Az Index írta
meg, hogy a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum udvarára akkora
magasles-installációt húztak fel, hogy a tetejéből át lehet látni a
szomszéd társasház udvarára. Ez ellen - az intimitás vesztés miatt - az egyik ott lakó férfi úgy
tiltakozott, hogy meztelenül ült ki a teraszra – a múzeum látogatóinak
nagy derültségére.
Ócsán sem ismeretlen az intimitás vesztés fogalma. Itt azért nem arra kell gondolni, mint amikor a szabadidő központ előtt álló autóban csókolódzó párt látunk meg. Ez nem az, az eset.
A fogalom inkább a tornacsarnok építése és a szomszédokkal szemben valósult meg. Ezzel kapcsolatosan vált ismertté helyi körökben az intimitás vesztés, úgy, mint a helyi hatalom egyfajta túlkapásos visszaélése. A jelenség nem ismeretlen más esetben sem.
Gondoljunk csak a tornatermi eset után a kerítés mellé épített műfüves pályára, vagy más jelenségekre.
Most például Szentendrén lépték túl azt a bizonyos határt, mely feltüzelte a szomszédban élőket. a szentendrei Ferenczy (Czóbel) múzeum udvarán felállított .művészeti
magasles installációról belátnak a látogatók a szomszédok szájába. A szomszédos társasházban lakókat ez természetesen zavarja. Nem csak megszokott életvitelükben, hanem mindennapjaikban, hiszen az építmény létesítése és a látogatások előtti zavartalan magánéletük szenved csorbát. Érthető mód a múzeummal szomszédos ház lakói nem lelkesednek azért az installációnak nevezett magaslesért, amivel a múzeum a látogatói forgalmat próbálta növelni.
A kiállítás honlapján található koncepció
szerint "a Czóbel Múzeum belső kertjébe készített helyspecifikus
installációja egy megmászható, használható magasles, melyből olyan
látvány tárul fel az odaérkező számára, aminek befogadására egyébként
nem lenne lehetősége".
Ennek során a szomszédos ház lakói kvázi valóságshow-szereplőkké váltak. Ezt showt próbálta megfogni az egyik tiltakozó, aki cserébe puszta életének meztelen igazságát feltárva mutatott be a művészeti irányzattal szemben.
A művészi ismertető szerint a múzeumi elgondolásnak azonban nem része a pucér szomszéd a szalmakalapban. A saját teraszán fügefalevélben olvasva napozó úr performansza, nem csak önkifejező, hanem humoros is egyben, miközben ehhez társítottan nyomatékot adó magyarázatként a háztetőre feszített molinó szövegében tudatja a látogatókkal, hogy a látvánnyal egybeöltve köszönetét fejezi ki a belátásért cserébe.
A portál a múzeumtól megtudta, azóta párbeszédet kezdeményeztek a
társasház lakóival, és egy aranyos gesztust is gyakorolt az intézmény:
egyik munkatársnőjük a munkaidő lejárta után – mintegy viszonzásképpen –
szintén meztelenül mutatkozott a magaslesen.
A látványban azonban csak a
szomszéd férfi részesülhetett, és remélhetőleg örömmel fogadta a
kedveskedést.
Az esetből okulva Ócsán is el tudnánk képzelni hasonló vigasztalást az érintett szomszédokkal szemben. Ez immár nem a valóságtól elrugaszkodott elvárás, hanem nagyon is gyakorlati. A múzeum ugyanis nem csak anyagi kárpótlásban, hanem látványban is próbálja ellensúlyozni a szomszédok kárát. Ezért áll ki meztelenül ki az érintett objektumra az egyik csinos munkatársa a szentendrei műintézménynek.
Tehát nagyon is elvárható és elfogadható cselekvés lenne, ha az elhúzódó jogvita során a kommunikáció javítása érdekében az önkormányzat, az iskola is hasonló képen viszonozná bűnbánattal teljes jóindulatát. Ennek folyamán nem elképzelhetetlen, hogy az iskola igazgató, vagy az önkormányzat csinos kommunikációs munkatársa vetkőzne neki és állna ki hasonlóan szőrmentén a tornacsarnok tetejére és kiáltaná ország-világ számára, hogy mea culpa az okozott intimitás vesztésért.
Ennyit igazán megérdemelnének azok, akik az elmúlt évek során kénytelen-kelletlen viselték a jogsértést.
*
Béjá asszony füffedt, csak ijesztgetné a környezetét.
VálaszTörlés