1947. április 12-én, ma 73 éve
kezdődött az elbitorolt Felvidékről a magyarok kitelepítése. Ez a nap így a
Felvidékről kitelepítettek emléknapja.
A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én fogadta
el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja legyen.
1947-ben e napon indult el az első, elűzötteket szállító vonat Magyarország
felé.
Az 1918-ban az Osztrák–Magyar Monarchia romjain mesterségesen
létrehozott Csehszlovákia határai közé kisebbségként mintegy egymillió őslakos
magyar került. A Felvidék déli, színmagyarlakta sávját az 1938. november 2-ai
első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak. A második világháború után a
csinálmány Csehszlovákiában az 1945. április 5-ei kassai kormányprogram a
magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország
„felbomlasztásáért”.
Az Edvard Beneš államfő által május és október
között életbe léptetett, de csak 1946-ban törvényerőre emelt dekrétumok közül
33 közvetlenül vagy közvetve e két nemzetiség alapvető jogait korlátozta, a 33.
számú dekrétum pedig megfosztotta őket állampolgárságuktól. A 88. számú
rendelet lehetővé tette a közmunkaszolgálatot: 1945–46 telén mintegy 40 ezer
felvidéki magyart deportáltak a csehországi Szudéta-vidékre. A rendeletek
emellett lehetővé tették a magyarok földjeinek elkobzását, elbocsátásukat
állásukból, hivatalos nyelvhasználatuk és kulturális egyesületeik betiltását.
Mivel a nagyhatalmak nem engedélyezték a magyarság
egyoldalú kitelepítését, csak a lakosságcserét, a tiszta szláv állam
megteremtésén fáradozó csehszlovák kormánynak más módszereket kellett találnia.
Beindult a "reszlovakizáció". Az akció során 423 ezer megfélemlített,
fenyegetett magyar adta be kérvényét, és a hatóságok 327 ezret nyilvánítottak
közülük szlováknak. Emellett a prágai kormánynak sikerült a magyar kormányt
megegyezésre kényszerítenie a határmódosítás nélküli lakosságcseréről. Az 1946.
február 27-én Budapesten aláírt lakosságcsere-egyezmény értelmében a
csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi
szlovák önként távozott innen.
A prágai kormány várakozásával ellentétben azonban –
hiába folyt szabályszerű toborzási kampány a magyarországi tótok körében –
mindössze 60 ezren jelentkeztek áttelepülésre, míg Szlovákiából 76 616 magyart
szállítottak Magyarországra. A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény
1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult.
A Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezését, az
elkobzott vagyonok visszaadását a szocializmus összeomlása után sem
Csehszlovákia, sem az 1993 óta önálló cseh és szlovák állam nem tűzte
napirendre.
A BENES-DEKRÉTUMOK A MAI NAPIG ÉLETBEN VANNAK!
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése