A
szemlőhegyi karanténban ott ragadt a DK ismert kvízmestere, aki pedig
csak egy kis poharazgatásra jött át a főnökhöz. Az élet értelmét
kutatták, de mivel mindketten egyetértettek abban, hogy a világ
véletlenül alakult ki, célja és értelme sem lehet. Erre ittak.
– Ha már itt vagy, Pista – kezdte a házigazda –, játsszunk valamilyen vetélkedőt.
– Legyen ön is milliomost?
– Tudhatnád, hogy ebben a házban mindenki milliomos. Inkább azt a kitalálóst, a barabbásosat. Mire gondolok most?
– Személy?
– Naná, de mennyire.
– Okos?
– Mi az, hogy! Nagyon is!
– Valami politikus? Tehetséges?
– Nem kicsit. Nagyon.
– Már sejtem… Szokott hazudni?
– Reggel, éjjel meg este.
– Hát így nehéz lesz kitalálni. De azért rákérdezek: magadra gondoltál?
– Hú, Pistám, ez bravúros volt. Na, gyorsan még egy kört, mielőtt a Klára beülne a székembe. Most mi jár a fejemben?
– Meg lehet inni?
– Nem.
– Akkor Orbán Viktor.
–
Tévedtél, mert éppen arra gondoltam, amit Gréczy Zsolt írt. Hogy minden
megbetegedésért, minden késő vonatért és dráguló csirkemellért, minden
csúnya nőért egyedül Orbán lesz a felelős… Na jó, Orbánra gondoltam. De
tessék, egy utolsót, ezt sose találod ki. A macskám alatt az erkélyen
van egy alomnyi cica. Mit tippelsz, hány? Annyit segítek, hogy prímszám.
– Öt? Hét? – érkeztek a tippek.
– Ráfaragtál megint – diadalmaskodott Fletó, és kivágta: – Hat.
– De a hat az kettővel és hárommal is osztható… – próbálgatta az ujjain ellenőrizni.
– Nem figyeltél. Azt mondtam, az én macskámé az alomnyi cica. Márpedig ha az enyém, akkor a hatalom nem osztható semmivel.
Jobbszél - Ungváry
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése