hogy visszakapják a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasok. A család- és nyugdíjasvédelmi program egyik eleme, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, négy részletben.

Várhatóan 30-35 ezer forintot kap egy átlagnyugdíjas 2021 februárjában.

 2021 februárjában egy heti, majd évente további egy-egy heti nyugdíjat kapnak a nyugdíjasok, így négy év alatt épül vissza a 13. havi nyugdíj – a koronavírus-járvány okozta nehézségek elhárítására életre hívott gazdaságvédelmi akcióterv részeként.

A Portfolio kiszámolta, hogy mindez mennyibe kerül a költségvetésnek. Az idei februári részletes költségvetési adatok alapján a havi nyugdíjellátási kiadások 300 milliárd forintra rúgtak, idén az egész éves terv 3580 milliárd forint. Ebben az esetben a plusz heti összeg 70-75 milliárd forintnyi extra kiadást jelenhet 2021 februárjában.

Ha ezt az összeget a tavalyi GDP-hez viszonyítjuk, akkor a heti összeg a GDP 0,16 százalékát jelenti, a jelenlegi 300 milliárd forintos havi kiadás pedig a GDP 0,66 százalékára rúghat.
Februárban kapnak majd plusz egy heti juttatást a nyugdíjasok, ez egyszeri kiadást jelent, azt még nem tudni, hogy az emelés technikáját hogyan oldja meg a kormány és beépülnek-e a plusz juttatások az alapnyugdíjba. Az sem derült még ki, hogy a nyugdíjszerű ellátásokra is érvényes lesz-e az 53. heti nyugdíj szabálya.

Vannak már kalkulációk arra is, hogy mekkora összegre számíthatnak a nyugdíjasok jövő februárban. 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ennek alapján az átlagos nyugdíjas 35 528 forint pluszpénzt kaphat jövő februárban. Ha a mediánnyugdíjhoz viszonyítunk, ami 127 470 forint volt januárban, akkor a várható 53. heti nyugdíj összege 31 867 forint lesz.

Ha az átlagnyugdíjból indulunk ki, és abból, hogy kétmillió öregségi nyugdíjas van, akkor 64,4 milliárd forintba kerülhet az egyheti nyugdíj.

A balliberális ellenzék most ezen rágódik,  miközben a hiénák televisítják a világhálót.

Persze, hogy becsapásról, átverésről hadoválnak, összekeverve mindent és megzavarva ezzel a társadalom azon rétegeit, akik még kajolnak a sakálok médiatáljából.

*

Ne menj sehová - járvány van

*

Így van ez, amikor egyeseknek semmi sem jó - miként lehet csomót keresni a kákán ( - rossz felállás)

Aki a kákán is csomót keres, az a népi bölcselet szerint akadékoskodik. 

Persze mással, vagy akár mindenkivel megesik az életben, hogy időnként elkezdi keresni a kákán a csomót – ez alól nem vagyunk kivételek mi sem.

A kákán is csomót keres kifejezést az olyan akadékoskodó emberekről szokták mondani, akik mindenben a hibát keresik, akkor is, ha nincs.

A budapesti parkolás ingyenessé tétele ebben a járványos időszakban azért kiemelten fontos, mivel a munkába járás mostanság nem egyszerűen létkérdés, hanem össztársadalmi szükséglet.  Olyan szükséglet, mely az élet fenntartásához, az alapvető cikkek biztosításhoz nélkülözhetetlen.

Ezért a korlátozások ellenére is biztosítani kell a (még) munkabajárok be-, vagy eljutását.  Erre a közösségi közlekedés is alkalmas lenne, ha  már a kikövetelt iskolabezárások után nem az lett volna az első gondolata a főpolgármesternek, hogy megritkítsa a járatokat.  Első lépésként a tanítás nélküli napok, menetrendjét léptették életbe, ami eleve járat-ritkítást vont maga után.  Ezzel együtt azonban azt is szabályozták, hogy az utasok egymás közti távolságtartása legalább 1,5 méter legyen.   

Mindezt azonban a 30-40 perces járatsűrűség mellett már nem lehet tartani és biztosítani.  Budapest fővárosi vezetése alatt ezt vonták meg.  Karácsony Gergely főpolgármester sajátos anyagiassága folytán azonban még ezt is tovább húzta és járatkihasználás and költséghatékonyságra hivatkozva a munkanapi menetrendet a hétvégi (vasárnapi) hézagosra változtatta.

Ez az intézkedés azonnal betette a kaput.  

A járatok olyan tömötté váltak, hogy az emberek nem csak egymás nyakába, hanem a másik arcába lihegve vagy éppen a hóna alatt szaglászva csüngtek a fogódzkodókba. 

Mindez járvány idején nagyon komoly problémákat vet fel, akkor, amikor már a rendőrök és a katonaság ellenőrzi az utcai forgalmat és az emberi találkozásokat.  Amikor a posta, a gyógyszertár előtt is egy-két méteres távolságtartással állnak sorba az emberek, akkor a dilettáns főpolgármester olyan intézkedést hagy jóvá, ami ép ésszel fel nem fogható.  

Nem is érti a városlakók többsége, hogy Karácsony mit akart elérni azon kívül, hogy az öt alpolgármesterének és a holdudvarának a juttatásait biztosítsa.  Talán éppen ennek jegyében kívánt spórolni a BKV költségvetésén a járatmegvonásokkal?  

Az mindenesetre tapasztalható, hogy Karácsony nagyon pénzéhes.  Olyannyira, hogy a járványügyi vészhelyzet ellenére a tömegközlekedésbe zsúfolja az embereket.  Ezt igazolja az is, hogy a városi parkolást nem volt hajlandó felszabadítani és átmenetileg ingyenessé tenni, annak ellenére sem, hogy a korlátozások gyanánt a főváros forgalma a megszokott 40 %-a alá esett.  Vagyis alig van aki beutazzon, vagy átautózzon a városon.   A jelen helyzetben az ingyenes parkolás nem taglózná le a várost és nem telnének meg az utcák autóval, csupán biztonságosabbá tenné a bejutást és csökkentené a járványügyi fertőzés terjedését.  Ezt tették Bécs városában és másutt is, de Karácsony és a mögöttes balfék társaság a liberális ellenállókkal ezt képtelen volt megtenni. Ők inkább a munkások ellen cselekedtek amikor a ritka járatra zsúfolva szállították munkába a dolgozókat.  Valószínüleg abból a sajátos tévhitükből fakadóan tették ezt, mely arra alapoz, hogy ha minél rosszabb a helyzet, az annál kedvezőbb neki, hiszen ebben a vírusos időszakban is lehet hangolni az embereket a kormány ellen.

Ez a hataloméhes  utálatkeltés vezérli a gondolataikat és formálja gyűlölködésüket. Ahogy a nyilvánosan magához nyűló obszcén Gréczy Zsolt (Gyurcsány szóvivője) kifejtette, a járvány esélyt ad az ellenzéknek a hatalom megszerzésére.  

Gréczy szerint Ő nem egy kivert kutya: nincs folt a múltamban. Amikor tavaly decemberben lemondtam parlamenti mandátumomról, azt azért tettem, hogy a családom és a Demokratikus Koalíciót védjem a rágalmaktól.

Számukra a vírus nem más, mint egy kormány ellenes hatásvadászat. Ebben a járványos időben mi más is foglalkoztatná őket, mint a kormánybuktatás.   Most érdekes mód nem a buszokért, a lélegeztető gépekért, az emberekért aggódnak hanem politikai levadászással próbálkoznak.

Ezeknek a férgeknek semmi nem jó, amit a kormány tesz.  Ők túltesznek a víruson is.

Ha az Orbán-kormány segít, az számukra nem elég.  Ha a légihidat hoznak létre Kína és Magyarország közt, az sem elég. Ha a világ legnagyobb szállítórepülőgépével érkezik a felszerelés, az is kevés.   Ha kórházi ágyszámot növelnek, ha a tervezett béremelésen felül további félmillióval emelik az egészségügyben dolgozók járandóságát, az sem jó.

Ha az önkormányzatokat bevonják  a vészhelyzet anyagi terheinek elosztásába, az sem jó.

Ha ingyenessé teszik a parkolást az sem tetszik.

Bár hazánk még mindig tartja  magát a járványban és az egyik legalacsonyabb fertőzöttséget produkálja, de azzal sem elégedettek ezek a kákabelűek.

A mondást a káka növény jellegadó tulajdonsága motiválhatta. A káka egy sásféle növény, szára vékony, tömött, puha, fonásra alkalmas lehet. Víz körül terem. Magasságának legnagyobb részét a végső cikke alkotja, ami csomótlan és leveletlen, puha, tömött, hajlékony. A legvégső csomótlan cikken kívül, a káka csomója lent, a földhöz közel található, ezért nagyon nincs szem előtt. A kákán is csomót kereső ember kekeckedik, kötözködik, szőröz, kukacoskodik.

*