Izrael, vagy Amerika robbantja ki az újabb világháborút

 Izrael legfőbb szövetségese és rászorulója Amerikának. Ugyanakkor az USA segge-lyukaként  követeli és viszi azt a retorikát, amit a szövetségi államok uniója vall magának. Így Izrael is jogot formál arra, hogy más államok, országok területén lépjen fel katonailag, és avatkozzon be azok belügyeibe. 

Izrael Amerika nyomán alkalmazza azt amit megelőzőcsapásként nevesítenek. Ez pedig nem mást jelent, mint azt, hogy valahol, valakire fegyveresen lecsapnak. Amerika így vesz részt a Szíriai konfliktusban a kormányerőkkel szembenálló oldalon.  

Amerika Szíriában olajkutakat foglaltel, amit a mag hasznára szivattyúz ki. Hasonló mód tört ki annak idején mondvacsinált indokokkal az Iraki háború is, mondván Szaddam biológiai fegyverekkel rendelkezik, amiket bevethet. Ebből aztán semmi nem lett igaz, de hamis jogot formáltak a beavatkozásra, a háborúra és az ország megszállására. 

Ma Izrael Szíria területén egy orosz bázist támadt.  A légicsapás vélhető oka az, hogy az orosz bázison szállt le és rakodott ki az iráni forradalmi gárda (IRGC) egyik szállítógépe, ami a feltevések szerint fegyvereket hozott Szíriába, hogy onnan a Hezbollahnak juttassák el Libanonba. 

A Khmeimim támaszpont jogi státuszát az Oroszország és Szíria között 2015 augusztusában aláírt szerződés szabályozza. Izrael, csakúgy, mint az Egyesült Államok, eddig kerülte a szíriai orosz erők és fegyverzetek támadását. Izrael jelenleg Libanont támadja és hadserege már behatolt az országba. 

Ezzel párhuzamosan Amerika nem csak Izraelt, hanem az Ukránokat is támogatja és fegyverekkel látja el. Az amerikai fegyverszállítmányok sorra érkeznek Európa országaiba, amivel az oroszokat támadják. Németországban, Romániában, Lengyelországban már olyan lerakatok vannak, ami egy világháborús fegyverkezéshez elegendő szükségletet biztosít. 

Ezekből a készletekből látják el Ukrajnát fegyverekkel annak a most zajló proxy-háborúnak során, amit Amerika szövetségesei vívnak az oroszokkal szemközt. 

Oroszország ennek ellen még egyetlen esetben sem támadta az amerikai erőket sem Szíriában, sem Európa azon városaiba, ahova az ukránoknak szánt fegyvereket helyezik. Erre a jelen pillanatban Izrael formált jogot amikor az oroszok ellen fordult Szíriában.  

Irán a libanoni hadjárat okán Izraelt rakétázza, és ha most az orosz is visszalő, akkor igen közel állunk ahhoz, hogy világégéssé fajuljon a konfliktus. 

Tarjányi Péter szerint: „Oroszország utolsó utáni jelzést adott.” Az eszkaláció már megtörtént, és Izrael nem akar tűzszünetet, mivel eldöntötték, hogy megvívják a közel-keleti háborút. 

A Gázai övezetben több tízezer civil is elhunyt az elmúlt hónapokban. Tarjányi Péter úgy véli, Izraelt a civilek halála kevésbé érdekli.  

 Izrael és Amerikát soha nem vonták még eljárás alá, nem ítélték el ártatlan emberek halála okán. Amerika továbbra is az egyetlen állam, amely képes voltatomot dobni két békés (háborún kívüli) civilek lakta területre. 

Izrael képes volt a Ciszjordániában élő lakosságot elűzni, kiirtani vagy éppen lemészárolni. Őt nem érdekli a menekülttábor, a kórház, vagy lakóépület. Mindent és mindenkit „ellenséges területen” levőnek titulál és képes az egészet lebombázni, elpusztítani.  Ezt máig következmények nélkül megteheti.  

