Itt a lehetőség, beváltaható az igérvény - teljes gázzal előre ( - forradalmi hangulat vagy csak a múlt idő)
Azt tudtuk akkoriban, hogy az egykori FÉG és annak dolgozói többsége már oda lesz, bár akkor is sokat ígértek, de kevés lett belőle. Azóta sem érte el a foglalkoztatás a régit.
Most is azt vallom, ezt az önkormányzatban is elcseszték akkor, amikor nem kértek birtokvédelmet az üzemre és nem ültek le érdekérvényesítő tárgyalásokra a volt vezetőkkel. Inkább az újakat bemutatva álltak ki a nyilvánosság elé, azon az összejövetelen a Szabadidőben, amikor még bíztak a jobb sorsban az emberek.
Aztán csak a balsorsuk kerekedett felül. Ebben a sorsdöntő helyzetben jött a kormány az alsópakonyi terület "hasznosításával" és a majdani autonóm lakónegyed létrehozásával.
A városvezetés nyomban a legnagyobb lehetőséget vélte felfedezni ebben a kesernyésen köztes állapotban.
Bukodiék betelepüléseket, iparosodást, fellendülést, fejlődést, új munkahelyeket, kerékpárutat aposztrofáltak.
Látjuk mi lett, s valósult meg belőle. Ha azt mondom, hogy a fele sem, akkor ezen elvitatkozhatnánk. De valójában ki tud ehhez valami jót párosítani?
A problémáink megmaradtak, a fellendülés, és a jólét elmaradt. Munkahelyek sem teremtődtek úgy, ahogy elgondolták. Nem lettünk sem vonzóbbak, sem jobbak, sőt adottságaink sem javultak úgy mint ahogy elképzelték. Még az első ütem sem valósult meg akkor, amikorra mondták. Aztán a folytatás? Maradt a kínlódás és az eladósodás.
Most azonban, ahogy megkezdte második (újabb) ciklusát a városatyánk, máris tapasztaljuk a mozgást a közéletben. Talán csak megindul itt valami, gondolhatja az ember.
Az önkormányzat oldalán jól látható mozgósítás, "átszervezés" folyik. A jegyzőt úgy cserélték fiatalabbra, mint böszme az öregecske feleséget. De a főépítész is úgy hagyta el az egykori bázist, mint macska a lakást a piszkítás előtt. Mégis bűzlik azért itt még valami. A hivatalban olyan helycserék történnek, mint amikor a sakktáblán a parasztok előrenyomulása után berosál a király és azonnal középpontba helyezi a korábbi szélső játékost, az eleddig inaktív bástyát.
Most aztán a megritkított sorfal pótlására úgy keresik a megfelelő figurákat, mint pályázók a közmunkát. (Erre majd még visszatérünk.)
A foghíjas hivatal feltöltése a jól felkapott "pályáztatási/pályázati" szlogennel zajlik. Keresnek (hirdetnek) most beilleszthető műszaki ügyintézőt, hatósági ügyintézőt, jegyzőt, titkársági munkatársat, és ki tudja még kit a belső cserék és váltások nyomán. Talán már a takarító sem a régi és az seprű is új. Az pedig jól seper. A velem szemben ülő játékos társam korábban azt írta, mintha guillotine üzemelne a házban.
Csupán polgármestert és helyettest nem keresnek - Ócsán. Ez fix.
Mégis mozgalmas év lesz az idei. Korszakalkotó új igazgatója lehet az általánosnak, és lezárulhatnak a korábbi perek is. Talán, majd a nap is előtör a felhők mögül és fényt áraszt a borús ócsai tájra, hogy aztán megvilágosulva lássuk a sikert a propaganda mögött. Elvégre a Fidesz 2/3-a Ócsán ennél is többet jelent. A belterjes kisvárosi hatalom köreiben egységben az erő. (Csak bírjuk finanszírozással.)
Ennek szinte semmi nem szabhat gátat. Hacsak nem önmaguk. Ez nem rajtunk múlik.
És amennyiben meg lesz az új csapat a fiatal új jegyző és lesz vadiúj autó is, akkor már a száguldásnak sem lehet akadálya.
Hajrá Magyarország, Hajrá Ócsa!
Éljen a párt!
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése