Egyre több ukránnak van elege Zelenszkij háborújából - miből

 Az orosz hadsereg ballisztikus rakétákkal lövi az ukrán fővárost hetek óta. Minden egyes éjszaka szólnak a légvédelmi szirénák, a helyiek az óvóhelyeken hallgatják a hatalmas robbanásokat, és fogalmuk sincs, hogy a házuk meglesz-e még hajnalban.- Számol be az európai liberális szócső, az Euronews. 

Mindezek ellenére  Európa vezetői nem a háború befejezését és nem a békét szorgalmazzák, hanem újabb és újabb pénzügyi-, eszközbeli támogatással tartják fent a vérontást.   

Az Európai Unió nagykövetei februárban hagyták jóvá az Ukrajnának szánt újabb támogatást, több (90) milliárd eurós hitel keretében, amely Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek nagy részét fedezné, és támogatná az ország orosz invázió elleni védekezését.  

Ursula von der Leyen ezek után augusztusban ismét pénzügyi segítséget nyújt a háború fenntartása érdekében. Most 1,4 milliárd eurót biztosít Ukrajnának az Unió a befagyasztott orosz állami vagyon hozamából.  

 

Von der Leyen közölte, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért. Mint fogalmazott, a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajna tovább tudjon ellenállni az orosz inváziónak. 

 Az Európai Unió még 2022-ben, a háború kirobbanását követően fagyasztotta be az orosz jegybanknak a területén lévő eszközeit. 

Az Európai Bizottság adatai szerint a befagyasztott orosz eszközök eddig összesen 8 milliárd euró rendkívüli nyereséget termeltek. Az uniós intézmények ezt a forrást egyre nagyobb mértékben használják fel Kijev pénzügyi és katonai támogatásának biztosítására, miközben az orosz állami vagyon teljes elkobzásáról továbbra sincs egységes nemzetközi álláspont.

 Mégis ebbe a kétes politikai-, pénzügyi manőverbe fogtak annak érdekében, hogy a legitimitását veszett ukrán (diktátornak számító) elnök uralmát, vagyis a juntáját életben tartsák.  

Mindennek azonban komoly áldozatai vannak. Ezt pedig az ukrán nép, a lakosság a saját pusztulása árán adja.  

 

És, hogy ez mennyire kevés, azt mi sem igazolja jobban, hogy Norvégia harmadik éve egymás után fenntartja az Ukrajnának nyújtott évi 85 milliárd norvég koronás segélyét, amit a saját népe elől von el és küld el. Støre bejelentése szerint Norvégia jövőre is mintegy 8 milliárd eurót különítene el Ukrajna támogatására. Ez megközelítőleg megegyezik a 2026-ra biztosított összeggel.

Ez is azt mutatja, hogy nyugatnak semmi sem drága, ha az oroszokat akarja tönkretenni akár Ukrajna feláldozása árán.  

A négy éve húzódó háborúból azonban sokaknak elege van.  Nem csak az ukrán nácik felszínre törése, hanem az értelmetlen vérontás okán is.     

Mint ismert a békekötésre volt elég lehetőség, amit rendre elutasított Zelenszkij. Vannak, akik ezt brit beavatkozásként határozzák meg.  Még sem ez a legnagyobb baj, hiszen ha Ukrajna nem szállja meg a függetlenségüket kikiáltott megyéit, 2014-ben és nem kezd ott vérontó megtorlásba, akkor talán még egyezség is létrejöhetett volna. Azonban nem így történt. 

 2014 tavaszán "Novorosszija" (Új Oroszország) néven egyesült két kelet-ukrajnai megye és független államot hozott létre a "donyecki és luhanszki népköztársaság" vezetése által.  

 Ugyanezen a napon kikiáltották a Harkovi Népköztársaságot is, amely egy nappal később elbukott.

 Julija Timosenko volt ukrán kormányfő rendkívül veszélyesnek értékelte a helyzetet Ukrajnára nézve, s a krími események megismétlődésétől tartott. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök szerint a tüntetők és a donecki vezetők így próbálták kiprovokálni az orosz csapatok bevonulását Kelet-Ukrajnába

 "A kijevi junta önkényétől és véres diktatúrájától, a fasizmustól és a nacionalizmustól független, saját utat választottunk, mégpedig a szabadság, a törvény diadalának útját" - jelentette ki Valerij Bolotov, Luhanszk megye adott "népi kormányzója". 

Denisz Pusilin, a "donyecki népköztársaság" társelnöke azt kérte Moszkvától: vegye fontolóra Donyeck megye beolvasztását Oroszországba. 

Pusilin donyecki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a vasárnapi referendum eredménye alapján mostantól a "donyecki népköztársaság" szuverén állam. Az Oroszországhoz intézett kérés alátámasztásául a szeparatista vezető "a nép akaratára" és a "történelmi igazságra" hivatkozott. 

"A donyecki nép mindig az orosz világ része volt. Számunkra Oroszország történelme a mi történelmünk" - tette hozzá.  

 

A Novorosszija (magyarul Új-Oroszország) kifejezés egy 18. századi történelmi régiót és egy 2014-ben kikiáltott, el nem ismert államot jelöl Kelet- és Dél-Ukrajnában.

 A háború valójában ekkor vette kezdetét.  Oroszország sokáig nem avatkozott be, igyekezett kimaradni a nyílt konfrontációtól.  Egészen 2022-ig, amikor már annyira eldurvultak az események, hogy az tarthatatlanná vált. A kelet-ukrajnai konfliktusban (a korábbi szakadár térségekben) becslések szerint mintegy 14 200–14 400 ember vesztette életét (katonák, szakadár erők és civilek egyaránt). Többnyire orosz ajkúak.  

 

Végül Oroszország 2022 februárjában elismerte a függetlenségüket, majd 2022. szeptember 30-án – a teljes nemzetközi közösség által elutasított módon – annektálta a területeket.   Innen számolják az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetét, ami egyrészt a függetlenségükért küzdő köztársaságok felszabadításnak, az ukránok pedig megszállásnak tartanak. 

Európa álláspontja az utóbbi. Látszólag ezért álltak be Ukrajna mögé.  

Csakhogy mára már az ukránok sem akarják ezt a háborút. Nem akarnak további vérontást, és nem akarnak sem katonák, sem hősi halottak lenni egy önpusztító vérontásban.  

Zelenszkij ideje rég lejárt. Választásokat azonban a harcokra, a háborús helyzetre hivatkozva nem ír ki. Ugyanakkor a békekötésre sem hajlandó, mert az a saját bukását jelentené. Így egyfajta hatalmi önkényuralkodó, vagyis diktátorként kötelezi a népét a szembenállásra.  

Azonban a katonák fogytán, ezért a civil lakosság soraiból kényszerülnek besorozni az állampolgárokat. 

Ez  évek óta zajlik az erre szakosodott félrendőri- félkatonai alakulatok által, akik a városokat vidéket járva a nyílt utcáról, házakból, munkahelyekről is képesek befogni az óvatlan férfiakat.  Erre amolyan toborzóknak nevezett álcázott "ügynökök" specializálódtak, akik fejpénzt kapnak az elraboltakért. 

Ezt a gyakorlatot Ukrajnában széles körben „buszifikációnak” nevezik – utalva arra, hogy a férfiakat az utcán rabolják el, járművekbe terelik, majd a toborzóközpontokba kisbusszal szállítják őket. 

Még az ukrán tisztviselők is elismerték a mozgósítási kampány során elkövetett széles körű visszaéléseket. Dmitro Lubinec emberi jogi ombudsman májusban elmondta a törvényhozóknak, hogy a mozgósítással kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó panaszok száma 333-szorosára nőtt 2022-hez képest, és hivatala több mint 6 000 panaszt kapott.

Az embereknek elegük volt az erőszakos, jogsértő "hatósági" fellépésekből, és egyre szélesebb körben kezdtek ellenállni.  

 A múlt héten Lembergben egy összetűzés során az egyik toborzó tisztet késsel halálosan megsebesítettek . Áprilisban egy lvivi lakos szintén halálra késelt egy másik toborzóosztag tagját.  Mindez csupán az ellenállás során. Azért, mert nem akarnak az emberek háborúba menni. 

Egy másik, nemrég történt incidens során a járókelők megpróbáltak megmenteni egy férfit a sorozástól, de a toborzóosztag tagjai könnygázzal támadtak rájuk. Hasonló összecsapásokat már többször is videóra rögzítettek, amikor rokonok és járókelők közbeléptek, amikor hadköteles korú férfiakat tartóztattak le nyilvános helyen.

A hónap elején Lembergben is tömeg vett körül egy toborzó járművet, miután a toborzótisztek egy okmányellenőrzés során őrizetbe vettek egy férfit. A tüntetők megrángatták, majd végül felborították a járművet, miközben „Szégyen!” kiáltásokat skandáltak. 

Nyugat-Ukrajnában egy tömeg megtámadta és súlyosan megrongálta a katonai toborzó tisztviselők által használt járművet, ami arra késztette a rendőrséget, hogy erősítést küldjön a helyszínre, miközben a kijevi hatóságok egyre erőszakosabb, kényszerítőbb mozgósítási kampányával szembeni nyilvános ellenállás továbbra is utcai összecsapásokba torkollik.

 

Történt mindez amikor a  Területi Toborzó Központ (TCK) egy mobil csoportja razziát hajtott végre a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiak ellen.

 A rendőrség szerint a toborzók éppen csak „beszélgettek” egy férfival és ellenőrizték az iratait, amikor a helyiek elkezdtek gyülekezni a Nissan X-Trail típusú járművük körül. A tömeg ezután elkezdte ütni a járművet, és szembeszállt a katonákkal, így a találkozó tömegverekedéssé fajult.

 

Végül további rendőri egységeket küldtek a helyszínre a helyzet kézben tartása érdekében, mivel az első összetűzés után is tovább emberek érkeztek a helyszínre. Az interneten keringő videók azt mutatják, hogy nagy tömeg vette körül a rendőri és katonai járműveket, miközben egyenruhás férfiak – köztük néhány balaklavát viselő – vonultak fel a helyszínen. 

 A toborzóközpont tájékoztatása szerint egy toborzó tisztet sérülésekkel kórházba szállítottak; a központ azt is közölte, hogy „azonosítatlan személyek” ellopták néhány személyes holmiját. A rendőrség szerint több toborzó tiszt is megsérült, és megfogadták, hogy azonosítják a zavargásban részt vevőket, azt állítva, hogy közülük néhányan „ütőhöz és késhez hasonló tárgyakat” hordhattak maguknál.

* 

Amerikával és az Eu-val a NATO beavatkozóként csatlakozik az ukránokhoz és támadja az oroszokat - világégés

  Az Európai Parlament felkérte a tagállamokat, járuljanak hozzá, hogy Ukrajna támadhasson
orosz területeket!

Gyakorlatilag ezzel beléptetik az Eu-t és tagállamait az oroszokkal szembeni háborúba. Ez már nem az ukránok megsegítéséről és területvédő háborújáról szól, hanem nyíltan az orosz fél megtámadásáról. 

Ez világégéshez vezethet

 Nukleáris világháborúhoz vezethet az Európai Parlament állásfoglalása - reagált az orosz házelnök. Az EP ugyanis elfogadta, hogy nyugati fegyverekkel mérhessenek csapásokat orosz területeken és egyúttal ennek elfogadására biztatják az uniós tagállamokat is.

Arról, hogy az Eu, a NATO és Amerika sem volt képes, vagy akarta az Ukrajnában élő más ajkú nemzeti kisebbség jogait rendezni. A Donyeck medence 2014-ben kikiáltott függetlensége tárgyában sem jártak el megfelelően annak érdekében, hogy az oroszok ne kerüljenek konfliktusba az ott fellépő és a függetlenedést letörni szándékozó ukránokkal.

2014 szeptemberében Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői a fehéroroszországi Minszkben ültek le tárgyalni. A megállapodás kidolgozását az úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna és Oroszország mellett résztvevő Franciaország és Németország vezetőinek közvetítésével dolgozták ki. A megállapodást státuszuk elismerése nélkül aláírták a szeparatista Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság vezetői. Ez a megállapodás az azonnali tűzszünet végrehajtását tűzte ki célul, továbbá tartalmazta többek között a hadifoglyok szabadon bocsátását és a Donbász egyes területeinek önkormányzatiság biztosítását. A megállapodás ellenére nem értek véget a harcok.

 A függetlenségükért harcolók Oroszországtól kértek segítséget a velük szemben fellépő ukránok okán. Oroszország nem is avatkozott be, bár szerette volna a konfliktust letudni. Végül a felkéréshez és az ott élő oroszok okán több módon is támogatták a függetlenségi harcukat vívókat, például pénzügyileg, hadászatilag, koronavírus-vakcinákkal, valamint több mint 800 ezer orosz útlevél kiadásával az állampolgárok számára. Mindazonáltal: azt mindig is tagadták, hogy arra készülnének, hogy megszállják Ukrajnát.

A Guardian cikke szerint a 2014 óta tartó időszakban ukrán becslések szerint több mint 15 ezer ember halt meg harcokban az érintett területeken.

Addig folytak a harcok, míg Oroszország kénytelen volt lépni és kijelentette azt, hogy a Donyec-medencét nem tekinti Ukrajna részének, ez pedig megnyitotta az utat ahhoz, hogy Moszkvában arról döntsenek, hogy bevonulnak ezekre a területekre, arra hivatkozva, hogy szövetségeseiket védik az ukrán megszállóktól.

Ebben az esetben a függetlenségért küzdők a bevonuló seregektől kérnének segítséget a még ukrán ellenőrzés alatt álló területek megszerzésére – ez pedig a gyakorlatban is azt jelentené, hogy nyílt katonai konfrontációba keveredik Oroszország és Ukrajna.

 Gyakorlatilag ezzel kezdődött az oroszok különleges hadművelete, mely ma már világháborús következményekkel fenyeget. Ennek legutóbbi jele az Eu Parlamentjének fellépése.

A második egyezményt Minszkben 2015. február 12-én írták alá. Tartalma az előzőhöz hasonló, de valamivel részletesebb. A megállapodás aláírását követően csitultak, de nem teljesen értek véget a harcok. Más intézkedésekkel kapcsolatban is viták maradtak. Például az ukrán parlament elfogadott törvényeket a Donbász speciális státuszáról és bizonyos fokú önkormányzatiságáról, és a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban többéves késéssel 2018-ban önkormányzati választásokat tartottak, a szakadár népköztársaságok és Oroszország képviselői elégtelennek minősítették az önkormányzatiságot. Abban sem volt egyetértés, hogy kik az érintett felek: Ukrajna nem a „szakadárokat”, hanem az őket támogató Oroszországot tekintette tárgyalópartnernek, ugyanakkor Oroszország igyekezett tagadni az érintettségét (ahogy az és csak közvetítőnek beállítani magát. Ezzel együtt, többnyire egyetértés volt abban, hogy a konfliktus jövőbeni megoldásának alapja csak az egyezmény lehet.

Az Oroszország és Ukrajna között 2022 elején fokozódó feszültségek közepette Oroszország 2022. február 21-én hivatalosan is elismerte a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságot. Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap kijelentette, hogy a minszki megállapodások „már nem léteznek”, és Ukrajnát okolta azok összeomlásáért. Oroszország ezután 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát.

Az Európai Parlament most azt kérte az uniós tagállamoktól: tegyék lehetővé, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa legitim katonai célpontok támadására Oroszországban. 

Megismételték azon álláspontjukat, hogy valamennyi uniós országnak és NATO-szövetségesnek közösen és egyénileg is vállalnia kell, hogy évente legalább a GDP-jük 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.

Ezzel gyakorlatilag Európa és a NATO az ukránok által, az ottani élőerővel (lakosság felhasználásával) támadja Oroszországot úgy, hogy ebbe a cselekménybe kötelezi a tagállamait is. Vagyis hazánk sem úszhatja meg a háborút, mert ránk sózzák annak a kötelezvényét. Ez esetben országunk is célpontként jöhet számításba. Nem beszélve arról, hogy déli szomszédunk Románia jelentős amerikai csapásmérő erőknek ad otthont, ahol nem csak légi bázisok, hanem más csapaterők is telepítésre kerültek.

Ugyancsak ez értendő Lengyelországra, ami azzal jár, hogy egy orosz válaszcsapás, netán nukleáris támadás esetén Magyarországot is érheti az atomhatás.

Mindez a NATO alapelveivel, mely szerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete - fegyveres védelmi szövetség ; Székhely, Brüsszel, Belgium – nyíltan Oroszországgal szemben kezd harci tevékenységet az ukrán területen az ottani népesség aktivitásával és kihasználásával.

 Teszi mindezt Amerika geopolitikai és gazdasági érdekei mentén a fegyverkezésből származó profitorientáltság érdekében.

Amerika eddig is finanszírozta Ukrajna háborúját és egyre több fegyverszállítmányt küldött, hol hitelezve, hol pedig segély formájában. Így egyre másabb fegyverekkel látta el Zelenszkij seregét.

Közben Zelenszkij mandátuma lejárt. Választásokat nem írt ki, így a legitimitása megszűnt, és egyfajta háborús diktátorként van jelen helyi közéletben és a politikában. Amerikával az élen a NATO és nyugat-európai szövetségese ezt támogatják, miközben az ukránon azovi hadteste egy közismerten nácibarát alakulat, ami állami támogatásban, elismerésben részesül Ukrajnában.

A liberális szemléletben szenvedő térség Amerika és szövetségesei mindezt elnézik, sőt - mondhatni - támogatják. Ukrajna elkövetett bűneiért nincs is felelősségre vonás, de még csak lábjegyzett sem. (Más országokat Amerika – szövetségeseivel - hasonló legitimitási gondok okán, vagy éppenséggel diktátornak kiáltással szabotáltak, netán lerohantak.)  

Mint ismeretes, az Azov Zászlóalj az Ukrán Tengerparti Nemzeti Gárda jobboldali, szélsőséges és neonáci egysége, habár 2014-ben az ezred szóvivője azt mondta, hogy az egységnek „csak” körülbelül 10–20%-a neonáci. Mindenesetre hajtókájukon a második SS-páncéloshadosztály szimbólumát viselik, amelyet ők úgy magyaráznak, hogy a szimbólum a „nemzeti eszmét” jelenti.

 

 Az Azov zászlóalj ukrán szélsőjobboldali önkéntesekből jött létre 2014-ben, de a tagjai tagadják, hogy neonácik lennének. Az ukrán vezetés pedig azt mondja, hogy azóta az alakulatot már integrálták a nemzeti Gárdába. A háború kezdete óta ők védték Mariupolt, az Azovstal acélgyár bunkereiben tartották magukat az orosz megszállókkal szemben. Egy 2016-os ENSZ-jelentés azzal vádolta az Azovot, hogy a kelet-ukrajnai civilek elleni fosztogatásokkal hozzájárultak a lakosság elűzéséhez. 

A külügyminisztérium szóvivője most a BBC-nek azt mondta, az átvilágítási folyamat során „nem találtak bizonyítékot arra, hogy a brigád súlyosan megsértette volna az emberi jogokat”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt mondta, hogy az USA „még a neonácikkal is hajlandó flörtölni” Oroszország elnyomása érdekében. 

Az Egyesült Államok feloldotta az ukrán Azov zászlóaljnak nyújtott fegyverszállításokra és kiképzésre vonatkozó tilalmát, amit korábban az egység szélsőjobboldali kötődései miatt hoztak meg.  

Ezek után: Biden engedélyezte, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel támadja Oroszország bizonyos részeit.

 Amerika nyomán Európa közösségét arra ösztökélik, - ahogy volt ez az iraki háborúban is, - hogy beszálljon ebbe a krízisbe. És lássunk értelmetlen (érthetetlen) csodát, Európa politikai vezetése, az Eu Amerikának elkötelezett vezetői nyomán belép ebbe a proxy csatába.

Európa a kontinensen túli NATO tagtársaival szemben úgy sodródik háborúba, hogy azok távoli területei sértetlenek maradnak, míg az Eurázsia nyugati államai kerülnek és válnak (célponttá) célzott területté. Ezzel az Európára lőcsölt (proxy)háborúval Amerika, és óceánon túli társai, valamint területei mondhatni kimaradnak a harci cselekményekből, míg Európa földrajzi területe és lakossága maga is áldozatává esik ennek a kilátástalan háborúnak.

 A helyzet komolyságát jelzi, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte az orosz hadsereg létszámának 1,5 millióra történő növelését, hogy a világ második legnagyobb katonai erejévé váljon Kína után.

Az orosz elnök az ukrajnai offenzíva kezdete óta már harmadszor rendelte el az állomány bővítését. Moszkva tervei szerint nem lesz szükség mozgósításra, de a szakértők már egyáltalán nem olyan biztosak ebben.

Putyin legutóbb tavaly decemberben növelte meg a hadsereg létszámát, akkor nagyjából 2,2 millió főre, amiből 1,33 milliót tett ki az aktív állomány.

Erre most 2 millió 389 ezer 130 főre növeli a hadserege létszámát Oroszország egy friss rendelet értelmében, melyet Vlagyimir Putyin elnök már alá is írt. Így a bevethető, aktív állomány létszáma nagyjából 1,5 millió főre fog emelkedni 2024 decemberétől, a hivatalos indoklás szerint azért, mert fenyegetések érik az Ukrajnában folytatott „különleges katonai műveletet" (vagyis háborút), és a NATO is egyre agresszívabban terjeszkedik. Az oroszok az őket érő fenyegetésekre utalással Ukrajna Kurszk megyei offenzívájára utalhat az orosz kommunikáció.

Azt azonban Amerika és csatlósként viselkedő Eu és a NATO sem gondolhatja komolyan, hogy az orosz minden részlehajlás nélkül nyugton benyeli és a feltüzelt Ukrajnán át elnézi, vagy elviseli netán következmények nélkül hagyja érdekeinek sérelmét.

*

Ócsán már nem az a kérdés, hogy mikor megy el az áram, hanem az, hogy mettől meddig lesz - Bukodi lapít

 Ma sem történt semmi rendkívüli, csak a szokásos áramkimaradás Ócsán. 

A Tesco bezárt, az utcák elnéptelenedtek, a légvédelmi szirénák nem szólaltak meg, ahogy Bukodi sem, az ismételt ármakimaradás kapcsán.   

 Bár polgármesterként nem sokat tett a város ellátásának javítása érdekében még annak ellenére sem, hogy milliókkal húzta le a lakosságot a kommunális adóteher kivetésével.  Fideszes városvezetéstől ilyen aljasságot ritkán tapasztal az ember.  Bukodi erre is képes volt, úgy, hogy az ittenieket, a helyieket hanyagolta.

Így sem az infrastruktúra, sem az Ócsát ellátó elektromos hálózat nem került megfelelő korszerűsítésre.   Így Ócsa ellátása, hálózati stabilitása kritikus szintre csökkent.  

Bukodi ezzel sem bánt jobban, mint az elhanyagolt szennyvízteleppel, vagy úgy összességében a várossal. 

Bukodi polgármesteri éve a focira a lakosság lehúzására mentek rá.  A mostani áramkimaradások során pedig az emberek egy része a polgármester felébresztése helyett egymásnak adnak tanácsot, vagy éppen a hibajelenség okát vázolva mutogatnak másra, csak éppen az illetékesre nem. 

 Szóval megy a hülyítés és zúgnak a fejek a sötétben.  Ócsán ma is órás áramkimaradás volt. 

Ki tudja holnap mettől meddig lesz áram?

*

Rónai Péter szerint az Európai Unióban pofára osztják a pénzt - egy vasat sem kapunk, mert Orbán derekas

Rónai Péter szerint Orbán Viktor nem felel meg az európai közösségnek, ezért az Eu továbbra sem fizeti ki Magyarországnak a járandóságát. 

Róna az ATV gyakori és egyik kedvelt megnyilatkozója

 

A világutazó Róna Péter (liberális) közgazdász vélekedése szerint továbbra sem fogunk egy vasat sem kapni az EU-tól. Róna magáról azt állítja, hogy Angliában és Amerikában szocializálódott, ahol a társadalomnak része az értelmiségi elit, és akiket ide sorolnak, nem tartoznak egyik politikai oldalhoz sem. Magyarországon igen ritka az ilyen ember – fogalmazott Róna Péter, majd azt is hozzátette, hogy az élet úgy hozta, hogy ő nincs rászorulva arra, hogy bármelyik oldalhoz tartoznia kelljen.

 Róna Péter szerint jó dolog lenne, ha itthon bevezetnék az eurót, ehhez azonban olyan gazdaságpolitikát kéne folytatni, amely ezt előkészíti, majd támogatja. Ettől még nagyon messze vagyunk – jelentette ki. A bevezetéshez szavai szerint olyan stabil nemzetgazdasági szerkezetet kellene kialakítani, ami Magyarországon nincs, és nem is volt sosem. 

Éppen ezért – folytatta –, amikor Matolcsy György vagy Dobrev Klára az euró bevezetéséről beszél, nincs tisztában azzal, hogy annak milyenek a valós feltételei. Rónai Egon kérdésére, hogy miért olyan biztos abban, hogy az uniótól továbbra sem kapjuk meg az ígért forrásokat, úgy felelt: a magyar jogi, politikai és társadalmi szerkezet nem fér bele az európai kontextusba. 

Szerinte a 2022-es választás azt mondta az európai (liberális) közösségnek, hogy végül is a magyar társadalom derekának Orbán Viktor megfelel, nekünk, európaiaknak azonban nem felel meg, ezért mi ezeknek nem adunk pénzt.

A Konkrétan legújabb adásában Rónai Egon beszélgetett Róna Péterrel

Rónai Kisasszondon megvásárolta a Sárközy-kúriát

 

Ezzel azt fejezi ki a világjáró és több helyen megforduló közgazdász, hogy Orbánnal a magyarok nem adják be a derekukat, azt tartják és ez nem felel meg annak a vezérelvnek, amit manapság az unió képvisel. Orbán nem támogatja Ukrajna háborúját, hiába segíti a háborús menekülteket és támogatja a háború sújtotta országot, ha a magyar érdekeket helyezi előtérbe az unió közösségi elgondolásával szemben. Ugyancsak ez a helyzet a déli migrációval, az LMBTQ törekvésekkel párosuló szabadelvűséggel, ami a nemek felolvadásával és fajtalan összeolvadásával, járó gender szemlélettel és elvárásokkal szembeállva kitart a férfi és nő biológiai szerepvállalása mellett. Ez valahol sértő és elfogadhatatlan ma a liberális Európában, ahol a közösségi szellemiség ezt várja el. Ugyanakkor Orbán meghirdette az illiberális társadalmat, ami egyben a szembehelyezkedés szinonimája és még fegyvert sem hajlandó adni az ukrán harcokhoz. Mindezért büntetik és pénzelvonásban részesítik Magyarországot.

 A miniszterelnök ma is azt mondta: „Brüsszel visszaél a hatalmával és erővel akarják áttelepíteni Magyarországra a migránsokat.”  

Gyakorlatilag Orbán politikája, fizimiskája és kiállása nem tetszik az uniós vezetőknek. Ezért kollektíven büntetik a magyarokat és pénzelvonással próbálják tönkretenni a gazdaságot, hátráltatni a fejlődést valamint egyéb más úton politikailag is befolyást gyakorolni, és - akár a hazai (belső) ellenzék titkos pénzügyi támogatásával - ellehetetleníteni a Fidesz adta kereszténydemokrata szövetségben álló kormányt, mit sem törődve a mögöttes választókkal, a demokráciával, a magyarokkal.

 Rónai úgy véli, Orbán Viktor nem felel meg az európai közösségnek, ezért egy fillért sem fogunk kapni az uniótól.

*

Az atomfegyver lesz a következő vörös vonal, amit átlépnek Ukrajnában? - Amerika, az Eu, a Nato és a nácik

Közel két hét elteltével nyilvánvaló, hogy Ukrajna „tavaszi ellentámadása”, amelyet az amerikai média hónapok óta hirdet, nem ért el jelentős előrelépést, miközben az ukrán fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országának havi 7 milliárd dollárra van szüksége. 

Amerikai sajtóhírek szerint az ukrán hadvezetés most szünetelteti a déli offenzívához köthető hadműveleteket, mivel nem elégedettek az elért eredmények és az ezekért fizetett veszteségek arányával. A Wall Street Journal írása szerint az oroszok számos nyugati harcjárművet lőttek ki vagy zsákmányoltak a harcok során.

Ukrán tisztviselők azt állítják, hogy közel 100 km² területet foglaltak vissza az offenzíva kezdete óta. Ezekért a területrészekért napi 1000 áldozattal fizettek, így az offenzíva kezdete óta összesen 12 000 embert vesztettek. Orosz tisztviselők videót tettek közzé arról, hogy páncélozott járműveket rakéták, drónok és nagy hatótávolságú tüzérséget semmisítenek meg, köztük több mint egy tucat fejlett Leopard 2 harckocsit és Bradley gyalogsági harcjárművet.

A háború támogatására adott amerikai és európai harcjárművek maradványai az ukrán harcvonalon

A konfliktus első másfél évében az USA és a NATO vezetői abból indultak ki, hogy a háborút úgy folytathatják le, hogy egyre fejlettebb fegyvereket küldenek Ukrajnába, miközben hagyják, hogy az ukránok ágyútöltelékként szolgáljanak a csatatéren.

A katasztrofális emberéletekkel szembeni hideg közömbösséget tanúsít a Biden-adminisztráció. Az utolsó ukránokig igyekezett megvívni a háborút. De ezzel a stratégiával az a probléma, hogy egy idő után kifogynak a halálba küldendő ukránok.

Százezrek halnak meg Amerika és Európa oroszok elleni proxy háborújában

Eddig több százezer ukrán katona halt meg vagy sebesült meg. Ez a szám a harcoló korú lakosság jelentős része, ami a Zelenszkij-kormányt egyre kétségbeesettebb intézkedésekre készteti, hogy a frontra küldhető új embereket találjon.

Ennek fényében a NATO-országok külügyminiszterei pénteken kétnapos csúcstalálkozót zártak, amelynek célja a NATO és Ukrajna közötti katonai szövetség terveinek véglegesítése volt. Csütörtökön a Biden-adminisztráció egyik tisztviselője a CNN-nek azt mondta, hogy „nyitottak” Ukrajna NATO-csatlakozásának felgyorsított tervére.

Ez lesz a tartalom a közelgő NATO-csúcson a litvániai Vilniusban, akár Ukrajna közvetlen NATO-csatlakozása révén, akár „biztonsági garanciák” formájában.

A valódi kérdés azonban nem az, hogy Ukrajna belép-e a NATO-ba, hanem, hogy a NATO „belép-e” Ukrajnába a háborúban való részvételének hatalmas eszkalációja révén.Ukrajna NATO-csatlakozás felgyorsításának egyetlen oka az, hogy megteremtsék a keretet egy ilyen eszkalációhoz.

A NATO teljes hitelessége azon az erőfeszítésen forgott kockán, hogy az oroszokat a határon túlra űzzék, olyan válságot generálva, amely a Putyin-kormány összeomlásához vezetne. Az eszkaláció logikája a konfliktusban menthetetlenül a NATO közvetlen beavatkozásához vezet.

Valahányszor az Egyesült Államok és a NATO vezetői azt állították, hogy bizonyos dolgot Ukrajnában nem tesznek meg, kis idő múlva megtették, a harckocsik és vadászrepülőgépek biztosításától kezdve az orosz föld megtámadására használt fegyverekig.

Mi lesz a következő „vörös vonal”, amelyet a NATO átlép az ukrajnai katonai helyzetük romlása miatt? Több lehetőség is van:  

- Először is, egy „no-fly zóna” létrehozásával az orosz erők közvetlen bevonása.

- Másodszor, a NATO-csapatok közvetlen bevetése a háborús övezetbe.

- Harmadszor pedig taktikai nukleáris fegyverek bevetése, hogy megakadályozzák az oroszok győzelmét a konfliktusban.

Érdemes megjegyezni, hogy a hidegháború idején Henry Kissinger amerikai geopolitikai stratéga, akit a közelmúltban a 100. születésnapja alkalmából a média agyon dicsért, egyszer leírta a taktikai atomfegyverek alkalmazását egy olyan katasztrófa elhárítására, mint amilyennel az ukrán erők szembesülnek.

Nem tetszik az ukránoknak, hogy a német média lefasisztázza az amúgy neonáci Azov-ezredet

“Az ukrán válságot az amerikai politikusok keze hozta létre. Ukrajna csak egy színház, az elnöke pedig egy PR-igazgató. A forgatókönyvet zárt ajtók mögött írták Washingtonban, amely nem akarta, hogy az európaiak tudomást szerezzenek róla” – írja Tawfiq Rebahi az Al-Quds Al-Arabi rovatában.

A cikkíró szerint az USA több évtizedes hegemóniát kíván biztosítani. Washington azt tervezi, hogy növeli Európa függőségét, valamint “megleckézteti” Kínát, amely Tajvan annektálását fontolgatja. Rebahi szerint, ha a válság véget ér, az EU komoly, míg Ukrajna jelentős veszteségeket fog szenvedni.

Náci paramilitáris szervezeteket is felhasznál a CIA az oroszok ellen - kémjátszma a szomszédban

1957-ben megjelent, Nuclear Weapons and Foreign Policy című könyvében Kissinger amellett érvelt, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket vezessen be frontharcban, és használja fel a harctéren a hagyományos erők előretörésének megakadályozására irányuló küzdelemben.

A „korlátozott nukleáris háború”, vagyis az atomháború, amely nem vezet globális megsemmisítéshez és a „kölcsönösen biztosított pusztuláshoz” – érvelt Kissinger – valójában egy olyan stratégia, amely speciális képességeinket a legjobban kihasználja, és ez kevésbé valószínű, hogy mindenre kiterjedővé válna, mint a hagyományos háborúk.

Azzal érvelt, hogy egy ilyen háborút „katonai műveletek közepette rögtönöznének, és a lehető legrosszabb pszichológiai és katonai körülmények között valósulnának meg”, vagyis pontosan olyan körülmények között, amelyek most Ukrajnában alakulnak ki.

A veszteségek mértékéről persze csak annyit lehet tudni, amennyi az ukrán civilek Telegram-csatornáiból kiderül. Így jutnak el a szélesebb közönséghez azok a felvételek is, amelyek a különböző zászlóaljak saját temetőiben készültek. Ezeken jól látszik, hogy az ország több pontján elterülő végeláthatatlan parcellákat zászlóerdő borítja, a nemzeti színű és csapat­zászlók pedig egy-egy sírhantot jelölnek.

Kissinger érvelése szerint ahelyett, hogy a „legnagyobb lakossági központokat” céloznák meg, az atomfegyvereket fel lehetne használni a „kicsi, rendkívül mobil, önálló egységekre épülő” hadviselés részeként, amelynek célja „megfosztani az agressziót egyik céljától: a terület ellenőrzésétől”. A nukleáris fegyverekkel rendelkező kis méretű mobil egységek rendkívül hasznosak ellenséges társaik legyőzésében, vagy fontos célok gyors megsemmisítésénél.”

Kissinger stratégiájában volt egy elsöprő hiba. Abból indult ki, hogy az amerikai nukleáris fegyverek egyes célpontjai korlátozzák saját válaszaikat. De minden nyilvánvaló őrültségük ellenére Kissinger doktrínái valójában az Egyesült Államok jelenlegi nukleáris stratégiájának fő irányvonalai.

Az Azov-zászlóalj Ukrajna náci oldala - egy államilag támogatott neonáci milícia ( - Putyin ezért hozta elő Ukrajna nácitalanítását)

 

Az Egyesült Államok több billió dolláros nukleáris fegyvereinek 2016-os fejlesztése a kisebb és alacsonyabb hozamú „használható” nukleáris fegyverek létrehozásán dolgozik.

A Center for Strategic and International Studies (CSIS) 2015-ös tanulmánya megjegyezte: A nukleáris alkalmazás forgatókönyvei nagymértékben megváltoztak a két globális szuperhatalom közötti „terror egyensúly” óta. Ennek eredményeként a „második nukleáris korszak” azt jelenti, hogy a felek „végiggondolják, hogyan alkalmazhatnának nukleáris fegyvert, egyfelől a konfliktus korai szakaszában, másfelől diszkriminatív módon”.

Bár Kijev igyekszik titkolni, az ukrán hadsereg veszteségei minden képzeletet fölülmúlnak. 

Legutóbb az 53-as számú területvédelmi zászlóalj semmisült meg teljes egészében. Gőzerővel zajlik a kényszersorozás, miközben az ellátmányhiány és az irracionális vezetői döntések miatt folyamatos a dezertálás. 

A kárpátaljai magyarok rettegnek.

Halál rátok!  Magyar zászlót égettek fenyegetődző ukrán nácik

  

Ukrán nacionalisták vonultak demonstratív a magyarlakta Ungváron

A „nemzetek Európája” mellett és a liberalizmus ellen tartottak fekete ruhás felvonulást Kárpát-Ukrajna kikiáltásának 78. évfordulója alkalmából kárpátaljai ukrán nacionalisták a Karpatszka Szics szélsőjobboldali alakulat szervezésében szombaton Ungváron.

A fekete ruhát és az arcot takaró fekete álarcot viselő, ukrán nacionalista zászlókat lobogtató 150 főnyi „fekete menet”, amelynek résztvevői felerészben iskoláskorú fiatalok voltak, nacionalista jelszavakat harsogva vonult át – sötétedés után fáklyákat gyújtva – a városon.

 A Petőfi téren, a költő szobra mellett elhaladva, ahol egy évvel ezelőtt a „Késhegyre a magyarokkal!” mondatot kiáltozták, ezúttal – szabatos fordításban – az „Idegen, vésd az agyadba, itt ukrán a gazda!” jelszót skandálták, ami többször elhangzott a menet haladása során.

A Foreign Affairs 2019-ben közzétett egy cikket „Ha békét akarsz, készülj fel az atomháborúra” címmel Elbridge Colbytól, Trump 2018-as nemzeti védelmi stratégiájának egyik fő szerzőjétől. Colby ezt írta: A nukleáris támadás kockázata óriási lehet, de az ellenféllel szembeni nukleáris előny megszerzésének eredménye is az.

A legjobb módja annak, hogy elkerüljük az atomháborút – folytatta Colby –, ha készen állunk egy korlátozott háború megvívására.

A 2022-es US Nuclear Posture Review egyértelművé teszi, hogy az Egyesült Államok fenntartja magának a jogot, hogy nukleáris fegyvereket használjon bármilyen nemzeti cél elérése érdekében. Kijelenti: „Bár az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek alapvető szerepe a nukleáris támadások elrettentése, tágabb értelemben mindenféle stratégiai támadást elriasztanak, biztosítják a szövetségeseket és lehetővé teszik az elnöki célok elérését, ha az elrettentés nem jár sikerrel.”

 

Az Egyesült Államok és a NATO tagok teljes szavahihetőségüket arra használják, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra.

Ha azt hisszük, hogy céljaik elérése érdekében nem folyamodnak atomfegyver használatához, akkor figyelmen kívül hagyjuk a történelem tanulságait. Emlékeztetni kell arra, hogy az Egyesült Államok az egyetlen hatalom, amely ténylegesen használt atomfegyvert a háborúban. Az egyre mélyülő társadalmi, gazdasági és politikai válság, valamint az amerikai globális hegemónia válsága közepette Washington egyre vakmerőbb és kétségbeesett cselekedetekre kényszerül.

Az amerikai uralkodó osztály teljesen közömbösnek bizonyult az emberi élet iránt. A nagyvállalatok profitszerzésének támogatása jegyében szándékosan provokáltak egy háborút, amely több százezer ember halálát okozta.

Keleti szomszédunk első embere szombaton egy interjúban arról beszélt, hogy Németország elé náci múltja gördít pszichológiai akadályokat. Zelenszkij szerint a németeknek el kellene felejteni háborús bűnösségüket, és folytatni Ukrajna modern fegyverekkel való ellátását.

Legerősebb figyelmeztetés: Ennek a háborúnak véget kell vetni, mielőtt az emberi társadalomnak vet véget a háború.

*