A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rosszindulat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rosszindulat. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. szeptember 19., szombat

Buza Ernő korábban még a Fideszt támogató egykori képviselő is felült a polgárőri gyűlölethullámra - kártékony

 

 Buza Ernő annak a helyi családnak a tagja, ki egykoron a Fidesz színeiben indult polgármestert adta Ócsának és akinek a táskahordozójaként futott be politikai karriert Szűcs Lajos szintén helyi lakos.

Buza Ernő, Attila nyomán sokáig élvezte a lakosság és a Fidesz bizalmát, ezért is lehetett éveken át képviselő az önkormányzatban.  Fideszként a narancsbőrbe bújt városi testületben az Ügyrendi Bizottság elnökeként is jelen volt, amiért külön díjazásban is részesült.  Az évek során nem kis pénzeket sikerült így bezsákolnia, egészen addig, míg tudta tartani magát azon a végbélcsimbókon, amit a polgármester emésztőrendszere ki nem ürített.

Mindennek következményeként a legutóbbi választások alkalmával a helyi páralakulat polgári vezéregyénisége már nem is tette listára.  Ernő így kikerült a testületből, míg Kardos Zoli az elveszett választás ellenére is vissza lett lapátolva Bukodi jobbkeze által. 

Ernő ezt követően nagyon megváltozott. Ő nem azt a csendes, a párt helyi elitjétől eltávolodott magatartást vette fel, amit Horváth Zoltán, vagy Hantos Péter és megannyi visszavonult pártkatona. 

Buza Ernő a sötét oldalt választotta és az Országos Polgárőr Szövetség jeles emberének közösségi profilján hadrendbe sorolt annak oldalán. 

Ernő ma már nem csak a Fideszt szapulja, hanem a kormányt is, akár jogos, akár nem az így felvett stílus és kritika. Nem is igen cifrázza és csak annyira formál szép szavakat, hogy a Facebook épp le ne tiltsa. 

Buza számára már az sem számít, hogy az ami mentén a nevét, a véleményét teszi közzé igaz, vagy sem. A lényeg a sértés és az a bántó hangnem ami végül valahol kielégíti. Na nem úgy, mint Gréczy Zsoltot a telefonos üzenetmegosztás, hanem csak úgy verbálisa, a hangnem és a stílus formán.

A héten járta be a "szabad ellenzéki sajtót" az, az álhír, miszerint a kormány 2,5 milliárd forintból épít raktárakat a lélegeztető gépeknek.  Ezt a Fake News az Országos Polgárőr Szövetség oszlopos helyi szócsöve is átvette és többszörösen osztva terjesztette, mint meg-annyiszor a hazug mocskolódást.  

Azonban az OPSZ és a mögöttes tag semmit nem tanult ez elmúlt évek hasonszőrű cselekvéseiből.  A rosszindulatú gyűlölködést, a hazug propagandát nem tudja levetni, vagy feledni egyik fél sem.  Most ehhez zárkózva csatlakozott a korábbi fideszes Buza Ernő, aki Bukodi Károly polgármester Ügyrendi Bizottságának az elnöke is volt. 

Ő az a Buza Ernő, aki lehetővé tette, hogy a havi járandóságaikon túl az év vége felé még legalább egy havi, ha nem több juttatásban részesüljön a polgármester az alpolgármester. Majd ennek nyomán a képviselők is hasonmód elosztva részesülhessenek a milliós elosztásból.  Most ez az Ernő kiálltja világgá a Facebookon, "Megint kell valakinek a munka, értem...".  

Már hogyne értenéd Ernő, amikor te nyakig benne voltál a várost megkárosító történésekben, a lenyúlásokban ahogy az egyre világosabb. Már miért is ne hinnéd el egykori önkormányzati képviselőként azt a kacsát, amit a haver közzétesz. Elvégre évekig valami ilyesfajtában voltál. 

Csakhogy ez a megosztás mögött rejlő hírtartalom nem igaz.  Ezt maga az államtitkár cáfolta, majd a közszolgálati televízió részleteiben kifejtve közreadta az igazságot.


 A hamis hírkeltés ma legalább annyira fertőző és veszélyes, hogy azt még a volt önkormányzati képviselők, értelmiséginek hitt tanárok, polgárőrök is benyelve terjesztik.  Sajnos az Országos Polgárőr Szövetség sem képes, vagy netán nem is akar fellépni ezekkel szemben.  Posztos emberük különösen érintett és veszélyes ez ügyben. Ő már notórius visszaesőnek számít. Amolyan gyűlöletáradatként terjeszti az ilyen rémhíreket.  


 Az, hogy ennek az egykori fideszes önkormányzati képviselő is vevő annak veszélyességét igazolja vissza hiszen egy ilyen régi vágású pártos családból való személy is áldozatul esik az ilyen hírhamisással foglalkozó illetve terjesztő csalóknak. 

A valóság az, hogy a Napi.hu már június 5.-én beszámolt  az "Európai lélegeztetőgép-raktárbázis lehet Magyarországon" című írásában arról, hogy  a "kormány támogatja azt, hogy az EU számára, európai uniós forrásból beszerzett lélegeztetőgép-készletnek legyen raktárbázisa Magyarországon, továbbá az uniós szolidaritási alapból is szeretne részesedni."

 A Magyar Közlönyben megjelent határozatban a kormány felhatalmazta a belügyminisztert, hogy támogatási kérelmet nyújtson be az Európai Bizottsághoz - a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet miatt felmerült többletköltségek arányos részének - az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) történő biztosítása érdekében.

Itt olvasható: A határozatban a kormány támogatta az Európai Unió számára európai uniós forrásból beszerzett lélegeztetőgép-készlet magyarországi raktárbázisának a kialakítását.

Az ellenzéki "szabad" sajtó lakájmédia valószínűleg ezt hírt vette most elő és tálalta úgy, hogy a kormány 2,5 milliárdból  épít raktárt a lélegeztetőgépeknek. 

Az OPSZ emberének megosztásaira ült fel Buza Ernő és fakadt ki egykori képviselőhöz méltatlan mód a polgárőri megosztású hír hallatán. 

Buza ekkor még nem tudhatta, hogy egy hírhamisító áldozatává lett otrombán felbőszült. 

A baj csak az, hogy Buza sem ártatlan. A szélsőséges politikai nézeteket és megnyilatkozásokat osztó polgárőr oldalán Ernő sem először vesz részt a propaganda felkorbácsolásban. Bejegyzései lassan ugyanazt a szélsőséges hangsúlyt és stílusjegyeket veszi át, amit a polgárőr köré csoportosuló megvezetett némberek.


 Persze erre is meg van a magyar mondás, mely szerint "könnyű a Katát táncba vinni, ha maga is akarja".  

A kérdés, már csak az, hogy Buza Ernő mit akar.

*

2020. április 7., kedd

Visítva hazudozik a balliberális ellenzék a 13. havi nyugdíj visszaállítása kapcsán - Ócsán sem érti mindenki

Visítva hazudozik a balliberális ellenzék a 13. havi nyugdíj visszaállítása kapcsán.  Összevissza próbálják kiforgatni és átértelmezni az egyértelmű üzenetet, csakhogy beleköthessenek és fogást gyakoroljanak a kormányon. 


A hazug Földes Péter (Föld S Péter) a gyalázatos Hírklikk főmunkatársa máris azt tette közzé, hogy ez a mostani nyugdíj növekmény nem más mint egyfajta parasztvakítás.  

Hétfőn délben Orbán Viktor bejelentette, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. A miniszterelnök következő mondatából azonban kiderült, hogy szó sincs erről, a visszaépítés belengetése nem más, mint parasztvakítás.  

Aztán sorra előjöttek a hazug hiénák (Konok Péter) és vonyítani kezdtek.   

Orbán pedig nem mást, mint egy újabb gazdasági programot jelentett be, aminek részeként szakaszosan visszaállít azt a 13 havi nyugdíjat, amit a Gyurcsány országlását követően vettek el a nyugdíjasoktól.


Gyurcsány Ferenc alatt tönkrevágott gazdaság és a csődközeli állapot beálltával 2009. április 7-én 92 MSZP-s képviselő aláírásával a szocialista párt kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanság kimondását. Ez volt az Országgyűlés modernkori (háború utáni) történelmének első konstruktív bizalmatlansági indítványa.  2009. április 14-én az Országgyűlés elfogadta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt.Ezzel Gyurcsány miniszterelnökként elbukott. 

Ugyanekkor a kritikus hangok és civil megmozdulások ellenére 2009. április 14-én az Országgyűlés 204 szavazattal (az MSZP, az SZDSZ többsége, továbbá két független képviselő voksaival) megszavazta Bajnai György Gordon miniszterelnökké választását. Az elfogadott indítvánnyal, így a harmadik magyar köztársaság hetedik kormányfőjeként Bajnai Gordon letette a miniszterelnöki esküt.

2009 júliusától a Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat.

Azt, amit a 2002-es választási kampányban még Medgyessy Péter beígért a Fidesz jó gazdasági eredményei kapcsán. A költségvetés GDP-hez mért adóssága 1998-ban és 1999-ben 61%, 2000-ben 55%, 2001-ben 52%, 2002-ben 55%, 2003-ban 57%, 2004-ben 58%. Ez tehát a Fidesz-kormány idején jelentősen csökkent és a második, harmadik és negyedik évében sokkal alacsonyabb volt, mint előtte. A GDP növekedésének átlaga 1998 és 2002 között 4,6% volt. 
 Az államháztartás GDP-arányos hiánya 1999-ben 5,5%, 2000-ben 3,0%, 2001-ben 3,5% volt, ami megközelítette a maastrichti kritériumot.
Magyarország hosszú távú devizaadósságát 1996-tól 1999 végéig a JCR, a S&P, a Fitch 'BBB'-re minősítette, a Moody’s 'Baa'-ra. 2000 végére ez valamennyi hitelminősítőnél az 'A'-s régióba került, 2002 végére pedig tovább javult.
Az infláció az 1998-as 14,2%-ról a Fidesz vezette koalíció kormányzása alatt 5,2%-ra csökkent.
A munkanélküliségi ráta az Orbán-kormány idején az 1998-as 8,4%-ról 2002-re 5,8%-ra csökkent.
A reálbér-növekedés 1999-ben és 2000-ben 1,5%, 2001-ben 6,4%, 2002-ben 13,2% volt. (Az 1999-2002-es évek, tehát az Orbán-kormány időszakának átlaga: 5,5%.).
Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a költségvetés hiányát és az inflációt, továbbá a megelőző időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint az előző kormány idején.

 Az MSZP miniszterelnök-jelöltje erre ígért rá és vetette be a 13. havi nyugdíj ötletét, amit 2003-tól fokozatosan be is vezettek.  Medgyessyék ezzel nyertek. 
Ezt a balliberális kormányt ugyanaz a két párt alkotta, mint 1994 és 1998 között a Horn-kormányt: az MSZP és az SZDSZ. 

A koalíció kétszer került válságba: először 2002-ben, amikor kiderült a miniszterelnök rendszerváltás előtti titkosszolgálati működése (D-209). Ekkor az SZDSZ még bizalmáról biztosította Medgyessyt és segített pozíciójában maradni. A második válság 2004 augusztusában következett be, amikor Medgyessy egy kormány-átalakítás során le akarta váltani Csillag István gazdasági minisztert. Az SZDSZ (akinek a jelöltje volt Csillag) erre válaszul megvonta a bizalmat a kormányfőtől, aki a közelgő bizalmatlansági indítvány elől a lemondásba „menekült”. A kormányfő előbb augusztus 25-én kívánt lemondani, ezt azonban visszavonta kicsivel később viszont mégis benyújtotta; lemondását követően ügyvezető miniszterelnökként 2004. szeptember 29-éig volt hivatalban. A kormányfő utódja Gyurcsány Ferenc és első kormánya lett. 
Az MSZP és az SZDSZ által alkotott koalíció fennmaradt.  A hivatali esküt a kormány 2004. október 4-én tette le Gyurcsány Ferenc. 
Az általa vezetett kormány a 2006-os választási győzelmet követően ügyvezető kormányként június 9-éig volt hivatalban, majd második Gyurcsány-kormány néven, némileg átalakulva folytatta munkáját.  

Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott beszédet. 
A május 26-iki három órás eseményen eleinte győzelmi hangulat uralkodott. Az ülést Lendvai Ildikó vezette, a téma Gyurcsány Ferenc programbeszéde volt. Ebben a miniszterelnök ismertette, hogy százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazításra van szükség pár hónapon belül, még az önkormányzati választások előtt. A programbeszéd drámaian hatott. Ezután hozzászólások következtek.

Sok frakciótagot meglepetésként ért az ország valós gazdasági helyzete. A megszorítások miatt várhatóan bekövetkező népszerűségvesztéstől tartva ellenállás mutatkozott, főleg a vidéki polgármesterek részéről. A hozzászólások után Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. A második felszólalás híresült el azután „őszödi beszéd” néven. 

A záróbeszéd részletét 2006. szeptember 17-én ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták, és először csak részletei kerültek nyilvánosságra, rövid idő múlva azonban egy hosszabb, 25 perces rész is (pl. Gyurcsány Ferenc blogján); több gondolata és fogalmazásmódja sokakban felháborodást keltett. Többek között beismerte, hogy hibákat követtek el:
Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon!
– Gyurcsány Ferenc
Beismerte továbbá, hogy sokat hazudott:
Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.
– Gyurcsány Ferenc
Alantas kifejezéssel illette az országot:
Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”
– Gyurcsány Ferenc
A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése bizalmi válságot okozott: Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozatot kezdődött. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.

