Orbán leváltásával, Magyar Péter jóvoltából megszűnt a háborús veszély - nincs vészhelyzet, nincs orosz energia

 Magyar Péter egy részről maga a bosszúálló, más részről az a kirakatember, aki képes Orbán által épített stadionok díszpáholyában, vagy a Hungaroring átépített infrastruktúrájának VIP páholyában díszelegni sleppjével, miközben a közpénzes munkát a maga díszletének tekintve néz farkasszemet velünk. 

Magyar Péter a helyszínen szeretőjével, gyerekével és testőrei társaságában a VIP "páholyból" nézte a Formula–1-es Magyar Nagydíjat (Fotó: Isza Ferenc / AFP)

 Megszüntette a háborús vészhelyzetet és a helyébe léptetett egy hazait, aminek során felszámolták a köztévét, felfüggesztették a közrádiót, ezzel elhallgattatták az adott déli harangszót, és létrehoztak egy erőszakos önkényuralmi rendszert, ahol minden és mindenki Magyar Pétertől kell, hogy függjön.  A háborús vészhelyzetet felváltotta a hazai, ahol hektikussá vált a forint, drágul az üzemanyag, és már a gázolajt sem lehet mindenhol és korlátlanul kapni. Közben a miniszterelnöki megbízatásával visszaélő Magyar Péter szelfis nyaralásáról ad számot, VIP-s szolgáltatásokat vesz igénybe családja és testőrei társaságában. A szabad állam züllésben, a demokrácia felszámolás alatt, mi pedig kiszolgáltatottá válunk. 

Magyar Péter miniszterelnök bepoloskázva (bemikrofonozva) Gyulay Zsolttal a Hungaroring Sport Zrt elnök-vezérigazgatójával  testőri kíséretében a pálya mentén

  Gulyás Virág írása:    

  Nincs háborús veszély, mert a tiszások azt mondják. Most, hogy jogilag leszedették a plakátokat, meg hát a hírekben sem nagyon beszél róla senki, mert a Tisza kapitánya azt mondta, hogy nem lehet, így most már csak olyan híreket lehet olvasni, hogy Magyar Péter adta át Lando Norrisnak a győztesnek járó Herendi-trófeát a Magyar Nagydíj után. Meg persze azt, hogy a tiszások és a Telex szerint Orbánnak miért van vége.

Csak valahogy elveszik az éterben, hogy Ukrajna a minap a Kaszpi-tengeren olyan hajókra mért csapást, amelyek, Zelenskj állítása szerint, orosz–iráni fegyverszállítmányokat vittek. Irán szerint viszont egy civil hajót ért támadás, egy tengerész meghalt, ezért Teherán bosszút ígér, és követeli, hogy az ENSZ, valamint az EU lépjen fel Ukrajnával szemben.

Közben Zelenszkij tovább provokált és állítja, hogy Oroszország műholdfelvételekkel segítette Iránt az amerikai katonai bázisok elleni támadások megtervezésében. Vagyis Moszkva szerinte nemcsak fegyverekkel, hanem hírszerzési adatokkal is támogatja Teheránt.

Azt tudni kell, hoy az állítás azért provokáció, mert csupán két nappal korábban Trump bejelentette, hogy mind Putyin mind Hszi Csin-ping megígérte neki, hogy sem Oroszország, sem Kína nem fog fegyvereket adni Iránnak.

Így, ha Zelenszkij állítása igaz, akkor Moszkva aktívan segíti Iránt, és a különálló háborúk lassan egyetlen nagy (nyilvános) geopolitikai játszmává olvadnak össze.

Ehhez jön a balkáni államokban a NATO-jelenlét erősítése, Moszkva követeléseivel szembemenve. A frissen aláírt NATO-egyezség Ukrajna további pénzeléséről és fegyverezéséről (igen, Magyarország részvételével). Aztán itt vannak még az EU-s pénzek, amelyek továbbra is ömlenek Ukrajnába. És mindeközben az EU változatlanul tovább viszi Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait.

Vajon miért?

(Nem költői kérdés.)

Magyar Péter testőrségével és egy csokor virággal fogadja a luxusnyaralásából hazatérő asszisztensét, aki nem mellesleg aktuálisan szeretett barátnője is egyben - a várakozást ismét közösségi szelfizéssel töltötte

 De örülünk, hogy Magyarországot elég arról tájékoztatni, hogy Magyar Péter az aktuális csajával vonult ki a Hungaroringre.

* 

Elkötelezettséggel, vagy anélkül - nyilatkozik az iskolaigazgató az étkeztetőnek ( - miért a TsGastro van a tejben)

Az ócsai Halászy Károly Iskola konyháját korábban nagyon szerették a diákok, ráadásul több helyi lakos is vitt, vásárolt készételt, hogy ne keljen főzni. Aztán egyszer csak minden megváltozott, amikor a városvezetés kiárulta a konyhákat.  

A TsGastro a helyi étkeztetési ellátó bizony beépült a városi közéletbe az étkeztetése által. Ha az étel nem is mindig dicséretes, de a jó kapcsolatra való törekvés az. A tanári étkeztetés biztosítása is ennek az építő kapcsolatnak a része, ahogy az iskola- és a városvezetéssel is ezt célozzák, elvégre az étkeztetési üzlet nem kis pénzt hoz és visz a konyhára. 

Értesülésünk szerint Kovácsné Kovácsi Beáta iskolaigazgató asszonyság sem maga kosztol csupán a szolgáltatónál. Hallomás szerint a fia is étkezik. Az ő megelégedettségi indexe fontos a cég számára, elvégre a visszajelzések a tanároktól érkező fontos igazolás a  szolgáltató számára. Ezzel bizonyítják, hogy jót és jól főznek.

Ezen és ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a helyi általános suli református vezetője a Ts Gastro "ingyenes" magazinjában adhatta elő magát. Mindezt a martonvásári Gulyás Fatime intézte és vitte be a szerkesztés alatt álló laphoz, ahol szerettek volna elérni a több intézményből érkező pozitív visszacsatolást a szolgáltatásról.  Elvégre ezért, a jó hír keltésért dobták placcra az újságot. Ami Ócsát és az általános illeti, itt az igazgató vagy nem abszolválta a feladatot, vagy nem tudott igazán jót írni. 

Az írásából a semmitmondás, az étkeztetéssel, az ellátással kapcsolatos szótlanság és csak az öntömjénezés jön elő. Az is csak erőltetetten, egy gyenge fogalmazásban. Egy ilyen feladatteljesítésért egy átlagos középiskolai magyar szakos nem adna jó jegyet. A célként szabott feladatot nem értette, azt nem fogta- és nem jelenítette meg az írás, viszont amiről megnyilatkozik, annak semmi köze az iskolai étkeztetéshez. Márpedig a TsGastro tavaszi magazinja az Ízelítő mégis csak erről, vagyis az étkeztetési ellátásról lett volna hivatott szólni. 

  A magazinban megjelenteket a lapkivágással kívántuk bemutatni, gondolván azon kedves érdeklődőknek, akikhez nem jutott el a hír.

Ami a mentort, Fatimét illeti, Ő Ócsán kezdte a Ts-nél, majd kihízta magát, és nem csak magasabb pozíciót, hanem kocsit is kapott a megbízatás mellé. Azonban a helyi megoldatlan problémák csak nem szűntek. Hiába a meggyőzés, a szándék, a "píár" az ellátás színvonala nem igen javult. A feladatellátás rendre problémákkal volt terhes. Hol szakács, hol konyhai dolgozó hiányzott, hol pedig élelmezésvezető.  Valahogy nem maradtak itt az emberek. Sem a bejelentés, sem a bérezés, sem a munka nem kedvezett annyira, hogy az állandó és megbízható csapat összeálljon. Volt itt helyi szakács, örkényi, és ki tudja még ki. Az élelmezésvezetőként kezdő Fatime is Martonvásárról járt ide, de az utána érkezők közt sem nagyon volt helyi, aki tovább maradt volna.

Fatime és Bea utoljára még együtt bálozott a Halászyban, aztán Ő is elhagyta a várost. Fatime szinte mindent eltüntetett közösségi oldaláról, ami a Ts-re emlékeztetné. Mintha legszívesebben kitörölné, vagy letagadná az egészet. A Ts és Bea azonban marad. A Ts és Beácska is, az aki volt. Az ócsai étkeztetésbe új lány érkezett. A kapcsolatépítés újra indult. Rebekát már bemutatták, aki igyekszik jó benyomást elérni. Legalább a városvezetésnél.

A mostani üdvöskével a grízes bulin többen találkozhattak. Ő már a helyi képviselője az étkeztetési szolgáltatónak.

A polgármesternek tetszik a szolgáltatás azon része, ami ebből érdekli. Az ellátottak pedig már beleszoktak. Még volt, hogy a helyi önkormányzat is besegített a munkaerő keresésébe.  Az étkeztetés melléktevékenysége ként biztosított focista ebédek, a tejbegrízes fesztiválok pedig amolyan önfinanszírozó reklámtevékenységként belefértek a kondérba. 

 Ez a napi iskolai menza mellett a városvezetésnek olyan bónusz, amiből csak jól jöhet ki a műsort szervező, mert a  helyiek bulira éhesek. A tejbegrízfesztivál pedig ezt az éhséget enyhíti olcsón.

Fatime ment, Rebeka jött, Beás asszony maradt.

*

Mit köszönhetünk az Eu-nak és mit Szlovákiának - a jelen uniójának emlékezete Pozsonyra ( - a szlovák gulyás)

Európa hosszú évekre visszamenőleg nem győzi kifejezni háláját a magyarság felé, azért a védelmi szerepért, amit az évszázadok történelme során véghezvittünk.

Mert ugyebár megállítottuk és visszatartottuk a törököt, lefogtuk a labancot, és bírtuk magunknál tartani, és itt állomásoztatni a szovjeteket.

De országnyi területeket adtunk a környezetünkben virágzó olyan demokráciáknak, mint például Szlovákia. Olyan koronázó várossal gazdagítva az új Európát, mint Pozsony, ahol nem csak királyt választottak, hanem haderőt is állítottak a honfoglalóink. Épp most múlt el ennek is az ideje. Pedig illenék tudni, hogy július 4.-e és 7.-e között zajlott 907-ben a hunok nagy honvédő csatája. 

A németek Pozsonyt, - akkori nevén Brezalauspurc - akarták elfoglalni, hogy aztán továbbnyomulhassanak a Dunántúl többi területét elfoglalni. A túlerővel szembeni vereség akkora trauma volt a nyugatiak számára, hogy ezután egészen II. Konrád (ur. 1024-1039) 1030-as támadásáig nem vállalkoztak Magyarország meghódítására. 

A pozsonyi csata történelem-politika egyik méltatlanul feledett nagy eseménye. Az itt aratott győzelem híján nem valószínű, hogy megvalósul István király országa.

Majd, ezer év múltával, amikor már annyi mindenen túl vagyunk, és az Osztrák-Magyar Monarchia után létrejött  Csehszlovákia, majd ebből a vegyesből 1993-ban alapított Szlovákia. 

Azon országok egyike, mely ma annak az Európának a része, aminek sorsának alakulásában a nagy magyarság  máig méltatlan elismerésben részesül. 

Hiába álltuk a vészt, a törököt, a szovjetet, és még megannyi balkáni csodát, ha a ma népvándorlásából is csak a balsors jut részül nekünk. 

Bezzeg a történelmi szlovákok, akik jelenleg az Eu soros elnöki tisztjét adják. Ők bizony nagy hagyományokkal élnek, amit a jelen uniója is megbecsül. 

Példának okáért, Szlovákia EU-elnökségének tiszteletére egész héten szlovák nemzeti ételekkel kedveskednek az EP szakácsai a delegáltaknak. Kedden a juhtúrós sztrapacska került terítékre, szerdán pedig a "szlovák gulyás"-t kóstálhatták meg az EP-ben kosztolók.

Ezek után jogon vélhetjük, hogy csupán a szlovák tokaji hiányzott az étlapról. Mert a végére még azt is megkaphatják.

Az ember meg csak elmélkedik itthon, a csonka hazában, hogy mi mindenre képes még az európai érdekközösség? 

*