2020. április 12., vasárnap

EZEN A NAPON...

1947. április 12-én, ma 73 éve kezdődött az elbitorolt Felvidékről a magyarok kitelepítése. Ez a nap így a Felvidékről kitelepítettek emléknapja.

A képen a következők lehetnek: , szöveg, amely így szól: „AZ EZERÉVES FELVIDÉK "Idegenek etik magyar szónkat, Idegentől kér regetjük Kenyerünket, sónkat. Magyar kezek szántogatnak, Régi rögön új uraknak, Néped hegy Más arat, hol mi vetettünk Jövevények, ek, szolgák lettünk földjén.' ANCIENT HUNGARY”
A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja legyen. 1947-ben e napon indult el az első, elűzötteket szállító vonat Magyarország felé.

Az 1918-ban az Osztrák–Magyar Monarchia romjain mesterségesen létrehozott Csehszlovákia határai közé kisebbségként mintegy egymillió őslakos magyar került. A Felvidék déli, színmagyarlakta sávját az 1938. november 2-ai első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak. A második világháború után a csinálmány Csehszlovákiában az 1945. április 5-ei kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország „felbomlasztásáért”.

Az Edvard Beneš államfő által május és október között életbe léptetett, de csak 1946-ban törvényerőre emelt dekrétumok közül 33 közvetlenül vagy közvetve e két nemzetiség alapvető jogait korlátozta, a 33. számú dekrétum pedig megfosztotta őket állampolgárságuktól. A 88. számú rendelet lehetővé tette a közmunkaszolgálatot: 1945–46 telén mintegy 40 ezer felvidéki magyart deportáltak a csehországi Szudéta-vidékre. A rendeletek emellett lehetővé tették a magyarok földjeinek elkobzását, elbocsátásukat állásukból, hivatalos nyelvhasználatuk és kulturális egyesületeik betiltását.

Mivel a nagyhatalmak nem engedélyezték a magyarság egyoldalú kitelepítését, csak a lakosságcserét, a tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormánynak más módszereket kellett találnia. Beindult a "reszlovakizáció". Az akció során 423 ezer megfélemlített, fenyegetett magyar adta be kérvényét, és a hatóságok 327 ezret nyilvánítottak közülük szlováknak. Emellett a prágai kormánynak sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszerítenie a határmódosítás nélküli lakosságcseréről. Az 1946. február 27-én Budapesten aláírt lakosságcsere-egyezmény értelmében a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi szlovák önként távozott innen.

Nem érhető el leírás a fényképhez.A prágai kormány várakozásával ellentétben azonban – hiába folyt szabályszerű toborzási kampány a magyarországi tótok körében – mindössze 60 ezren jelentkeztek áttelepülésre, míg Szlovákiából 76 616 magyart szállítottak Magyarországra. A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult.

A Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaadását a szocializmus összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993 óta önálló cseh és szlovák állam nem tűzte napirendre.

A BENES-DEKRÉTUMOK A MAI NAPIG ÉLETBEN VANNAK!

*

Nincsenek megjegyzések: