Egyre több ukránnak van elege Zelenszkij háborújából - miből

 Az orosz hadsereg ballisztikus rakétákkal lövi az ukrán fővárost hetek óta. Minden egyes éjszaka szólnak a légvédelmi szirénák, a helyiek az óvóhelyeken hallgatják a hatalmas robbanásokat, és fogalmuk sincs, hogy a házuk meglesz-e még hajnalban.- Számol be az európai liberális szócső, az Euronews. 

Mindezek ellenére  Európa vezetői nem a háború befejezését és nem a békét szorgalmazzák, hanem újabb és újabb pénzügyi-, eszközbeli támogatással tartják fent a vérontást.   

Az Európai Unió nagykövetei februárban hagyták jóvá az Ukrajnának szánt újabb támogatást, több (90) milliárd eurós hitel keretében, amely Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek nagy részét fedezné, és támogatná az ország orosz invázió elleni védekezését.  

Ursula von der Leyen ezek után augusztusban ismét pénzügyi segítséget nyújt a háború fenntartása érdekében. Most 1,4 milliárd eurót biztosít Ukrajnának az Unió a befagyasztott orosz állami vagyon hozamából.  

 

Von der Leyen közölte, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért. Mint fogalmazott, a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajna tovább tudjon ellenállni az orosz inváziónak. 

 Az Európai Unió még 2022-ben, a háború kirobbanását követően fagyasztotta be az orosz jegybanknak a területén lévő eszközeit. 

Az Európai Bizottság adatai szerint a befagyasztott orosz eszközök eddig összesen 8 milliárd euró rendkívüli nyereséget termeltek. Az uniós intézmények ezt a forrást egyre nagyobb mértékben használják fel Kijev pénzügyi és katonai támogatásának biztosítására, miközben az orosz állami vagyon teljes elkobzásáról továbbra sincs egységes nemzetközi álláspont.

 Mégis ebbe a kétes politikai-, pénzügyi manőverbe fogtak annak érdekében, hogy a legitimitását veszett ukrán (diktátornak számító) elnök uralmát, vagyis a juntáját életben tartsák.  

Mindennek azonban komoly áldozatai vannak. Ezt pedig az ukrán nép, a lakosság a saját pusztulása árán adja.  

 

És, hogy ez mennyire kevés, azt mi sem igazolja jobban, hogy Norvégia harmadik éve egymás után fenntartja az Ukrajnának nyújtott évi 85 milliárd norvég koronás segélyét, amit a saját népe elől von el és küld el. Støre bejelentése szerint Norvégia jövőre is mintegy 8 milliárd eurót különítene el Ukrajna támogatására. Ez megközelítőleg megegyezik a 2026-ra biztosított összeggel.

Ez is azt mutatja, hogy nyugatnak semmi sem drága, ha az oroszokat akarja tönkretenni akár Ukrajna feláldozása árán.  

A négy éve húzódó háborúból azonban sokaknak elege van.  Nem csak az ukrán nácik felszínre törése, hanem az értelmetlen vérontás okán is.     

Mint ismert a békekötésre volt elég lehetőség, amit rendre elutasított Zelenszkij. Vannak, akik ezt brit beavatkozásként határozzák meg.  Még sem ez a legnagyobb baj, hiszen ha Ukrajna nem szállja meg a függetlenségüket kikiáltott megyéit, 2014-ben és nem kezd ott vérontó megtorlásba, akkor talán még egyezség is létrejöhetett volna. Azonban nem így történt. 

 2014 tavaszán "Novorosszija" (Új Oroszország) néven egyesült két kelet-ukrajnai megye és független államot hozott létre a "donyecki és luhanszki népköztársaság" vezetése által.  

 Ugyanezen a napon kikiáltották a Harkovi Népköztársaságot is, amely egy nappal később elbukott.

 Julija Timosenko volt ukrán kormányfő rendkívül veszélyesnek értékelte a helyzetet Ukrajnára nézve, s a krími események megismétlődésétől tartott. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök szerint a tüntetők és a donecki vezetők így próbálták kiprovokálni az orosz csapatok bevonulását Kelet-Ukrajnába

 "A kijevi junta önkényétől és véres diktatúrájától, a fasizmustól és a nacionalizmustól független, saját utat választottunk, mégpedig a szabadság, a törvény diadalának útját" - jelentette ki Valerij Bolotov, Luhanszk megye adott "népi kormányzója". 

Denisz Pusilin, a "donyecki népköztársaság" társelnöke azt kérte Moszkvától: vegye fontolóra Donyeck megye beolvasztását Oroszországba. 

Pusilin donyecki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a vasárnapi referendum eredménye alapján mostantól a "donyecki népköztársaság" szuverén állam. Az Oroszországhoz intézett kérés alátámasztásául a szeparatista vezető "a nép akaratára" és a "történelmi igazságra" hivatkozott. 

"A donyecki nép mindig az orosz világ része volt. Számunkra Oroszország történelme a mi történelmünk" - tette hozzá.  

 

A Novorosszija (magyarul Új-Oroszország) kifejezés egy 18. századi történelmi régiót és egy 2014-ben kikiáltott, el nem ismert államot jelöl Kelet- és Dél-Ukrajnában.

 A háború valójában ekkor vette kezdetét.  Oroszország sokáig nem avatkozott be, igyekezett kimaradni a nyílt konfrontációtól.  Egészen 2022-ig, amikor már annyira eldurvultak az események, hogy az tarthatatlanná vált. A kelet-ukrajnai konfliktusban (a korábbi szakadár térségekben) becslések szerint mintegy 14 200–14 400 ember vesztette életét (katonák, szakadár erők és civilek egyaránt). Többnyire orosz ajkúak.  

 

Végül Oroszország 2022 februárjában elismerte a függetlenségüket, majd 2022. szeptember 30-án – a teljes nemzetközi közösség által elutasított módon – annektálta a területeket.   Innen számolják az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetét, ami egyrészt a függetlenségükért küzdő köztársaságok felszabadításnak, az ukránok pedig megszállásnak tartanak. 

Európa álláspontja az utóbbi. Látszólag ezért álltak be Ukrajna mögé.  

Csakhogy mára már az ukránok sem akarják ezt a háborút. Nem akarnak további vérontást, és nem akarnak sem katonák, sem hősi halottak lenni egy önpusztító vérontásban.  

Zelenszkij ideje rég lejárt. Választásokat azonban a harcokra, a háborús helyzetre hivatkozva nem ír ki. Ugyanakkor a békekötésre sem hajlandó, mert az a saját bukását jelentené. Így egyfajta hatalmi önkényuralkodó, vagyis diktátorként kötelezi a népét a szembenállásra.  

Azonban a katonák fogytán, ezért a civil lakosság soraiból kényszerülnek besorozni az állampolgárokat. 

Ez  évek óta zajlik az erre szakosodott félrendőri- félkatonai alakulatok által, akik a városokat vidéket járva a nyílt utcáról, házakból, munkahelyekről is képesek befogni az óvatlan férfiakat.  Erre amolyan toborzóknak nevezett álcázott "ügynökök" specializálódtak, akik fejpénzt kapnak az elraboltakért. 

Ezt a gyakorlatot Ukrajnában széles körben „buszifikációnak” nevezik – utalva arra, hogy a férfiakat az utcán rabolják el, járművekbe terelik, majd a toborzóközpontokba kisbusszal szállítják őket. 

Még az ukrán tisztviselők is elismerték a mozgósítási kampány során elkövetett széles körű visszaéléseket. Dmitro Lubinec emberi jogi ombudsman májusban elmondta a törvényhozóknak, hogy a mozgósítással kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó panaszok száma 333-szorosára nőtt 2022-hez képest, és hivatala több mint 6 000 panaszt kapott.

Az embereknek elegük volt az erőszakos, jogsértő "hatósági" fellépésekből, és egyre szélesebb körben kezdtek ellenállni.  

 A múlt héten Lembergben egy összetűzés során az egyik toborzó tisztet késsel halálosan megsebesítettek . Áprilisban egy lvivi lakos szintén halálra késelt egy másik toborzóosztag tagját.  Mindez csupán az ellenállás során. Azért, mert nem akarnak az emberek háborúba menni. 

Egy másik, nemrég történt incidens során a járókelők megpróbáltak megmenteni egy férfit a sorozástól, de a toborzóosztag tagjai könnygázzal támadtak rájuk. Hasonló összecsapásokat már többször is videóra rögzítettek, amikor rokonok és járókelők közbeléptek, amikor hadköteles korú férfiakat tartóztattak le nyilvános helyen.

A hónap elején Lembergben is tömeg vett körül egy toborzó járművet, miután a toborzótisztek egy okmányellenőrzés során őrizetbe vettek egy férfit. A tüntetők megrángatták, majd végül felborították a járművet, miközben „Szégyen!” kiáltásokat skandáltak. 

Nyugat-Ukrajnában egy tömeg megtámadta és súlyosan megrongálta a katonai toborzó tisztviselők által használt járművet, ami arra késztette a rendőrséget, hogy erősítést küldjön a helyszínre, miközben a kijevi hatóságok egyre erőszakosabb, kényszerítőbb mozgósítási kampányával szembeni nyilvános ellenállás továbbra is utcai összecsapásokba torkollik.

 

Történt mindez amikor a  Területi Toborzó Központ (TCK) egy mobil csoportja razziát hajtott végre a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiak ellen.

 A rendőrség szerint a toborzók éppen csak „beszélgettek” egy férfival és ellenőrizték az iratait, amikor a helyiek elkezdtek gyülekezni a Nissan X-Trail típusú járművük körül. A tömeg ezután elkezdte ütni a járművet, és szembeszállt a katonákkal, így a találkozó tömegverekedéssé fajult.

 

Végül további rendőri egységeket küldtek a helyszínre a helyzet kézben tartása érdekében, mivel az első összetűzés után is tovább emberek érkeztek a helyszínre. Az interneten keringő videók azt mutatják, hogy nagy tömeg vette körül a rendőri és katonai járműveket, miközben egyenruhás férfiak – köztük néhány balaklavát viselő – vonultak fel a helyszínen. 

 A toborzóközpont tájékoztatása szerint egy toborzó tisztet sérülésekkel kórházba szállítottak; a központ azt is közölte, hogy „azonosítatlan személyek” ellopták néhány személyes holmiját. A rendőrség szerint több toborzó tiszt is megsérült, és megfogadták, hogy azonosítják a zavargásban részt vevőket, azt állítva, hogy közülük néhányan „ütőhöz és késhez hasonló tárgyakat” hordhattak maguknál.

* 

Izrael, vagy Amerika robbantja ki az újabb világháborút

 Izrael legfőbb szövetségese és rászorulója Amerikának. Ugyanakkor az USA segge-lyukaként  követeli és viszi azt a retorikát, amit a szövetségi államok uniója vall magának. Így Izrael is jogot formál arra, hogy más államok, országok területén lépjen fel katonailag, és avatkozzon be azok belügyeibe. 

Izrael Amerika nyomán alkalmazza azt amit megelőzőcsapásként nevesítenek. Ez pedig nem mást jelent, mint azt, hogy valahol, valakire fegyveresen lecsapnak. Amerika így vesz részt a Szíriai konfliktusban a kormányerőkkel szembenálló oldalon.  

Amerika Szíriában olajkutakat foglaltel, amit a mag hasznára szivattyúz ki. Hasonló mód tört ki annak idején mondvacsinált indokokkal az Iraki háború is, mondván Szaddam biológiai fegyverekkel rendelkezik, amiket bevethet. Ebből aztán semmi nem lett igaz, de hamis jogot formáltak a beavatkozásra, a háborúra és az ország megszállására. 

Ma Izrael Szíria területén egy orosz bázist támadt.  A légicsapás vélhető oka az, hogy az orosz bázison szállt le és rakodott ki az iráni forradalmi gárda (IRGC) egyik szállítógépe, ami a feltevések szerint fegyvereket hozott Szíriába, hogy onnan a Hezbollahnak juttassák el Libanonba. 

A Khmeimim támaszpont jogi státuszát az Oroszország és Szíria között 2015 augusztusában aláírt szerződés szabályozza. Izrael, csakúgy, mint az Egyesült Államok, eddig kerülte a szíriai orosz erők és fegyverzetek támadását. Izrael jelenleg Libanont támadja és hadserege már behatolt az országba. 

Ezzel párhuzamosan Amerika nem csak Izraelt, hanem az Ukránokat is támogatja és fegyverekkel látja el. Az amerikai fegyverszállítmányok sorra érkeznek Európa országaiba, amivel az oroszokat támadják. Németországban, Romániában, Lengyelországban már olyan lerakatok vannak, ami egy világháborús fegyverkezéshez elegendő szükségletet biztosít. 

Ezekből a készletekből látják el Ukrajnát fegyverekkel annak a most zajló proxy-háborúnak során, amit Amerika szövetségesei vívnak az oroszokkal szemközt. 

Oroszország ennek ellen még egyetlen esetben sem támadta az amerikai erőket sem Szíriában, sem Európa azon városaiba, ahova az ukránoknak szánt fegyvereket helyezik. Erre a jelen pillanatban Izrael formált jogot amikor az oroszok ellen fordult Szíriában.  

Irán a libanoni hadjárat okán Izraelt rakétázza, és ha most az orosz is visszalő, akkor igen közel állunk ahhoz, hogy világégéssé fajuljon a konfliktus. 

Tarjányi Péter szerint: „Oroszország utolsó utáni jelzést adott.” Az eszkaláció már megtörtént, és Izrael nem akar tűzszünetet, mivel eldöntötték, hogy megvívják a közel-keleti háborút. 

A Gázai övezetben több tízezer civil is elhunyt az elmúlt hónapokban. Tarjányi Péter úgy véli, Izraelt a civilek halála kevésbé érdekli.  

 Izrael és Amerikát soha nem vonták még eljárás alá, nem ítélték el ártatlan emberek halála okán. Amerika továbbra is az egyetlen állam, amely képes voltatomot dobni két békés (háborún kívüli) civilek lakta területre. 

Izrael képes volt a Ciszjordániában élő lakosságot elűzni, kiirtani vagy éppen lemészárolni. Őt nem érdekli a menekülttábor, a kórház, vagy lakóépület. Mindent és mindenkit „ellenséges területen” levőnek titulál és képes az egészet lebombázni, elpusztítani.  Ezt máig következmények nélkül megteheti.  

Közben az amerikai légierő hónapok óta hajt végre műveleteket a jemeni légtérben. Az eddig elveszített drónok értéke már 330 millió dollár felett van.

A jemeni ellenállás a Húszikkal az élén szolidárisak a palesztin néppel ezért minden izraeli és amerikai érdekeltség ellen elkövetnek támadásokat amik a jemeni tengerparthoz közel kerülnek.

Tarjányi szerint: „olyan fajta nagyon-nagyon nagy mérlegelés nincsen. Van egy kockázatanalízis és van egy erősségek, gyengeségek, és mit veszít, mit nyer Izrael”. 

Irán, a törökök azonban mindezt kevésbé nézik jó szemmel. Irán máris közbelépéssel, beavatkozással fenyeget. 

Tarjányi Péter felidézte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztetését: „eljöhet az a pillanat, amikor egyszerűen azaz ország azt mondja, hogy na jó, tényleg bajban vagyunk, akkor odanyúlok a legkegyetlenebb eszközökhöz”. 

Magyarán, ha ti el akartok teljesen söpörni, végső győzelemig megy a harc, akkor innentől kezdve én is. És akkor elpusztulunk mindannyian, ezzel tisztában van a Nyugat is – fejtette ki Tarjányi Péter, aki szerint a nukleáris doktrína változtatása egyfajta beismerés Oroszország oldaláról, hogy nincs minden rendben. Véleménye szerint az utolsó utáni jelzés lehet Oroszország részéről, hogy abban az esetben, ha a Nyugat engedélyt ad a nagy hatótávolságú precíziós fegyverekre, akkor „adott esetben Ukrajna ellen megáll az a fajtajogi lehetőségrendszer, amiben tömegpusztító fegyvert, első lépésben jelesül atomfegyvereket vet be Moszkva.” 

Mind ehhez társul aztán nyíltan a NATO, majd Irán a maga sérelmei által, aztán jönnek sorra a többiek.  Izraelnek annyi, az ukránok feléghetnek, de a világ sem ússza meg ezt csak úgy. 

Márpedig Izrael Amerika segglyukaként képes bevonni másokat és világégést hozni az emberiségre.  

*