Izrael, vagy Amerika robbantja ki az újabb világháborút

 Izrael legfőbb szövetségese és rászorulója Amerikának. Ugyanakkor az USA segge-lyukaként  követeli és viszi azt a retorikát, amit a szövetségi államok uniója vall magának. Így Izrael is jogot formál arra, hogy más államok, országok területén lépjen fel katonailag, és avatkozzon be azok belügyeibe. 

Izrael Amerika nyomán alkalmazza azt amit megelőzőcsapásként nevesítenek. Ez pedig nem mást jelent, mint azt, hogy valahol, valakire fegyveresen lecsapnak. Amerika így vesz részt a Szíriai konfliktusban a kormányerőkkel szembenálló oldalon.  

Amerika Szíriában olajkutakat foglaltel, amit a mag hasznára szivattyúz ki. Hasonló mód tört ki annak idején mondvacsinált indokokkal az Iraki háború is, mondván Szaddam biológiai fegyverekkel rendelkezik, amiket bevethet. Ebből aztán semmi nem lett igaz, de hamis jogot formáltak a beavatkozásra, a háborúra és az ország megszállására. 

Ma Izrael Szíria területén egy orosz bázist támadt.  A légicsapás vélhető oka az, hogy az orosz bázison szállt le és rakodott ki az iráni forradalmi gárda (IRGC) egyik szállítógépe, ami a feltevések szerint fegyvereket hozott Szíriába, hogy onnan a Hezbollahnak juttassák el Libanonba. 

A Khmeimim támaszpont jogi státuszát az Oroszország és Szíria között 2015 augusztusában aláírt szerződés szabályozza. Izrael, csakúgy, mint az Egyesült Államok, eddig kerülte a szíriai orosz erők és fegyverzetek támadását. Izrael jelenleg Libanont támadja és hadserege már behatolt az országba. 

Ezzel párhuzamosan Amerika nem csak Izraelt, hanem az Ukránokat is támogatja és fegyverekkel látja el. Az amerikai fegyverszállítmányok sorra érkeznek Európa országaiba, amivel az oroszokat támadják. Németországban, Romániában, Lengyelországban már olyan lerakatok vannak, ami egy világháborús fegyverkezéshez elegendő szükségletet biztosít. 

Ezekből a készletekből látják el Ukrajnát fegyverekkel annak a most zajló proxy-háborúnak során, amit Amerika szövetségesei vívnak az oroszokkal szemközt. 

Oroszország ennek ellen még egyetlen esetben sem támadta az amerikai erőket sem Szíriában, sem Európa azon városaiba, ahova az ukránoknak szánt fegyvereket helyezik. Erre a jelen pillanatban Izrael formált jogot amikor az oroszok ellen fordult Szíriában.  

Irán a libanoni hadjárat okán Izraelt rakétázza, és ha most az orosz is visszalő, akkor igen közel állunk ahhoz, hogy világégéssé fajuljon a konfliktus. 

Tarjányi Péter szerint: „Oroszország utolsó utáni jelzést adott.” Az eszkaláció már megtörtént, és Izrael nem akar tűzszünetet, mivel eldöntötték, hogy megvívják a közel-keleti háborút. 

A Gázai övezetben több tízezer civil is elhunyt az elmúlt hónapokban. Tarjányi Péter úgy véli, Izraelt a civilek halála kevésbé érdekli.  

 Izrael és Amerikát soha nem vonták még eljárás alá, nem ítélték el ártatlan emberek halála okán. Amerika továbbra is az egyetlen állam, amely képes voltatomot dobni két békés (háborún kívüli) civilek lakta területre. 

Izrael képes volt a Ciszjordániában élő lakosságot elűzni, kiirtani vagy éppen lemészárolni. Őt nem érdekli a menekülttábor, a kórház, vagy lakóépület. Mindent és mindenkit „ellenséges területen” levőnek titulál és képes az egészet lebombázni, elpusztítani.  Ezt máig következmények nélkül megteheti.  

Közben az amerikai légierő hónapok óta hajt végre műveleteket a jemeni légtérben. Az eddig elveszített drónok értéke már 330 millió dollár felett van.

A jemeni ellenállás a Húszikkal az élén szolidárisak a palesztin néppel ezért minden izraeli és amerikai érdekeltség ellen elkövetnek támadásokat amik a jemeni tengerparthoz közel kerülnek.

Tarjányi szerint: „olyan fajta nagyon-nagyon nagy mérlegelés nincsen. Van egy kockázatanalízis és van egy erősségek, gyengeségek, és mit veszít, mit nyer Izrael”. 

Irán, a törökök azonban mindezt kevésbé nézik jó szemmel. Irán máris közbelépéssel, beavatkozással fenyeget. 

Tarjányi Péter felidézte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztetését: „eljöhet az a pillanat, amikor egyszerűen azaz ország azt mondja, hogy na jó, tényleg bajban vagyunk, akkor odanyúlok a legkegyetlenebb eszközökhöz”. 

Magyarán, ha ti el akartok teljesen söpörni, végső győzelemig megy a harc, akkor innentől kezdve én is. És akkor elpusztulunk mindannyian, ezzel tisztában van a Nyugat is – fejtette ki Tarjányi Péter, aki szerint a nukleáris doktrína változtatása egyfajta beismerés Oroszország oldaláról, hogy nincs minden rendben. Véleménye szerint az utolsó utáni jelzés lehet Oroszország részéről, hogy abban az esetben, ha a Nyugat engedélyt ad a nagy hatótávolságú precíziós fegyverekre, akkor „adott esetben Ukrajna ellen megáll az a fajtajogi lehetőségrendszer, amiben tömegpusztító fegyvert, első lépésben jelesül atomfegyvereket vet be Moszkva.” 

Mind ehhez társul aztán nyíltan a NATO, majd Irán a maga sérelmei által, aztán jönnek sorra a többiek.  Izraelnek annyi, az ukránok feléghetnek, de a világ sem ússza meg ezt csak úgy. 

Márpedig Izrael Amerika segglyukaként képes bevonni másokat és világégést hozni az emberiségre.  

*

Amerikával és az Eu-val a NATO beavatkozóként csatlakozik az ukránokhoz és támadja az oroszokat - világégés

  Az Európai Parlament felkérte a tagállamokat, járuljanak hozzá, hogy Ukrajna támadhasson
orosz területeket!

Gyakorlatilag ezzel beléptetik az Eu-t és tagállamait az oroszokkal szembeni háborúba. Ez már nem az ukránok megsegítéséről és területvédő háborújáról szól, hanem nyíltan az orosz fél megtámadásáról. 

Ez világégéshez vezethet

 Nukleáris világháborúhoz vezethet az Európai Parlament állásfoglalása - reagált az orosz házelnök. Az EP ugyanis elfogadta, hogy nyugati fegyverekkel mérhessenek csapásokat orosz területeken és egyúttal ennek elfogadására biztatják az uniós tagállamokat is.

Arról, hogy az Eu, a NATO és Amerika sem volt képes, vagy akarta az Ukrajnában élő más ajkú nemzeti kisebbség jogait rendezni. A Donyeck medence 2014-ben kikiáltott függetlensége tárgyában sem jártak el megfelelően annak érdekében, hogy az oroszok ne kerüljenek konfliktusba az ott fellépő és a függetlenedést letörni szándékozó ukránokkal.

2014 szeptemberében Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői a fehéroroszországi Minszkben ültek le tárgyalni. A megállapodás kidolgozását az úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna és Oroszország mellett résztvevő Franciaország és Németország vezetőinek közvetítésével dolgozták ki. A megállapodást státuszuk elismerése nélkül aláírták a szeparatista Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság vezetői. Ez a megállapodás az azonnali tűzszünet végrehajtását tűzte ki célul, továbbá tartalmazta többek között a hadifoglyok szabadon bocsátását és a Donbász egyes területeinek önkormányzatiság biztosítását. A megállapodás ellenére nem értek véget a harcok.

 A függetlenségükért harcolók Oroszországtól kértek segítséget a velük szemben fellépő ukránok okán. Oroszország nem is avatkozott be, bár szerette volna a konfliktust letudni. Végül a felkéréshez és az ott élő oroszok okán több módon is támogatták a függetlenségi harcukat vívókat, például pénzügyileg, hadászatilag, koronavírus-vakcinákkal, valamint több mint 800 ezer orosz útlevél kiadásával az állampolgárok számára. Mindazonáltal: azt mindig is tagadták, hogy arra készülnének, hogy megszállják Ukrajnát.

A Guardian cikke szerint a 2014 óta tartó időszakban ukrán becslések szerint több mint 15 ezer ember halt meg harcokban az érintett területeken.

Addig folytak a harcok, míg Oroszország kénytelen volt lépni és kijelentette azt, hogy a Donyec-medencét nem tekinti Ukrajna részének, ez pedig megnyitotta az utat ahhoz, hogy Moszkvában arról döntsenek, hogy bevonulnak ezekre a területekre, arra hivatkozva, hogy szövetségeseiket védik az ukrán megszállóktól.

Ebben az esetben a függetlenségért küzdők a bevonuló seregektől kérnének segítséget a még ukrán ellenőrzés alatt álló területek megszerzésére – ez pedig a gyakorlatban is azt jelentené, hogy nyílt katonai konfrontációba keveredik Oroszország és Ukrajna.

 Gyakorlatilag ezzel kezdődött az oroszok különleges hadművelete, mely ma már világháborús következményekkel fenyeget. Ennek legutóbbi jele az Eu Parlamentjének fellépése.

A második egyezményt Minszkben 2015. február 12-én írták alá. Tartalma az előzőhöz hasonló, de valamivel részletesebb. A megállapodás aláírását követően csitultak, de nem teljesen értek véget a harcok. Más intézkedésekkel kapcsolatban is viták maradtak. Például az ukrán parlament elfogadott törvényeket a Donbász speciális státuszáról és bizonyos fokú önkormányzatiságáról, és a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban többéves késéssel 2018-ban önkormányzati választásokat tartottak, a szakadár népköztársaságok és Oroszország képviselői elégtelennek minősítették az önkormányzatiságot. Abban sem volt egyetértés, hogy kik az érintett felek: Ukrajna nem a „szakadárokat”, hanem az őket támogató Oroszországot tekintette tárgyalópartnernek, ugyanakkor Oroszország igyekezett tagadni az érintettségét (ahogy az és csak közvetítőnek beállítani magát. Ezzel együtt, többnyire egyetértés volt abban, hogy a konfliktus jövőbeni megoldásának alapja csak az egyezmény lehet.

Az Oroszország és Ukrajna között 2022 elején fokozódó feszültségek közepette Oroszország 2022. február 21-én hivatalosan is elismerte a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságot. Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap kijelentette, hogy a minszki megállapodások „már nem léteznek”, és Ukrajnát okolta azok összeomlásáért. Oroszország ezután 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát.

Az Európai Parlament most azt kérte az uniós tagállamoktól: tegyék lehetővé, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa legitim katonai célpontok támadására Oroszországban. 

Megismételték azon álláspontjukat, hogy valamennyi uniós országnak és NATO-szövetségesnek közösen és egyénileg is vállalnia kell, hogy évente legalább a GDP-jük 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.

Ezzel gyakorlatilag Európa és a NATO az ukránok által, az ottani élőerővel (lakosság felhasználásával) támadja Oroszországot úgy, hogy ebbe a cselekménybe kötelezi a tagállamait is. Vagyis hazánk sem úszhatja meg a háborút, mert ránk sózzák annak a kötelezvényét. Ez esetben országunk is célpontként jöhet számításba. Nem beszélve arról, hogy déli szomszédunk Románia jelentős amerikai csapásmérő erőknek ad otthont, ahol nem csak légi bázisok, hanem más csapaterők is telepítésre kerültek.

Ugyancsak ez értendő Lengyelországra, ami azzal jár, hogy egy orosz válaszcsapás, netán nukleáris támadás esetén Magyarországot is érheti az atomhatás.

Mindez a NATO alapelveivel, mely szerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete - fegyveres védelmi szövetség ; Székhely, Brüsszel, Belgium – nyíltan Oroszországgal szemben kezd harci tevékenységet az ukrán területen az ottani népesség aktivitásával és kihasználásával.

 Teszi mindezt Amerika geopolitikai és gazdasági érdekei mentén a fegyverkezésből származó profitorientáltság érdekében.

Amerika eddig is finanszírozta Ukrajna háborúját és egyre több fegyverszállítmányt küldött, hol hitelezve, hol pedig segély formájában. Így egyre másabb fegyverekkel látta el Zelenszkij seregét.

Közben Zelenszkij mandátuma lejárt. Választásokat nem írt ki, így a legitimitása megszűnt, és egyfajta háborús diktátorként van jelen helyi közéletben és a politikában. Amerikával az élen a NATO és nyugat-európai szövetségese ezt támogatják, miközben az ukránon azovi hadteste egy közismerten nácibarát alakulat, ami állami támogatásban, elismerésben részesül Ukrajnában.

A liberális szemléletben szenvedő térség Amerika és szövetségesei mindezt elnézik, sőt - mondhatni - támogatják. Ukrajna elkövetett bűneiért nincs is felelősségre vonás, de még csak lábjegyzett sem. (Más országokat Amerika – szövetségeseivel - hasonló legitimitási gondok okán, vagy éppenséggel diktátornak kiáltással szabotáltak, netán lerohantak.)  

Mint ismeretes, az Azov Zászlóalj az Ukrán Tengerparti Nemzeti Gárda jobboldali, szélsőséges és neonáci egysége, habár 2014-ben az ezred szóvivője azt mondta, hogy az egységnek „csak” körülbelül 10–20%-a neonáci. Mindenesetre hajtókájukon a második SS-páncéloshadosztály szimbólumát viselik, amelyet ők úgy magyaráznak, hogy a szimbólum a „nemzeti eszmét” jelenti.

 

 Az Azov zászlóalj ukrán szélsőjobboldali önkéntesekből jött létre 2014-ben, de a tagjai tagadják, hogy neonácik lennének. Az ukrán vezetés pedig azt mondja, hogy azóta az alakulatot már integrálták a nemzeti Gárdába. A háború kezdete óta ők védték Mariupolt, az Azovstal acélgyár bunkereiben tartották magukat az orosz megszállókkal szemben. Egy 2016-os ENSZ-jelentés azzal vádolta az Azovot, hogy a kelet-ukrajnai civilek elleni fosztogatásokkal hozzájárultak a lakosság elűzéséhez. 

A külügyminisztérium szóvivője most a BBC-nek azt mondta, az átvilágítási folyamat során „nem találtak bizonyítékot arra, hogy a brigád súlyosan megsértette volna az emberi jogokat”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt mondta, hogy az USA „még a neonácikkal is hajlandó flörtölni” Oroszország elnyomása érdekében. 

Az Egyesült Államok feloldotta az ukrán Azov zászlóaljnak nyújtott fegyverszállításokra és kiképzésre vonatkozó tilalmát, amit korábban az egység szélsőjobboldali kötődései miatt hoztak meg.  

Ezek után: Biden engedélyezte, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel támadja Oroszország bizonyos részeit.

 Amerika nyomán Európa közösségét arra ösztökélik, - ahogy volt ez az iraki háborúban is, - hogy beszálljon ebbe a krízisbe. És lássunk értelmetlen (érthetetlen) csodát, Európa politikai vezetése, az Eu Amerikának elkötelezett vezetői nyomán belép ebbe a proxy csatába.

Európa a kontinensen túli NATO tagtársaival szemben úgy sodródik háborúba, hogy azok távoli területei sértetlenek maradnak, míg az Eurázsia nyugati államai kerülnek és válnak (célponttá) célzott területté. Ezzel az Európára lőcsölt (proxy)háborúval Amerika, és óceánon túli társai, valamint területei mondhatni kimaradnak a harci cselekményekből, míg Európa földrajzi területe és lakossága maga is áldozatává esik ennek a kilátástalan háborúnak.

 A helyzet komolyságát jelzi, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte az orosz hadsereg létszámának 1,5 millióra történő növelését, hogy a világ második legnagyobb katonai erejévé váljon Kína után.

Az orosz elnök az ukrajnai offenzíva kezdete óta már harmadszor rendelte el az állomány bővítését. Moszkva tervei szerint nem lesz szükség mozgósításra, de a szakértők már egyáltalán nem olyan biztosak ebben.

Putyin legutóbb tavaly decemberben növelte meg a hadsereg létszámát, akkor nagyjából 2,2 millió főre, amiből 1,33 milliót tett ki az aktív állomány.

Erre most 2 millió 389 ezer 130 főre növeli a hadserege létszámát Oroszország egy friss rendelet értelmében, melyet Vlagyimir Putyin elnök már alá is írt. Így a bevethető, aktív állomány létszáma nagyjából 1,5 millió főre fog emelkedni 2024 decemberétől, a hivatalos indoklás szerint azért, mert fenyegetések érik az Ukrajnában folytatott „különleges katonai műveletet" (vagyis háborút), és a NATO is egyre agresszívabban terjeszkedik. Az oroszok az őket érő fenyegetésekre utalással Ukrajna Kurszk megyei offenzívájára utalhat az orosz kommunikáció.

Azt azonban Amerika és csatlósként viselkedő Eu és a NATO sem gondolhatja komolyan, hogy az orosz minden részlehajlás nélkül nyugton benyeli és a feltüzelt Ukrajnán át elnézi, vagy elviseli netán következmények nélkül hagyja érdekeinek sérelmét.

*

Oroszország beint az Ukrajnának kedvező gabonaegyezménynek - nem az éhezőket és a szegényeket segítették

Oroszország hétfőn közölte, hogy leállította azt a példa nélküli megállapodást, amely a háború ellenére lehetővé tette, hogy Ukrajnából gabonát szállítsanak afrikai, közel-keleti és ázsiai országokba, ahol egyre nagyobb veszélyt jelent az éhezés.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal folytatott konferenciahíváson jelentette be a megállapodás leállítását, hozzátéve: Oroszország visszatér az egyezséghez, miután teljesítik követeléseit.

„Amint megvalósul a fekete-tengeri megállapodás Oroszországot érintő része, Oroszország azonnal visszatér a végrehajtásához” – mondta Peszkov.

Ezzel vége annak az áttörést jelentő megállapodásnak, amelyet az ENSZ és Törökország közvetítésével hoztak tető alá tavaly nyáron annak érdekében, hogy az élelmiszerek elhagyhassák a Fekete-tenger térségét, miután Oroszország csaknem másfél éve megtámadta szomszédját. Egy külön megállapodás az orosz élelmiszerek és műtrágyák mozgását könnyítette meg a nyugati szankciók közepette.

Csak helyeselni tudom az orosz döntést. Azt, hogy nem hosszabbították meg a megállapodást. Az egyezség nem arról szólt, hogy csak az ukránok részesülhetnek a kiszállításból és arról sem volt szó, hogy visszafele fegyvereket, lőszereket pakolnak a hajókba. 

 

Ukrajna és a vele szövetséges nyugat teljesen átverte a világot, de leginkább az oroszokat, amikor arra hivatkozott a kezdeményező, hogy ez a megállapodás az éhező szegény afrikai országok lakosságát segíti és látja el élelmiszer-alapanyaggal. 

Aztán az első gabonaszállítmányok nem is az éhező kontinensre, hanem a fejlett és gazdag országokba mentek. 

 

 

Az ENSZ, Black Sea Grain Initiative, szeptemberi 12-i adatai szerint összesen 2,7 millió tonna gabona hagyta el Ukrajnát azóta, hogy Törökország és az ENSZ közvetítésével elindulhattak az első ukrán gabonaszállítmányok - derül ki az Oeconomus infografikájából. Ennek 53 százaléka kukorica, 23 százaléka búza, 12 százaléka különböző napraforgó termék, 6 százaléka árpa, 5 százaléka repce, 1 százaléka pedig szója volt. Ha országok szerint nézzük, akkor a legtöbb gabona, az összes mennyiség 19 százaléka Törökországba került, 13 százaléka Spanyolországba, 10 százaléka Egyiptomba, 8 százaléka Kínába, 8 százaléka Hollandiába, illetve hasonló nagyobb mennyiségek kerültek még többek között Olaszországba, Dél-Koreába stb. Ugyanakkor az Ukrajnából kiáramló teljes gabonamennyiség mindössze 2 százaléka került Szudánba, 2 százaléka Kenyába, 1 százaléka Szomáliába, 1 százaléka Dzsibutiba, 1 százaléka Jemenbe, illetve szintén 1 százaléka Libanonba. 

 

Az adatokból kiderült, hogy az Ukrajnából érkező áru 38 százaléka kötött ki az Európai Unióban. A legnagyobb mennyiség Spanyolországba, Hollandiába és Olaszországba került, de 4 százalék jutott Romániába, 2 százalék Németországba, és 1-1 százalék Franciaországba, Görögországba, Írországba és Bulgáriába is. 

 

Érdemes átgondolni Ukrajna szerepét a globális élelmiszerellátásban, hiszen 2020-ban nagyon kevés rizst exportált, 18 millió tonna búzát és 28 millió tonna kukoricát. Oroszország (37,3 millió tonna), az Egyesült Államok (26 millió tonna), Kanada (26 millió tonna) és Franciaország (19,8 millió tonna) után volt az ötödik legnagyobb búzaexportőr, és a negyedik legnagyobb kukoricaexportőr az USA (52 millió tonna), Argentína (37 millió tonna) és Brazília (34 millió tonna) után.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök már a kezdetekben felrótta, hogy az ukrán gabonát valójában az Európai Unió kapja, nem pedig a rászoruló afrikaiak. 

Nancy Quian  szerint ezért "az ukrán búza és kukorica elvesztése önmagában nem okozhat élelmezési bizonytalanságot a szegény országokban, mivel a termelés és a más országokból származó export növekedhet." 

 

 

A gabonáért számos ország fegyverrel fizet.. Ezzel nem az éhínséget hivatottak kiszolgálni, hanem az ukrán harci gépezetet. A balga orosz, meg adta magát hozzá. 

 

Végül az alja a legsilányabb minőség, a volt KGST és a szomszédos országok gazdaságát sújtva maradt rajtunk. 

 

Aztán David Laborde, a Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet munkatársa közölte, hogy a kivitelre váró ukrán gabona legnagyobb része takarmányozásra szolgál, abból mindössze hatmillió tonnát tesz ki a búza, és annak is csak a felét szánják emberi fogyasztásra. Idén már az is kiderül, hogy silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabona árasztja el a piacot! A hibás brüsszeli döntések hatalmas mennyiségben szabadították rá Ukrajna szomszédjaira a silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabonát, ami ellehetetleníti a magyar gazdákat is. Míg az uniós gazdálkodók szigorú előírások szerint – jelentős plusz költségekkel – kell termeljenek, a beáramló import minősége erősen kétes, akár egészségre is veszélyes lehet.

 

A magyar terménypiacon kritikus helyzet alakult ki az átgondolatlan brüsszeli döntések miatt – hívja fel a figyelmet a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). 2022 nyarán az EU felfüggesztette az Ukrajnából érkező árukra a vámok, vámmentes kontingensek alkalmazását, azért, hogy harmadik országokba továbbszállíthassák az ukrán gabonát. Ezáltal szabadon áramolhatnak be a termények az EU-ba, de az eredetileg Afrikába és Nyugat-Európába szállítandó mennyiségek nem mentek tovább, hanem rászabadultak a közép-európai piacra, amely telítődött ukrán gabonával, napraforgóval, repcével. Felháborító, hogy míg az EU-ban – a Green Deal bevezetésével – drasztikusan szigorú előírások betartásával kell élelmiszert előállítani, addig az importra semmi elvárás sincs. Az ukrajnai gabona sokszor nem felel meg az uniós előírásoknak, és egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen Ukrajnában számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az Unióban már évtizedek óta tiltólistán szerepelnek, nem is beszélve arról, hogy Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése is.

Felborította a magyar búza- és lisztpiacot az Ukrajnából érkező import. A Gabonaszövetség feldolgozói tagozatának elnöke szerint a probléma több mint piaci, mivel méréseik szerint az ukrán lisztek nagy része silány minőségű. Az agrártárca már vizsgálódik.

Nagy problémát okoz most a magyarországi malmoknak, hogy az óriási mennyiségben bejövő ukrán búza mellett már körülbelül havi tízezer tonna liszt is érkezik Ukrajnából. A búza ára az elmúlt hetekben a tonnánkénti 135 ezer forintról indulva már közelíti a 120 ezer forintot, bár ez inkább valamiféle elméleti ár, hiszen most nem vásárol senki. Magyarország hagyományos piacaira, Olaszországba, Romániába és Ausztriába sem megy az export, valószínűleg azért, mert az ottani importőrökhöz is eljutott az ukrán búza.

Miután a hazai piacon megjelent az olcsóbb ukrán búza és liszt, kérdésessé vált a malmoknál lévő, még 135-140 ezer forintos tonnánkénti áron megvásárolt 3-4 havi készlet sorsa. A magyar gabonapiacon szokatlan helyzet, hogy a termény jön, nem pedig a magyar exportőrök szállítják ki. Ha nem indul be az export, és továbbra is jön be az ukrán import, az odáig vezethet, hogy nagyon komoly, akár 500-600 ezer tonnás átmenő búzakészlettel fordulnak június 30-án a következő búzaszezonba.

A piaczavarásnál is nagyobb probléma, hogy a Magyarországra érkező liszt silány minőségű. A Gabonaszövetség egy független laboratóriumban bemérette az ukrán liszt minőségét, a jegyzőkönyvet pedig továbbították az élelmiszer-biztonsági hatóságnak.

Ezért fogadom megnyugvással és némi elégedettséggel, hogy az oroszok nem hosszabbították meg a megállapodást. Különös tekintettel arra, hogy az ő gabonájukat a megállapodás ellenére sem engedték piacra. Nem is tudom, mit gondolt az aki sorra szegi a megállapodásokat és hazug mód mást hoz ki belőle, mint amikor a kezdeményezéskor nem erről volt szó.

 *