Közben az amerikai légierő hónapok óta hajt végre műveleteket a jemeni légtérben. Az eddig elveszített drónok értéke már 330 millió dollár felett van.

A jemeni ellenállás a Húszikkal az élén szolidárisak a palesztin néppel ezért minden izraeli és amerikai érdekeltség ellen elkövetnek támadásokat amik a jemeni tengerparthoz közel kerülnek.

Tarjányi szerint: „olyan fajta nagyon-nagyon nagy mérlegelés nincsen. Van egy kockázatanalízis és van egy erősségek, gyengeségek, és mit veszít, mit nyer Izrael”. 

Irán, a törökök azonban mindezt kevésbé nézik jó szemmel. Irán máris közbelépéssel, beavatkozással fenyeget. 

Tarjányi Péter felidézte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztetését: „eljöhet az a pillanat, amikor egyszerűen azaz ország azt mondja, hogy na jó, tényleg bajban vagyunk, akkor odanyúlok a legkegyetlenebb eszközökhöz”. 

Magyarán, ha ti el akartok teljesen söpörni, végső győzelemig megy a harc, akkor innentől kezdve én is. És akkor elpusztulunk mindannyian, ezzel tisztában van a Nyugat is – fejtette ki Tarjányi Péter, aki szerint a nukleáris doktrína változtatása egyfajta beismerés Oroszország oldaláról, hogy nincs minden rendben. Véleménye szerint az utolsó utáni jelzés lehet Oroszország részéről, hogy abban az esetben, ha a Nyugat engedélyt ad a nagy hatótávolságú precíziós fegyverekre, akkor „adott esetben Ukrajna ellen megáll az a fajtajogi lehetőségrendszer, amiben tömegpusztító fegyvert, első lépésben jelesül atomfegyvereket vet be Moszkva.” 

Mind ehhez társul aztán nyíltan a NATO, majd Irán a maga sérelmei által, aztán jönnek sorra a többiek.  Izraelnek annyi, az ukránok feléghetnek, de a világ sem ússza meg ezt csak úgy. 

Márpedig Izrael Amerika segglyukaként képes bevonni másokat és világégést hozni az emberiségre.  

*

Amerikával és az Eu-val a NATO beavatkozóként csatlakozik az ukránokhoz és támadja az oroszokat - világégés

  Az Európai Parlament felkérte a tagállamokat, járuljanak hozzá, hogy Ukrajna támadhasson
orosz területeket!

Gyakorlatilag ezzel beléptetik az Eu-t és tagállamait az oroszokkal szembeni háborúba. Ez már nem az ukránok megsegítéséről és területvédő háborújáról szól, hanem nyíltan az orosz fél megtámadásáról. 

Ez világégéshez vezethet

 Nukleáris világháborúhoz vezethet az Európai Parlament állásfoglalása - reagált az orosz házelnök. Az EP ugyanis elfogadta, hogy nyugati fegyverekkel mérhessenek csapásokat orosz területeken és egyúttal ennek elfogadására biztatják az uniós tagállamokat is.

Arról, hogy az Eu, a NATO és Amerika sem volt képes, vagy akarta az Ukrajnában élő más ajkú nemzeti kisebbség jogait rendezni. A Donyeck medence 2014-ben kikiáltott függetlensége tárgyában sem jártak el megfelelően annak érdekében, hogy az oroszok ne kerüljenek konfliktusba az ott fellépő és a függetlenedést letörni szándékozó ukránokkal.

2014 szeptemberében Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői a fehéroroszországi Minszkben ültek le tárgyalni. A megállapodás kidolgozását az úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna és Oroszország mellett résztvevő Franciaország és Németország vezetőinek közvetítésével dolgozták ki. A megállapodást státuszuk elismerése nélkül aláírták a szeparatista Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság vezetői. Ez a megállapodás az azonnali tűzszünet végrehajtását tűzte ki célul, továbbá tartalmazta többek között a hadifoglyok szabadon bocsátását és a Donbász egyes területeinek önkormányzatiság biztosítását. A megállapodás ellenére nem értek véget a harcok.

 A függetlenségükért harcolók Oroszországtól kértek segítséget a velük szemben fellépő ukránok okán. Oroszország nem is avatkozott be, bár szerette volna a konfliktust letudni. Végül a felkéréshez és az ott élő oroszok okán több módon is támogatták a függetlenségi harcukat vívókat, például pénzügyileg, hadászatilag, koronavírus-vakcinákkal, valamint több mint 800 ezer orosz útlevél kiadásával az állampolgárok számára. Mindazonáltal: azt mindig is tagadták, hogy arra készülnének, hogy megszállják Ukrajnát.

A Guardian cikke szerint a 2014 óta tartó időszakban ukrán becslések szerint több mint 15 ezer ember halt meg harcokban az érintett területeken.

Addig folytak a harcok, míg Oroszország kénytelen volt lépni és kijelentette azt, hogy a Donyec-medencét nem tekinti Ukrajna részének, ez pedig megnyitotta az utat ahhoz, hogy Moszkvában arról döntsenek, hogy bevonulnak ezekre a területekre, arra hivatkozva, hogy szövetségeseiket védik az ukrán megszállóktól.

Ebben az esetben a függetlenségért küzdők a bevonuló seregektől kérnének segítséget a még ukrán ellenőrzés alatt álló területek megszerzésére – ez pedig a gyakorlatban is azt jelentené, hogy nyílt katonai konfrontációba keveredik Oroszország és Ukrajna.

 Gyakorlatilag ezzel kezdődött az oroszok különleges hadművelete, mely ma már világháborús következményekkel fenyeget. Ennek legutóbbi jele az Eu Parlamentjének fellépése.

A második egyezményt Minszkben 2015. február 12-én írták alá. Tartalma az előzőhöz hasonló, de valamivel részletesebb. A megállapodás aláírását követően csitultak, de nem teljesen értek véget a harcok. Más intézkedésekkel kapcsolatban is viták maradtak. Például az ukrán parlament elfogadott törvényeket a Donbász speciális státuszáról és bizonyos fokú önkormányzatiságáról, és a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban többéves késéssel 2018-ban önkormányzati választásokat tartottak, a szakadár népköztársaságok és Oroszország képviselői elégtelennek minősítették az önkormányzatiságot. Abban sem volt egyetértés, hogy kik az érintett felek: Ukrajna nem a „szakadárokat”, hanem az őket támogató Oroszországot tekintette tárgyalópartnernek, ugyanakkor Oroszország igyekezett tagadni az érintettségét (ahogy az és csak közvetítőnek beállítani magát. Ezzel együtt, többnyire egyetértés volt abban, hogy a konfliktus jövőbeni megoldásának alapja csak az egyezmény lehet.

Az Oroszország és Ukrajna között 2022 elején fokozódó feszültségek közepette Oroszország 2022. február 21-én hivatalosan is elismerte a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságot. Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap kijelentette, hogy a minszki megállapodások „már nem léteznek”, és Ukrajnát okolta azok összeomlásáért. Oroszország ezután 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát.

Az Európai Parlament most azt kérte az uniós tagállamoktól: tegyék lehetővé, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa legitim katonai célpontok támadására Oroszországban. 

Megismételték azon álláspontjukat, hogy valamennyi uniós országnak és NATO-szövetségesnek közösen és egyénileg is vállalnia kell, hogy évente legalább a GDP-jük 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.

Ezzel gyakorlatilag Európa és a NATO az ukránok által, az ottani élőerővel (lakosság felhasználásával) támadja Oroszországot úgy, hogy ebbe a cselekménybe kötelezi a tagállamait is. Vagyis hazánk sem úszhatja meg a háborút, mert ránk sózzák annak a kötelezvényét. Ez esetben országunk is célpontként jöhet számításba. Nem beszélve arról, hogy déli szomszédunk Románia jelentős amerikai csapásmérő erőknek ad otthont, ahol nem csak légi bázisok, hanem más csapaterők is telepítésre kerültek.

Ugyancsak ez értendő Lengyelországra, ami azzal jár, hogy egy orosz válaszcsapás, netán nukleáris támadás esetén Magyarországot is érheti az atomhatás.

Mindez a NATO alapelveivel, mely szerint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete - fegyveres védelmi szövetség ; Székhely, Brüsszel, Belgium – nyíltan Oroszországgal szemben kezd harci tevékenységet az ukrán területen az ottani népesség aktivitásával és kihasználásával.

 Teszi mindezt Amerika geopolitikai és gazdasági érdekei mentén a fegyverkezésből származó profitorientáltság érdekében.

Amerika eddig is finanszírozta Ukrajna háborúját és egyre több fegyverszállítmányt küldött, hol hitelezve, hol pedig segély formájában. Így egyre másabb fegyverekkel látta el Zelenszkij seregét.

Közben Zelenszkij mandátuma lejárt. Választásokat nem írt ki, így a legitimitása megszűnt, és egyfajta háborús diktátorként van jelen helyi közéletben és a politikában. Amerikával az élen a NATO és nyugat-európai szövetségese ezt támogatják, miközben az ukránon azovi hadteste egy közismerten nácibarát alakulat, ami állami támogatásban, elismerésben részesül Ukrajnában.

A liberális szemléletben szenvedő térség Amerika és szövetségesei mindezt elnézik, sőt - mondhatni - támogatják. Ukrajna elkövetett bűneiért nincs is felelősségre vonás, de még csak lábjegyzett sem. (Más országokat Amerika – szövetségeseivel - hasonló legitimitási gondok okán, vagy éppenséggel diktátornak kiáltással szabotáltak, netán lerohantak.)  

Mint ismeretes, az Azov Zászlóalj az Ukrán Tengerparti Nemzeti Gárda jobboldali, szélsőséges és neonáci egysége, habár 2014-ben az ezred szóvivője azt mondta, hogy az egységnek „csak” körülbelül 10–20%-a neonáci. Mindenesetre hajtókájukon a második SS-páncéloshadosztály szimbólumát viselik, amelyet ők úgy magyaráznak, hogy a szimbólum a „nemzeti eszmét” jelenti.

 

 Az Azov zászlóalj ukrán szélsőjobboldali önkéntesekből jött létre 2014-ben, de a tagjai tagadják, hogy neonácik lennének. Az ukrán vezetés pedig azt mondja, hogy azóta az alakulatot már integrálták a nemzeti Gárdába. A háború kezdete óta ők védték Mariupolt, az Azovstal acélgyár bunkereiben tartották magukat az orosz megszállókkal szemben. Egy 2016-os ENSZ-jelentés azzal vádolta az Azovot, hogy a kelet-ukrajnai civilek elleni fosztogatásokkal hozzájárultak a lakosság elűzéséhez. 

A külügyminisztérium szóvivője most a BBC-nek azt mondta, az átvilágítási folyamat során „nem találtak bizonyítékot arra, hogy a brigád súlyosan megsértette volna az emberi jogokat”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt mondta, hogy az USA „még a neonácikkal is hajlandó flörtölni” Oroszország elnyomása érdekében. 

Az Egyesült Államok feloldotta az ukrán Azov zászlóaljnak nyújtott fegyverszállításokra és kiképzésre vonatkozó tilalmát, amit korábban az egység szélsőjobboldali kötődései miatt hoztak meg.  

Ezek után: Biden engedélyezte, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel támadja Oroszország bizonyos részeit.

 Amerika nyomán Európa közösségét arra ösztökélik, - ahogy volt ez az iraki háborúban is, - hogy beszálljon ebbe a krízisbe. És lássunk értelmetlen (érthetetlen) csodát, Európa politikai vezetése, az Eu Amerikának elkötelezett vezetői nyomán belép ebbe a proxy csatába.

Európa a kontinensen túli NATO tagtársaival szemben úgy sodródik háborúba, hogy azok távoli területei sértetlenek maradnak, míg az Eurázsia nyugati államai kerülnek és válnak (célponttá) célzott területté. Ezzel az Európára lőcsölt (proxy)háborúval Amerika, és óceánon túli társai, valamint területei mondhatni kimaradnak a harci cselekményekből, míg Európa földrajzi területe és lakossága maga is áldozatává esik ennek a kilátástalan háborúnak.

 A helyzet komolyságát jelzi, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte az orosz hadsereg létszámának 1,5 millióra történő növelését, hogy a világ második legnagyobb katonai erejévé váljon Kína után.

Az orosz elnök az ukrajnai offenzíva kezdete óta már harmadszor rendelte el az állomány bővítését. Moszkva tervei szerint nem lesz szükség mozgósításra, de a szakértők már egyáltalán nem olyan biztosak ebben.

Putyin legutóbb tavaly decemberben növelte meg a hadsereg létszámát, akkor nagyjából 2,2 millió főre, amiből 1,33 milliót tett ki az aktív állomány.

Erre most 2 millió 389 ezer 130 főre növeli a hadserege létszámát Oroszország egy friss rendelet értelmében, melyet Vlagyimir Putyin elnök már alá is írt. Így a bevethető, aktív állomány létszáma nagyjából 1,5 millió főre fog emelkedni 2024 decemberétől, a hivatalos indoklás szerint azért, mert fenyegetések érik az Ukrajnában folytatott „különleges katonai műveletet" (vagyis háborút), és a NATO is egyre agresszívabban terjeszkedik. Az oroszok az őket érő fenyegetésekre utalással Ukrajna Kurszk megyei offenzívájára utalhat az orosz kommunikáció.

Azt azonban Amerika és csatlósként viselkedő Eu és a NATO sem gondolhatja komolyan, hogy az orosz minden részlehajlás nélkül nyugton benyeli és a feltüzelt Ukrajnán át elnézi, vagy elviseli netán következmények nélkül hagyja érdekeinek sérelmét.

*

Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja - emlékezés ( - a történelmi múlt és a ma üzenete)

 Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Többek szerint azonban ez az egész aránytalanul túl van tolva, el van dimenzionálva. Különösen igaz mindez a kommunizmus áldozataira tekintve és velük mérve, avagy hozzájuk viszonyítva. Vannak akik szerint mindez a túlzás, csak a "jó" zsidó marketingnek, az izraelita propagandának köszönhető. 

Ők voltak azok, akik képesek voltak ezt a világ előtt úgy preferálni, mint az egyik legnagyobb világégést. Nekik még azt is sikerült elérni, hogy mindezt tagadni sem lehet. Erre hazánkban is törvényi szabályozás, vagyis tiltás van érvényben, ami még a felvetést és a kételkedés szólásszabadságát is korlátozza. Vagyis a még a hitelesség felvetése, kétségbevonása is büntetendő.    

 Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak.

Holokauszt

A holokauszt görög kifejezés eredeti jelentése: teljesen elégő áldozat. 

A kifejezést a második világháború alatt a náci Németország által eltervezett és végrehajtott népirtás megnevezésére használják. A náci Németország nemzetiszocialista kormánya által ellenőrzött területeken a zsidók - és más, az árja személetbe nem illő csoportok - összeírását, begyűjtését és táborba szállítást tervezték el és hajtották végre.  Több millió európai ember esett áldozatul a „végső megoldás” tervének. A népirtás a cigányokat, betegeket, és más, a nemzetiszocializmus ellenségeinek kikiáltott emberek begyűjtését, munkára fogását is magában foglalta de, az áldozatok döntő többsége a zsidók közül került ki. Magyarország sem mentesülhetett ez alól, bár Horthy Miklós kormányzó sokáig sikerrel ellenállt a hazai zsidóság üldözésének, egészen addig, míg az akkori ellenzék el nem árulta, és ezzel kiszolgáltatta tette a németeknek. Így hazánkból is több százezer zsidó honfitársat vittek el, akik részint útközben, másrészt a táborokban vesztek oda. Kevés  ismert túlélő került ismét haza. Sajnos a németek (a "náci nyugat") oldalán sok magyar is szerepet vállalt.  Volt aki önkény, mások kényszerből. Ugyanakkor azt sem szabad elfeledni, hogy számos zsidót mentettek meg a magyarok a kitartásukkal, életük kockáztatásával és emberségükkel. Ezt kár is lenne tagadni. A kormány,a kormányfő nem csak elárult, hanem kiszolgáltatott helyzetben volt, (a náci megszállás -Margarethe hadművelet) háborús elnyomás alatt állt.

 A Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává január 27-ét tette meg 2005-ben az ENSZ közgyűlése. Ezen a napon az áldozatokra emlékezünk, egyben arra figyelmezteti az emberiséget ez a nap, hogy soha hasonló ne fordulhasson elő többé.

Mindez ma már hozzátartozik ahhoz a megemlékezéshez, mely táborok elérését és az ott tartottak kiszabadítását hozta.  Azt sem szabad elfeledni ennek kapcsán, hogy a Lengyelországban létesített Auschwitz-i lágert a szovjet csapatok érték el és szabadították fel.

Elsőként a szovjet erők bukkantak nagyobb méretű náci táborra a lengyelországi Lublin mellett fekvő Majdanek városkában, 1944 júliusában. A gyors szovjet előrenyomulás által meglepett németek azonban a tábor lerombolásával megpróbálták eltüntetni a tömeggyilkosságok bizonyítékait.

A szovjet csapatok 1944 nyarán a belzeci, a sobibori és treblinkai haláltáborokat is elfoglalták. A németek 1943-ban lebontották ezeket a táborokat, miután a lengyel zsidók nagy részét már kivégezték.

1945 januárjában a szovjetek felszabadították Auschwitzot, a legnagyobb megsemmisítő központot és koncentrációs tábort. A nácik az auschwitzi foglyok nagy részét menetelésre kényszerítették nyugat felé (úgynevezett „halálmenetekben”), így a szovjet katonák a táborba belépve mindössze néhány ezer éhező foglyot találtak életben. Az auschwitzi tömeggyilkosságokról számos bizonyíték árulkodott. A visszavonuló németek a komplexum legtöbb raktárát lerombolták, de a megmaradtakban a szovjetek megtalálták az áldozatok személyes tárgyait. Ezek között volt például több százezer öltöny, több mint 800 000 női ruha és mintegy 7 tonna emberi haj.

A következő hónapokban a szovjetek további táborokat szabadítottak fel a Balti államokban és Lengyelországban. Röviddel Németország kapitulációja után a stutthofi, a sachsenhauseni és a ravensbrücki koncentrációs táborokat is elérték.

A bergen-belseni tábor egyik rabja a felszabadítás után. Bergen-Belsen, Németország, 1945. április 15. után - US Holocaust Memorial Museum

Sajnos ilyen mérvű felszabadításról a háború során a Szovjetunió területére (gulág) hurcolt foglyok vonatkozásában nincs és mondhatni nem történt. Ezért ennek nincs olyan világirodalma, mint a németek Hitler általi  3. birodalom háborújának során fellelt fogolytáboroknak. 

Valójában a Sztálini diktatúra túlmutat a Hitleri náci Németország birodalmi hatalmán, és annak háborús diktatúráján.  

Lukácsi Katalin, a KDNP egykori tagja, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség VII. kerületi alapszervezetének korábban volt elnökének a holokauszt emléknap alkalmából kitett képes üzenete

Ennek ellenére, továbbra is a zsidó Holokauszt az, ami beégett a globalista világeszme képébe.

 *