A napokban sorra találkozni az Euronews hírcsatorna és az Eu híradásaiban a srebrecinai mészárlásra emlékező "együttérző" megjelenésekre, mely a gyászban élőkre és az akkor elhurcolt kivégzettekre próbál méltó meghatottsággal emléket állítani. Ezzel az alantas képmutatással pusztán az a baj, hogy mindez az Eu egyik legszégyenteljesebb és leginkább gyalázatos "semmittevésének" a következménye. Maga az Eu által biztosított (holland kéksisakosokkal) védelmi zónába tömegével érkező menekültekkel elhitetették, hogy biztonságban vannak, miközben ez nem volt igaz. Az ENSZ által támogatott kéksisakosok csak egy látszat volt, amit a szerbek sem vettek komolyan. De maguk a hollandok sem, mert csak egyfajta nyári táborként, kötelező kiruccanásként vették a dolgot, nem pedig katonai akcióként. Olyannyira komolytalan volt az EU/ENSZ ezen jelenléte és a hollandok biztosítása, hogy azt a szerbek sem vették komolyan. Sőt, egy olyan fricskát nyomtak az Eu orrára srebrecinában, amit máig sem képes feldolgozni és valós alapokon bűnrészesként magára vállalni a brüsszeli vezetés. Hollandia pedig az ENSZ/EU egyik legrosszabb béke-képviselőjeként olyannyira leszerepelt, hogy ma egyes értékelések szerint maga is bűnrészese annak a háborús és emberiségellenes bűncselekmény-sorozatnak, amihez ők gyakorlatilag szabad kezet és így felhatalmazást adtak a szerb erőknek. A holland kéksisakosok nem csak a bosnyákokat, hanem a világot tévesztették meg és csapták be a jelenlétükkel. Valójában nem szolgálta védelméül a hozzájuk fordulóknak. Nem segítették a békét, nem biztosították a védetté nyilvánított és rájuk bízott területet, nem védték meg az ottani lakosságot. Sőt, nem csak engedték, hanem ki is szolgáltatták a szerb gyilkosoknak a megtévesztett és valójában védtelen lakosságot. Mindezért a háborús tömeggyilkosságban Hollandia is bűnrészes. Mindezt az Eu máig igyekszik palástolni, hiszen a hollandok az egykori gyarmatosító Nyugat-Európa egyik olyan tagállama, akivel a mostani Eu is szoros belső kapcsolatok ápol. Egy ilyen erősen liberális országot Brüsszel, Strasbourg és Hága sem fog a tömegsírok okán degradálni. Így Hollandia felelősségét, háborús-bűnös mivoltát továbbra is leplezni fogják annak ellenére, hogy a srebrenicai mészárlás áldozatainak európai emléknapjául július 11-ét határozták a-ként, hogy ez a hollandok által megvalósított (Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április 16-i határozatában öt másik boszniai várossal együtt Srebrenicát is védett övezetté nyilvánította, amely ettől kezdve a világszervezet holland békefenntartóinak védelme alatt állt. 1995. július 11-én a holland békefenntartók csak úgy átadták a Ratko Mladic tábornok vezette szerb erőknek a menekültekkel zsúfolt települést. Ezáltal az ENSZ-békefenntartók bázisáról harc nélkül hurcoltak el több ezer embert.) gyalázatos nap legyen a Srebrenicában legyilkolt áldozatok európai emléknapja. Mindez mit sem változtat azon a tényen, hogy előre kitervelt, 7800 áldozatot követelő vérengzés történt. Az alku része volt, hogy a civilek sértetlenül távozhatnak, szállításukra buszokat rendeltek. A szerbek ezután a városon kívüli ellenőrző pontokon - a békefenntartók szeme láttára - leszállították és elhurcolták a férfiakat és a fiúkat, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. Az Eu és az a ENSZ holland kéksisakosai katonákhoz méltatlan mód megalkudott az ellenséggel közel 8000 ember életéről, annak tudta és megtévesztése mellett a háta mögött és kiadta őket a nácikhoz hasonló brutalitással eljáró szerb csapatoknak. Mindezért Hollandiát és az Eu-t a hágai nemzetközi bíróság sem volt képes sem teljes mértékben elítélni, sem pedig felmenteni. Ez az egyik legnagyobb gyalázata és képmutatása a mondhatni tömeggyilkosságban érintett, és háborús bűntettben társtettes Eu-nak.
*
