Visítva hazudozik a balliberális ellenzék a 13. havi nyugdíj visszaállítása kapcsán. Összevissza próbálják kiforgatni és átértelmezni az egyértelmű üzenetet, csakhogy beleköthessenek és fogást gyakoroljanak a kormányon.
A hazug Földes Péter (Föld S Péter) a gyalázatos Hírklikk főmunkatársa máris azt tette közzé, hogy ez a mostani nyugdíj növekmény nem más mint egyfajta parasztvakítás.
Hétfőn délben Orbán Viktor bejelentette, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. A miniszterelnök következő mondatából azonban kiderült, hogy szó sincs erről, a visszaépítés belengetése nem más, mint parasztvakítás.
Aztán sorra előjöttek a hazug hiénák (Konok Péter) és vonyítani kezdtek.
Orbán pedig nem mást, mint egy újabb gazdasági programot jelentett be, aminek részeként szakaszosan visszaállít azt a 13 havi nyugdíjat, amit a Gyurcsány országlását követően vettek el a nyugdíjasoktól.
Gyurcsány Ferenc alatt tönkrevágott gazdaság és a csődközeli állapot beálltával
2009.
április 7-én 92
MSZP-s képviselő aláírásával a szocialista párt kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanság kimondását. Ez volt az Országgyűlés modernkori (háború utáni) történelmének első konstruktív bizalmatlansági indítványa.
2009.
április 14-én az
Országgyűlés elfogadta a
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elleni
konstruktív bizalmatlansági indítványt.Ezzel Gyurcsány miniszterelnökként elbukott.
Ugyanekkor a kritikus hangok és civil megmozdulások ellenére 2009.
április 14-én az Országgyűlés 204 szavazattal (az MSZP, az
SZDSZ
többsége, továbbá két független képviselő voksaival) megszavazta
Bajnai György Gordon miniszterelnökké választását. Az
elfogadott indítvánnyal, így a harmadik magyar köztársaság hetedik kormányfőjeként
Bajnai Gordon letette a miniszterelnöki esküt.
2009 júliusától a Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat.
Azt, amit a 2002-es választási kampányban még Medgyessy Péter beígért a Fidesz jó gazdasági eredményei kapcsán. A költségvetés
GDP-hez mért adóssága
1998-ban és
1999-ben 61%,
2000-ben 55%, 2001-ben 52%, 2002-ben 55%, 2003-ban 57%, 2004-ben 58%. Ez tehát a
Fidesz-kormány idején jelentősen csökkent és a második, harmadik és negyedik évében sokkal alacsonyabb volt, mint előtte. A GDP növekedésének átlaga
1998 és
2002 között 4,6% volt.
Magyarország hosszú távú devizaadósságát
1996-tól
1999 végéig a JCR, a S&P, a Fitch 'BBB'-re minősítette, a Moody’s 'Baa'-ra.
2000 végére ez valamennyi hitelminősítőnél az 'A'-s régióba került, 2002 végére pedig tovább javult.
Az
infláció az
1998-as 14,2%-ról a Fidesz vezette koalíció kormányzása alatt 5,2%-ra csökkent.
A munkanélküliségi ráta az Orbán-kormány idején az
1998-as 8,4%-ról
2002-re 5,8%-ra csökkent.
A reálbér-növekedés 1999-ben és 2000-ben 1,5%, 2001-ben 6,4%,
2002-ben 13,2% volt. (Az 1999-2002-es évek, tehát az Orbán-kormány
időszakának átlaga: 5,5%.).
Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész
gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a
költségvetés hiányát és az inflációt, továbbá a megelőző időszaknál
nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette
ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést
valósított meg. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése
az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint az előző
kormány idején.
Az MSZP
miniszterelnök-jelöltje erre ígért rá és vetette be a 13. havi nyugdíj ötletét, amit 2003-tól fokozatosan be is
vezettek. Medgyessyék ezzel nyertek.
A koalíció kétszer került válságba: először 2002-ben, amikor kiderült a
miniszterelnök rendszerváltás előtti titkosszolgálati működése (
D-209). Ekkor az SZDSZ még bizalmáról biztosította Medgyessyt és segített pozíciójában maradni. A második válság
2004 augusztusában következett be, amikor Medgyessy egy kormány-átalakítás során le akarta váltani
Csillag István
gazdasági minisztert. Az SZDSZ (akinek a jelöltje volt Csillag) erre
válaszul megvonta a bizalmat a kormányfőtől, aki a közelgő
bizalmatlansági indítvány elől a lemondásba „menekült”. A kormányfő előbb
augusztus 25-én kívánt lemondani, ezt azonban visszavonta kicsivel később viszont mégis benyújtotta; lemondását követően ügyvezető miniszterelnökként
2004.
szeptember 29-éig volt hivatalban. A kormányfő utódja
Gyurcsány Ferenc és
első kormánya lett.
A
május 26-iki három órás eseményen eleinte győzelmi hangulat uralkodott. Az ülést
Lendvai Ildikó vezette, a téma
Gyurcsány Ferenc
programbeszéde volt. Ebben a miniszterelnök ismertette, hogy
százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazításra van szükség pár
hónapon belül, még az
önkormányzati választások előtt. A programbeszéd drámaian hatott. Ezután hozzászólások következtek.
Sok frakciótagot meglepetésként ért az ország valós gazdasági helyzete. A
megszorítások miatt várhatóan bekövetkező népszerűségvesztéstől tartva
ellenállás mutatkozott, főleg a vidéki polgármesterek részéről. A
hozzászólások után
Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. A második felszólalás híresült el azután
„őszödi beszéd” néven.
A záróbeszéd részletét
2006.
szeptember 17-én ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták,
és először csak részletei kerültek nyilvánosságra, rövid idő múlva
azonban egy hosszabb, 25 perces rész is (pl. Gyurcsány Ferenc blogján);
több gondolata és fogalmazásmódja sokakban felháborodást keltett.
Többek között beismerte, hogy hibákat követtek el:
| „
|
Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon!
|
”
|
| – Gyurcsány Ferenc
|
| „
|
Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.
|
”
|
| – Gyurcsány Ferenc
|
Alantas kifejezéssel illette az országot:
| „
|
Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon,
hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem
megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”
|
”
|
| – Gyurcsány Ferenc
|
Bár utólag a Gyurcsány Ferenc úgy magyarázta, az elmúlt 16 év
hazugságairól beszélt, a beszéd arra tartalmaz világos utalásokat, hogy
saját kormánykoalíciója szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a
parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről van
szó:
- „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.
Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk
túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni,
hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása
valaha is megteszi.”
- „Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt
megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett
csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben
előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy
őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog
jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha
ilyen problémánk nem volt.”
Sólyom László (jogász) szeptember 18-án adott beszédében kijelentette, hogy
köztársasági elnökként nincsen közjogi lehetősége a beavatkozásra, illetve
„a
tegnapi hír morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a
miniszterelnök reakciói csak fokozták. Személyes felelősségét összemosta
az elmúlt 16 évvel”. Mint mondta, semmilyen cél nem teheti
lehetővé, hogy megkérdőjelezze a demokratikus normákat és ennek
nyilvános elismerését várja.
A beszéd kiszivárgását követően 24 órán belül Budapesten és több vidéki
városban is tüntetéssorozat kezdődött, amelyben a tiltakozók a
miniszterelnök lemondását követelték. Szeptember 18-án este a tüntetésen
megjelentek egy csoportja megrohamozta és megrongálta a Magyar
Televízió székházát is. A rendszeres, napi tüntetések nagyjából november
elejéig tartottak.
Az MSZP támogatottsága és Gyurcsány Ferenc népszerűsége az eset után
ugyan nem változott jelentősen, azonban már a beszéd nyilvánosságra
kerülésekor is alacsony volt; az
októberi önkormányzati választásokon a Fidesz elsöprő erejű győzelmet aratott.
Három olyan év volt, amikor a teljes, egyhavi többletellátást megkapták a
nyugdíjasok (2006–2008), majd
2009 júliusától a Bajnai-kormány
megszüntette a 13. havi nyugdíjat.
Azóta az idős korúak a gazdaság jó
teljesítménye miatt nyugdíjprémiumot kaptak 2017-ben és 2018-ban, és
többször kaptak utalványt a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban
részesülők.
A mostani kormányfői bejelentést követően, több mint tíz év után jutnak majd ismét rendszeres
többletjárandósághoz az idősek.
Ezt a 13. havi nyugdíj visszaállításával fogják elérni és megkapni.
Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-mentőcsomagot ismertető tájékoztatóján bejelentette, hogy
visszakapják a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasok. A család- és nyugdíjasvédelmi program egyik eleme, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat,
négy részletben.
Várhatóan 30-35 ezer forintot kap egy átlagnyugdíjas
2021 februárjában.
2021 februárjában egy heti, majd évente további egy-egy heti nyugdíjat
kapnak a nyugdíjasok, így négy év alatt épül vissza a 13. havi nyugdíj –
a koronavírus-járvány okozta nehézségek elhárítására életre hívott
gazdaságvédelmi akcióterv részeként.
A
Portfolio
kiszámolta, hogy mindez mennyibe kerül a költségvetésnek. Az idei
februári részletes költségvetési adatok alapján a havi nyugdíjellátási
kiadások 300 milliárd forintra rúgtak, idén az egész éves terv 3580
milliárd forint. Ebben az esetben a plusz heti összeg 70-75 milliárd
forintnyi extra kiadást jelenhet 2021 februárjában.
Ha ezt az összeget a tavalyi GDP-hez viszonyítjuk, akkor a heti
összeg a GDP 0,16 százalékát jelenti, a jelenlegi 300 milliárd forintos
havi kiadás pedig a GDP 0,66 százalékára rúghat.
Februárban kapnak majd plusz egy heti juttatást a nyugdíjasok, ez
egyszeri kiadást jelent, azt még nem tudni, hogy az emelés technikáját
hogyan oldja meg a kormány és beépülnek-e a plusz juttatások az
alapnyugdíjba. Az sem derült még ki, hogy a nyugdíjszerű ellátásokra is
érvényes lesz-e az 53. heti nyugdíj szabálya.
Vannak már kalkulációk arra is, hogy mekkora összegre számíthatnak a
nyugdíjasok jövő februárban. 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114
forint volt, ennek alapján az átlagos nyugdíjas 35 528 forint pluszpénzt
kaphat jövő februárban. Ha a mediánnyugdíjhoz viszonyítunk, ami 127 470
forint volt januárban, akkor a várható 53. heti nyugdíj összege 31 867
forint lesz.
Ha az átlagnyugdíjból indulunk ki, és abból, hogy kétmillió öregségi
nyugdíjas van, akkor 64,4 milliárd forintba kerülhet az egyheti nyugdíj.
A balliberális ellenzék most ezen rágódik, miközben a hiénák televisítják a világhálót.
Persze, hogy becsapásról, átverésről hadoválnak, összekeverve mindent és megzavarva ezzel a társadalom azon rétegeit, akik még kajolnak a sakálok médiatáljából.
*