Bár utólag a Gyurcsány Ferenc úgy magyarázta, az elmúlt 16 év hazugságairól beszélt, a beszéd arra tartalmaz világos utalásokat, hogy saját kormánykoalíciója szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről van szó:
„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”
„Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.”

Sólyom László (jogász) szeptember 18-án adott beszédében kijelentette, hogy köztársasági elnökként nincsen közjogi lehetősége a beavatkozásra, illetve „a tegnapi hír morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a miniszterelnök reakciói csak fokozták. Személyes felelősségét összemosta az elmúlt 16 évvel”. Mint mondta, semmilyen cél nem teheti lehetővé, hogy megkérdőjelezze a demokratikus normákat és ennek nyilvános elismerését várja.

A beszéd kiszivárgását követően 24 órán belül Budapesten és több vidéki városban is tüntetéssorozat kezdődött, amelyben a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. Szeptember 18-án este a tüntetésen megjelentek egy csoportja megrohamozta és megrongálta a Magyar Televízió székházát is. A rendszeres, napi tüntetések nagyjából november elejéig tartottak.

Az MSZP támogatottsága és Gyurcsány Ferenc népszerűsége az eset után ugyan nem változott jelentősen, azonban már a beszéd nyilvánosságra kerülésekor is alacsony volt; az októberi önkormányzati választásokon a Fidesz elsöprő erejű győzelmet aratott.

Három olyan év volt, amikor a teljes, egyhavi többletellátást megkapták a nyugdíjasok (2006–2008), majd 2009 júliusától a Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat.

Azóta az idős korúak a gazdaság jó teljesítménye miatt nyugdíjprémiumot kaptak 2017-ben és 2018-ban, és többször kaptak utalványt a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők.

A mostani kormányfői bejelentést követően, több mint tíz év után jutnak majd ismét rendszeres többletjárandósághoz az idősek. Ezt a 13. havi nyugdíj visszaállításával fogják elérni és megkapni.

  https://66.media.tumblr.com/8300acd5c3cb622e4414c6d97ba71380/336c97a8346c1936-a2/s640x960/71c33b4e19d328addda5e645018b726cb3b4fe45.jpg

Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-mentőcsomagot ismertető tájékoztatóján bejelentette, hogy visszakapják a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasok. A család- és nyugdíjasvédelmi program egyik eleme, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, négy részletben.


Várhatóan 30-35 ezer forintot kap egy átlagnyugdíjas 2021 februárjában.

 2021 februárjában egy heti, majd évente további egy-egy heti nyugdíjat kapnak a nyugdíjasok, így négy év alatt épül vissza a 13. havi nyugdíj – a koronavírus-járvány okozta nehézségek elhárítására életre hívott gazdaságvédelmi akcióterv részeként.


A Portfolio kiszámolta, hogy mindez mennyibe kerül a költségvetésnek. Az idei februári részletes költségvetési adatok alapján a havi nyugdíjellátási kiadások 300 milliárd forintra rúgtak, idén az egész éves terv 3580 milliárd forint. Ebben az esetben a plusz heti összeg 70-75 milliárd forintnyi extra kiadást jelenhet 2021 februárjában.

Ha ezt az összeget a tavalyi GDP-hez viszonyítjuk, akkor a heti összeg a GDP 0,16 százalékát jelenti, a jelenlegi 300 milliárd forintos havi kiadás pedig a GDP 0,66 százalékára rúghat.
Februárban kapnak majd plusz egy heti juttatást a nyugdíjasok, ez egyszeri kiadást jelent, azt még nem tudni, hogy az emelés technikáját hogyan oldja meg a kormány és beépülnek-e a plusz juttatások az alapnyugdíjba. Az sem derült még ki, hogy a nyugdíjszerű ellátásokra is érvényes lesz-e az 53. heti nyugdíj szabálya.

Vannak már kalkulációk arra is, hogy mekkora összegre számíthatnak a nyugdíjasok jövő februárban. 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ennek alapján az átlagos nyugdíjas 35 528 forint pluszpénzt kaphat jövő februárban. Ha a mediánnyugdíjhoz viszonyítunk, ami 127 470 forint volt januárban, akkor a várható 53. heti nyugdíj összege 31 867 forint lesz.

Ha az átlagnyugdíjból indulunk ki, és abból, hogy kétmillió öregségi nyugdíjas van, akkor 64,4 milliárd forintba kerülhet az egyheti nyugdíj.

A balliberális ellenzék most ezen rágódik,  miközben a hiénák televisítják a világhálót.


Persze, hogy becsapásról, átverésről hadoválnak, összekeverve mindent és megzavarva ezzel a társadalom azon rétegeit, akik még kajolnak a sakálok médiatáljából.

*