Juszt semmit nem változott - maradt az a bűnöző posztkommunista párttag, aki volt ( - most is erre apellál)

 

Juszt valóban az egyik legalja annak a kommunista bagázsnak, aminek oly megbecsült tagja volt, míg ki nem esett alóla a Medgyessy-féle szocialista utódpárt.

Medgyessy bukásával Jusztnak is leáldozott. A kriminális múlt egy orvvadászat során lopott vad pitiánerségébe csapott át.

Mióta nélkülözött lett a liberalizált baloldalon, azóta nem maradt más számára, mint a sebnyalogatós gyűlölködő posztolgatás, amolyan végső fájdalomként. 

Juszt ma sem tud elszakadni a kommunista múltjától. Attól a címeres múlttól, amit maga is igazolt a szovjet csapatok kivonulása után kapott és bemutatott szocialista elismerésként. Aztán amikor ezért rápirítottak, törölte az "emléket". 

Most azonban visszatért az igazi posztkommunista ebbe a Juszt Laciba. Nem is akárhogy!

Éppen egy történelmi alak, az élő élő történelem egy képviselője a 97 évet élt vitézi  Frankó Endre halála kapcsán vette a bátorságot és egy háború utáni, 1947-s komcsi rendeletre hivatkozott, mely szerint a vitézi címzetes  megnevezést és rangot nem engedélyezik használni.    

 Díszelgő repüléssel búcsúzott a Magyar Honvédség Frankó Endre nyugállományú főhadnagytól, a 101. Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, 97 esztendős korában elhunyt pilótájától. Ebből az alkalomból Gripen kötelék húzott át a Csepel-sziget és az Árpád-híd közötti Duna szakaszon – közölte az M1 Híradó

Na már most,  vitézi Frankó Endre nevéhez ezt hozzátéve vettek búcsút tőle honvédségié állami szinten a megtiszteltetés, a megbecsülés jegye és emléke ként. 

Juszt az aljasságban is képes volt a legalja lenni és maradni - Jusztban egy cseppnyi embertársi tisztelet sincs

Juszt ezt a "vitézi" titulust akarja most a kommunista eszme és törvénykezés mentén ismét megvonni az elhunyttól.  Attól a katonaembertől, aki igazi harcosként, ütközetekben résztvevő pilótaként túlélte a világháborút, az követő kommunista diktatúrát, a szocializmust, a hidegháborút, és a kádári egy párt rendszert. Ma egy szabad hazában hősként tisztelve tudott örök nyugalomra térni.   

Felhők felett a II. világháborús (101) Puma vadászrepülőosztály pilótáival

 A legendás pilóta a honvedelem.hu beszámolója szerint 1923. szeptember 3-án született Egerben. 1942-ben, érettségi után jelentkezett a Magyar Királyi Légierő kötelékébe, 1944. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. November 30-án helyezték át a Pumákhoz, Heppes Aladár alezredes parancsnoksága alá. Itt már a légierő akkori legmodernebb típusával, a Messerschmitt Bf 109G-vel, a legendás „Messzerrel” repülhetett.

 

Frankó Endre hadnagy összesen nyolc bevetést hajtott végre a Dunántúl, majd a Nyugat felé visszavonuló ezreddel Ausztria felett. Ezeket túlélve 1945. május 5-én, a német-osztrák határ melletti Pockingban esett amerikai hadifogságba

Csak egy bolsevik típusú komcsi paraszt volt, aki képes volt holtában is belerúgni, meggyalázni azt az embert, aki már Juszt László korát megelőzően is vitézi jogcímet szerzett magának. Azt, amit papíron  1947-ben törvényileg elvettek tőle, és amit jelképesen, a neve elé téve a megemlékezésekben képes volt az Orbán kormány visszaadni.

„Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.” - Puma pilóták

 

Juszt van olyan aljas és halott-gyalázó vérkomcsi, hogy még ezt is felrója annak a vitézi Frankó Endre második világháborús repülőgép-pilótával szemben, aki nem csak minősítésében, rangjában, hanem a szó szoros értelmében is vitéz volt. Ezt a vitézséget sem törvény, sem a kommunista diktatúra, sem a szocializmus, sem pedig Juszt László nem tudja kétségbe vonni, vagy elvenni.

Juszt legfeljebb csak irigyelni és holtában megróni képes valakit, akit nem tisztel és akinek szellemiségét soha nem fogja sem beérni, sem megérteni. 

Juszt nem ebben él, nem képes másként vélekedni, gondolkodni, mint ahogy a bolgár (lásd Dobrev) vörös-akadémián belé tápláltak. 

Juszt, már csak ilyen és marad az a tolvaj bolsevik, talpig vörös elvtársa a régmúlt gyilkos diktatórikus rendszernek ahol a rendes vitézek úgy mint a legendás Puma század utolsó tagjaként most eltávozó  vitézi  Frankó Endre nem csak egy hős katona, hanem egy tisztes ember is volt.  Nem úgy mint a jelen halálán mocskolódó Juszt, amikor a végtisztesség során lerótt búcsúzás  alkalmával a rangos vitézi előtaggal együtt említették a katonai és a hazafias tisztességhez méltóan a nevét.

A végtisztesség, az elhunyt katonai és harcos háborús múltjának elismerése, rangos méltósága  megkívánja a vitézi előtag használatát. 

Az utolsó igazi Puma búcsúztatása - hiányos kötelék

Vitéz Frankó Endre hazafiassága, élete és lelke ránk marad.

Köszönet a szolgálatért - mert mindig a haza az első

Öröksége a Puma század és jele továbbra is a hazai légierő egyik jelképe.

Ég veled Bandi bá' - tisztelettel búcsúzunk.

*

A csehek és a szlovákok többsége nem kér otthonra NATO-támaszpontot - hazánk inkább elfogadóbb

Csehország és Szlovákia lakosságának többsége ellenzi, hogy országaik területén NATO-támaszpontokat hozzanak létre, Magyarországon viszont ennél jelentősen kevesebben vannak ezen az állásponton - derült ki egy aktuális felmérésből, melynek eredményeiről a Sita hírügynökség számolt be.

A felmérést mindhárom országban ezer vagy annál több résztvevő megkérdezésével készítették idén február és július között a pozsonyi székhelyű Globsec megrendelése alapján. Utóbbi szervezet rendezi meg már 11. éve Pozsonyban az azonos nevű euroatlanti biztonsági fórumot. A felmérés eredményeit pozsonyi sajtótájékoztatójukon a Globsec munkatársai, illetve Olga Gyárfásová, a Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) elemzője és Jakub Janda, az Európai értékek nevet viselő cseh elemzőközpont igazgatóhelyettese ismertették.

A felmérés szerint azt, hogy országukban NATO-támaszpontokat létesítsenek, a felmérésben szereplő három ország (Csehország, Szlovákia és Magyarország) közül Csehországban ellenzi leginkább a lakosság: ott a megkérdezettek 56 százaléka utasított el egy ilyen lehetőséget, míg Szlovákiában az így vélekedők aránya 55, Magyarországon pedig 34 százalék volt. 

A megkérdezettek jelentős része mindegyik országban úgy vélekedett: országuk számára jobb megoldás lenne függetlennek lenni, mint a NATO tagjának. Ezt a véleményt a szlovákok 47, a csehek 39, a magyaroknak pedig a 30 százaléka vallotta magáénak. A NATO-tagságot jónak tartók aránya mindhárom országban alatta maradt az ötven százaléknak, ugyanakkor az azt teljesen elutasítók aránya Szlovákiában 20, Csehországban 17, Magyarországon pedig 6 százalék volt.

A felmérésben részt vevő szlovákok és csehek többsége kifejezetten negatívan ítélte meg az Amerikai Egyesült Államok szerepvállalását Európában, illetve a világban. Ezen a véleményen Szlovákiában a megkérdezettek 59, Csehországban pedig 51 százaléka volt; Magyarországon az így vélekedők aránya 39 százalékot tett ki. Azt a nézetet, hogy Egyesült Államok az észak-atlanti szövetséget a kisebb országok irányításának eszközéül használja, Szlovákiában a megkérdezettek 61, Csehországban 58, Magyarországon pedig 39 százaléka osztotta.

Felmérték az európai uniós (EU-) tagság aktuális lakossági támogatottságát is. Kiderült, hogy az elmúlt évek során jelentősen visszaesett az EU-tagság támogatottsága a három országban. A hagyományosan erősen uniópárti szlovákok körében 2010-ben az uniós tagságot még a lakosság 68 százaléka támogatta, de arányuk azóta 52 százalékra esett vissza. Az EU-tagságot jónak tartók aránya az idén a három ország közül Magyarországon volt a legmagasabb, 54 százalékos. Az uniós tagsággal Csehországban voltak elégedettek a legkevesebben, ott csupán a megkérdezettek 32 százaléka tartotta jónak.

(mti)

*

Amerika leigázza Európát - teljhatalom a jenkik háborús térnyerésére ( - ismételt kilátásban a Don-kanyar)

Létrehozták a (jenki) NATO csapatok schengeni övezetét vagyis a katonai megfelelőjét az ellenőrizetlen és szabad haderőmozgás jövőjét.

Pénteken a NATO vezetői megállapodtak egy új egyezmény megkötéséről, ami garantálja a mozgás szabadságát a NATO katonai alakulatok és hadianyag számára. Ellenőrzés nélkül mozoghatnak az amerikai tankok egész Európában, és az egyezmény lehetővé teszi, hogy az amerikaiak bármit – akár atomtöltetet, vagy biológiai fegyvert is – mozgathassanak Európában anélkül, hogy a tagállamok arról tudnának.

A forrás arról számolt be; amellett, hogy a NATO korlátlan felhatalmazást kap a tagállamok légterének használatára, ugyanezen intézkedés lép érvénybe a tagállamok területeire vonatkozóan; ezentúl a tagállamok hatóságai nem fogják ellenőrizni és hosszadalmas adminisztrációs folyamat során engedélyeztetni a másik tagállamból érkező hadianyag-szállítmányokat, azok ehelyett a tagállamok hozzáférése nélkül juthatnak el az orosz határra.

Ezzel az új egyezménnyel az Amerikai Egyesült Államok rövid időn belül annyi harckocsit küld az orosz határra, amennyit jónak lát, és szabadon cirkálnának a totál felfegyverzett tankok és röpködhetnek az urániummal dúsított amcsi gépek a schengeni Európában.

Az új egyezménnyel létrehozzák a schengeni övezet katonai megfelelőjét, szabad utat adtak az amerikaiak háborús készülődésének.

Gyakorlatilag a Putyin Oroszországa ellen folytatott amerikai nyomásgyakorlást és hadi előkészületek hajt végre az Eu vezető tagállamaival szövetkező Obama rezsim.  Amerika NATO tagsága jó alap egy olyan katonai beavatkozáshoz, melynek indokoltsága az iraki háborúhoz hasonlatos - mondvacsinált, álságos, és hazug. Amerika léte a folyamatos hadviselés. Ha leáll a háborúkkal, akkor azzal a felépített katonai gépezetét, a gazdasági hadviselést, a kizsákmányolást számolná fel.  Az erre képzett, felhizlalt és amúgy értelmetlenül fenntartott sereg a fegyveres beavatkozások nélkül összeomlana és rádőlne az államokra. Ezért a sereget foglalkoztatni, a katonákat harcra fogni és háborúztatni kell.  Amerika számára a saját a saját kontinensének déli felét már sikerült nyomorba taszítania. A Közel-keleti régió nyugalmából Irakot kioperálni, Afrika élhetőbb északi részének működőképes országainak életébe beavatkozni (Tunézia, Líbia, Egyiptom) azokat feldúlni, és az arab (afrikai) tavasz néven ismert lázítással átformálni. Gyakorlatilag az USA és Izrael közösen borította lángba egész Észak-Afrikát. Az így feldúlt országok nagy részében ma nem hogy demokrácia, de még csak egy fejlődőképes diktatúra sem található (kivéve Egyiptom, ahol Amerika segítette katonai puccsal került sor hatalomátvételre, és a jelenlegi elnöki diktatúrára), egyeneságon a káosz és anarchia az uralkodó "rend". (Szaúd-Arábia az USA szövetségeseként szintén az a kivétel, ahol megengedett a demokratikus rendezettség nélküli létforma, vagyis az uralkodói elnyomás. Innen származik Oszáma bin Láden, akit korábban a CIA segített az Iránnal szövetkező országok ellenében.) Izrael térség másik nagy kiváltságosa, vagy éppen kakukktojása. Az a nép, aki úgy lett beültetve az arab világba, mint az idegen tollazattal kibukkanó madártojás a mások fészkébe. Izrael nem csupán Amerika nagy szövetségeseként, hanem a fél világot lefedő politikai uralkodóként kíván jelen lenni. Ezért is hangsúlyozzák Európán belüliségüket, valamint szereplésüket (lásd akár Európa-bajnokság).


Szíriára ez már nem vonatkozik, hiszen Amerika többször és nyomatékkal kijelentette, hogy számára Aszad elnök legalább annyira elfogadhatatlan, mint volt Kadhafi.  Ott is egy amerikai bábkormányt, vagy pedig egy Libiához hasonlatos teljes pusztulást prognosztizálhatunk. Az orosz segítség nem biztos, hogy képes lesz megmenteni a térség ma még ellenállói rezsimjét.

Ezt látszik igazolni mindaz a csapatmozgás és összpontosítás, amit az Amerikaiak a NATO szövetsége alatt hajtanak végre a putyini Oroszországgal szemben. Amerika európai szövetségesei közül a britek nyalnak be a legmélyebben.
Mert míg az Unióból lelépnek, az atlantista bicajt továbbra is tolják, sőt, lehet, hogy túltolják. Nagy-Britannia több száz katonát küld kelet-európai NATO-tagállamokba, és átfogó intézkedéscsomagot is kidolgozott a térség katonai védelmének erősítésére. A brit védelmi minisztérium pénteken, a varsói NATO-csúcsértekezlet nyitónapján bejelentette, hogy egy ötszáz fős kontingens indul Észtországba, azzal a feladattal, hogy azonnali reagálású erőként lépjen fel bármilyen válság vagy incidens esetén.
Egy további 150 tagú brit egység közelebbről nem részletezett hadfelszereléssel együtt Lengyelországba települ. Ennek az alakulatnak a feladata a közös műveleti képesség erősítése, egyebek mellett a lengyel fegyveres erőknek nyújtott képzési támogatással.
A brit védelmi miniszter, Michael Fallon által jóváhagyott intézkedéscsomag része négyezer ukrán katona kiképzése is; ez a program 2017 márciusáig tart. A tárca ismertetése szerint Nagy-Britannia mindemellett több ezer fős alakulatot tart készültségben. Ezek az egységek néhány napon belül bárhol bevethetők a NATO gyorsreagálású erőinek részeként.
A minisztérium indoklása szerint a kelet-európai szövetségesek egyéb kockázatok mellett az orosz agresszió fenyegetésével szembesülnek.

Gorbacsov szerint Amerika a NATO háborúzni akar:

"A varsói retorika ordítóan arról árulkodik, hogy szinte hadat akarnak üzenni Oroszországnak. Védelemről beszélnek, miközben ténylegesen már támadó akciókra készülnek"

- hangsúlyozta Gorbacsov.

Amennyiben a NATO harci cselekményekbe bonyolódik Oroszországgal és háborús konfliktusba sodródik Európa keleti része, akkor a Magyarország ismét egy olyan kilátástalan és hatalmas veszteségekkel járó konfliktushelyzetbe kerül, mint egykoron az ugyancsak nyugati érdekeltségű náci Németország  (Harmadik Birodalom) melletti kiállásunk során.

*

Amerika szinte mindenütt provokál - ha nem állnak le, több háború és nem csupán helyi konfliktus várható

Kína békeszerető ország, de nem fog meghátrálni, ha a közvetlen szomszédságában folyamatosan az érdekeit veszélyezteti az Egyesült Államok.

Dél-kínai-tengeri katonai konfliktus veszélyére figyelmeztet a kínai média.

A dél-kínai-tengeri területi viták sokkal bonyolultabbá váltak az Egyesült Államok beavatkozása által, és ha az amerikai jelenlétet fokozzák a térségben, Kínának adott esetben képesnek kell lennie arra, hogy megfizettesse e beavatkozás árát Washingtonnal - szögezik le a Global Times című napilap keddi szerkesztőségi cikkében, amelyet kínai és angol nyelvű változatában is megjelentetett.

A szerkesztőség emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban két repülőgép-hordozóját is a térségbe vezényelte flottakötelékével, s - szerinte - mint a régió legerősebb hatalma, engedelmességet vár Kínától.

Kína kedden csaknem egyhetes hadgyakorlatot kezdett a saját felügyelete alatt álló, de Vietnam által is magának követelt, dél-kínai-tengeri Hszisa/Paracel-szigetcsoport térségében. A lap úgy véli, ha az amerikai haderő jelenléte fokozódik, és ezt Pekingben közvetlen veszélynek ítélik az ország biztonságára nézve, akkor megfelelő válasz, ha Kína maga is hadgyakorlatokat tart. 

A kialakult helyzetet  tovább élezik, hogy az Amerikával szövetséges Japán vadászrepülők kínai vadászgépeket vettek célba a Kelet-kínai tenger felett.

Tokiói katonai források a kelet-kínai-tengeri területeken, illetve azok felett fokozott kínai katonai aktivitást tapasztalnak: az elmúlt három hónapban körülbelül 200 alkalommal.

Japán F-15-ös típusú nehéz vadászrepülőgépek veszélyes helyzetet teremtettek a Kelet-kínai-tenger felett Kína légvédelmi azonosítási zónájában (ADIZ) azzal, hogy tűzvezető radarjukkal befogták a kínai légierő két Szu-30-as vadászgépét - tájékoztatott a kínai védelmi minisztérium közleményére hivatkozva a helyi média kedden.

A beszámoló szerint miután a kínai fél (válasz)lépéseket tett, a japán repülők távoztak. Az eset még a múlt hónap közepén történt, további részleteket az incidensről nem közöltek. 

A védelmi tárca megállapította, hogy a japán vadászrepülők "provokatív lépésükkel" könnyen balesetet idézhettek volna elő, amelyben mindkét gép személyzetének biztonsága veszélybe kerül, és ezzel aláásták volna a térségi békét és stabilitást. Peking szerint a japán repülőgépek "nagy sebességgel" közelítették meg a "rutin járőrtevékenységet" végző kínaiakat. 

A közleménnyel megerősítették a japán légvédelmi erők egy volt katonai vezetőjének közelmúltbeli nyilatkozatában foglaltakat az incidens megtörténtéről. A japán forrás akkori kiszivárogtatása szerint a kínai vadászpilóta veszélyes manővert hajtott végre, amivel a japánokat távozásra késztette. Ezt később a helyettes japán kormányszóvivő időközben cáfolta.

A kínai közlésre azt követően került sor, hogy tokiói katonai források a kelet-kínai-tengeri területeken, illetve azok felett fokozott kínai katonai aktivitást tapasztalnak: az elmúlt három hónapban körülbelül 200 alkalommal, vagyis csaknem kétszer annyiszor kellett sürgősségi okokból vadászrepülőgépeket a levegőbe küldeniük, mint egy évvel korábban.

Hagiuda Koicsi japán kormányzati szóvivőhelyettes keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy japán vadászrepülők "soha nem tettek olyan provokatív lépéseket", amelyekkel Kína vádolja őket, beleértve tűzvezető radarjuk kínai gépekre irányítását. Ez azt jelentette volna, hogy fegyvereiket tüzelésre kész állapotba helyezték.

Kína 2013-ban egyoldalúan deklarálta légvédelmi azonosítási zónáját, amelyet mind Japán, mind az Egyesült Államok tüntetőleg figyelmen kívül hagy.  

És ha már a Dél-kínai-tenger idén befejeződött több sziget építése. Tavaly ezek még alig álltak ki a vízből, ma viszont ki lehet kötni mellettük hadihajóval, felszáll róluk egy repülőgép, meg terepruhás embereket lehet rajta állomásoztatni. A legtöbb ilyet Kína építette, de Vietnam, Malajzia, Tajvan és a Fülöp-szigetek is megnagyobbított néhány atollt a vitatott jogállású Spraty-szigetek térségében. Az egyre forróbb helyzetet Amerika is kihasználta, B-52-es bombázókkal és egy rombolóval közelítette meg november közepén a támaszponttá épített atollokat. Kína nem volt boldog.

Közben amerikai másutt is a tűzzel játszik amikor hadihajókat küld az oroszok orra alá a Fekete-tengerre.

Április 10-én egy orosz harci gép többször megközelítette az  a Fekete-tengerre érkezett amerikai hadihajót. A Szu-24-es Fencer többször is elrepült a USS Donald Cook rombolótól mintegy 900 méterre, nagyon alacsonyan, a tenger szintje felett alig 150 méteres magasságban. Az amerikai hadihajó nemzetközi frekvenciákon többször figyelmeztette az orosz gépet, de az nem válaszolt.

A Pentagon szóvivője tiltakozott a nemzetközi egyezményeket és korábbi kétoldalú megállapodásokat egyaránt sértő, provokatív lépés miatt. Az orosz harci gépen az AP hírügynökség jelentése szerint nem volt fegyver, a hajó biztonsága nem került veszélybe. Egy másik orosz harci gép is a közelben volt, nagy magasságból fedezte a USS Donald Cook közelébe repült gépet. Az orosz haditengerészet egy fregattja is látótávolságban tartózkodott.

Az általuk provokatív incidenst, a Pentagon csak később hozta nyilvánosságra. Az amerikai hadihajó időközben befutott Konstanca kikötőjébe. A USS Donald Cook fedélzetére látogatott hétfőn Traian Basescu román elnök, aki közölte, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai Hatodik flotta egy másik hajója is a Fekete-tengerre készül.

Az angol nyelvű kínai lap, a Global Times szerkesztőségi cikkben foglalkozott az esettel. Technikailag profinak minősítve a Szu-24-esek manőverét, a Balti-tengerre (is) agresszíven benyomuló USA megszégyenítését látják a manőverben. Az akciókat Putyin megszemélyesítésének tekintik, aki alatt a romló orosz gazdasági teljesítmény miatt még inkább a hadiiparra, harci potenciálra helyeződött a hangsúlyt és ezt az erőfitogtatást látják az akcióban. Oroszország valós pozícióját azonban gyengébbnek tartják annál, amit fellépések mutatnak, és a kommentár szerint Putyin jelenlegi politikája mind a Kelet, mind a Nyugat számára rejtély.

Az elmúlt napokban a NATO antiballisztikus rendszerébe integrált romániai rakétaellenes berendezésnek inkább csak jelképes szerepe van, mert állítólag nem lenne képes kivédeni egy Oroszország által indított masszív támadást, állítja George Friedman.

A romániai rakétaellenes elemek 2015 decemberétől léptek hadrendbe, de az elmúlt napokban integrálták őket az Észak-Atlanti Szövetség antiballisztikus rendszerébe.

A NATO és Moszkva között feszültségforrást jelentenek a Romániába és Lengyelországba telepített antiballisztikus elemek. Oroszország úgy véli, hogy a katonai rendszerek ellene irányulnak, holott az Észak-Atlanti Szövetség biztosítékokat adott arra, hogy olyan országok ballisztikus kapacitásai ellen szolgálnak, mint Irán és Észak-Korea.

Moszkva nemrég megerősítette, hogy „rendkívül aggasztónak” tartja a NATO antiballisztikus rendszereinek romániai és lengyelországi telepítését. Az orosz illetékesek kijelentették, hogy az effajta akciókat tiltja a közepes nagyságú nukleáris erőkre vonatkozó szerződés (INF), és arra figyelmeztettek, hogy Oroszország lépéseket tesz majd saját védelmére.

 

Közel egy évtizedes előkészítés után csütörtökön műveleti készültségbe helyezték a deveselui bázison a Romániába telepített amerikai elfogórakétákat. Eredeti tervek szerint a rakétapajzs csak 2018-ra készült volna el, de Krím-félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai válságban játszott orosz szerep miatt kiéleződött Oroszország-NATO feszültség kissé felgyorsította az eseményeket. A balti államok és néhány más, Oroszország közelében fekvő ország, mint például Lengyelország és Románia, igényelték a NATO nagyobb odafigyelését és potenciáljának erősítését területükön, a rakétavédelmi rendszer kiépítése is értelemszerűen felgyorsult.

A dél-romániai deveslui támaszponton rakétavédelmi rendszerelemek ünnepélyes átadásán több NATO-vezető is megjelent. Robert Work amerikai helyettes védelmi miniszter azt mondta, hogy a rakétavédelmi rendszernek köszönhetően a NATO hatékonyabban tud védekezni a támadások ellen. Kiemelte, 2013-hoz képest, amikor elkezdődött a támaszpont megépítése, jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet, újabb fenyegetések jelentek meg, ezért úgy vélte, hogy a varsói NATO-csúcs előtt lényeges, hogy a szövetség egységet és szolidaritást mutasson.

A csaknem 170 hektáron elterülő, 800 millió dolláros költséggel megvalósult romániai támaszpontra egyebek mellett ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas 44 elfogórakétát és egy nagy teljesítményű radart telepítettek. Az elfogórakéták hatótávolsága 500 kilométer, és maximális sebességük óránként 9600 kilométer. A Bukaresttől 180 kilométerre, a román-bolgár határ közelében levő településen található katonai támaszpontot az 1950-es években az orosz hadsereg építette. Románia és az Egyesült Államok 2009-ben állapodott meg az amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek Romániába telepítéséről. Bukarest 11 millió dollárt költött a katonai bázis felújítására és biztonságossá tételére.

Aztán "elrettentő célzattal" ötezer amerikai katona támogatásához elegendő nehézfegyverzetet, elsősorban tankokat telepítene a NATO balti tagállamaiba és más kelet-európai országokba az amerikai hadsereg.

Az elgondolás alapján az Egyesült Államok egy páncélos dandárt telepít Kelet-Európába. Ezt  –  az amerikai haderő európai főparancsnoksága jelentette be. Közleményében nem nevezett meg célországot, de indoklásként megjegyezte, a döntés az “orosz agresszió miatt aggódó” kelet-európai szövetségesek megnyugtatását szolgálja.

A dandár telepítésére állítólag 2017 februárjától kerül sor. Az új egység kilenc havonta cserélődik, és minden alkalommal modernebb felszereléssel érkezik majd. A közlemény szerint az Egyesült Államok és szövetségesei hatékonyabb amerikai haderőt szeretnének Európában – írja az MTI.

A Wall Street Journal pontosabb számokkal is szolgál: ezek szerint 250 tankot, Bradley és Paladin harckocsikat, 1750 darab más járművet (pl. Humvee-kat), 4200 katonát és 62 ezer főnyi egyéb személyzetet telepít a térségbe. Robert Work helyettes védelmi miniszter szerint ezzel az erővel szembe lehet szállni azzal, ha valaki betámad. A balti államokat is megnyugtathatja az amerikai jelenlét.

A projekt költségvetése 3,4 milliárd dollár lesz, bár még nem végleges semmi, a Kongresszusnak is rá kell bólintania. Mindkét nagy párt támogatja a dolgot, már csak a felhasznált anyagiak mértéke kétséges.

Az amerikai tervek szerint akár Magyarországon is állomásozhatna egy ezred vagy egy zászlóalj felszereléséhez elég eszköz.

Ezt nevezték ők a NATO “nyitott ajtó politikájának”, ami gyakorlatilag lehetővé tenné, hogy annyi amerikai harckocsit küldjenek az orosz határra, amennyit akarnak, és a NATO-tagállamok eközben ne tudják ellenőrizni a katonai eszközök mozgását saját országaik területén. Adott esetben Magyarország sem rendelkezne ellenőrzési jogosultsággal a hazánkon át mozgatott amerikai hadianyagra vonatkozón.

A javaslat a július 8.-án kezdődő NATO-csúcstalálkozón kerülhet megvitatásra. Ez a lépés igen aggasztó, tekintve, hogy az amerikaiak eddig is mozgattak ellenőrizetlen hadianyagot az európai NATO-tagállamokban, többek között ennek köszönhető, hogy a német védelmi minisztérium sem tudott arról, hogy az amerikai hadsereg élő anthrax-szal folytat biológiai hadviselési gyakorlatot Németországban.

*

Izrael még Jézus keresztelésének a helyét is aláaknázta - robbanásig feszítette a húrt a zsidó állam ( - enyhítés)

Pünkösd fénye rávilágít a zsidók békétlenségére napjainkban. Most azonban talán és végre aknamentesítik Jézus megkeresztelésének színhelyét, amit a zsidók maguk tettek járhatatlanná.

Izrael "speciális" páncélozott buldózer “szántja ki” a ’60-as évek végéből származó aknákat.

Keresztelő Szent János több keresztény egyház szerint is azon a helyen keresztelte meg Jézust, ahol az izraeliek a demarkációs vonalat meghúzták. Azonban a terület legnagyobb részét az 1967-es háború óta csak szögesdrót mögül lehetett megtekinteni, mert lezárták,  nehogy a területen át a vélt ellenség Izrael területére lépjen. Az ott lefektetett négyezer akna ma is ott van, robbanásra készen, önélesített formában.

Nemrég azonban Izrael és a Palesztin Állam (Hatóság) megegyezett, hogy a következő két évben felszedik az aknákat Kaszer al Jahudnál, Jézus Jordán parti megkeresztelésének helyénél.

A Jerikótól délkeletre, a Holt-tengertől északra található földterület egy kicsiny részét 2011-ben már aknamentesítették és megnyitották a nagyközönség előtt. A teljes aknamező felszámolása után a remények szerint megnövekszik a keresztény zarándokok száma, évente sok százezren utazhatnak majd a kereszténységnek erre az egyik legszentebb helyére.

A becslések szerint a mintegy fél négyzetkilométeres részen 2600 harckocsielhárító és 1200 gyalogsági aknát fektettek le más csapdákkal és robbanószerkezetekkel.

Izrael azért aknásította el 1976 után a Jordán folyó nyugati partvidékét, hogy megakadályozza tankok és harcosok behatolását Jordániából. Emiatt máig számos aknamező található a jordániai határnál és a Golán-fennsíkon, ahol a szíriai erőket akarták feltartóztatni ezzel a módszerrel.

A Jordániával 1994-ben megkötött béke óta az Izrael és Jordánia közti határon nyugalom honol, és ez lehetővé tette a 2011-es részleges, és a várhatóan két év alatt elkészülő teljes aknamenesítést.

 Forrás: Gettyimages.co.uk

*