Önkormányzatunk akciót hirdetett a tavaszi kizöldülés jegyében a város megtisztulása érdekében.
Ócsán nem látni utcaseprőt - a városban gondok vannak a közterületek tisztaságával kapcsolatosan |
A szemétszedést az önkormányzatban napi takarítás keretében a takarítószolgálat végzi. A közterületeken erre nincs napi személyzet. Ócsán nem látni utcaseprőt, és a vasúti aluljáró használatában is visszatérő gondot jelent a takarítatlan állapot rögzülése.
A városban nem látni kihelyezett szemetest és a buszmegállók előtt sem látni csikktartót. Igaz, a dohányzási tilalmat sem ellenőrzi senki, ahogy a várost szegélyező zöldterületeket sem tudja karban tartani az erre szakosodott és közpénzből fenntartott önkormányzati gazdálkodó, valamint az erre a terepre szerveződött polgári lovas csapat.
Inkább ezt a városrészt kéne a napjában ellenőrizni - ide való a lovas szolgálat ( - tarthatatlan állapotok Ócsa körül) |
A szemét körülveszi az egész várost. Függetlenül attól, hogy a szemétségben és annak gyűjtésében az önkormányzat is jelentős szerepet vállal. Ez a kétértelműség nagyon is valós problémát takar, amivel a Kétarcúság nevezetű írásunk már foglalkozott. Mert miként is lehetne elfogadni, hogy az önkormányzatunk maga engedélyezze a szemét elhelyezését bizonyos gazdasági csoportosulásnak anyagi megfontolásból, és nézze el az illegális hulladékelhelyezést vagy leszarást a polgárősrés részéről, míg más alkalmakkor zöldítési akciókat hirdetve az emberek jóérzésére apellálva próbálja összeszedetni azt, amit az év nagy részében a slendrián közreműködése gyanánt maguk után hagytak.
Most ismét elektronikai hulladékgyűjtést, szemétszedést szerveznek, amihez a polgármester a közösségi oldalát is felhasználva próbál propagandát keríteni és híveket szerezni.
Köszönöm
azoknak az ócsaiaknak, akik már jelezték, hogy eljönnek a Föld Órája
Kihívásra. Nagy örömömre tegnap az alábbi helyi civil szervezetek és
intézmények is csatlakoztak hozzánk. Külön köszönöm, hogy az Egressy Gábor Szabadidőközpont két programmal is színesíti a rendezvényt.
Továbbra is várjuk a segítőket!
Érdekes ez a megnyilvánulás akkor, amikor a Bukodi vezette önkormányzat maga engedélyezte több mint 100 köbméter vegyes építési hulladék elhelyezését az önkormányzat 090/3 hrsz. alatti ingatlanon. Persze most arra hivatkoznak, hogy nem erről volt szó, és hogy ők nem építési törmelékre, nem veszély anyagokra elhelyezésére adtak önzetlenül engedélyt. Vagyis hülyének nézik a közösséget. Mirásként fordulhatott elő, hogy a tavaly ilyentájt kezdődött hulladék kihordást az engedélyező részéről senki nem kontrollálta? Miként jöhetett létre ez az egyezség titokban és a felek ismerete, háttér-dokumentáció és felelősségvállalás nélkül, csakúgy, mint korábban más esetben? A városüzemeltetés, az önkormányzati közterület-felügyelet, polgárőrség miért nem látta, nem regisztrálta vagy ellenőrizte a hónapokon keresztül zajló folyamatot? Az engedélyező miért fordította el a tekintetét afelől, amire maga adott felhatalmazást?
100 köbméter kihordásához kellett párat fordulni "észrevétlenül" - nem csak a környezetet, az utat is megviselte a több tonnányi teher ( - ezt mikorra és kinek a pénzéből fogja rendezni a hivatal) |
Hátat fordítottak |
A szürke hétköznapok tisztaságára, rendjére a városban még a közpénzből finanszírozottak sem ügyelnek.
Visszatérő gond, hogy a polgárőség huszárai rendszeresen belovagolnak a városközpontba, oda ahol a kerékpárral, gyalogosan és autóval is jól lehet közlekedni és teletrágyázzák a városi flasztert, ahelyett, hogy a települést környező földutakat, a mezőséget, az erdőalját és a szeméttel teleszórt környéket járnák, ellenőriznék. A ló nem a városközpontba és nem az aszfaltra való.
Rendszeresen belovagolnak a városközpontba, oda ahol a kerékpárral, gyalogosan és autóval is jól lehet közlekedni - minek ( - teleszórni a várost) |
Nem mintha nem lehetne belovagolni, de ez esetben sem szabad megfeledkezni a keletkező hulladékokról. Mert az nagyon furcsán adja magát, hogy a városban díszelegve önmagunkat fotózva állunk a városközepén és hagyjuk magunk után a trágyát. A polgárőr és a lovas is legyen tisztában a vonatkozó elvárásokkal és jogszabályokkal. Ő se szennyezze azt a környezetet, aminek tisztába tételéért éppen most szerveznek akciót.
A városi környezetben pedig akár fertőzésveszélyt is okozhat egy-egy “kupac” - a MÁV parkolóberuházás hulladékelhelyezésekor nem láttatták magukat (- erre most itt pózolnak 2016.03.12.) |
Valahogy többet és jobbat várna el az ember a polgárőrség lovasaitól. A Tibortól is több megfontoltságot, figyelmet, körültekintést és szolgálatot várnának. Nem pedig csak a szolgalelkűséget a városvezetés felé, aminek látható következményei ott vannak a fotókon. Mert nem csak a hétvégi focimeccseket kell biztosítani, hanem a köztereket a földeket és a tisztaságot is, hogy ott az ilyen-olyan akciók után se termelődjön újra a szemét. Mert a lócitrom sem kívánatos az utca közepén, ugyanúgy, ahogy a belvárosi és a külterületi szemét sem az.
Jópofa látványosság lehet a focimeccsre kilovagolni, de haszna dolog ez, ha a város külső részeit közben meg szemét lepi ( - képek: Ócsa Városi Polgárőrség megosztása) |
A hátrahagyott végterméket nem takarítja el senki |
Az már csak elvárható a polgárőrség lovastagjaitól, hogy gondoskodjanak a városban hátrahagyott trágyadombok felszámolásáról, vagy ha nem akkor maradjanak inkább a külterületeken, ahol majd a madarak felszedik utánuk azt.
A mai városon belül azonban ez nem egy normális hátralék.
Útra felhordott sár, kiszóródott termény, kifolyt trágyalé,
lócitrom miatt többen panaszkodtak már Ócsán. A polgárőrség hátrahagyott végtermékéről a Dabasrégió is megemlékezett.
Nem egyszer komoly vita bontakozott ki a portálon azzal kapcsolatban, hogy vajon a lovasnak, lótartónak mikor és milyen helyzetben kell tisztázni magát. Most nem arról van szó, hogy magánál kell-e tartania a lóútlevelet, valamint hogy ki kérheti el azt tőle ellenőrzésre. Nem.
Legalább az új parkolóból ne csináljunk trágyadombot |
Korábban a temetőnél hagyott lócitrom váltotta ki az elégedetlenséget. Aztán később a szar maradt felszínen. És most ismét ebbe botlunk a lovasok nemtörődömsége által.
Blogunk utánanézett, hogy milyen szabályok vonatkoznak a teherszállításra,
illetve arra, aki beszennyezi az aszfaltcsíkot.
Bűzt hagyott maga után - ez akár fertőzésveszélyt is okozhat |
A vezetőnek kötelező a járművéről letakarítani a rátapadt szennyeződést, mielőtt szilárd burkolatú útra hajt. Ha az mégis a közútra kerül, a törvényi előírások értelmében annak, aki beszennyezi az országos közutakat vagy a közlekedés biztonságát bármilyen módon veszélyezteti, köteles a keletkező veszély elhárításáról gondoskodni. Ha ez mégsem kivitelezhető, akkor a közlekedőket jelzőtáblákkal kell tájékoztatnia a kialakult veszélyről.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél elmondták: a cég a kezelésében lévő országos közutakon útellenőri szolgálatot működtet. Ha a munkatársaik a forgalom biztonságára veszélyes szennyeződést tapasztalnak, akkor megkérik a szennyezőt az út tisztítására. Ha nem derül fény arra, hogy ki a felelős, akkor szükség esetén jelzőtáblákat helyeznek ki, felhívva a közlekedők figyelmét a veszélyforrásra annak megszüntetéséig, amit a közutasok végeznek el.
A helyi esettekkel kapcsolatosan az önkormányzati tulajdonú városüzemeltetési társaság a problémát láthatóan nem észlelte, mert nem is tett vele semmit. Érdeklődésére az önkormányzatánál elmondták, hogy a leírt helyzet nem jellemző, kampányszerű felszólamlásokról lehetett szó a viszonylag egyedi belovaglások alkalmával, vagy a fogathajtók által a telephelyről kijövet útközben. Az általuk keltett szennyeződés eltakarítása ez esetben az ő feladatuk.
Mondhatni, rendszeresen a városon belül lovagolnak - pedig terepre kéne menniük, hogy szembesülhessenek a szeméttel |
Hogy véget vessünk a találgatásoknak, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Országos
Rendőr-Főkapitányság segítségével járjuk körbe ezt a szennyeződést.
( - folytatás a további bejegyzés linkre kattintva)
Sőt, tisztázunk még néhány olyan kérdést is, melyek szinte minden
lovast érintenek, de megoldásuk eddig csak beszólásként élt.
-
1. Személyi igazolványt, útlevelet, jogosítványt szükséges-e magánál tartania a lovasnak a tereplovaglás során?
A jogszabályok rendelkezései nem mondják ki konkrétan, hogy a
személyazonosító okmányt a polgároknak maguknál kellene tartaniuk, de
rendelkeznek arról, hogy az intézkedő rendőr felszólítására kötelesek
személyazonosító adataikat hitelt érdemlően igazolni. Erre a személyi
igazolvány, az útlevél és a jogosítvány alkalmas, a rendőr ezeket
fogadja el intézkedése során.
A személyazonosság igazolására elfogadható más jelen lévő, ismert
személyazonosságú személy igazolása is, de ezt csak lehetőségként
fogalmazza meg a jogszabály az intézkedő rendőr részére, aki az
intézkedés körülményeit mérlegelve dönthet úgy, hogy elfogadja-e a
harmadik fél ilyen irányú nyilatkozatát.
-
2. Érvényes lóútlevelet (érvényes oltásokkal és vérvizsgálattal) szükséges-e magánál tartania a lovasnak a tereplovaglás során?
A lovasnak nem szükséges a lóútlevelet magával vinnie a
tereplovaglásra. A vonatkozó rendelet megfelelő, ha azt a lovas
legfeljebb 3 órán belül be tudja mutatni. A lóútlevélnek az állat
tartási helyén kell fellelhetőnek és bemutathatónak lennie.
Tovább a részletes válaszra >>
-
3. Aszfalt-, illetve földúton egyaránt szabadon közlekedhetünk lóval?
Amennyiben a lovas közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt
magánúton lovagol, tekintet nélkül arra, hogy szilárd burkolatú, illetve
földútról beszélünk, közlekedhet a KRESZ szabályainak megtartása
mellett, de nem veszélyeztetheti mások életét és vagyonát.
Fontos kiemelni, hogy a lovasnak tilos főútvonalon közlekednie –
ez alól kivételt képez az az eset amikor más út nem áll rendelkezésére.
A KRESZ kimondja, hogy „vezető: az a személy, aki az úton járművet
vezet, vagy állatot hajt (vezet).”. Így a lóháton közlekedő, a lovat
onnan hajtó személy is vezetőnek minősül. Képesnek kell lennie arra,
hogy az állatot irányítsa, valamint folyamatosan felügyelnie kell azt.
Amennyiben a lóval való közlekedés során az utat beszennyezi – a
leghétköznapibb eset, hogy lótrágya kerül az útra -, a lovas köteles az
eltakarításáról gondoskodni.
Tovább a részletes válaszra >>
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Országos Rendőr-Főkapitányság részletes válaszai:
A közúti közlekedésben való részvétel szabályait a közúti közlekedés
szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a
továbbiakban: KRESZ) határozza meg. Fontos elhatárolni, hogy hol vesz
részt a közlekedésben a lóháton vagy állati erővel vont járművön (a
továbbiakban: fogat) közlekedve a lovat hajtó (vezető) személy, mivel a
KRESZ 1. § szerint „a rendelet Magyarország területén levő közutakon és
közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza”,
tehát a közlekedéssel kapcsolatos szabályozás csak ezekre az utakra
terjed ki. Így a közútnak és közforgalom elől el nem zárt magánútnak nem
minősülő erdei és egyéb utakon, ösvényeken, mezei csapásokon, legelőkön
stb. történő közlekedésre nem vonatkozik a KRESZ.
A KRESZ 62. § rendelkezik az állatok közutakon és közforgalom elől el
nem zárt magánutakon történő hajtásáról, vezetéséről, mely szerint:
„(1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani,
illetőleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az
állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell lehúzódni.
(2) Az úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az
állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a
személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Az állatok csoportos
hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez
elegendő. Az állatot hajtónak, illetőleg vezetőnek – ha a lakott
területen kívüli út úttestjén vagy leállósávján tartózkodik – éjszaka és
korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot)
kell viselnie.
(3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb – legfeljebb 10 állatból álló – csoportokban szabad áthajtani.
(4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetőleg
állatcsoport bal oldalán előre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy
sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető
lámpát kell vinni.
(5) Tilos
-
a) főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
-
b) állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni;
-
c) állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.”.
A KRESZ 63. § (1) bekezdés alapján „Aki a közutat vagy a közúti jelzést
megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közlekedés biztonságát,
zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkező veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.”.
A KRESZ 1. számú függelék III. A közúti forgalommal kapcsolatos
fogalmak között meghatározza, hogy „Vezető: az a személy, aki az úton
járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet).”. Így a lóháton közlekedő, a
lovat onnan hajtó személy is vezetőnek minősül.
Fenti szabályozásra tekintettel megállapítható, hogy amennyiben a lovas
közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton lovagol tekintet
nélkül arra, hogy szilárd burkolatú, illetve földútról beszélünk,
közlekedhet a KRESZ szabályainak megtartása mellett. A közlekedésben
való részvétel során, mint a közlekedés résztvevője, az állat, illetőleg
a fogat hajtójaként (vezetőjeként) nem veszélyeztetheti mások életét és
vagyonát, továbbá a szükséges esetben gondoskodni kell a megfelelő kivilágításról is.
A személynek, aki az állatot felügyeli, képesnek kell lennie arra, hogy
az állatot irányítsa, valamint folyamatos felügyeletet kell
biztosítania. Amennyiben az állattal való közlekedés során az utat vagy
annak tartozékait beszennyezi, köteles azt megszüntetni vagy gondoskodni
annak megszüntetéséről. Fontos kiemelni, hogy a lovasnak tilos
főútvonalon közlekednie, ez alól kivételt képez az az eset amikor más út
nem áll rendelkezésére.
Forrás: (kép és szöveg) Internet
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése