Kurucok és labancok a mai szabadságharcunkban - talán ez jelen 48-a ( - választás előtt állunk, ne rontsuk el)

Nem szeretem a múltból fakadó történelmi emlékeinket aktuálpolitikai felfogások és érdekek szerint, avagy mentén átkonvertálni és azt periódusonként újra értelmezni, hiszen a pártos politikusaink mást sem tesznek, mint a maguk javára dekódolva próbálják megfogalmazni, valamint előadni ezeket múltbeli eseményeket, legyenek is bármelyik oldalon.

 

Legyünk és maradjunk méltók az elődökhöz, így az ünnepi megemlékezéshez is - maradjunk magyarok

Március 15.-e a magyar szabadságharc, amúgy is az egyik legdédelgetettebb és legfőbben szeretett, "harcias" ünnepünk, hiszen tele van szerethető forradalmi elemekkel, népi motívumokkal, irodalommal, költészettel, hősiességgel, hazafiassággal, honszeretettel. Mindehhez járul a tavasz, annak hangulata, a kitörés vágy a tél fogságából, ami eleve egy kedvező inspiráltságot ad az egészhez. Ezeket az elemeket összességében a rendszerváltáskori politikusaink is szeretik meglovagolni, mivel a leírtak érzete benne van a társadalmunk emberében. Ehhez persze az is kellett, hogy a szocializmus idején ez egy "betiltott" ünnepi nap volt, amihez nem járt semmilyen olyan motívum, mely mozgolódásra adott volna lehetőséget. Csak az iskola programok keretében lehetett a tananyag részeként megtartani és visszaemlékezni erre a történelmi eseményre, aminek legfőbb vonulata akkoriban a tőkés Landerer és Heckenast nyomdájának elfoglalása, és Táncsics kiszabadítása volt. 

Mai politikai értelemben a korabeli (1848-as) március 15.-e már sokkalta másabb üzenetet hordoz. 

Minden politikus, - bármelyik oldalon is áll, - szereti magára ölteni ilyenkor a nemzeti trikolórból készült kokárda utánzatát, valamint a vele járó nemzeti öntudatot, a látszólagos hazafiasságot, a hazaszeretet, és minden egyéb hősies tulajdonságot, még akkor is, ha előtte a hazáját kiszolgáltatva az ellen és annak népességével szembefordulva járt el, vagy tette éppen kiszolgáltatottá. Sok ilyen a szocialista diktatúrából átkapitalizálódott  politikusunk van, akik ma is képesek a bölcsek kövének hordozójaként bizonyos politikai mágiára amivel a múltat feledtetve igyekeznek magukhoz édesgetni a választás elő álló szavazókat. Jelen március 15.-éje szintén erről szól.

Ennek értelmében ma is egy kuruc-labanc elleni harcról beszélhetünk. Hasonlatosan azokhoz az eseményekhez amik elvezettek minket az 1848-as szabadságharcunkhoz. 

Már Buda felszabadítása előtt, tehát az 1670-es évektől kezdődően a császári elnyomással szembeni felkelésekben résztvevők neve a kuruc lett. A velük átellenben álló császárpártiak voltak a labancok. 

Akkortájt Thököly Imre (1657–1705) 1677-ben állt a felkelés élére, de Bécs ostromában is részt vett a török hadsereg szövetségeseként, majd a zentai csatában is.

Ma már nincs hova szűkölni - álljunk ki hazánkért, megmaradásunkért, a magyarságért

A kuruc szabadságharcban született a Felvidéken az a híres nóta, amely az akkori magyar sorsot kitűnően bemutatja: „Két pogány közt egy hazáért omlik ki vére!”

Valahol ma is Rákóczi kurucai vagyunk

Aztán a kuruc felkelés 1703-ban lobbant újra lángra, amikor II. Rákóczi Ferenc Lengyelországból visszatért. Ez a küzdelem 1711-ig tartott, és a nagymajtényi síkon fegyverletétellel, de nem katasztrófával, hanem kompromisszummal végződött. A további harcnak nem volt értelme, mert XIV. Lajos francia király nem tudta jelentősen segíteni Rákóczit. A sok biztatás és reménykedés végül semmivé vált. 

Most a kérdés, maradunk Petőfi nyomdokain

A magyar nemzet újabb felkelése 1848-ban, a békés polgári forradalom után indult meg, mert az átalakulást a Habsburgok ellenezték, a Zágrábból ideirányított Jellasics osztrák–horvát hadserege megtámadta a törvényes magyar kormányt, és ezzel ellentámadásra kényszerítette a nemzetet. Az osztrák császári csapatok budai és pesti bevonulásával az új Lánchídon át a törvényes magyar kormányt elseperték, és Kossuth Lajos Debrecenből irányította a szabadságharcot. 

Az akkor még tótnak nevezett nép mindhárom szabadságharcunkban (Thököly, Rákóczi, Kossuth) teljes odaadással vett részt, tehát akkor még nem voltak ellenségeink!
Nagy Szulejmán szultán vette észre, hogy a török és a magyar testvérnép, de nem tudott minket rávenni, hogy csatlakozzunk hozzá. 

Mi Európához tartozónak éreztük magunkat.  

És ez mindvégig így volt. István király idején is amikor a keresztény Európát választottuk. 

Akkor is, amikor az országot a II. világháború során szovjet hadszíntérré tették, majd az követően is az elnyomás és a diktatúra éveiben, amikor ennek nyomán a Kádári-kor marxista-leninista MSZMP-jéből átkeresztelkedett szocialistákból létrejött az "új" baloldal a pufajkás Hornnal, és hasonszőrű társaival. Ekkor tört ránk a régi-új szocialistákkal vegyes liberalizmus, és annak minden baja. Ekkor váltunk a legnagyobb kiszolgáltatottakká, így adósodtunk igazán el, és került az országunk a csőd szélre. 

Ma erre ezek az egykori pártdiktatúra kegyeltjei azok, akik a márciusi szelet próbálják a saját szájuk íze szerint átértelmezve képünkbe fújni. Csakhogy ez a poshadt szájú fuvallat nem a szabadság tavaszának lehelete.

Ők mit sem változtak a hazaárulásukból. A legfőbb ismérvük a saját maguk előretörése érdekében folytatott harc, a politikai nyerészkedés. Ezért voltak egykoron diktatórikus munkáspártiak, szovjetbarátok, szocialisták, majd az egykori hatalmi rend lebontásának nyerteseiként a korábbi népi tulajdon haszonszerzői. Így privatizálódva lettek kapitalista mágnások, gyárak, üzemek tulajdonosai, akik ismét csak kisemmizték a népet.  

Holott 1848 éppen a kisemmizés elleni fellépés harca, ez azonban nem érdekli azt az átmentet baloldalt, akikre valójában nem is jellemző a baloldaliság. Ők inkább egy szélsőséges radikalizmust bemutatva és hordozva próbálják a népre erőltetni a liberálisnak titulált hatalmat, ami egyfajta elfogadási kényszer. Egy olyan általános elnyomási elv, ami az elfogadáson és a beilleszkedésen nyomja azt a politikát, amivel az idegen uralmat akarja meghonosítani. 

2006. március 15. – mesterlövészek a Nemzeti Múzeum timpanonján. Gyurcsány a Nemzetbiztonsági Bizottság szerint is indokolatlanul keltett rettegést

Ez nem más, mint a jelen korunk harca a nemzeti függetlenségünk megtartása, a magyarság megőrzése mellett. 

2018 márciusa másról sem szól, mint a szabadság választásáról. Arról az önmagunkért kiállásról, ami mentén még szabadnak érezhetjük magunkat Európán belül. 

Arról, hogy hazánkban a földiek közt nemzeti egységben magyarokkal akarunk élni, létezni és gyarapodni, és kurucként harcolni vagy pedig a labancok oldalára állva és a velük járó selejtes multikulturalizmussal a magunkat kiárulva az országot eladva és kizsákmányolva az idegen hatalmak kezére játsszuk át az országot. 

Valójában arról szól a szabadságharcunkra emlékezés ünnepe, hogy a történelmi örökségünket megőrizve kiáll síkra szállunk-e magyar hazánkért, asszonyaikért, lányainkért, vagy pedig a betörni vágyó iszlám (muzulmán) barbár hordák prédájává tesszük és szolgáltatjuk ki hazánkat.

Választás előtt állunk. Az ellenség nem csak a határainkon, hanem az országon belül is csatsorba állt. 

A mai értékeinket, a társadalmi jólétünket, a békénket veszélyeztető idegen érdekek kiszolgálói állnak velünk szemben. Az ezeket szolgáló politikusok ma szírén énekeket zengve próbálják elcsábítania  a halandókat. 

De ahogy Odüsszeusz is a szírének szigetéhez érve az emberei fülét viasszal tömeté be, magát pedig az árbóchoz kötöztetve, vészelte át a bajt, úgy mostanság nekünk is el kell hajóznunk április 8.-ig és a helyes utat választva az 1848 értékrendünk mellett állást foglalni és kiállni a szabad hazáért. 

Nehogy a labancok kezére kerüljön az ország.

Válaszunk helyesen, hogy aztán ne váljunk bujdosóvá

Éljen a szabadság, éljen a haza!

Hajrá Magyarország.

* 

A polgármesterek beálltak a választásba - maguk is gyűjtik az aláírásokat a felettes képviselőiknek (- van más is)

Minap kimentek az utcára a fideszes polgármesterek megyénkben. Piacokon, vásártereken és a különböző földi halandók által látogatott közterületen pózoltak "mezítlábasan".

Míg máskor a polgármestert csak a közpénzes autójával elsuhanva láthatja meg többnyire a földi halandó, hiszen a hivatalába sem lehet úgy bejutni, min t ahogy az átlag a piacra jár, de most maga is az emberek társaságát keresve ment(ek) az utcára. 

Minderről maguk számoltak be közösségi oldalukon. Pánczél Károly például azt mutatta be, hogy Dabason miként gyűjti neki az aláírásokat Kőszegi Zoltán polgármester.  

Kőszegi Zoltán Feldman László oldalán állva dobja be magát országgyűlési képviselője érdekében Pest megye 11 sz.-ú körzetében, Dabason

Ócsán pedig Bukodi Károly önkormányzati vezető ment aláírásokért az aláírásokért a szombati piacra a Fidesz színeiben. Erről szintén a Facebookon számolt be a polgármester az alábbi képpel. 

Bukodi Károly polgármester Ócsán gyűjtöget a Fidesz színeiben Pánczélnak

De, hogy érezzük a törődést a körzet országgyűlési képviselője sem tétlenkedik.

Közösségi oldalán egyre osztja a pozitív gondolatokat az ide látogató olvasók irányába. Láthatóan igyekszik ott lenni minden eseményen.  Hol a székelyek közt, hol a csángókkal létesít kapcsolatot mostanság. Többek között ócsai és gyáli székelyekkel közösen igyekezett kiállását kifejezni a székelység autonómiatörekvései mellett. Csakhogy az itt élő, korábban betelepültek pont nem a helyi kiállás, hanem a feladás oldalán vannak, hiszen amikor visszatértek a trianoni határvonalon belülre, akkor éppen a kint maradt honfitársaikat gyengítve azt adták fel, amiért most kiállni látszanak. 

Hiába is mondja Pánczél Karesz, hogy a székelyek megmaradásának záloga a teljes körű autonómia, ha egyre többen hagyják hátra szülőföldjüket.A kiüresedett otthonok nem a székelyek önmegvalósító törekvéseit erősíti. Minden egyes elvándorló, a honos törzslakók törekvéseit gyengíti. Elvégre ez is egyfajta migráció, amire  a Fidesz szerint helyben kell megoldást találni. 

Pánczél Károly egyre másra nyomja a lakossági fejtágítót. Nőnapon Dunaharasztin Selmeczi Gabriellával tartott lakossági fórumot.  Rákövetkezően Dömsödön választási fórumozott. 

Ezt megelőzően pedig  Inárcson fagyoskodott a naperőmű park átadóján Inárcson. Akkor azt hangsúlyozta, "fontos, hogy energia terén is biztosítsuk Magyarország függetlenségét".

Aztán ehhez még belengette annak ígérvényét, miszerint Kakucson, Dabason, Ócsán, Alsónémediben is épül a jövőben állami támogatással hasonló erőmű.

Ennek azonban némileg ellentmond, hogy Alsónémedi önkormányzatának 2016. júniusi előterjesztése szerint az Inter Watt Kft helyi védett területet érintő naperőmű parkjának létesítését nem támogatja.  

Ócsán pedig erről eddig szó nem volt, és a mostani választási kampányban Pánczél Károly által a közösségi oldalán beígértek sem érhetnek többet, mint annyi más lózung. A nem hivatalosan oldalon tette bejegyzés nem ér annyit sem, mint az Ócsát érinti eddigi ígéretek, ígérgetések sora.

Pánczél: A támogatói aláírások gyűjtését folytatnunk kell, el kell érnünk a Fidesz-KDNP szövetséget támogató valamennyi választópolgárt.

* 

A múlt héten még megúsztuk - most azonban hatalmas zakóval küldték haza a srácokat (- csendben a gárda)

Akár tetszik, akár nem, megkezdődött a tavaszi bajnokság. Ez van akinek jó hír, mivel kiszabadulást jelent a téli fogságból, hiszen a focimeccs felülírhatatlan indok a távozásra.

Mint ismeretes, Ócsa város fociegyesületét maga a polgármester dirigálja, jelentős közpénz felhasználásával, hiszen amit az egyik oldalon megad és biztosít magának az önkormányzati háttér által, azt a másikon elkölti és lekönyveli a helyi fociegyesület jóvoltából.  

Mit tehet még ehhez a szegény ócsai, akinek úgy használják és költik a pénzét, hogy beleszólni sem tud. Persze vannak a drukkerek, akiknek semmi sem drága. Ők képviselik azt a rajongótábort, akik számára közömbös, hogy a csapat hogy, s miként teljesít. Számukra egy lényeg; -  a pályán lenni. 

Nos ahogy az első forduló után abba maradt, az ócsai együttes az utolsó előtti helyen állt. Amint az várható volt, a második forduló nehezebb kihívásai meg fogok látszani az eredményességi mutatón. 

Arra azonban nem gondoltunk, hogy az első pályára lépést követően máris a legvégére kerülünk. Igen ez aszt jelenti, hogy vereséget szenvedtünk. Nem is akármilyent.  A téli felkészítés a hozzáállás, vagy ki tudja minek okán, de 10:2-re verték szét a csapatot. Ez bizony nem csak szégyenletes, hanem gyalázatos is. Ez a legdurvább eredmény a pályaavatón történő mérhetetlen szégyen után. 

A csapatnak szinte esélye sincs már a megye II.-ben maradásra. Hiába erőltette lobbizva a megyei elnökségi tagként az ócsai egyesületi elnök-polgármester a feljebbjutást és a bentmaradást, ez az egyesület nem érett és nem elég jó ehhez a mezőnyhöz.  

Immár látható, hogy mennyire felesleges volt a felturbózott finanszírozás, és a városi költségvetés közcélú felhasználásainak megrövidítése a csapat támogatási összegével. Ez a teljesítmény nem arányos a város kasszájából kivett és az egyesületi focira átíratott pénzek, azaz a ráfordítások összegével. 

Mindezek okán az Ócsa VSe elnökének nagyon el kéne gondolkodnia a siker és a sikertelenség között felelhető szakadék mentén, hogy aztán a végkövetkeztetésként önként lemondva távozzon valamelyik pozícióból, mert ez a kettősség  nem járja.  A csapat sikertelen, a várossal együtt romokban, miközben az önkormányzat azt sem tudja hol melyik lyukat tömje be, nehogy kilátszódjon a lukas seggünk.

 Arról nem is beszélve, hogy az Ócsa VSe mérkőzésének látogatottsági indexe is a legrosszabb. Vagyis még ebben a legutolsók vagyunk.  

Minek hát a pénzt ebbe ölni és az amúgy rendes srácokat focira erőltetni.

*

Beszéljünk Újhartyánról - mitől fejlődik az a hely, amely messzebb van és a múltjából sincs sok emlékünk

Érdekes, hogy Ócsát mennyire szeretik nagy múltú, azaz Árpád-korabeli városként feltüntetni a helyi Premontrei kolostor időbeli nyomdokán.

Ócsa - ahogy én látom és láttatom ( - ezen túlmenően nem sok szépet lelni)

Ez valahol helyén is való, hiszen legyünk büszkék a múltunkra, elvégre van miért. A kérdés csak az, hogy mi van a jelenünkkel? Lehetünk-e büszkék a mára, a mostani vezetésünkre? 

Ócsa - a mi kisvárosunk (- sok gonddal)

Mert az ügyebár kevés, hogy az egykori szebb napokat megélt településünk az Árpád-kori műemlékek romlása kapcsán már ott tart, mint egykoron a tatárdúlás idején. A korabeli hagyatékok, a műemléki környezet és a műemléki védelem alatt álló épületek sorra vesznek vagy éppenséggel romhalmazzá válnak. Erről ugyebár más sokat cikkeztünk az önkormányzatunk (vagy inkább Horváthék) által eldózerolt Lakatos ház, az elfuserált Ágas ház, vagy éppenséggel a református önkormányzati képviselőnk (Hantos lelkész) által is érintett műemlék épület, az egykori presbiteri ház tönkretétele kapcsán.

A legutolsó híradás szerint a város fejlődése megállt annak első megünneplése utáni években. Ócsa hiába lépett városi rangra, ha az elmúlt 8 év során annak minden arra utaló jelét és értékét elveszti.

Ócsa és Újhartyán - mindketten az ország ütőerén (- mi különbség)

Ócsán mondhatni megállt az élet. Olyanok vagyunk mint a csernobili körzet, ahol a mételyezett természetbeli erők és a pusztulás vette át a hatalmat az egykoron nyüzsgő élet felett.

Nézzük ezzel szemben Újhartyán, ahol nyoma nincs Árpád-kori emlékeknek, vagy olyan múltnak, mint ami Ócsát illeti. Soha nem volt és töltött be vezető szerepet a térségben. Nem adott helyt járásbíróságnak és közelében sincs olyan természetvédelmi értékeknek, mint amivel szeretett kisvárosunk bír. Újhartyánhoz még országgyűlési képviselő sem köthető úgy, mint Ócsához. Ott nincs jelen és nem lakik olyan neves személy, közéleti politikus és polihisztor, mint Ócsán. Vagyis, mondhatni, nincs kéznél nekik a segítség.

Újhartyán ahogy a nevében is adott, egy új település, mely az egykoron hagyott romok nyomán épült újjá. A török nyomán a település elnéptelenedett, kihalt. Ettől kezdve 167 éven át Hartyán lakatlan pusztaság, különböző forrásokban itt-ott „Pusztahartyán” néven bukkan csak fel.

Az 1700-as évek első felében gróf Grassalkovich Antal (Mária Terézia kamaraelnöke és bizalmasa) vásárolja fel Pusztahartyánt és környékét, ezzel elindítva Hartyán újkori történetét.

Újhartyán - város a fejlődés útján

Újhartyán első, jelenleg még egyetlen helytörténeti monográfiája (Kökényesi Imre, 1980) szerint az első betelepülő sváb őslakosok Bajorországból érkeznek. Viszont újabb kutatások arra engednek következtetni (Scheiling Péter: Az újhartyáni német telepítés a belső migráció tükrében), hogy a községet benépesítő németek nem közvetlen Németországból érkeztek, hanem a környezőfalvakból (Dunaharaszti, Taksony, Soroksár, Sári stb.), tehát Újhartyán – szakirodalmi elnevezéssel élve – másodlagos település. A kezdetben német, szlovák, magyar etnikai összetételű falu egy erőteljes migráció következtében katolikus vallású, német nemzetiségi többségűre rendeződött át.
 
Mint látható, teljesen már kórképet mutat a két település.

Újhartyán -Hősök emlékműve

A falu mindig is a sváb hagyományoknak megfelelően élt. Német nemzetiségi kultúráját, szokásait a mai napig őrzi. Ez megnyilvánul az egyházi, vallási szokásokban, egyéb más ünnepekben, lakodalmakon is. Anyanyelvünket – a németet – mára csak a legidősebb korosztály beszéli, vagy csak érti, de megmaradt és azóta is használjuk zenei anyanyelvünket.

Újhartyán - Grassalkovich tér

Újhartyán rendezettségében, tisztaságában, szép házaival, párhuzamosan futó utcasoraival egymaga is önálló látvány, a faluban először járó idegen sosem állja meg szó nélkül. Mostani képe: modern, új emeletes házak vegyülnek a hetvenes években épült L alakú cserepes vagy manzárd tetős házakkal. Ezek közé szépen illeszkedik a Fő utcán található egyetlen műemlék jellegű épület, a katolikus templom. Század eleji hangulatot idéz még a templom mellett álló plébánia és a tőle néhány száz méterre lévő Községháza, amely 1913-ban épült.

A település infrastrukturális hálózata teljesen kiépített: digitális távhívás, vezetékes gáz, vezetékes ivóvíz, szennyvíz hálózat, önálló gyógyszertár, egészségügyi ellátás, vendéglő, fogadó, autópálya melletti panzió, szálláslehetőség mind biztosított.

Ócsa és környezete - közteresek híján

Ócsa ezzel szemben mondhatni rendezetlen, koszos és nem teljesen kiépített út- és közműhálózattal rendelkező, nem éppen vendégszerető település, ahol a még a helyi elszállásolás lehetősége sem adott. Ócsán hiába van több látványosság ha a helyi infrastruktúra hanyatlása és vendégfogadás elmaradottsága, a felkészületlenség és a kiépítetlenség okán a turizmus és a vendégforgalom elmarad.

Csupán 2013. július 15-e óta város szintű település Újhartyán

Újhartyán kiesik a vasúthálózatból és az autópályával sincs olyan közvetlen kapcsolat, mint Ócsának. A városi rangot is csak 2013-ban szerezte meg a település.

Mégis sikerült az utóbbi évek során nagyobb előrehaladást elérnie, mint városunknak. Pedig Újhartyán nem tett közzé soha olyan hangzatos szöveget, mint pár éve a Bukodi-Horváth páros nevéhez köthető szózat, mely 2011-ben terítette be az országos médiát: "Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében". A városvezetők adta ígéret a fejlődésről azonban elmaradt és máig várat magára. Még magunkat sem értük be, nem hogy Újhartyán, vagy a megyét; - ahogy azt bőszen hangoztatták.

Ócsa - a Bolyai gimi menzája és a vasútállomás árnyoldala

Ócsa ma egy koszban sorvadó, a lepusztultság jeleit mutató, hanyatló kisváros, ahol a foszladozó belső utak utalnak vissza arra az időre, amikor a városiasodás során szebb napokat is megélhettek a polgárok. Az utolsó jelentős emlék az Egészségház átadása, is az előző vezetéshez kapcsolódik. Ezt követően csak a botrányos közügyek, és a városi élet leépülése következett.

Előrelépést talán a közpénzes polgármesteri autó beszerzése lehetett, mert az önkormányzat által vásárolt irodaház romhalmaza jól jellemzi azt a közeget, amiben élni kényszerülünk. Azok akik itt korrupciót gyanítanak, azok az Eu-s pénzek felhasználásával megvalósult a vasúti (P+R) parkoló kapcsán és annak következtében megvalósult környezetszennyezés okán is ezt vélik.

Akár hogy is, ezek egyike sem vitte előrébb Ócsát.

Rehau builds new production unit in Újhartyán to supply Mercedes

Ezzel ellenben Újhartyánban a svájci tulajdonú Rehau-Automotive Kft. és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február végi hírközlése szerint a cég beruházásával 727 új munkahelyet teremtő új ipar jön létre és települ be a 2753 fő lelket számláló városkába. Erről természetesen a blogunkon is beszámoltunk.

Újhartyán Polgármesteri Hivatalának látványterve

Erre most miről kapunk értesülést? - nem hiszik el: "Újhartyán Város Önkormányzata meghív minden Újhartyáni Lakost a 2018. március 26-án 13.00 órakkor kezdődő Újhartyáni Polgármesteri Hivatal alapkőletételi ünnepségére."  (Helyszín: 2367 Újhartyán, Hősök tere)

Még képes meghívót is közölnek, az új épület látványával.

Nem tudom kinek mi jut ilyenkor az eszébe, de nekem a helyi városvezetés, a toldozott foltozott ócsai önkormányzati épülettel, amibe annyi milliót öltek már a közvagyonból, hogy számba sem tudjuk venni. Aztán a suta városvezetőink, az ezzel szemben álló romhalmazzal, ami ott díszeleg át- elemben a Bajcsyn, hirdetve a városi lepusztultságot. Azt, amibe ez a városvezetés vitte Ócsát.

Önkormányzatunk által méregdrágán megvásárolt irodaépület állapota az idők során csak tovább romlott - hasztalanul csúfítva a városképet

A korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést – ha elismeri a Fidesz, ha nem.

*

Tűzoltóautó átadáson tetszelgett Szűcs Lajos Gyálon - az ócsai önkéntes tűzoltókat miért nem segítik hasonmód

Városunk büszkesége Szűcs Lajos jelenleg országgyűlési képviselő, aki számos civil szervezet, többek között az Országos Polgárőr Szövetség, a mára már megszűnt, illetve átalakult Szövetség Ócsáért Faluvédő Egyesület és az Ócsai Társaskör tagja. 

Szűcs Lajos nem közömbös számunkra. 

1990-ben még a néhai Buza Attila felkaroltjaként segítette annak politikai szárnybontogatását. Majd az önkormányzati választásokat követően a polgármesteri hivatal közművelődési és polgármesteri referense. A Fidesz ócsai szervezetébe lépve a párt megyei és országos választmányába is bekerült. Az 1998. még mindig Buza Attila nyomdokain lépkedve próbált érvényesülni. Buza Attila Parlamentbe jutásak idején annak személyi titkára. Ugyanezen ezen év őszén Fideszes jelöltként indulva bekerült a megyei önkormányzat közgyűlésébe.

Négy évre rá, 2001. április 13-án, majd a 2002. évi választásokon mandátumot szerezett a dabasi központú Pest megyei 14. vk.-ben, azt az októberi a helyi önkormányzati választásokon képviselő lett Ócsán.

Nem folyatom. Szűcs Lajos ma is Ócsán él, innen indult és jár ma is szorgosan munkába. Ezért sem lehet közömbös számunkra, ahogy saját magának sem lehet az a mi kisvárosunk.

Szűcs Lajos közéleti társadalmi tevékenysége ezért is bír számunkra jelentőséggel. A város egykori országgyűlési képviselője ma már egy másik körzetet vállalt fel, ahol azóta is jeleskedik.

Március 2. napján például a gyáli FEGY Polgárőr és Tűzoltó Egyesület ünnepélyes közgyűlés keretében, amit a település Arany János Közösségi Házában tartottak, egy tűzoltó jármű átadása során bukkant fel a város vezetőinek jelenlétében.

A közgyűlési átadón a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság több vezetője mellett a rendőrség és a polgárőrség is képviseltette magát, de meghívást kapott "a mi doktorunk",  Szűcs Lajos Országgyűlési képviselő, az Országgyűlés jegyzője, ócsai lakos,  aki mellesleg valahol polgárőr is.

A gyáli Fegy Polgárőr és Tűzoltó Egyesület két évtizede vigyázz a biztonságra és nyújt segítséget a bajbajutottaknak a településen és a térségben. Eddig a helyi tűzoltók két IFA tömlőszállító szerkocsival és egy 4000 literes víztartállyal, 400 literes habtartállyal és 3000 liter/perc kapacitású szivattyúval ellátott Steyr, gépjárműfecskendővel rendelkeztek. A három autót az OKF selejtezte le, és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság javaslatára kaphatta meg a városi egyesület pár éve. A mostaniak szerint azonban egy régebbi Mercedes típusú gépjárműfecskendővel állhattak szolgálatra és bevetésre készen. Állítólag ezzel látták el a napi szolgálatot.

Most azonban egy újabb Steyr gyártmányú járművel és egy hidraulikus feszítővágó berendezéssel lett gazdagabb és tartalmasabb az egyesület. A gépjárművet vállalkozók, magánszemélyek és önkormányzatok segítségével sikerült felújítani, a mostani ünnepségen átadni.

Ezek az eszközök  nagy segítségére lesz az ottani tűzoltóknak a további feladatok ellátásában.

Öröm ez számunkra, hiszen a gyáliak már több esetben segítettek, amikor Ócsa körzetében balesethez riasztottak egységeket.

Azonban elszomorít is bennünket, hiszen városunk évek óta küszködik a helyi tűzoltóság lábra állításával. Mondom ezt akkor is, amikor az utóbbi egy évben jelentős előrelép történt ez ügyben.

A Boros Tibor féle toborzást követő években semmi életjelt nem mutatott a felhívás követő mozgalom. Sőt az egész kezdeményezés mondhatni az akkori polgárvezető kezei közt hamvadt el. Kimozdulást a holtpontról a polgárőrség soraiban történt belső változások tették lehetővé.

Így újra indult a toborzás, aztán a megalakulás, majd 2017.09.09-én a 12. Ócsai Vigasság keretén belül debütált az Ócsa Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

A Zuglói Önkéntes Tűzoltóság elhozott adományaikkal támogatták az ócsai kollégák kezdését.

Az MPF-FÉG Kft. vezetőségének felajánlásaként székhelyhez jutott a csapat. 

Aztán a Rajka Önkéntes Tűzoltóság segítségnyújtásaként 20 darab Gallet F1 tűzoltó sisakhoz jutott az egyesület a biztosabb induláshoz. 

Ma már ott tart a helyi polgárőrségtől függetlenített szervezet, hogy sikerült olyan külső támogatókat találniuk, akik valódi segítséget nyújtanak a folytatáshoz.

Legutóbb pedig egy Mercedes 1222 típusú tűzoltó gépjárműfecskendőt kaptak támogatásként.

Nagy gond azonban, hogy ez az eszköz még nincs felmálházva. Ez egy szintén jelentős dolog, hiszen a málházott eszközök értéke egy új jármű esetén 16,8 millió forint. 

Márpedig e nélkül csak egy váz a jármű, ami bevetésre így önmagában még alkalmatlan.  A felruházáshoz tehát még jelentős lépésekre van szükség, amihez támogatókra és segítségnyújtókra van és lenne szükség.

Ezért lenne fontos számunkra, hogy városunk vezetése a sok évi lappangást követően a költségvetésbe illesztve segítse és támogassa a városunk önkéntesei közt a helyi tűzoltó egyesületet.

Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, helyi lakos segítségére is számíthatnánk, hiszen itt is jó lenne, ha személy részvételével olyan megnyilvánulásokat tenne, amivel a városunk tűzoltó mozgalmát előre vinné. Jól jönne a segítsége a támogatók felkutatásában, ösztönzésében, hiszen ahogy látjuk messze vagyunk még Gyáltól.

A tűzoltóságba fektetett munka és pénz biztos megtérülést jelen a bajban, mivel nem mindegy, hogy mikortól él, jön és ér a segítség.

Jelenleg kiszolgáltatott helyzetben van a város a mentést illetően. Budapest és Dabas közt félúton Ócsa a legtávolabbi pont. A riasztást követően talán ide érni a leghosszabb idő. Ezért is tenne nagy szolgálatot egy helyben levő és riasztásra készen álló egység. Ehhez kéne most a támogatás, a politikai meglátás és a tényleges segítség.

 Ha itt élők nem vagyunk képesek tenni önmagunkért, akkor miként várjuk el a támogatást másoktól?

Ha az itt élő politikusok, képviselők nem látják át ennek létfontosságát, akkor miként várhatják el a lakosság viszont támogatását? 

*

A nagy stadion építők nyomán nem csak Szűcs Lajos indult be - minden megyei jogú városban lesz egy központ

Én mindig is elleneztem azt, hogy a politikai betegye a lábát a sportéletbe. 

Lentebb kifejtem azt is, hogy miért.

Nem azzal szemben emelek szót, hogy egy országnak ne legyen sportpolitikája. Dehogy is. Legyen, mert ez egy politikai elképzelés, egyfajta irányvonal, a sport fejlesztése érdekében, ami kihat az iskolai sportra, az oktatásra, a képzésre. Erre szükség van, ez helyes.

Amit ellenzek viszont, az nem más, mint hogy a sok kontár politikus egyesületi elnök lehessen, és ott különböző elvárásoknak, vagy önkifejezéseknek próbáljon megfelelni az érdemleges sportbeli ténykedés nélkülözése mellett.  Ezek a hozzá nem értő politikai kontárok, egyfajta "mekk-mesterek" akik azt hiszik, mindenhez értenek.

A legutóbbi eset városunkat is érinti, hiszen Szűcs Lajos ócsai honpolgár verte ki a közösségi biztosítékot.

Mint ismert, Szűcs is politikai szálon került a Magyar Tenisz Szövetség élére, ahol politikai alapon bizalmat szavazva neki, annak elnöke lett. Ez a tisztség egyébként komoly és teljes munkaidős elfoglaltsággal jár azokon a helyeken, ahol valóban ezzel foglalkozik az ember.

 

A mi Szűcs Lajosunk ezt fél-kézből kirázza, hiszen a másik kezéével a Magyar Országos Horgász Szövetség elnökeként dolgozik. De ez még mind semmi, hiszen alapjaiban véve politikus, aki fejben az Országházban is jegyzetel, figyel és aktívan dolgozik. Szívében pedig jobboldali Fideszes. Lábában meg egyszerű közember, aki disznóvágásokon vesz részt, aláírásokat gyűjt, vagy éppen politikai síkon ad át különböző létesítményeket a választókörzetében. (A 2014. évi országgyűlési választásokon Pest megye 7. számú - Vecsés - választókerületének képviselője lett.)

2004. október 11.-től, szinte folyamatában az Országgyűlés jegyzője. 2014.05.06.-tól a Törvényalkotási bizottság tagja, 06.02.-től alelnöke. 2015. 04.13.-től a  A brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál (Buda-Cash Brókerház Zrt., Hungária Értékpapír Zrt., Quaestor Csoport) történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására irányuló vizsgáló albizottság elnöke.

De mindez még semmi, mivel a Miniszterelnökséget vezető miniszter a megyei fejlesztési projektek megvalósításának támogatása céljából megyénként egy-egy miniszteri biztost nevezett ki 2015 júniusától az ócsai polihisztor Szűcs Lajos személyében Pest megye területi meghatározással. 

Százmilliárdos üzletté vált a horgászat

Mindezek mellett ténykedése alatt sikerült a halászokat kiszorítani és a horgászokat politikai előnyben részesíteni. A teniszezőknek pedig az orbáni-stadionépítések példáját lekövetve egy margitszigeti tenisz-stadionnal megsegíteni, hogy maga után valami monumentálisat hagyjon hátra az utókornak. 

És hogy lássuk, hogy ez a politikai tevékenység, mint egyfajta beavatkozás mennyire hatással van másokra, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a téli olimpián elért siker meglovagolásához már jégcsarnokot terveznek minden megye jogú városba. A tervek állítólag már korábban elkészültek. Ez nemcsak a 43 milliárdos Nemzeti Korcsolyázó Központot jelenti.

Ilyen lesz a 43 milliárdos korcsolyaközpont (kép: BORD Építész Stúdió)

A Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke az M1 aktuális csatornán kedd reggel elmondta, hosszú út vezetett idáig. Orendi Mihály, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezető igazgatója szerint folytatni kell azt a munkát. Mint mondta

a tervezés már elkezdődött, a folyamat hamarosan beindul, s várhatóan 2021-re elkészül a Nemzeti Korcsolyázó Központ. Megjegyezte, a tervek szerint minden megyei jogú városban lesz majd jégcsarnok, azonban a sportolók képzésére több tucat szakember kell, ezért a Testnevelési Egyetemmel együttműködve kívánnak világszínvonalú képzést folytatni.

Persze nincs ezzel egyedül, mert Németh Szilárd politikus is a megépítetti a mag sportcsarnokát.

Németh Szilárd birkózócsarnokára kiírták a kivitelezői pályázatot, írja a Magyarepitok.hu az uniós közbeszerzési értesítő alapján. Az eredetileg 2 milliárdosra tervezett épület már 2,4 milliárdot kóstál, de ha hozzávesszük a szintén felépítendő 130 fős kollégiumot és az edzésekhez és a tanulmányokhoz szükséges épületeket is, akkor az egész projekt ára 4,5 milliárd forint lehet Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, csepeli ex-polgármester és ex-birkózó információi szerint.

Látványterv a birkózócsarnokról

A leendő akadémiai épület:

• 2,1 ezer négyzetméteres alapterület
• 3 emelet
• 4,1 ezer négyzetméternyi nettó szintterület
• 7 ezer négyzetméternyi út és parkoló

A kialakítás előtt a Duna-mellékág közelsége miatt magasan álló talajvízszintet vákuumos süllyesztéssel fogják lecsökkenteni.

A szerződést elméletileg a szerződéskötési moratórium lejárta, március 13-a után köthetnék meg, mivel azonban egyedüli ajánlattevő volt a nyílt eljárás során a Kft., erre korábban is sor kerülhet. 

 

 *