Az orosz hadsereg ballisztikus rakétákkal lövi az ukrán fővárost hetek óta. Minden egyes éjszaka szólnak a légvédelmi szirénák, a helyiek az óvóhelyeken hallgatják a hatalmas robbanásokat, és fogalmuk sincs, hogy a házuk meglesz-e még hajnalban.- Számol be az európai liberális szócső, az Euronews.
Mindezek ellenére Európa vezetői nem a háború befejezését és nem a békét szorgalmazzák, hanem újabb és újabb pénzügyi-, eszközbeli támogatással tartják fent a vérontást.
Az Európai Unió nagykövetei februárban hagyták jóvá az Ukrajnának szánt újabb támogatást, több (90) milliárd eurós hitel keretében, amely Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek nagy részét fedezné, és támogatná az ország orosz invázió elleni védekezését.
Ursula von der Leyen ezek után augusztusban ismét pénzügyi segítséget nyújt a háború fenntartása érdekében. Most 1,4 milliárd eurót biztosít Ukrajnának az Unió a befagyasztott orosz állami vagyon hozamából.
Von der Leyen közölte, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért. Mint fogalmazott, a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajna tovább tudjon ellenállni az orosz inváziónak.
Az Európai Unió még 2022-ben, a háború kirobbanását követően fagyasztotta be az orosz jegybanknak a területén lévő eszközeit.
Az Európai Bizottság adatai szerint a befagyasztott orosz eszközök eddig összesen 8 milliárd euró rendkívüli nyereséget termeltek. Az uniós intézmények ezt a forrást egyre nagyobb mértékben használják fel Kijev pénzügyi és katonai támogatásának biztosítására, miközben az orosz állami vagyon teljes elkobzásáról továbbra sincs egységes nemzetközi álláspont.
Mégis ebbe a kétes politikai-, pénzügyi manőverbe fogtak annak érdekében, hogy a legitimitását veszett ukrán (diktátornak számító) elnök uralmát, vagyis a juntáját életben tartsák.
Mindennek azonban komoly áldozatai vannak. Ezt pedig az ukrán nép, a lakosság a saját pusztulása árán adja.
És, hogy ez mennyire kevés, azt mi sem igazolja jobban, hogy Norvégia harmadik éve egymás után fenntartja az Ukrajnának nyújtott évi 85 milliárd norvég koronás segélyét, amit a saját népe elől von el és küld el. Støre bejelentése szerint Norvégia jövőre is mintegy 8 milliárd eurót különítene el Ukrajna támogatására. Ez megközelítőleg megegyezik a 2026-ra biztosított összeggel.
Ez is azt mutatja, hogy nyugatnak semmi sem drága, ha az oroszokat akarja tönkretenni akár Ukrajna feláldozása árán.
A négy éve húzódó háborúból azonban sokaknak elege van. Nem csak az ukrán nácik felszínre törése, hanem az értelmetlen vérontás okán is.
Mint ismert a békekötésre volt elég lehetőség, amit rendre elutasított Zelenszkij. Vannak, akik ezt brit beavatkozásként határozzák meg. Még sem ez a legnagyobb baj, hiszen ha Ukrajna nem szállja meg a függetlenségüket kikiáltott megyéit, 2014-ben és nem kezd ott vérontó megtorlásba, akkor talán még egyezség is létrejöhetett volna. Azonban nem így történt.
2014 tavaszán "Novorosszija" (Új Oroszország) néven egyesült két kelet-ukrajnai megye és független államot hozott létre a "donyecki és luhanszki népköztársaság" vezetése által.
Ugyanezen a napon kikiáltották a Harkovi Népköztársaságot is, amely egy nappal később elbukott.
Julija Timosenko volt ukrán kormányfő rendkívül veszélyesnek értékelte a helyzetet Ukrajnára nézve, s a krími események megismétlődésétől tartott. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök szerint a tüntetők és a donecki vezetők így próbálták kiprovokálni az orosz csapatok bevonulását Kelet-Ukrajnába
"A kijevi junta önkényétől és véres
diktatúrájától, a fasizmustól és a nacionalizmustól független, saját
utat választottunk, mégpedig a szabadság, a törvény diadalának útját" - jelentette ki Valerij Bolotov, Luhanszk megye adott "népi kormányzója".
Denisz Pusilin, a "donyecki népköztársaság" társelnöke azt kérte Moszkvától: vegye fontolóra Donyeck megye beolvasztását Oroszországba.
Pusilin donyecki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a vasárnapi
referendum eredménye alapján mostantól a "donyecki népköztársaság"
szuverén állam. Az Oroszországhoz intézett kérés alátámasztásául a
szeparatista vezető "a nép akaratára" és a "történelmi igazságra"
hivatkozott.
"A donyecki nép mindig az orosz világ része volt. Számunkra Oroszország történelme a mi történelmünk" - tette hozzá.
A háború valójában ekkor vette kezdetét. Oroszország sokáig nem avatkozott be, igyekezett kimaradni a nyílt konfrontációtól. Egészen 2022-ig, amikor már annyira eldurvultak az események, hogy az tarthatatlanná vált. A kelet-ukrajnai konfliktusban (a korábbi szakadár térségekben) becslések szerint mintegy 14 200–14 400 ember vesztette életét (katonák, szakadár erők és civilek egyaránt). Többnyire orosz ajkúak.
Végül Oroszország 2022 februárjában elismerte a függetlenségüket, majd 2022. szeptember 30-án – a teljes nemzetközi közösség által elutasított módon – annektálta a területeket. Innen számolják az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetét, ami egyrészt a függetlenségükért küzdő köztársaságok felszabadításnak, az ukránok pedig megszállásnak tartanak.
Európa álláspontja az utóbbi. Látszólag ezért álltak be Ukrajna mögé.
Csakhogy mára már az ukránok sem akarják ezt a háborút. Nem akarnak további vérontást, és nem akarnak sem katonák, sem hősi halottak lenni egy önpusztító vérontásban.
Zelenszkij ideje rég lejárt. Választásokat azonban a harcokra, a háborús helyzetre hivatkozva nem ír ki. Ugyanakkor a békekötésre sem hajlandó, mert az a saját bukását jelentené. Így egyfajta hatalmi önkényuralkodó, vagyis diktátorként kötelezi a népét a szembenállásra.
Azonban a katonák fogytán, ezért a civil lakosság soraiból kényszerülnek besorozni az állampolgárokat.
Ez évek óta zajlik az erre szakosodott félrendőri- félkatonai alakulatok által, akik a városokat vidéket járva a nyílt utcáról, házakból, munkahelyekről is képesek befogni az óvatlan férfiakat. Erre amolyan toborzóknak nevezett álcázott "ügynökök" specializálódtak, akik fejpénzt kapnak az elraboltakért.
Ezt a gyakorlatot Ukrajnában széles körben „buszifikációnak” nevezik – utalva arra, hogy a férfiakat az utcán rabolják el, járművekbe terelik, majd a toborzóközpontokba kisbusszal szállítják őket.
Még az ukrán tisztviselők is elismerték a mozgósítási kampány során elkövetett széles körű visszaéléseket. Dmitro Lubinec emberi jogi ombudsman májusban elmondta a törvényhozóknak, hogy a mozgósítással kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó panaszok száma 333-szorosára nőtt 2022-hez képest, és hivatala több mint 6 000 panaszt kapott.
Az embereknek elegük volt az erőszakos, jogsértő "hatósági" fellépésekből, és egyre szélesebb körben kezdtek ellenállni.
A múlt héten Lembergben egy összetűzés során az egyik toborzó tisztet késsel halálosan megsebesítettek . Áprilisban egy lvivi lakos szintén halálra késelt egy másik toborzóosztag tagját. Mindez csupán az ellenállás során. Azért, mert nem akarnak az emberek háborúba menni.
Egy másik, nemrég történt incidens során a járókelők megpróbáltak megmenteni egy férfit a sorozástól, de a toborzóosztag tagjai könnygázzal támadtak rájuk. Hasonló összecsapásokat már többször is videóra rögzítettek, amikor rokonok és járókelők közbeléptek, amikor hadköteles korú férfiakat tartóztattak le nyilvános helyen.
A hónap elején Lembergben is tömeg vett körül egy toborzó járművet, miután a toborzótisztek egy okmányellenőrzés során őrizetbe vettek egy férfit. A tüntetők megrángatták, majd végül felborították a járművet, miközben „Szégyen!” kiáltásokat skandáltak.
Nyugat-Ukrajnában egy tömeg megtámadta és súlyosan megrongálta a katonai toborzó tisztviselők által használt járművet, ami arra késztette a rendőrséget, hogy erősítést küldjön a helyszínre, miközben a kijevi hatóságok egyre erőszakosabb, kényszerítőbb mozgósítási kampányával szembeni nyilvános ellenállás továbbra is utcai összecsapásokba torkollik.
Történt mindez amikor a Területi Toborzó Központ (TCK) egy mobil csoportja razziát hajtott végre a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiak ellen.
A rendőrség szerint a toborzók éppen csak „beszélgettek” egy férfival és ellenőrizték az iratait, amikor a helyiek elkezdtek gyülekezni a Nissan X-Trail típusú járművük körül. A tömeg ezután elkezdte ütni a járművet, és szembeszállt a katonákkal, így a találkozó tömegverekedéssé fajult.
Végül további rendőri egységeket küldtek a helyszínre a helyzet kézben tartása érdekében, mivel az első összetűzés után is tovább emberek érkeztek a helyszínre. Az interneten keringő videók azt mutatják, hogy nagy tömeg vette körül a rendőri és katonai járműveket, miközben egyenruhás férfiak – köztük néhány balaklavát viselő – vonultak fel a helyszínen.
A toborzóközpont tájékoztatása szerint egy toborzó tisztet sérülésekkel kórházba szállítottak; a központ azt is közölte, hogy „azonosítatlan személyek” ellopták néhány személyes holmiját. A rendőrség szerint több toborzó tiszt is megsérült, és megfogadták, hogy azonosítják a zavargásban részt vevőket, azt állítva, hogy közülük néhányan „ütőhöz és késhez hasonló tárgyakat” hordhattak maguknál.
*
