Ócsa a világhálón - évértékelő helyett ( - a teljesség igénye nélkül)

Paul Tamás 2024 októbere óta Ócsa polgármestere, miután a BÉKE (Barátságos Élhető Kisváros Egyesület) színeiben, a szavazatok több mint 50%-ával legyőzte a várost 14 éve vezető fideszes polgármestert. 

 

A 2024. júniusi önkormányzati választásokat követően Ócsán jelentős változások történtek a városvezetésben és a fejlesztési irányokban. Az új képviselő-testület és Paul Tamás polgármester (BÉKE Egyesület) 2024. október 1-jén lépett hivatalba.

Az azóta eltelt időszak főbb lépései és intézkedései

 

Intézményi és szabályozási döntések

Szervezeti átalakítás: A testület elfogadta az új Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ), amely rögzíti az önkormányzat és a tisztségviselők hivatalos kereteit.

Költségvetés: Megalkották a 2025. évi költségvetést, amely meghatározza a város gazdálkodásának alapjait.

 Szociális és közösségi intézkedések

Újszülöttek támogatása:  Új rendelet született az ócsai újszülöttek után járó támogatásról, amely a szülőknek vagy törvényes képviselőknek nyújt anyagi segítséget.

Gazdasági program

Kidolgozták a 2024–2029 közötti időszakra vonatkozó gazdasági programot, amely a város stratégiai fejlesztési irányait (pl. turizmus, közösségépítés) tartalmazza.

Fejlesztések és pályázatok

Humán fejlesztések

 Az önkormányzat 100 millió forintos támogatást nyert helyi humán fejlesztésekre (TOP_PLUSZ-3.1.3-23), amelynek várható befejezése 2028 eleje.

Intézményi korszerűsítés

 Napirendre került az Egészségház és az óvoda/bölcsőde tűzjelző berendezéseinek felülvizsgálata és beszerzése.

Vízi-közművek

 Döntés született a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatokról és az üzemeltetési szerződések felülvizsgálatáról.

A városvezetés nyílt testületi üléseken túl a közösségi oldalán és a városi újságon keresztül tájékoztatja a lakosságot az aktuális döntésekről és az erdőgazdálkodási vagy könyvtári beszámolókról. További részletek az Ócsa Város hivatalos honlapján és a testületi jegyzőkönyvekben érhetőek el.

Ócsa önkormányzatában a BÉKE csapatának többségi munkásságát áttekintve az alanti leképezés körvonalazik Paul Tamás polgármesterségével. 

Tevékenységét 2026 elején az alábbi főbb irányvonalak jellemzik

 

 Gazdasági és strukturális intézkedések

   Gazdasági Program (2024–2029): 2025 márciusában a képviselő-testület elfogadta a város középtávú gazdasági programját, amely kijelöli a fejlesztési irányokat Paul Tamás ciklusára. 

 Hivatali átvilágítás: Hivatalba lépése után kritikus hangot ütött meg a korábbi vezetéssel szemben, különösen a távozó jegyzőnek kifizetett tízmilliós jutalom és a hivatal működőképességének biztosítása kapcsán.

    Átláthatóság és tájékoztatás: Megemelte az Ócsa Városi Magazin terjedelemét és példányszámát, valamint aktív, videós kommunikációt folytat a közösségi médiában a lakosság felé. 

    Aktuális városüzemeltetési feladatok

    Közterület-fenntartás: 2025 végén kiemelt figyelmet fordított a rendkívüli időjárás miatti gallyazási munkálatokra és a közrend fenntartására.

    Munkaerőhiány kezelése: Aktívan keresnek új szakembereket a polgármesteri hivatalba (szociális területre is), hogy pótolják a strukturális hiányosságokat.  

 

Politikai megítélés

    Kormányfüggetlen irányvonal: Polgármesteri munkája során törekszik a pártpolitikai csatározásoktól való távolságtartásra, ugyanakkor szoros kapcsolatot ápol más független vagy ellenzéki vezetésű városokkal (például látogatást tett Hódmezővásárhelyen 2025 szeptemberében).

  Lakossági visszajelzések 

  Támogatói az új lendületet és a közvetlenebb stílust emelik ki, míg kritikusai – gyakran a korábbi városvezetéshez hű körökből – a kommunikációs hibákat vagy az örökölt ügyek lassabb megoldását vetik a szemére.

    

    Ócsa város képviselő-testületének 2025. évi tevékenységét a juttatások tekintetében a takarékosság és a korábbi időszakból örökölt pénzügyi viták határozták meg.

    Képviselői juttatások és jutalmazás

   A rendelkezésre álló hivatalos adatok és a 2025. évi költségvetési rendeletek alapján a képviselők 2025-ben nem részesültek rendkívüli jutalomban.

 

    Takarékos működés

 Paul Tamás polgármester többször hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nehéz anyagi helyzetben van, ezért a képviselő-testület a működési költségek racionalizálására törekszik.

    Tiszteletdíjak

 A képviselők a törvényben meghatározott alap-tiszteletdíjukat kapták, amelynek mértékét az év során nem emelték meg extra juttatásokkal.

    Köztisztviselői illetmény-kiegészítés

 2025 decemberében a testület a 29/2025. (XII. 18.) sz. rendelettel döntött a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselők 2026. évi illetmény-kiegészítéséről, hogy biztosítsák a hivatal működőképességét és megtartsák a szakembereket, de ez nem érintette a választott képviselőket. 

 

 Kontextus: A "tízmilliós jutalom" ügye

A helyi közvéleményben a "jutalmazás" témája elsősorban a korábbi vezetéshez kapcsolódott, ami éles kontrasztot képez a 2025-ös évvel:

    2024 októberében, közvetlenül a választások után derült fény arra, hogy a távozó fideszes városvezetés alatt a jegyző tízmilliós nagyságrendű jutalmat vehetett fel.

    Ezzel szemben a 2025-ben hivatalban lévő, Paul Tamás vezette testület a transzparenciát és a szigorúbb gazdálkodást tűzte ki célul, amit az év végi adóemelési döntések (pl. kommunális adó emelése) során is a város pénzügyi stabilitásának szükségességével indokoltak.

 A 2025-ös év tehát Ócsán nem a képviselői jutalmakról, hanem a pénzügyi konszolidációról és a köztisztviselői kar megtartásáról szólt. A testületi ülések jegyzőkönyvei és a polgármester közösségi oldala megerősítik, hogy a képviselők jutalmazása nem szerepelt a napirenden az év során.

          Paul Tamás polgármester és az új képviselő-testület 2025 végi adóügyi döntései vegyes visszhangot váltottak ki Ócsán, mivel az intézkedések a város pénzügyi stabilitásának megteremtését célozzák egy nehéz átvételi időszak után.

     Az adóemelés részletei (2025. októberi döntés)

  A képviselő-testület 2025. október 30-án fogadta el az új helyi adórendeletet (18/2025. sz. rendelet), amely 2026. január 1-jétől léptetett életbe változásokat:

     Magánszemélyek kommunális adója

 Az adó mértékét adótárgyanként (pl. ingatlanonként vagy telkenként) évi 18 000 Ft-ban határozták meg.

    Kedvezmények

 Megmaradtak bizonyos mentességek, és a külterületi építmények tulajdonosai 2 000 Ft kedvezményre jogosultak az alapösszegből. 

  

    Az intézkedés megítélése

  A döntés megítélése a helyi közéletben két fő nézőpont köré csoportosul:

     A városvezetés indoklása - Paul Tamás és a BÉKE frakció az adókorrekciót a város működőképességének megőrzésével indokolta. A 2024-es polgármesterváltás után a vezetés szembesült a korábbi időszakból örökölt pénzügyi kötelezettségekkel, például a távozó jegyzőnek kifizetett tízmilliós nagyságrendű jutalommal és a hivatali struktúra hiányosságaival. A bevételnövelést a fejlesztések (például az új kerékpárút építése) és a közszolgáltatások minőségének fenntartása érdekében látták szükségesnek.

    Lakossági és ellenzéki kritikák - A közösségi média felületein (például az Ócsa Hírek Facebook-csoportban) és helyi blogon megjelent kritikus vélemények is. A bírálók elsősorban a lakosság anyagi terheinek növekedését kifogásolták, és egyes hangok "választási ígéretek megszegéseként" értékelték az adóemelést.

Kommunikáció és átláthatóság

Paul Tamás aktívan reagál a kritikákra: a 2025 eleje óta megújult, nagyobb példányszámú Ócsa Városi Magazinban és videós üzenetekben igyekszik elmagyarázni a döntések hátterét. A polgármester hangsúlyozza, hogy az adóbevételeket közvetlenül a városüzemeltetésre (pl. gallyazás, hóeltakarítás) és a közbiztonság javítására fordítják. 

Visszatérő szolgáltatási-, áramkiesési problémák 

1. Önkormányzati fellépés és egyeztetések

Az új városvezetés (Paul Tamás polgármester vezetésével) közvetlen egyeztetéseket kezdeményezett az áramszolgáltatóval a lakossági panaszok miatt.

Vezetői egyeztetések: 2025 januárjában a polgármester az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyetteseivel tárgyalt az áramkimaradások okainak feltárásáról és a megoldási javaslatokról.

Közmeghallgatás: A problémát a képviselő-testületi üléseken és közmeghallgatásokon (pl. 2025. december) is napirenden tartják a lakosság tájékoztatása érdekében.

 

2. A hibák főbb okai

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az alábbi tényezők okoztak zavart:

Hálózati terheltség és állapot: A szolgáltató tájékoztatása szerint a rendszer fejlesztésre szorul a megnövekedett igények kiszolgálásához.

Külső tényezők: 2025-ben előfordultak vihar okozta oszlopdőlések (pl. Ócsa és Soroksár között), valamint a külterületi láperdőkben (Felsőbabád térsége) nehezen megközelíthető hibahelyek, amelyeket drónokkal kellett felderíteni.

Karbantartás: Rendszeresek a vezetékek alatti gallyazások miatti tervezett szünetek (pl. 2025 márciusában a Vasútszél utca és Égetőhegy térségében). 

 3. Tervezett és aktuális információk elérése

Tervezett áramszünetek: Az önkormányzat folyamatosan közzéteszi a szolgáltató értesítéseit az Ócsa Város Hivatalos Honlapján, ahol az érintett utcák listája is olvasható.

Hivatalos szolgáltatói felület: A lakosok az E.ON tervezett üzemszünet térképén ellenőrizhetik a saját címüket érintő munkálatokat.

Hibabejelentés: Üzemzavar esetén az E.ON hibabejelentő vonalán vagy online felületein lehet bejelentést tenni.

Az E.ON 2026-ig tartó országos hálózatfejlesztési programja érinti a régiót is, amelynek célja az üzembiztonság növelése és a megújuló energiaforrások (pl. napelemek) jobb integrálása. 

    Ócsa város 2025. évi közmeghallgatását 2025. december 3-án tartották az Egressy Gábor Szabadidőközpontban. 

Az eseményen Paul Tamás polgármester és a képviselő-testület a város aktuális helyzetéről és a jövőbeli tervekről tájékoztatta a lakosságot, kiemelve az alábbi főbb témákat:

    Gazdálkodás és adóügyek

    Kommunális adó emelése:   A legjelentősebb lakossági érdeklődésre számot tartó téma a 2026. január 1-jétől érvényes adóemelés volt. A polgármester részletezte, hogy az ingatlanonkénti 18 000 Ft-os adómértékre a város pénzügyi stabilitásának megőrzése és a korábbi vezetés alatt felhalmozott hiányok kezelése miatt van szükség.

  2025-ös költségvetés módosítása:   Beszámoltak az évközi költségvetési változásokról, amelyek a település jogszerű működését biztosították.

Fejlesztések és üzemeltetés

  Közszolgáltatások:  Tájékoztatás hangzott el a hulladékgazdálkodás (MOHU) 2025. októberi szabálymódosításairól és azok helyi hatásairól.

   Közterületek állapota:   A lakosság észrevételeket tett a közvilágításra, a csapadékvíz-elvezetésre és a rendkívüli időjárás utáni gallyazási feladatokra.

   Ócsai Életút Program:  Bemutatták az új szociális támogatási rendszert, amely a helyi lakosok segítését célozza.

Lakossági felvetések

A fórumon a lakók közvetlen kérdéseket tehettek fel a képviselőknek. Felmerült a közrend és közbiztonság kérdése, valamint a polgármesteri hivatal működése és a szakemberhiány pótlása. A polgármester hangsúlyozta, hogy az új vezetés prioritása a transzparencia, ezért a közmeghallgatáson elhangzott válaszokat és a testületi döntéseket videós tájékoztatókban is közzétették az önkormányzat közösségi oldalán.

Forrás és képek: internet, világháló, AI

* 

Lassan Izrael is kiutálja Sorost - a maguk fajtájának sem kell a kufár ( - kuss és hátra arc a nagyszájú zsidóknak)

Orbán Viktor szerint nem származási alapja van a George Soros investor hazánkkal szembeni tevékenységének és a cserébe született elutasításnak.

Az amerikaiak befektetője olyan politikai manipulációkra áldoz haszonszerzési célzattal, amiből jelentős nyereséget termelve kíván kikerülni, miközben beavatkozik és szétzilál bizonyos demokratikus társadalmi berendezkedéseket.  Ennek a nyereségérdekelt tevékenységnek némely feltörekvő személy, és politikai karrierista válik kiszolgálójává az eléjük szórt alamizsna által azzal, hogy bizonyos hazaáruló tevékenységekért cserébe jókora támogatásban részesülhessenek. Ez elsősorban a szegényebb és kiszolgáltatottságra érzékenyebb országokban tud érvényesülni úgyis, mint egyfajta cselszövés, mint amolyan nemzeti tudatrombolás,  aminek végkifejlete a haszonélvező uzsorás térnyerése a politikában, hogy azon által gazdasági érdekeit érvényesíthesse. Mindez nem más, mint egy különös pénzügyi machináció. Nyerészkedés a politikai befolyásolásért, a térnyerés és a hatalmi befolyásoltsággal történő pénzszerzés  érdekében.

Geroge Soros egyes nemzetállamokban spekuláns bűnözőnek, vagy éppen közellenségnek számít. Egyre több országban ítélik el beavatkozó tevékenységét, míg más helyeken különös ellenszenv és elutasítottság fogadja.

Írországban bírósági ítélet marasztalta el  Soros György-féle (magyarosítva) Nyílt Társadalom Alapítványok törvénysértő tevékenységét (Open Society Foundations). 

Lengyelországban pedig a lengyel kormány döntött: a Soros-hálózathoz tartozó Báthory Alapítvány helyett, inkább egy másik - hazai érdekeltségű - szervezetnek kívánja átadni a Norvég Alap sok millió eurós támogatásainak a kezelésére és elosztására vonatkozó jogot. 

Az USA-ban ugyanakkor a milliárdos spekuláns egyik "civil" szervezete az amerikai kongresszusi választókerületeket megcélzó Trump-ellenes politikai médiakampányba kezdett. 

Így az Egyesült Államokban is petíciót indítottak a felkavaró amerikai spekuláns ellen . A kezdeményezés szerint George Soros fenyegetést jelent a szabad világra, bűnei miatt pedig nemzetközi elfogatóparancsot kell kiadni ellene. A petitions.whitehouse.gov oldalon található felhívás arra kéri a szövetségi kormányt, hogy lépjen fel az amerikai milliárdossal szemben, aki útjában áll annak, hogy Amerikát ismét naggyá tegyék.  

"Soros dán és svéd devizákkal fedezett derivatív ügyletekkel indított támadást az orosz valuta ellen a pénzpiacon. Ne feledjük, hogy Soros luxemburgi bankok segítségével használta ezeket a direktívákat, megsértve az EU tagállamai által aláírt II. Baseli Egyezményt, mely szigorúan tiltja az ilyen kereszt-fedezett ügyleteket." – mondta Putyin.

"Soros finanszírozta azt az orosz ellenzéket, akik lelepleződtek a legutóbbi választások manipulálásával és akik a (hitetlen/bizonytalan/kétkedő) lakosságot utcai zavargásokra uszítva próbálták megdönteni a rendszert.

Sorosnak már nincs sok esélye folytatni a mocskos játékait és spekulációit, amelyekkel – a Rothschildokkal, Rockefellerekkel és más sakálokkal szorosan együttműködve, a világ globális pénzügyi rendszerét akarja térdre kényszeríteni." – tette hozzá az orosz elnök.

 
Európa azonban nem egységes a személye és a pénzügyi manipulációi tekintetében.

Napjaink egyik legbefolyásosabb politikai szereplője, aki bár semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkezik, mégis képes a mögöttes tőke mágneses vonzatában egy személyében olyan fellépésekre, amik során - bár országok és felfogások szerint változó megítélése mellett is - képes befolyást szerezni. 

Így van ez ma Európa liberális féltekén, ahol a szocializmusban nem részesült szociáldemokraták határozzák meg a kormányok értékrendjét és mögöttes cselekvéseit. 

Soros Magyarországon a kommunizmus összeomlása után az ideológiai terjeszkedés mellett több gazdasági tranzakciót is megpróbált lebonyolítani. Az 1994-es választások után megalakuló MSZP–SZDSZ-kormánykoalícióban a liberális párt és a mögötte álló Soros György megpróbálta az OTP-bankot is bevonni a privatizációs csomagba.

A bank tervezett privatizálásában egyébként komoly szerepet játszott volna Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter, aki napjainkban Soros György egyik legfőbb magyar hangja.

Az OTP életébe 2008-ban lépett be ismét Soros György. Akkor Soros befektetési alapját meg is büntették. Majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott rá ki a pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-ei tőzsdei kereskedés végén, az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt. A PSZÁF megítélése szerint a 251 ezer darab részvénnyel végrehajtott shortolás célja a részvény árfolyamának leszorítása volt (az OTP a kereskedés végén több mint 9 százalékot zuhant).  

Orbán Viktor vezette kormány nem kér Soros beavatkozásaiból. Nem kíván sem illegális bevándorlást, sem migráns elosztás, kvótát, sem más befolyással való ráhatást hazánk vonatkozásában. Így nem kér Sorosból sem, amit nem csak a hazának, hanem a külföldnek is kifejez és megjelenít és nyilvánossá tesz a köztéri tacepaók kihelyezésévvel. 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen David Lau Izrael askenázi főrabbija (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (szemben j) találkozója az Országházban 2017. július 6-án. Az asztalnál Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára (szemben b) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (szemben k,) valamint Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető főrabbija (b2 háttal) és Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad Lubavics mozgalom vezetője (j háttal).

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Árvai Károly / MTI

Ezt azonban a honi zsidóság egyfajta faji szolidaritási (vagy inkább politikai érdekeltségi) alapon nem tolerálta. Vagyis a Mazsihisz úgy gondolta, a zsidó eredet alapján kiáll a fajtája mellé. 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke levélben fordult Orbán Viktorhoz a Soros György-plakátkampány kapcsán. Heisler András arra kérte Magyarország miniszterelnökét, hogy intézkedjen a kampány azonnali leállításáról, vonják vissza az utcákról és terekről a plakátokat.

Erre aztán Izrael budapesti nagykövete, Yossi Amrani is arra kérte a kormány képviselőit, hogy fejezzék be a gyűlöletkeltést.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Heisler András Orbán Viktornak címzett nyílt levelében korábban úgy fogalmazott, hogy „a kampány nem nyíltan antiszemita, de ettől még nagyon is alkalmas arra, hogy kontrollálatlan, többek között antiszemita indulatokat keltsen”.

A miniszterelnök pénteki válaszában elutasította a kampány lezárására vonatkozó kérést, arra hivatkozva, hogy az illegális migráció nemzetbiztonsági kérdés. Orbán még meg is dorgálta a zsidó közösséget, mondván: „küzdelmünkért sem köszönetet, sem elismerést nem várok, de az Önök közösségétől egy kis segítség azért jól jönne”.

Benjámin Netanjahu utasítására az izraeli külügyminisztérium visszavonta a magyar kormányt elítélő nagyköveti nyilatkozatot, és maga is élesen bírálta Soros Györgyöt, amiért folyamatosan Izraelt rágalmazó szervezeteket pénzel – közölte a Háárec honlapja. A lap szerint a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal kérésére a külügyminisztérium vasárnap visszavonta a budapesti izraeli nagykövet szombati nyilatkozatát, amelyben felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza plakátkampányát, mert az gerjeszti az antiszemitizmust, “szomorú emlékeket idéz”, “gyűlöletet és félelmet szít”.

A magyar külügy azt válaszolta, hogy Izraelhez hasonlóan Magyarország is fellép mindenki ellen, aki az országra, polgáraira nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Mint írták, Soros György le akarja bontani a határt védő kerítést, az általa finanszírozott NGO-k segítségével illegális migránsok százezreit akarja betelepíteni Európába és Magyarországra. A kormány ezért minden eszközzel fel fog lépni a magyar polgárok biztonságát veszélyeztető pénzügyi spekuláns és az illegális migrációt elősegítő szervezetei ellen.

Az izraeli külügyi szóvivő vasárnap már élesen bírálta Soros Györgyöt. Emanuel Nahson közölte, a budapesti nagykövet által kiadott közlemény “semmiképpen nem azt állította, hogy jogtalan a bírálat Soros György ellen, aki folyamatosan aláássa Izrael demokratikusan megválasztott kormányát a zsidó államot rágalmazó szervezetek támogatásával, és megpróbálja eltagadni Izraeltől az önvédelemhez való jogát”.

Az izraeli parlament, a Knesszet akár már a héten tárgyalhatja és el is fogadhatja a “Soros-törvényt” - írja a Haaretz.
http://alternativhirek.blogspot.hu/…/soros-elleni-torvenyt-…

A jogszabály ellehetetlenítené Soros szervezeteinek finanszírozását, mivel ezek Izrael-ellenes tevékenységet végeznek. 

*

Amerika szinte mindenütt provokál - ha nem állnak le, több háború és nem csupán helyi konfliktus várható

Kína békeszerető ország, de nem fog meghátrálni, ha a közvetlen szomszédságában folyamatosan az érdekeit veszélyezteti az Egyesült Államok.

Dél-kínai-tengeri katonai konfliktus veszélyére figyelmeztet a kínai média.

A dél-kínai-tengeri területi viták sokkal bonyolultabbá váltak az Egyesült Államok beavatkozása által, és ha az amerikai jelenlétet fokozzák a térségben, Kínának adott esetben képesnek kell lennie arra, hogy megfizettesse e beavatkozás árát Washingtonnal - szögezik le a Global Times című napilap keddi szerkesztőségi cikkében, amelyet kínai és angol nyelvű változatában is megjelentetett.

A szerkesztőség emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban két repülőgép-hordozóját is a térségbe vezényelte flottakötelékével, s - szerinte - mint a régió legerősebb hatalma, engedelmességet vár Kínától.

Kína kedden csaknem egyhetes hadgyakorlatot kezdett a saját felügyelete alatt álló, de Vietnam által is magának követelt, dél-kínai-tengeri Hszisa/Paracel-szigetcsoport térségében. A lap úgy véli, ha az amerikai haderő jelenléte fokozódik, és ezt Pekingben közvetlen veszélynek ítélik az ország biztonságára nézve, akkor megfelelő válasz, ha Kína maga is hadgyakorlatokat tart. 

A kialakult helyzetet  tovább élezik, hogy az Amerikával szövetséges Japán vadászrepülők kínai vadászgépeket vettek célba a Kelet-kínai tenger felett.

Tokiói katonai források a kelet-kínai-tengeri területeken, illetve azok felett fokozott kínai katonai aktivitást tapasztalnak: az elmúlt három hónapban körülbelül 200 alkalommal.

Japán F-15-ös típusú nehéz vadászrepülőgépek veszélyes helyzetet teremtettek a Kelet-kínai-tenger felett Kína légvédelmi azonosítási zónájában (ADIZ) azzal, hogy tűzvezető radarjukkal befogták a kínai légierő két Szu-30-as vadászgépét - tájékoztatott a kínai védelmi minisztérium közleményére hivatkozva a helyi média kedden.

A beszámoló szerint miután a kínai fél (válasz)lépéseket tett, a japán repülők távoztak. Az eset még a múlt hónap közepén történt, további részleteket az incidensről nem közöltek. 

A védelmi tárca megállapította, hogy a japán vadászrepülők "provokatív lépésükkel" könnyen balesetet idézhettek volna elő, amelyben mindkét gép személyzetének biztonsága veszélybe kerül, és ezzel aláásták volna a térségi békét és stabilitást. Peking szerint a japán repülőgépek "nagy sebességgel" közelítették meg a "rutin járőrtevékenységet" végző kínaiakat. 

A közleménnyel megerősítették a japán légvédelmi erők egy volt katonai vezetőjének közelmúltbeli nyilatkozatában foglaltakat az incidens megtörténtéről. A japán forrás akkori kiszivárogtatása szerint a kínai vadászpilóta veszélyes manővert hajtott végre, amivel a japánokat távozásra késztette. Ezt később a helyettes japán kormányszóvivő időközben cáfolta.

A kínai közlésre azt követően került sor, hogy tokiói katonai források a kelet-kínai-tengeri területeken, illetve azok felett fokozott kínai katonai aktivitást tapasztalnak: az elmúlt három hónapban körülbelül 200 alkalommal, vagyis csaknem kétszer annyiszor kellett sürgősségi okokból vadászrepülőgépeket a levegőbe küldeniük, mint egy évvel korábban.

Hagiuda Koicsi japán kormányzati szóvivőhelyettes keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy japán vadászrepülők "soha nem tettek olyan provokatív lépéseket", amelyekkel Kína vádolja őket, beleértve tűzvezető radarjuk kínai gépekre irányítását. Ez azt jelentette volna, hogy fegyvereiket tüzelésre kész állapotba helyezték.

Kína 2013-ban egyoldalúan deklarálta légvédelmi azonosítási zónáját, amelyet mind Japán, mind az Egyesült Államok tüntetőleg figyelmen kívül hagy.  

És ha már a Dél-kínai-tenger idén befejeződött több sziget építése. Tavaly ezek még alig álltak ki a vízből, ma viszont ki lehet kötni mellettük hadihajóval, felszáll róluk egy repülőgép, meg terepruhás embereket lehet rajta állomásoztatni. A legtöbb ilyet Kína építette, de Vietnam, Malajzia, Tajvan és a Fülöp-szigetek is megnagyobbított néhány atollt a vitatott jogállású Spraty-szigetek térségében. Az egyre forróbb helyzetet Amerika is kihasználta, B-52-es bombázókkal és egy rombolóval közelítette meg november közepén a támaszponttá épített atollokat. Kína nem volt boldog.

Közben amerikai másutt is a tűzzel játszik amikor hadihajókat küld az oroszok orra alá a Fekete-tengerre.

Április 10-én egy orosz harci gép többször megközelítette az  a Fekete-tengerre érkezett amerikai hadihajót. A Szu-24-es Fencer többször is elrepült a USS Donald Cook rombolótól mintegy 900 méterre, nagyon alacsonyan, a tenger szintje felett alig 150 méteres magasságban. Az amerikai hadihajó nemzetközi frekvenciákon többször figyelmeztette az orosz gépet, de az nem válaszolt.

A Pentagon szóvivője tiltakozott a nemzetközi egyezményeket és korábbi kétoldalú megállapodásokat egyaránt sértő, provokatív lépés miatt. Az orosz harci gépen az AP hírügynökség jelentése szerint nem volt fegyver, a hajó biztonsága nem került veszélybe. Egy másik orosz harci gép is a közelben volt, nagy magasságból fedezte a USS Donald Cook közelébe repült gépet. Az orosz haditengerészet egy fregattja is látótávolságban tartózkodott.

Az általuk provokatív incidenst, a Pentagon csak később hozta nyilvánosságra. Az amerikai hadihajó időközben befutott Konstanca kikötőjébe. A USS Donald Cook fedélzetére látogatott hétfőn Traian Basescu román elnök, aki közölte, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai Hatodik flotta egy másik hajója is a Fekete-tengerre készül.

Az angol nyelvű kínai lap, a Global Times szerkesztőségi cikkben foglalkozott az esettel. Technikailag profinak minősítve a Szu-24-esek manőverét, a Balti-tengerre (is) agresszíven benyomuló USA megszégyenítését látják a manőverben. Az akciókat Putyin megszemélyesítésének tekintik, aki alatt a romló orosz gazdasági teljesítmény miatt még inkább a hadiiparra, harci potenciálra helyeződött a hangsúlyt és ezt az erőfitogtatást látják az akcióban. Oroszország valós pozícióját azonban gyengébbnek tartják annál, amit fellépések mutatnak, és a kommentár szerint Putyin jelenlegi politikája mind a Kelet, mind a Nyugat számára rejtély.

Az elmúlt napokban a NATO antiballisztikus rendszerébe integrált romániai rakétaellenes berendezésnek inkább csak jelképes szerepe van, mert állítólag nem lenne képes kivédeni egy Oroszország által indított masszív támadást, állítja George Friedman.

A romániai rakétaellenes elemek 2015 decemberétől léptek hadrendbe, de az elmúlt napokban integrálták őket az Észak-Atlanti Szövetség antiballisztikus rendszerébe.

A NATO és Moszkva között feszültségforrást jelentenek a Romániába és Lengyelországba telepített antiballisztikus elemek. Oroszország úgy véli, hogy a katonai rendszerek ellene irányulnak, holott az Észak-Atlanti Szövetség biztosítékokat adott arra, hogy olyan országok ballisztikus kapacitásai ellen szolgálnak, mint Irán és Észak-Korea.

Moszkva nemrég megerősítette, hogy „rendkívül aggasztónak” tartja a NATO antiballisztikus rendszereinek romániai és lengyelországi telepítését. Az orosz illetékesek kijelentették, hogy az effajta akciókat tiltja a közepes nagyságú nukleáris erőkre vonatkozó szerződés (INF), és arra figyelmeztettek, hogy Oroszország lépéseket tesz majd saját védelmére.

 

Közel egy évtizedes előkészítés után csütörtökön műveleti készültségbe helyezték a deveselui bázison a Romániába telepített amerikai elfogórakétákat. Eredeti tervek szerint a rakétapajzs csak 2018-ra készült volna el, de Krím-félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai válságban játszott orosz szerep miatt kiéleződött Oroszország-NATO feszültség kissé felgyorsította az eseményeket. A balti államok és néhány más, Oroszország közelében fekvő ország, mint például Lengyelország és Románia, igényelték a NATO nagyobb odafigyelését és potenciáljának erősítését területükön, a rakétavédelmi rendszer kiépítése is értelemszerűen felgyorsult.

A dél-romániai deveslui támaszponton rakétavédelmi rendszerelemek ünnepélyes átadásán több NATO-vezető is megjelent. Robert Work amerikai helyettes védelmi miniszter azt mondta, hogy a rakétavédelmi rendszernek köszönhetően a NATO hatékonyabban tud védekezni a támadások ellen. Kiemelte, 2013-hoz képest, amikor elkezdődött a támaszpont megépítése, jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet, újabb fenyegetések jelentek meg, ezért úgy vélte, hogy a varsói NATO-csúcs előtt lényeges, hogy a szövetség egységet és szolidaritást mutasson.

A csaknem 170 hektáron elterülő, 800 millió dolláros költséggel megvalósult romániai támaszpontra egyebek mellett ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas 44 elfogórakétát és egy nagy teljesítményű radart telepítettek. Az elfogórakéták hatótávolsága 500 kilométer, és maximális sebességük óránként 9600 kilométer. A Bukaresttől 180 kilométerre, a román-bolgár határ közelében levő településen található katonai támaszpontot az 1950-es években az orosz hadsereg építette. Románia és az Egyesült Államok 2009-ben állapodott meg az amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek Romániába telepítéséről. Bukarest 11 millió dollárt költött a katonai bázis felújítására és biztonságossá tételére.

Aztán "elrettentő célzattal" ötezer amerikai katona támogatásához elegendő nehézfegyverzetet, elsősorban tankokat telepítene a NATO balti tagállamaiba és más kelet-európai országokba az amerikai hadsereg.

Az elgondolás alapján az Egyesült Államok egy páncélos dandárt telepít Kelet-Európába. Ezt  –  az amerikai haderő európai főparancsnoksága jelentette be. Közleményében nem nevezett meg célországot, de indoklásként megjegyezte, a döntés az “orosz agresszió miatt aggódó” kelet-európai szövetségesek megnyugtatását szolgálja.

A dandár telepítésére állítólag 2017 februárjától kerül sor. Az új egység kilenc havonta cserélődik, és minden alkalommal modernebb felszereléssel érkezik majd. A közlemény szerint az Egyesült Államok és szövetségesei hatékonyabb amerikai haderőt szeretnének Európában – írja az MTI.

A Wall Street Journal pontosabb számokkal is szolgál: ezek szerint 250 tankot, Bradley és Paladin harckocsikat, 1750 darab más járművet (pl. Humvee-kat), 4200 katonát és 62 ezer főnyi egyéb személyzetet telepít a térségbe. Robert Work helyettes védelmi miniszter szerint ezzel az erővel szembe lehet szállni azzal, ha valaki betámad. A balti államokat is megnyugtathatja az amerikai jelenlét.

A projekt költségvetése 3,4 milliárd dollár lesz, bár még nem végleges semmi, a Kongresszusnak is rá kell bólintania. Mindkét nagy párt támogatja a dolgot, már csak a felhasznált anyagiak mértéke kétséges.

Az amerikai tervek szerint akár Magyarországon is állomásozhatna egy ezred vagy egy zászlóalj felszereléséhez elég eszköz.

Ezt nevezték ők a NATO “nyitott ajtó politikájának”, ami gyakorlatilag lehetővé tenné, hogy annyi amerikai harckocsit küldjenek az orosz határra, amennyit akarnak, és a NATO-tagállamok eközben ne tudják ellenőrizni a katonai eszközök mozgását saját országaik területén. Adott esetben Magyarország sem rendelkezne ellenőrzési jogosultsággal a hazánkon át mozgatott amerikai hadianyagra vonatkozón.

A javaslat a július 8.-án kezdődő NATO-csúcstalálkozón kerülhet megvitatásra. Ez a lépés igen aggasztó, tekintve, hogy az amerikaiak eddig is mozgattak ellenőrizetlen hadianyagot az európai NATO-tagállamokban, többek között ennek köszönhető, hogy a német védelmi minisztérium sem tudott arról, hogy az amerikai hadsereg élő anthrax-szal folytat biológiai hadviselési gyakorlatot Németországban.

*