Ismét rosszul áll Szűcs Lajos szénája - az ócsai polihisztor körül felég a mező ( - markol annyit amit nem bír)

Egyszerű ócsaiként került a napvilágra, majd a rendszerváltás fordulatában csöppent a helyi politikai életbe Buza Attila nyomdokán. Az akkori kitörési pont sok embert hozott a felszínre.

Szűcs Lajos felszolgál Buza Attila és  Pető Iván asztaltársaságának

Volt, aki egykori felszolgáló-jelöltből politikai aspiráns lett néhai Búza Attila táskafüléből. 

Szűcs Lajos közel egy évvel fiatalabb gyerekként ismerkedett meg Attilával. Azonban míg Buza Attila Ócsán érettségizett, addig Lajos ugyanabban az évben a Puskás Tivadar Híradás-technikai Szakközépiskolában szerzett szakmai képesítést.

Buza Attila 1987-ben jogi diplomát szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd a dabasi és a Pest Megyei Bíróságon helyezkedett el. 

A rendszerváltás utáni első szabad önkormányzati választáson, 1990-ben Ócsa város polgármesterévé választották, majd ezt követően ismét. 

Az 1998-as országgyűlési választáson a Pest megye 14. választókerületében egyéni mandátumhoz jutott. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség frakciójába ült be, és a párt képviselőjeként a Önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke (1998. június 25. – 2000. október 16.) volt. Közben Ócsán is újraválasztották. és ezt a tisztséget 2000-ben bekövetkezett haláláig ellátta. 

Szűcs Lajos lassabban fejlődött, hiszen csak Buza Attila polgármesteri ciklusában kezdett tanulni és ráhatásra folytatta az iskolába járást, majd szerzett további képesítést. Így 1992-ben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán közművelődés-pedagógia szakon végzett. Majd 6 évre rá, 1998-ban az Államigazgatási Főiskolán igazgatásszervező képesítést szerzett. 10 évvel később, 2008-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász végzettséggel fejezte be tanulmányait. Ekkor vette fel a doktori jogcímet.  Azonban Ócsán soha nem vált belőle polgármester.

Számos civil szervezet, többek között az Országos Polgárőr Szövetség, a Szövetség Ócsáért Faluvédő Egyesület és az Ócsai Társaskör tagja vagyok. Az 1990. évi önkormányzati választásokon kampányfőnök voltam Ócsán, majd a polgármesteri hivatal közművelődési és polgármesteri referense lettem.
1993. novemberben a Fidesz ócsai szervezetét közösen alapítottuk Buza Attila polgármesterrel. A Fidesz megyei és országos választmányának is tagja lettem. Az 1998. évi országgyűlési választásokon ismét kampányfőnök voltam; a parlamentbe jutást követően Buza Attila képviselő személyi titkára lettem. Az 1998. októberi önkormányzati választásokon bekerültem a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésébe is. A Buza Attila halála miatt kiírt időközi országgyűlési választáson 2001. április 13-án, majd a 2002. évi választásokon szintén mandátumot szereztem Dabason (Pest 14. vk.), majd az októberi önkormányzati választásokon helyi képviselő lettem Ócsán.

Ma, Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő több bizottság tagja, a Költségvetési Bizottság alelnöke, és az országgyűlés egyik jegyzője is egyben. 

Korábban volt 2006 és 2010 között a Pest Megyei Önkormányzat megyei közgyűlésének elnöke.

2001. április 17. óta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. A Pest megyei 7. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselője. 2004. október 11. óta országgyűlési jegyző.

2006. november 20-án, illetve 2014. július 4. és 2015. november 11. között a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség frakcióvezető-helyettese.

A Polgármesteri Hivatalban és a Szabadidőközpontban tartott egyeztetés sem hozott áttörést

Hivatalosan Ócsát is képviselte a Parlamentben amikor a választási körzet országgyűlési képviselőjének választották, ám ennek szinte semmi jelét, pontosabban hasznát nem vettük észre. Ténykedés alatt semminemű plusz kedvezményt nem éreztük, és a városi fejlődés is megtorpant a FÉG átdivergálását követően. 

Korábban a FÉG Konvektorgyártó Zrt. a város egyik legnagyobb foglalkoztatójának számított. A vállalatot már régebben meg akarta szerezni egy MPF Holding nevű cég, amely szerint azért rendült meg a konvektorgyártó cég helyzete, mert 2006-ban felvettek egy 1,7 milliárd forintos bankhitelt. Az MPF közötti tárgyalásokon segített közvetíteni Szűcs Lajos, a térség fideszes parlamenti képviselője és a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Bukodi Károly, Ócsa fideszes polgármestere is. Az MPF-nek Felcsuti Zsolt a meghatározó tulajdonosa, aki a Napi Gazdaság listája szerint a 20. leggazdagabb magyar - volt akkoriban. Arra is volt példa, hogy a tárgyalásokról közös közleményt adott ki Szűcs Lajos és Felcsuti Zsolt, és az egyeztetésekről többször a megyei közgyűlés adott tájékoztatást. Májusban (2011) egy fórumot is tartottak a dolgozóknak a gyár jövőjéről, amelyen Szűcs és az MPF képviselői is részt vettek. Ócsa ezen időszakban nem csak munkahelyeket, hanem bevételt is vesztett, amit azóta sem hevert ki a város.

A korábbi munkahelyek a Fidesz holdudvarának áldozatává lettek - Szűcs Lajos közreműködésével

2011. szeptemberében hiába ígérték, hogy újra indul a termelés, a korábban  foglalkoztattak többsége már nem kapott munkát. A munkásjáratok megszűntek a város lüktetése elhalt, és még 2017-ben sem tért vissza.

Sajnálatos mód Ócsa iparosodása itt és a NAGÉV átadásával (2011) meg is torpant. Azóta sem létesült ipari park, vagy inkubátorház a város mentén. Ugyanakkor az agglomerációs területek vonzása sem valósult meg politikai térnyerése alatt. A munkahelyteremtő zöldmezős beruházások, vagy a lakóövezeti vonzóság sem került előtérbe Ócsán. Itt nem érvényesültek a pályázatok azon részei, amikből más települések prosperáltak. Ócsán elmaradt a úthálózat fejlesztése, a másutt támogatott járdaépítések, kerékpárutak megvalósítása. A közlekedés az elmúlt évtizedek munkássága és a Fidesz kormányzósága alatt mit sem javult. A város továbbra sem lett vonzó zöld liget a kitelepülők számára. A kertvárosi hangulatot máig nem sikerült megteremteni. A új lakóingatlanok építése leállt. A várost vele sem sikerült vonzóvá tenni. Ócsán gyakorlatilag megállt a fejlődés Szűcs Lajos képviselősége alatt.

Szűcs a NAGÉV ünnepélyes üzemátadóján a szalagot vágja Ócsán - 2011 06.hó ( - azóta sem tett sokat a városért)

A Parlamentben ülő politikusok döntő többsége „univerzális” személynek tartja magát. Sokuk életében nem dolgozott, azonban mintha mindenhez fenemód értenének. Nem csak úgy tesznek mintha országot vezetnének (sic!), hanem mellette sportklubok és szövetségek élén sürgölődnek, megyei, városi hivatalokban dirigálnak.
Közülük akadnak szép számmal olyanok is, akik miközben több lovat akarnak megülni, saját lakó környezetük, közösségük érdekében vajmi keveset tesznek. Mint például az Ócsán, a luxus körülmények között lakó Szűcs Lajos, akit a helyiek nem igazán zártak a szívükbe…
De Pest megyében is biztosan sokan csuklanak, amikor a nevét emlegetik. Pláne, azon szülők, kiknek a gyermekük heteken keresztül nem kapott enni az iskolában éspedig a közétkeztetés során. Vagy a hideg osztályteremben kerülgeti a gyereket a felfázás az iskolai tanórák alatt.

Pest megye közgyűlésének elnökeként azonban  olyan botrányos ügyekben bukkant fel a neve, mint a megyei intézményi közétkeztetési ellátásának fizetési elmaradása, aminek kapcsán előfordult az ellátás leállása. A megyei iskolákban tanuló gyerekek és a mögöttes intézmények napokig étkeztetés  nélkül maradtak. Ócsán a Bolyai János Gimnáziumban sem jutottak meleg ételhez a befizetett tanulók, mert az akkori szolgáltató, a HunGast nem volt hajlandó továbbra is a mögöttes ellenszolgáltatás nélkül teljesíteni.

Kérfalusi Attila, a HunGast Kft. ügyvezetője elmondta: mivel a folyamatos egyeztetések ellenére sem kaptak eddig garanciát arra, hogy pár napon belül hozzájutnak a januári étkeztetés ellenértékéül szolgáló 154 millió forinthoz, egyelőre zárva tartják az érintett konyhákat, vagyis hétfőn sem főznek.
Az ügyvezető közölte: cégének pillanatnyilag összesen 620 millió forinttal tartozik a megye, ebből a korábbról elmaradt 470 milliót - a közösen elhatározott átütemezés szerint - augusztus végéig kellene kifizetni. A HunGast a határidőre történő teljesítés érdekében garanciát kért és kapott: a megyei tulajdonban lévő volt Budagyöngye kórház ingatlanegyüttesére jelzálogot jegyeztettek be.

A fiaskót a város önkormányzata az adófizetők pénzéből úgy orvosolta, hogy a megyei feladatokat részben átvállalva biztosított hideg élelmet, majd rendelt ételt mástól. A Hungast végül a több tízmilliós kifizetetlen hátralék okán kivonult a megye területéről, aminek ellensúlyozásaként egy budai ingatlan jelzálogbirtokosává váltak. Ezt a szégyenteljes dolgot is elnézték a megyei elnöknek.

A Pest-megyét 16 milliárd forinttal büntetlenül eladósító Pest-megyei közgyűlés elnöke, Szűcs Lajos, – karácsony előtt nagy zárópartit rendezett “szerény” otthonában. 
Közben a szürke városlakókkal a kutya sem törődik. Ahogy a várossal sem különösebben…

Lajos Ócsán is puccos karácsonyi búcsúpartit rendezett a haveroknak

Ugyancsak Szűcs Lajos elnöksége alatt történt, hogy a megye iskoláiban sorra szűnt meg az energiaellátás, mivel a szolgáltatók a kifizetetlen számlák felhalmozása, vagyis a mögöttes fizetség elmulasztása végett nem kaptak ellátást, és az intézményekben több helyen is leállt a fűtés. Volt ahol kabátban fázva kellett tanulmányokat folytatni a diákoknak, de volt, ahol ezért iskolai tanítási szünetet rendeltek el. A botrány végigment a hazai sajtón, de Szűcs Lajos mindezt a mögöttes Fidesz védőburkában megúszta, annak ellenére, hogy mindezen kritikus időszakban nem csak magára hagyta az általa elnökölte megyét, hanem még melegebb éghajlatra is távozott. Ekkor  derült ki az elhíresült Azori-szigetekre való utazása, ahova nem csak a megyei közgyűlése elnökeivel közösen mentek "tanácskozásra", hanem más, számunkra idegenek, nem közszereplő hölgyek társaságában mentek el. 

Szűcs Lajos politikai pályafutása és házassága  mindezt elviselte, míg személye a Fideszen belül  túlélte a sorozatos ballépéseket. 

A melléfogások nem viselték meg Szűcs politikai karrierjét. Sőt, nem hogy a pálya szélére nem került, hanem még a sodorban is maradhatott a városkánk Lajosa. Igaz a megyei posztra mást ültettek, és a korábbi országgyűlési választói körzetéből is kivették, de az áthelyezéssel a közéleti politikai ámokfutásában nem továbbra sem fékezték meg. (Ez valahogy általánosságban a Fidesz egyik sajátossága.)

Nem véletlen tehát, hogy mostanra a Mohosz és a Magyar Tenisz Szövetség erős embereként szembesülhetünk azokkal a problémákkal, amiket a korábbi és az itteni elnökség generált.

"Horgász kezelésben" a hazai vizek - Halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény gazdája

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) korábban a baloldali politikusi körhöz tartozott. Még akkor is amikor a gazdasági ügyeinek felgöngyölítését a korábbi kormánykoalíció a legmagasabb szinten kezdte el. Ekkor még Csatári Sándor elnök értesülésünk szerint Dávid Ibolya segítségét kérte, hogy támogassa a Mohoszhoz kapcsolódó bírósági ügyek gyorsított eljárását. Az akkori adóhivatal Simicska Lajos utasítására kezdett vizsgálódni, a koalíciós frakciók tagjai pedig interpellációk sorát nyújtják be.

A polgári erők aktivitását a vélelmezhető törvénysértések mellett az is magyarázhatja, hogy a Mohosz vezetése jó kapcsolatokat ápolt szocialista és szövetkezeti agrárkörökkel. A Magyar Hírlap korábban beszámolt arról, hogy Filló Pál MSZP-s képviselő havi 50 ezer forintról szóló lobbyszerződést írt alá Orbán Ferenccel, a Mohosz korábbi ügyvezető elnökével. Aztán a Mohosz választmánya leváltotta Csatári Sándort. Ezzel megnyílt az út a Fideszes térnyerés előtt. A 350 ezres tagságú szervezetnél a hazai horgászok évente különféle engedélyekre 3-5 milliárd forintot fizetnek be. Egyből érthető, hogy ide egy megbízható elvtárs ember jöhet csak számításba.

Ezek után 2014 november 28.-án ülésezett a Mohosz választmánya. Az ülésen a választmány elé került a horgász-okmányrendszer megújulása, ingatlanértékesítés, felügyelő, és etikai bizottság munkájáról szóló beszámoló, az elmúlt öt év értékelése, de mindezek mellett a legfontosabb, hogy új elnökséget választottak a horgászok.

A 2015-2019 közötti ciklusban a MOHOSZ elnökének Dr. Szűcs Lajost, alelnökeinek Bokor Károlyt,
Dr. Dérer Istvánt, Fesztóry Sándort, Láda Gáspárt és Kozári Miklóst választották meg

Ekkor a szövetség talán legfiatalabb elnökét, Szűcs Lajost választották meg öt alelnökkel egyetemben. Szűcs Lajos ma is aktív horgászember, korábban az új halgazdálkodási törvény kapcsán merült fel a neve. (A vele készült korábbi interjút itt olvashatják.)

Nem véletlenül írták már 2015-ben, hogy  Fideszes horgász dönthet a hazai vizek sorsáról.

Ezután az Országgyűlés áprilisban elfogadta a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosítását. Ebben szerepel, hogy a 2016-os évre már nem lehet kiadni a természetes vizekre kereskedelmi célú halászati engedélyt. Ebben szerepel, hogy a 2016-os évre már nem lehetett kiadni a természetes vizekre kereskedelmi célú halászati engedélyt. Azóta tilos a halászat.

Egy embert szidnak a halászok a Dunán, Tiszán, Körösön, Bodrogon, Balatonon: Szűcs Lajos fideszes képviselőt.
Ő terjesztette be azt a bizonyos törvénymódosítást a természetes vizek védelme érdekében. A honatya ismert ember, őróla tartják, hogy abszolút parlamenti rekorder az elnöki pozíciók betöltésében. Vezette vagy vezeti egyebek között a Pest Megyei Önkormányzat közgyűlését, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségét, a Magyar Teniszszövetséget és a Közép-magyarországi Regionális Tanácsot, ám ami most a legfontosabb, 2014 novemberétől ő a Magyar Országos Horgászszövetség (Mohosz) elnöke.

Hazánkban 350 ezer horgász van, a halászok száma pedig 2–300-ra tehető. Jelenleg sok település számára a horgászturizmus az egyedüli kitörési pont. Ehhez viszont horgászokra és több halra van szükség!

A kereskedelmi célú halászat betiltása érzékenyen érintette a vízmentén élőket és a vidék társadalmát. Sokan megélhetési válságba kerültek. Régi halász családokat, hal kifőzdéket, csárdákat és halásztanyákat vágott tönkre egycsapásra a Szűcs Lajos törvénye. Sokak megélhetés lett oda ezzel.

Sztankovics Imre javítja egyik varsáját, de hogy ő kitől kap a „sebére” gyógyírt, nem tudja

- © Fotó: KM

Mint ahogy már korábban foglalkoztunk az elnökség ügyeivel, ott is szóba jött, hogy a Mohosz kiszorítós játékában úgy állunk, hogy a megélhetési halászok lettek a vesztesek és a hobby horgászok a nyertesek.

A vizek lefölözésével és a tulajdonszerkezet átrendezésével, az engedélyezési folyamatok átszabásával olyan egyeduralmi szövetséget hoztak létre, amibe rajtuk kívül mások nem piszkálhatnak.

 ..."ismerem a horgászok íratlan szabályzatát: utálni a halászokat, a kormoránokat és a Mohoszt." - Sallai R Benedek

Aztán nem csak a hallal van tele a szervezett horgászok szákja. 

A Mohosz választmánya tavaly határozott arról, hogy idén megkezdi a horgászkártya bevezetését, ezzel váltva ki a papíralapú fogási naplót. Egy úgynevezett QR-kód segítségével a halőr leolvashatja a szükséges adatokat és azt, hogy milyen fogások vannak rögzítve a plasztiklapon. A horgászoknak regisztrálniuk kell egy portálra, aki ezt elmulasztja, jövőre nem válthatja ki a horgászengedélyét. Emellett 2200 forintos egyszeri díjat kell befizetniük a kártyáért. Mindezt a szövetségnek 600 milliós tiszta bevételt jelenthet. Az csak természetes hogy a beszedett kártyapénzből hozzák össze maguknak. 

A testület tagjai elsöprő többséggel nyilvánították ki véleményüket: nem kérnek a horgászkártya bevezetéséből - Fotós: Dallos I.

A tagság nem ért egyet azzal, hogy a horgászokra anyagi terhet rójon az újítás bevezetése, ezt pedig jelzik is. A megyei szervezet azt javasolta, hogy a Mohosz, a NÉBIH, vagy az agrártárca vállalja magára a költségeket.

Nem lett jobb a helyzet a teniszben sem. Itt is a mögöttes pénzről, vagy annak hiányáról, esetleges tündöklésétől hangos a sportág.

Ahogy az ismert volt, a tisztújító közgyűlésen egyhangúlag választották meg ismét elnöknek Szűcs Lajost – tájékoztatta a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) az MTI-t. Azt az embert, aki Pest megye miniszteri biztosa és egyben a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke is. Hogy tovább ne is soroljuk és fokozzuk halmozzuk tisztségeit.

A baj azonban mégis csak a mögöttes ténykedéssel van itt is.

 

A budapestiek döntő többsége még nem felejtette el az a sebet, amit tenisz szövetség politikus elnöke ejtett a Margitszigeten. Az ócsai Szűcs álmodta tenisz stadion elképzelése a fővárosi közgyűlésben is felháborodást keltett.

Az erről szóló törvényjavaslatot a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, egyben fideszes országgyűlési képviselő, Szűcs Lajos terjesztette február 19-én a parlament elé, amelyet villámgyorsan, egy nap alatt meg is szavaztak. A stadion 14 500 négyzetméteres és 26 méter magas lett volna. A törvényt azonban - természetvédelmi aggályokra hivatkozva - megvétózta Áder János és nem írta alá azt. A bontást mégis elkezdték, azt a miniszterelnök vejének Tiborcz Istvánnak baráti cége, a West Hungária Bau végezte.

A Fővárosi Városigazgatóság felügyelőbizottsági tagja szerint a törvény nem vette figyelembe a környezetvédelmi előírásokat, az építési, a bontási szabályokat, nem vette volna figyelembe az árvízvédelmet sem.

A főpolgármesteri hivatal pedig arról tájékoztatta a Hír TV-t, hogy ők az ingatlanokon található épületek elbontásához adtak hozzájárulást, a fák kivágásához nem. Az LMP-s Csárdi Antal épp ezért a Magyar Tenisz Szövetségtől és a Nemzeti Sportközpontoktól arra vár választ, hogy milyen felhatalmazás alapján kezdték el a terület bontását, és a fák kivágását.

A fairtással járó bontás sajtóértesülések szerint 198 millió forintba kerül. Szűcs Lajos erre nem reagált.  


Aztán még szinte el sem ült ez a vihar, amikor a két legmagasabban rangsorolt teniszező intett be Lajosnak. Az elnöki székben tespedő ócsai ember körül mindig történik valami. Most is kavarognak az indulatok, magyar teniszezők körében. Fucsovics Márton és Babos Tímea korábban már jelezték, hogy fenntartásaik vannak a szövetség (MTSZ) működésével kapcsolatban.

Az OPSZ - Országos Polgárőr Szövetség

helyi emberének is feltűnt Szűcs Lajos ténykedése - elérhető Fb megosztás

Fucsovics Márton és Babos Tímea nem véletlenül bírálta a Magyar Teniszszövetséget. Aztán a női párosban Grand Slam győztes magyar teniszezőnő, Temesvári Andrea fakadt ki a Facebookon a sportág hazai vezetésével kapcsolatban, és állt hazánk jelenleg két legsikeresebb teniszezője mellé.

Mindezek után a Promotions.hu oldal információja szerint a szövetség héttagú vezetőségéből már hárman is lemondtak.
A honlap szerint, az elnökségből Bogyó László és Lichtenberger Attila után Papp Zoltán is távozott, így négy tagra fogyatkozott a vezérkar. Amennyiben még egy ember úgy dönt, hogy lemond tisztségéről, úgy a testület határozatképessége elvész, tehát tisztújításra lenne szükség. A portál megkereste Richter Attila főtitkárt, ő azonban sem e-mailen, sem telefonon nem reagált.

Szűcs Lajos azonban az Echo tévében beszélt az ügyről. 

A kialakult botrányos helyzetre Szűcs Lajos nyilatkozata csak fűtőolaj volt a tűzre.

Sávolt Attila (Fucsovics Márton edzője) a Facebook-oldalán közzétett nyílt levélben osztotta ki Szűcs Lajost.

A teniszezők elnökének mostani botránya már az itt élőket is foglalkoztatja. Legalábbis annyira, hogy egyre több megosztás születik az itt élő vitatott politikussal foglalkozó cikkek kapcsán.

A belügyminiszter által tárgyi jutalmazott helyi polgárőr sem tudta figyelmen kívül hagyni a történetet - saját megosztása

Persze mindezen túl lehet lépni, hiszen Szűcs doktor nem egy kezdő politikus, aki emiatt ne merne szembenézni társaival. Csak mint az Országos Polgárőr Szövetség hasonszőrű tagjaként furcsának tűnik, hogy már a szomszédos kollégának is szemet szúr a Szűcs Lajos érintette és általa osztott történés.

Ócsa: a közel tízezer lakosú város egy dinamikusan fejlődő térség közepén helyezkedik el. Olyan adottságok mellett, mint az M5-ös autópálya, az M0–ás, valamint az 5-ös számú főút és a helyi tájvédelmi körzet kiszögelése. A térség gazdasági-társadalmi pozícióját a budapesti agglomeráció vonzása, illetve a Balkán irányába vezető, transz-európai- közlekedési folyosó (is) meghatározza. 

 

A fővárosból vonattal mentünk Ócsára. 
A kocsiban fáradt emberek ültek, ki 10, ki 12 órás „rabszolgaigán” van túl.
- Örülünk, hogy egyáltalán munkánk van – újságolta a meggyötört és fáradt negyven év körüli férfi. – Sokan, nagyon sokan bejárunk Budapestre, mert Ócsán sincs munka. Erre meg ide akarják hozni a sok szerencsétlen embert, a végrehajtók által kifosztott családokat. Kérem, hol itt az ész? Most hagyjuk a gazemberségeket, de sokan azért is váltak otthontalanná, mert már munkájuk, bevételük sem volt. Majd Ócsán lesz? Na, ezt kötve hiszem. Nekem kérem, két diplomám van, idegen nyelvet is beszélek, de csak biztonsági őrnek kellek… De meddig utazik?
- Éppen Ócsán szállok le. Érdekelnek a körülmények, meg az is, hogyan vélekednek az emberek Szűcs Lajosról, aki ismereteim szerint a városban lakik.
- Ja, a doktor úr? Igaz, a Parlamentben lassan már mindenkinek a neve előtt a dr. rövidítés lesz. De, hagyjuk is ezt, Szűcs Lajosról van szó. Ha leszállunk az állomáson, majd útbaigazítom, hogy merre lakik. Nézze meg a villáját. Nehogy azt higgye, valamifajta irigységből mondom ezt, hanem azért, mert ide a „lakájába” szinte csak aludni jár haza. Meg, néha dorbézolni… Mi, az ócsaiak magasan le vagyunk sz..va általa.

Ócsa politikamentes békés népe meg amúgy is csak a közösségin közzétett dolgokra ugrik. 

*