Nagy felháborodást váltott ki a Kúria jogegységi állásfoglalásával felérő Ítélet a devizahitelesek kapcsán.
kezéből kilopják az igazságosztás mérlegét.
Karácsonyt megelőzően, hétfőn a Kúria állást foglalt a devizaszerződések ügyében.
Leszögezte: nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha a bank a
kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is
felszámol. Feltéve, ha megfelelt a jogszabályoknak.
A kormány törvényt akart hozni az adósok érdekében. Ehhez kellett
volna afféle alapanyagnak egy kedvező bírósági állásfoglalás. Ez
elmaradt, így ettől kezdve össztűz alá vették a Kúriát fideszes
politikusok. Annak ellenére, hogy már nem várhatták: a bíróság módosít
az álláspontján.

Rogán Antal frakcióvezető szólalt meg először.
„A Kúria a bankok
oldalára állt” – fogalmazott. Kedden Rétvári Bence osztott ki egy
taslit:
„a Kúria nagyon sok kérdésre nem adott választ” –
hangsúlyozta. Csütörtökön Kövér László, az Országgyűlés elnöke vitt
be egy jobbegyenest, amikor gyáva döntésnek nevezte a határozatot.
Több százezer családot besétáltatták a devizahitel-csapdába – jelentette
ki Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős
munkabizottságának a vezetője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
A politikus emlékeztetett arra: 2003-ban úgy döntött a
Medgyessy-kormány, hogy megszünteti azt a kedvezményes
lakáshitel-lehetőséget, amelyet az Orbán-kormány idején vezettek be.
Tették mindezt úgy, hogy az utolsó percekben azért a kabinet miniszterei
30-40 millió forintos kölcsönöket vettek fel –
olvasható a Hirado.hu-n.
Arra a felvetésre, miszerint a Kúria úgy foglalt állást, hogy a devizahitel-szerződések
nem ütköznek jó erkölcsbe
és nem tisztességtelenek, Németh Szilárd azt mondta: szerinte pedig
igen. Úgy vélte: a Kúria nem mert dönteni, inkább az időhúzó taktikát
választotta. Vannak olyan országok a környezetünkben, amelyekben a
bíróságok meg merték hozni a megfelelő döntést – hangoztatta.
Horvátországban például
a bíróság ítélete szerint a
bankoknak fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes
árfolyamon kellett helyi pénzre átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét, és
vissza kellett adniuk az ügyfeleiknek a különbözetet; Szerbiában a
bankoknak
maguknak kell felülvizsgálniuk a hiteleket, és a túlfizetéseket levonni a fennmaradt tartozásból;
Romániában pedig
a magyar árfolyamgát mintájára az állam mellett a bankoknak is be kell szállniuk a törlesztőrészletek csökkentésébe. A horváthoz hasonló döntés
esetén például egy átlagos magyar devizahitelesnek 674 ezer forint
járna vissza.
„Szó sincs arról, hogy mindent megtett volna a bírói testület. Húzza
az időt, és nem döntött az egyoldalú szerződésmódosításokról, a
kamatemelés és az árfolyamrés kérdéséről sem” – így Kövér, aki elmondta,
ő másként döntött volna a helyükben. Pénteken Kósa Lajos, a Fidesz
alelnöke gyomrozta a bírákat. Csalódásnak nevezte, hogy a devizahiteles
szerződések érvényesek. „Ez gyáva, rossz, konfliktuskerülő lépés, ami
csak a bankoknak kedvez” – ecsetelte Debrecen polgármestere.
A devizahiteleseken
kapott össze a nagyobbik kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt
december 22-én.
Az MSZP szerint a kormány három és fél éve nem képes
megoldani a devizahitelesek problémáit, és csak a saját felelősségüket
hárítják el folyamatosan. A kormány három és fél éve képtelen megoldani a devizahitelesek
problémáját, különösen a legnehezebb helyzetben lévőkét - mondta el
sajtótájékoztatóján Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese, az
Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke vasárnap Budapesten.
A Fidesz szerint a szocialisták a bankok
oldalán állnak.
A kormányfő Orbán Viktor szerint a bankok oldalán
"már álltak épp elegen, úgyhogy mi maradunk az emberek oldalán".
A jogegységi döntés értelmében nem ütközik jogszabályba, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.
Orbán
Viktor elmondta: egyetért azokkal, akik sürgetik a Kúriát, hogy minél
hamarabb hozza meg a döntést az árfolyamrés és az egyoldalúan módosított
kamatok kérdésében.
"Ezeknek a jogszerűségéről várjuk az
állásfoglalást, és amint megvan, akkor tiszta lesz jogi szempontból a
kép, és megtehetjük a szükséges lépéseket" - mondta. Arra a kérdésre
azonban, hogy ezek milyen lépések lennének, szerinte most még idő előtti
lenne válaszolni.
"Addig is arra hívom fel Magyarország minden
polgárát, hogy lépjenek be az árfolyamgátba, (...) függetlenül attól,
hogy milyen jogi viták vannak még nyitva" - tette hozzá.

A jogi döntéshozatal után a "nép" is nem tetszésének adott hangot amikor a Kúria devizahitelekről szóló jogegységi határozata miatt
tartottak demonstrációt a Magyar Szociális Fórum és a Bankcsapda
Érdekvédelmi Civil Szervezet szervezésében szombaton Budapesten a Kúria,
majd a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt.
A Kúria épülete előtt több mint hatvan ember részvételével kezdődött
tüntetésen Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke azt mondta: a
Kúria hétfői döntésével azt üzente, hogy “ne számítsunk igazságra, mert a
jogrend nem a miénk, hanem a társadalmon élősködő kisebbségé”.
A Kúria “szentesítette a csalók és kizsákmányolók jogát” – jelentette
ki. Ugyanakkor elítélte azokat, akik velük szemben az igazukat és
emberi jogaikat akarják érvényre juttatni – tette hozzá.
Falus Zsolt, a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet elnöke azt
mondta: a devizahitel mint pénzügyi termék “egyszerű, de modern pénzügyi
uzsorás eszköz”.
Falus Zsolt és Mácsai Rozália, a civil szervezet elnökségi tagja a
jogegységi döntés kapcsán egy “gondolatébresztő dokumentumcsomagot”
adott át megfontolás céljából a Kúria egyik bírósági titkárának.
A tüntetők rendőri felvezetéssel vonultak át a Kúria Markó utcai
épülete elől a Bajcsy-Zsilinszky úton és a József Attila utcán át a
József nádor térre, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) épületéhez.
A demonstrálók nemzeti színű zászlókat és transzparenseket tartottak a
kezükben, amelyeken egyebek mellett az volt olvasható, hogy “Csalók
hitelkárosultjai!”; “Örökségül adósságot?”.
Az NGM épülete előtt Banai Péter Benő, a minisztérium költségvetésért
felelős helyettes államtitkára vette át a tiltakozók “gondolatébresztő
dokumentumcsomagját”. Mint elmondta, a kormány már több lépést tett a
devizahitelesek megmentéséért.
A helyettes államtitkárt tiltakozók füttykoncertje fogadta. Az épület
előtt a tüntetők többször azt skandálták, hogy “Hazaárulók”, “Matolcsy
egy uzsorás” és “Igazságot akarunk”.
A bírói karnak (és most nem a Kúria, hanem a bírók és a bíróságok általában értendők,) azonban nem ez volt az első népharagot kíváltó döntése.
Ismert a
szlovák milliomosnőt, Eva Rezesovát első fokon hat év fogházra ítélte négy ember halálát
követelő ittas járművezetés miatt novemberben a Budapest Környéki
Törvényszék. Korábban az ügyész tíz évnél is súlyosabb szabadságvesztést
indítványozott több ember halálát okozó ittas járművezetés és közúti
veszélyeztetés miatt, a vádlott és védője ugyanakkor felmentést kért. Végül a bíróság házi-őrizetbe engedte.
Az M3-ason tömegszerencsétlenséget okozót még az nap - az elsőfokú
ítélethirdetés után - kiengedték az előzetes letartóztatásból,
egy pesti albérletbe van házi őrizetbe.

Elképesztő történet: -
a szlovák nő
tavaly augusztus 21-én BMW X5-ös terepjárójával hátulról beleszaladt
egy Fiat Puntóba, amely a szalagkorlátnak csapódott és kigyulladt.
Hárman
bennégtek a kocsiban, a negyedik utas a kórházban vesztette életét.
Az áldozatok egyik hozzátartozója úgy nyilatkozott, Rezesova
csak annak köszönheti az enyhe ítéletet, hogy meg tudta fizetni a
legdrágább szakértőket.
Rezesova házi őrizetbe helyezése miatt sokan felháborodtak, pláne azután
hogy kiderült, családja egy Duna-parti luxus-lakóparkban bérelt számára
lakást. A nő igyekezett kényelmesen berendezkedni, sőt
egyik gyerekét is ideköltöztette.

Nem véletlen, hogy ezek után Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője törvénymódosítás lehetőségét
vetette fel, hogy nehogy
„még egyszer egy ilyen felháborító eset előfordulhasson”.
Aztán a Budapest Környéki Törvényszék kedd délután megváltoztatta az első
fokon eljáró bíróság döntését, és visszaküldte Eva
Rezesovát előzetesbe. Végül rendőrök mentek érte és
visszavitték a börtönbe a négy embert halálba küldő szépséget.
Tehát a bíróság, a bírói kar nyilvánvalóan képes felháborító döntéseket hozni. Ennek nem csak a devizahitelesek és Eva Rezesova ügye a példája.
Ugyanez a
Budapest Környéki Törvényszék tárgyalta Ócsa Város Önkormányzata, Bukodi Károly és Horváth Tamás ügyét a blog bejegyzései és az általuk vélt sérelmek okán, amolyan sajtó-helyreigazítási per keretében. Azonban a bírók itt sem voltak elég következetesek, hiszen Ócsa város blogja alperessel szemben végig Ács Balázs ügyvéd állításai mentén haladva fogták perbe Fodor Lászlót. Bár Fodor úr nem szerkesztője a blognak és a blog nem sajtótermék, de ezt valahogy mindig sikerült figyelmen kívül hagynia a bírónak. A perek során pedig végig a felperesi oldal elképzelése mentén próbáltak eljárni, anélkül, hogy a blog valós hátterét nézték volna. Értesülés szerint Fodor László panasszal is élt. Mégis Ács úr elképzelését továbberőltetve a sajtóbeli minősítést nem megváltoztatva jártak el. Nem is haladtak semmire. Az idevonatkozó jogszabályok egyértelműsége ellenére sem voltak képesek a sajtó-teher alól felmentést adni alperes számára. Végül különböző indokokkal, de nem a felperes javára döntöttek. Az esetbeli perköltségek a felperesi oldalt terhelik.
Az ítéletek mind a felperes, mind az alperesi oldal számára érthetetlen, mondhatni elfogadhatatlan volt. Felperes azonban nem élt fellebbezéssel, inkább, vagy mégis elfogadta azt.
Blogunk is értetlenül áll bizonyos törvényszéki történések előtt. Az eset azonban rávilágított az Ócsával foglalkozó blogokra. Ugyanis a városban a
fórumpótló és a város blogon túl, ahol a bejegyző személye adott, több olyan
blog is üzemel, vagy
létezik, ahol
ez nincs meg. A névtelenségbe burkolódzó bloggerek személyét azonban eddig soha sem vitatta, vagy fedte fel senki. Ezt nem firtatják. El is fogadja a többség. Ócsa vonatkozásában csak egy portál van, ahol található
impresszum. Az nem is blog, hanem regisztrált termék. A
városi elöljárók és az olvasók folyamatos tévedésben vannak. Gondolják csak el, amikor egy ügyvéd és a bíróság sem képes eligazodni ebben az útvesztőben. Persze mások igen. Hozzánk is eljutott Magyar György ügyvéd, Polyák Gábor médiajogász és más ebben a jogban jártas szakértő elemzése, vagy véleménye. A
Népszava is megírta annak idején ebbéli állásfoglalással felérő cikkét. A
hozzászólások ma is elérhetőek. Még sem perelte ezeket senki. A sok igaztalanság, a valótlan tényállítás még a bíróság előtt sem gond egyesek számára. Amikor az olvasói bejegyzések kapcsán rángatják meg hatalmi erővel, anyagi áldozatot nem kímélve azt, aki ebben abszolút vétlen, akkor bizonyára megértik, ha a blog kiáll a vétlen(ek)ért.
Nos ez a
Budapest Környéki Törvényszék az aki Eva Rezesova ügyét tárgyalta és akihez Ócsa város vezetése hol a város nevében, hol a sajátjában, de mindig Ács Balázs ügyvéden keresztül eljárva fordult.
Ha Eva Rezesova ismertetett ítélete nem szabványos, akkor ezek a perek és kimenetele sem számít annak. Nem is alaptalan, ha a képviselő-testület beszámolót és tájékoztatást vár a polgármestertől. Erre azonban még nem került sor az idén.
Ettől elrugaszkodva szintén kiverte a biztosítékot az
ároktői banda egyes tagjainak szabadon-bocsátása.
A héttagú banda tagjai nemrég még bilincsben álltak a bíróság előtt.
Azóta kiengedték őket, mert négy év alatt sem született elsőfokú ítélet
az ügyükben. A vád szerint idős embereket fosztottak ki, de előtte
brutálisan megverték őket. Volt, akit nejlonzacskóval a fején hagytak
magára, mást megkötöztek, majd ágyat raktak rá. Két embert öltek meg.
Körözési fotójuk bejárta a sajtót.
Óriási felháborodás kísérte, mikor kiengedték őket, ketten a hat ember közül most el is
szöktek.
Nyomkövető lábperec sem volt rajtuk, mivel nem járultak hozzá annak felszereléséhez, a bíróság pedig nem kötelezhette őket erre.
Úgy tudni, tárcaközi munkacsoport vizsgálja az ároktői gyilkosok szabadon
bocsátását, és vizsgálatot indított az Országos Bírósági Hivatal is. Az
idősek fosztogatására alakult bűnbanda tagjainak négy év után,
áprilisban szűnt meg az előzetes letartóztatása, mert még első fokon sem
hoztak ítéletet az ügyükben.
Ez esetben a végzést hozó bíró nem rendelkezett a házi őrizet végrehajtásának módjáról.
Mind
az illetékes rendőrkapitányság vezetője, mind a mezőcsáti rendőrőrs
parancsnoka telefonon kért útmutatást a bírótól a házi őrizet
végrehajtásának elvárásairól. Miután a rendőrség sem szóbeli, sem
írásbeli utasítást a folyamatos őrzésre nem kapott, a rendőrség a házi
őrizet általános szabályainak megfelelően járt el úgynevezett visszatérő
őrzéssel. A kiemelten veszélyes személyekre való tekintettel ezt napi
hét alkalommal tették meg, figyelembe véve azt a jogszabályi korlátot,
hogy a rendőrség a házi őrizet végrehajtása során a szükséges mértéken
túl törvényes ok nélkül nem zavarhatja a terhelt magánéletét -
hangsúlyozta a BM.

Jelenleg 39 olyan vádlott van előzetes
letartóztatásban, akiket egy éven belül házi őrizetbe helyezhetnek,
amennyiben nem születik döntés ügyükben.
Az ároktői bandatagok szökése miatt állt elő a Fidesz a javaslattal,
akármeddig előzetesben tarthatnák a súlyos bűncselekmények gyanúsítottjait.
A közvélemény számos esetben értetlenül, máskor meg felháborodva áll és fogadja ismerté vált bírósági ítéletek. Köztük azokat is, amiket részben ismertettünk. Nem véletlen, hogy képviselők emelnek szót a nem egyszer abszolút, vagy éppen alátámaszthatatlanul enyhe, vagy elnéző ítéletekkel szemben.
Itt van még egy eset:
Meglepően
enyhe ítélet született
a pécsi polgármester lányát megerőszakoló Ny. Zoltán (23) ügyében –
vélik a szakemberek. A szatírt erőszakos közösülésben, kifosztásban,
személyi szabadság megsértésében és testi sértésben találta bűnösnek
a bíróság, és halmazati büntetésként 12 év börtönt szabtak ki
rá. Páva Zsolt egyetemista lánya idén április 5-én gyalog indult haza egy
rendezvényről, amikor hajnalban az utcán megtámadta egy idegen férfi. A
roma származású Ny. Zoltánt, végül feladta magát az ellene
indított hajtóvadászat után. Az ítélet
halmazati büntetésként született, ugyanis a bűnöző többszörösen
visszaeső, korábban is elítélték már nemi erőszakért. Ez még akár arányosnak is tűnhetne, ha a férfi nem követett volna
már el korábban egy kísértetiesen hasonló bűncselekményt. Akkor egy
tinilányt becstelenített meg, amiért öt évet töltött a rácsok mögött. A
brutális férfi alig egy évvel Páva Zsolt lányának megerőszakolása előtt
szabadult. –
írja a Blik.
Sokan arra számítottak, hogy a
„három csapás" törvény értelmében Ny.
életfogytiglani börtönbüntetést kap majd gyomorforgató tettéért. Azonban nála ez nem érvényesül.
Az ügy és a bírói döntés ez esetben (itt) is felkorbácsolta a közvéleményt.
Mit mondhat még erre az ember.
A bíróság függetlenségét senki ne vonja kétségbe.
L.Z.
*