Könyvvizsgáló megbízása költségvetési beszámoló felülvizsgálatával - testületi ülésre készülnek ( - példaként)

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV Törvény 92/A. § (3). bekezdése értelmében a helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az éves beszámolóját a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. 

 

Önkormányzatunkra érvényes az előző két feltétel. A hivatkozott paragrafust 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 156. §-a.

Az előbbiek azt jelentik, hogy a helyi önkormányzatok körében a könyvvizsgálati kötelezettség megszűnt.

Ezzel egyidejűleg, miután egyrészt az éves beszámolók könyvvizsgálatára,  a költségvetési rendelet tervezetek véleményezésére, egyéb könyvvizsgálói szolgáltatásokra – beleértve az eddigiektől eltérő tartalmú könyvvizsgálói tevékenység folytatását – továbbra is szükség lehet, másrészt az Állami Számvevőszék többször kifejtette azt a véleményét, amely szerint az önkormányzati gazdálkodás szabályszerűségét a független könyvvizsgálói jelentések nagyban elősegítik, javaslom hogy a 2013. évi éves beszámoló  tekintetében, az aktuális,  vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelő  könyvvizsgálati ellenőrzésre. Továbbá a 2014. évi számviteli változásoknak megfelelő átállás adatainak ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízását.

A könyvvizsgálattal, a költségvetési beszámoló felülvizsgálatával költségvetési minősítésű könyvvizsgáló bízható meg, a pénzügyi iroda több árajánlatot szerzett be.

 

Az előterjesztést a Gazdasági Bizottság  2013. december 17-én  tartandó ülésén tárgyalja.

A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges.

 

 *

Ócsán amolyan rossz hagyomány, hogy a milliós nagyságrendű munkákat pályáztatás helyett csak úgy odaítélik.

Nem volt ez másként a volt TSZ Iroda melletti üres telekrész térburkolatának kialakításánál, a MÁV vasúti aluljárójának renoválásánál, az Ágas-ház tetőcseréjénél, a Lakatosház elbontásánál, az óvoda munkálatainál, a síntérdekés biztosításánál, bizonyos őrzés-védelmi feladatoknál, de a laptopok cseréjénél és sok egyéb ismert esetben sem volt szempont a pályáztatás.

Most ismét milliós tételű munkát fog oda adni valakinek a testület Fidesz  alkotta többsége úgy, hogy erre  azt az alapvető lehetőséget sem biztosítják, miszerint a jelentkezők zártan, pályázati kiírásnak megfelelően adjanak árajánlatot.  

A célzott árebekerésék, mint árajánlatok soha nem vezetnek valós piaci megmérettetéshez, versenyhez a munkához. 

Bizonyos körök így előnyt, mások hátrányt élvezhetnek, miközben a pályázat adta lehetőségekkel tisztább versenyhez és esetleg előnyösebb ár jöhetne létre. 

A sima árbekérés esetén nem egyszer előfordul, hogy egyes cégek előbb, míg mások utóbb adnak árakat. A beérkezett árajánlatok ha nem egy időben kerülnek kibontásra és feldolgozásra, akkor bizonyos körök azok feltételeit esetleg előbb megismerhetik. Pályáztatás esetén ez nem lehetséges, mert egyszerre, egy időben és bizottság előtt kerülnek kibontásra a beadványok.  Ezt követően kerül megítélésre és javaslattételre a kijelölt pályázó, akit aztán az illetékes bizottság meghallgathat, majd javasol.  

Jelen rendszerben a polgármester, vagy egy megbízottja kér be árajánlatot, aminek kiválasztása már a bekérés pillanatában ismert, vagy köztudott, esetleg célirányos lehet. Ez esetben a beérkező, kapott árak is másképp alakulnak, mint egy szabadon meghirdetett árbekérés, azaz pályáztatás esetén. Pályázatnál nincs lehetőség az árak "belövésére", vagy közelítésére. A pályázatra jelentkezni pusztán üzleti érdekből, anyagi megfontoltságból lehetséges ahol a versenytársak azt is mérlegelik, hogy számukra az elnyerhető munka mennyire fontos, esetleg lét, vagy piaci bejutás kérdése.  

A meghívásos, vagy bekéréses árajánlatoknál erről szó nincs. Itt a kiválasztott cégek/vállalkozók sajátos meghatározása, vagy kommunikációja alapján kerül meghatározásra az adott ár, ami lehet olcsó, vagy drága, de nem biztos, hogy az éppen aktuális piaci viszonyokon alapuló.   

Horváth Tamás Fidesz helyi soraiból és Asus a laptop

Gondoljuk csak át az ismert laptop biznisz alapján azt, hogy Ócsán az a céges vállalkozás mérte fel a megvásárolni szánt laptopokat, aki magát a cserét is lebonyolította azzal, hogy Ő adott árajánlatot azok kiváltására. Az egyik ismert képviselő javaslatára, az amúgy önkormányzat köreiben ismert és foglalkoztatott gazdasági vállalkozás méri fel azokat a gépeket, amit lecserélni kívánnak. Aztán maga tesz javaslatokat korszerűbbek beszerzésére árajánlatával. Végül nyer az üzleten, miközben a leköszönő képviselők potom pénzért viszik (kivásárolják) a volt önkormányzati tulajdonú számítástechnikai eszközöket.  Még arra sem vették a fáradtságot, hogy a programokat átemeljék az újakba. Vitték azzal, potom pénzért.  Aztán az új gépekhez új programokat szereztek be természetesen friss piaci áron. Pedig az Office-ban semmi előrelépés nem történt.   Viszont ez roppant előnyös volt minden résztvevő számára. 

Ebben az üzletben csak a lakosság nem volt részvállaló partner. Nem is járt jól,  mert amikor a befolyt pár száz ezres tételt az önkormányzati választásokat követően 3,5 milliót meghaladóval pótolták, senki nem mondta az utcán, hogy ez így van rendjén. De miért is mondaná, amikor szinte ugyanazzal vásárolták meg milliókért az újabbakat, mint amivel eladták a régit. Egyedül a ma is működölképes XP-t cserélték.  Egy helyi képviselőnek azonban az XP is megfelelő alkalmazás a munkájához, főleg, ha a hozzárendelt egyéb szolgáltatás, mint az Office, ismét ugyanaz. Hogy akkor miért adták és vették újra a programokat is a gépekkel, ma is titok. A feltett kérdést azóta sem válaszolta meg senki.

Tehát, mint látszik, az árajánlatkéréssel lehet így is, meg úgyis élni. A pályáztatással azonban kevésbé. 

Ha ugyanis az önkormányzatunk nem felkérésre biztosít egy gépet, és abból kiindulva átlagol, hanem összességében hirdeti meg azt értékesítésre, akkor biztosan  megváltozik a számarány és az adás-vétel köre. 

Amennyiben nem árajánlat alapján bekéri, hanem megpályáztatja a beszerezni kívánt eszközöket akkor nem csak az eladáson, hanem a vételen is pénzt takaríthat meg a város.

Egy nem közbeszerzési pályázat megalkotása, kiírása nem nagy ügy. Vannak helyek, ahol erre saját hatáskörben járnak el, és sikeresen alkalmazzák az árak vonatkozásában és a költségek lefaragásában.  

Dömsöd Önkormányzata például így teszi közzé a gyepmesteri feladatok ellátását: - pályázati felhívás. (Amit ugyebár Ócsa csak úgy feladatként kiadott.)

A pályázati anyag nem egy nagy kunszt. Ócsán is van olyan ember, aki ezt hivatali időben saját hatáskörén belül megírhatná. Érdemes elolvasni és okulni belőle.

Ócsa város Önkormányzata most, december 19.-én a soros ülésen, "csak" pár dolgot érintő pénzügyi kérdésben dönt.

Ezek között szerepel a Könyvvizsgálati előterjesztés, és az ÁROP 3.A.2-2013-0042 kódszámú pályázatra beérkezett árajánlatok elbírálása illetve elfogadása. Mindezek pár milliós nagyságrendet foglalnak el Ócsa költségvetésében.  

Sok "kicsi" sokra megy alapján azonban nem jelentéktelen, hogy bruttó áron számolva egy kettő, vagy három millió forint hova kerül.  Ezért sem jelentételen, hogy a városházán miként sáfárkodnak a közvagyonnal. 

Az idei év utolsó testületi ülésén sok fontos dolog fog ismét születni. Érdemes ezekre most is és a jövőben is odafigyelni. Elvégre rólunk van szó. 

*