A franciák semmit nem tanultak a háborúból - nem jelentjük be mindennap, de tegnap is bombáztunk ( - terror)

A gyarmatosító háborúk soha nem vezettek tartós békéhez és eredményeztek volna stabilitást.

A nagyhatalmak a történelem során sorra buktak. A világ vezető államainak koalíciójának idegen földön való beavatkozásai soha nem lehetnek honvédő jellegűek. A "megelőző csapás" gondolata és gyakorlata hozza be azt az eszmeiséget, ami helybe hozza a gyilkolást. Ezek az idegenben történő csaták valójában földközelbe hozza és importálja a vérengzést. Ezt nem lehet válaszcsapásokkal megtorolni!

Franciaország újabb légicsapásokat hajtott végre az Iszlám Állam állásai ellen keddre virradó éjjel a dzsihadista szervezet utolsó iraki bástyájának számító Moszul környékén – közölte a francia védelmi miniszter.

Jean-Yves Le Drian a France Info hírrádióban elmondta, hogy a nemzetközi koalíció francia bombázói a Moszul közelében található Tal Afart bombázták az éjjel.

A legalább 84 áldozatot követelő, múlt pénteki nizzai merénylet óta nem ez volt a francia hadsereg első válaszlépése. “Tegnap is bombáztunk. Nem jelentjük be mindennap, de amióta beléptünk a koalícióba, mindennap hajtunk végre légicsapásokat” – mondta a miniszter.  “Moszul bombázásával, Irak bombázásával a biztonságunkat teremtjük meg Franciaországban, sőt globálisan Európában” – tette hozzá.

 

A nemzetközi koalíció tagja szerdán és csütörtökön gyűlnek össze Washingtonban. A francia tárcavezető szerint az Irakban és Szíriában zajló offenzívát a végsőkig folytatni kell, a légicsapásokat az Iszlám Állam moszuli és rakkai állásaira koncentrálva, ahonnan a szervezet “terrorkommandói szerveződnek”. Jean-Yves Le Drian emlékeztetett arra, hogy “az offenzíva jól halad előre, az Iszlám Állam elvesztette a területének 40 százalékát és sok harcosát, valamint sok forrását”.

“Folytatni kell a nyomásgyakorlást a (szervezet) végleges felszámolásáig” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy ez még időbe telik.

Forrás: pestisracok.hu/MTI

*

Részvétem: együtt az érzés - újfent megtépték a gall kakast ( - franciázás a francba)

Valahogy nem tudok együttérző lenni. 

Legalábbis nem mindenkivel.

Franciaország az Iszlám Állam fő európai ellensége lett. Megtestesíti a gyűlölt nyugatot, aktívan háborúzik, kapcsolata az arab világgal pedig összetettebb, mint bármely más európai országnak.

Bár szörnyű tragédia Európa belsejében felkészületlen és mondhatni ártatlan embereket gépkarabélyból legyilkolni, mégsem bírok elég kegyes és kegyelettel teljes lenni, hiszen a franciák nagyon is mélyen benne vannak abban a szörnyűségben, aminek egyik végkifejlete, ha úgy tetszik visszacsatolása (csapása) a tegnap este történtek.

Franciaország és Nagy-Britannia "adja" a legtöbb harcost az ISIS-nek

Ugyanez a szörnyűség fellelhető akkor is, amikor azt több ezer kilométeres távolságból és több száz-, vagy ezer méter magasságból követik el őshonos civilizáció, helybéli lakosság, országok kormányok, városok és ott élő emberek ellen, vagy azokkal szemben. Ez nem a demokrácia meghonosítása, vagy exportálása. Ez harag, a gyűlölet és szörnyűség behozatala. Ez az ún. "menekültválság" az, amit járulékos hatásként ránk erőszakolnak.  Nem más ez az arabok, az afrikaiak és más ránk özönlők részéről, mint egy önvédelmi reakció. Egyfajta válaszlépés, egy visszacsapás. A magyar és a világtörténelem sem mentes ettől az emberi cselekedettől.  Amikor a véd-várainkat ostromló idegen sereg a falakat megmászva területen belülre került akkor itt sem volt rest önfeláldozó hazafiként a betolakodóval együtt a mély bevetni magát a hazáját védő hős. Ez az öngyilkos cselekvés más nemzetek elkeseredett harcában is fellelhető, és az emberi történések során, mint valami végső cselekvés újfent megismétlődik, él és ma is használatos. 

Kvótákat emlegettek, és emberibb bánásmódot!

Amerika, és szövetségei manapság nem a haza és a föld védelmében vívják harcukat, hanem konkvisztádorként mások országára, berendezkedésére, civilizációjára, és populációjára törve mérnek távcsapásokat. Ezek szörnyűségei nem láthatók a fedélzeti kamerák sugározta felvételeiből, vagy a tévéből. A repülőhordozókról induló csapások, a drónokkal végrehajtott beavatkozások tucatszám pusztítják az utca emberét. 

Ez nem egy belső harc, nem egy országon belüli hatalmi átrendeződés. Ez bizony egy külső tényezőktől befolyásolt politikai akaratnyilvánítás, mely rendszereket országokat, családokat és viszonylagos egyensúlyokat bombáz szét. 

A földönfutó, családját, hazáját vesztett emberek sokasága egyfajta gyilkos haraggal bíró tömeggé duzzadva indul meg az igazát, boldogulását, megnyugvását, békéjét, vagy éppen igazságát, válaszát, revansát keresve a kontinensre, ahonnan a csapásmérő szárnyasok érkeznek. Úgy, mint a mesében a sárkány ellen, amely a szüzeket rabolja királyi uradalomból. A szétbombázott nemzetek szürke hősei, úgy jönnek Európába, mint a török Buda várába a nyitott kapukon át, az örök szeme láttára. 

Tegnap este, ma és már korábban is ezt a jelenséget látjuk és láthatjuk akkor, amikor az amerikai filmekből ismert "szórvány" akcióhósók módjára bukkannak fel a semmiből és sorsukat bevállalva adják jelét, kifejezését annak a gyilkos viszonynak, amit a szövetségesek együttese zúdított rájuk. 

Leginkább a fejlettebb országokban tartanak az iszlám szélsőségesektől

Most és amikor a provokatív, de magát mélyen biztonságba érző liberális Charlie Hebdo ellen vagy szemben végrehajtott akció során emberek haltak, akkor az európai közösség természetesen mélységesen felháborodott és elítélte az erőszakot.  Közben meg bombázókat küldött idegen térségbe a saját nagyhatalmi és politikai kivagyiságából adódóan. Gyakorlatilag magunk keresték a bajt, magukra húzták az önvédelmi reakcióját a megtámadottnak. Úgy, ahogy Amerika, Izrael és ma már az erőt fitogtatók csinálják. Mert amikor kommandósok hatolnak be Palesztinába és foglalnak el területeket, rombolnak le otthonokat, tesznek tönkre családokat, vagy éppen célzott támadásokat hajtanak végre, akkor sem tesznek mást, mint amit most látunk és tapasztalunk Párizsban. Amerika szintén kis harci egységeket alkotva hatol be országokba, és keres célszemélyeket, öl meg embereket, végez ki terroristákat. Csakhogy a történelem során már megtanultuk, hogy ami az egyik oldalról terror, a másikról hőstett. 

A király Mátyás nálunk az igazságos, Bécsben meg a hódító. Az aradi vértanúk a számunkra hősök, az osztrákok szerint felbújtok.  A szarajevói merénylő a nacionalistának kikiáltott Gavrilo Princip egyesek szerint a világháború kirobbantója egy szerb gyilkos, merénylő, míg hazájában egy nemzeti hős, akinek a monarchia kötelékéből való elszakadást, a kiszabadulást köszönhetik. Nem véletlenül emel ma emlékül szobrot neki a mostanság független szerb nemzet. 

Hát itt van! Nem akarunk hazánkból Németországot, Budapestből Párizst!

A párizsi merénylő(k) ki tudja mikor és kinek válnak a nemzeti alakjaivá, hőseivé. Az ok és okozat, mint összefüggés most is adott. Irak, Jemen belügyeibe történő külső beavatkozás, a koalíciós seregek kormányellenes tevékenysége ugyanúgy fellelhető az Arab tavasz rendszerváltó kényszertörekvései, a Szír háború és az Iszlám Állam létrejötte során. 

Mert amíg a nagyhatalmak döntik el, hogy melyik térségben, ki uralkodjon, és milyen legyen a belpolitikai, az ott élők helyett, addig itt nem lesz nyugalom és béke. 

Mert mindig is lesznek nemzeti karakterek, önfeláldozó emberek, hősök, Tituszok, akik maguk áldozatvállalásával, vagy akik éppenséggel egyetlen parittyával  kilövik Góliát hitét.  

Párizsban ennek bizonyságát mutatta meg a nyugati koalícióban ellenérdekelt fél. A lebombázott, szétlőtt és feldúlt otthoni területről érkező, aki a falakon átmászót jelképesen önmagával rántva fejezte ki hite és hazája Titusz-i önfeláldozó szeretetét. Mostanság ezek a gyilkos merénylők egyfajta Gavrilo Princip-féle hősként parittyázzák magukat a levegőbe, hogy térdre kényszerítsék a hazájuk földjére betörő ellent. 

François Hollande golyóálló mellénybe burkolt testőrök háta mögött - beszarás ( - franciázás)

Aki ezt nem érti, annak se múltja, sem jövője, se hazája. Aki mindezt nem így látja, az nem is érdemel meg egy békés földet, egy nyugalmas otthont, egy hazát. Nekik nem marad más, csak a liberális nyafogás, a sírás és a földönfutás.  Párizs nyugtalansága, félelme és sírása mindennek következménye. Én ebben a felületességben, az ott élő emberek tévhitében, álságos nagyhatalmi biztonságérzetében nem tudok együtt érezni.

*

Izrael okán van feszültség Európában - fokozott rendőri védelem terheli a polgárságot ( - "Hitlernek igaza volt")

Izrael soha nem nyugodott, és soha nem megfelelően lép fel. Ez a korábbi háborúi és katonai akciói is jól bizonyítják. Izrael képes a nyílt vizeken segélyeket szállító hajókat feltartóztatni, vagy megszállni.

A zsidó megszállás és területfoglalás képlete - Izrael sokak szerint ezért egy megszálló, terrorista állam

Gáza esetében sincs ez másként.

A katonai és technikai túlerővel rendelkező Izrael szabályos népirtást hajt végre a honvédő Palesztinában élők közt. Ez a tömeges népirtás ismét az ENSZ elé került, ahol azt ismét emberiség ellenes büntetnek minősítették. 

Gáza övezetében eddig több mint 1370 palesztin vesztette életét, többségük ártatlan civil és gyerek volt.

Élő adásban fakadt sírva az UNRWA szóvivője az ENSZ-iskolát ért támadás kapcsán

Az ENSZ 17-szer figyelmeztette Izraelt, hiába.

Mégis, - vagy talán direkt - újabb ENSZ iskolát lőttek ki zsidók Gázában. Egy héten belül ez már a harmadik, az ENSZ menekültügyi szervezete által üzemeltetett iskola, amelyet támadás ér. Az ENSZ főtitkára korábban “botrányosnak és igazolhatatlannak” nevezte az ENSZ-iskola elleni támadást a Gázai övezetben.

Izrael náci embertelenségére  történő utalás egy tüntetésen

Az emberjogi főbiztos bírálta az egyik gázai erőmű felrobbantását, amely szerinte a nemzetközi jog megsértése. A Gázai övezet lakóinak így csupán naponta két órára van áramuk, ami korlátozza az ott élők alapvető jogait.

Az izraeli katonai agresszió tiltakozások sorát váltotta ki a világban. Európában is békétlenséget van a zsidó állam embertelen brutalitása miatt.

Mi is beszámoltunk a tüntetések egy részéről. Párizsban  az iszlamista tüntetők megostromolták a Roquette zsinagógát, és megtámadtak más templomkörzeteket is.

Most a zsidók végett Angliában is feszült a helyzet; írja a Breuerpress International.

A brit zsidók most állítólag ugyanúgy szenvednek az Izrael gázai katonai akciója végett, mert Angliában valamilyen meg nem határozott bombákkal és zsinagógák ablakain bedobott téglákkal támadnak a tiltakozó zendülők.

Fotó illusztráció: Breuerpress International

A demonstrálók nemegyszer „Hitlernek igaza volt” felirattal vonulnak fel.

Szabadságot Gáza számára - tüntetés a világban

A rendőrség mintegy 100 gyűlöletcselekményt rögzített ebben a hónapban, melyek többségét fiatal muszlim férfiak dolgozták ki, és néhány esetben a támadók a holokausztot éltették. Íme, néhány incidens a közelmúltból, amelyek ügyében jelenleg is folyik a nyomozás:

• Egy rabbit 4 fiatal megtámadott a Gateshead-i zsidó iskola előtt

• Téglákat dobáltak a Belfast-i zsinagóga ablakaira

• Ázsiai férfiak egy csoportja keresztül hajtva  Greater Manchester zsidó negyedén, “Heil Hitler” kiáltásokat és átkozódásokat zúdított a gyalogosokra.

forrás:  Breuerpress International, The Sunday Times, Hírolvasó

*

Másságos izraeli beszámoló a TV2 jóvoltából, miközben Rob Schneidertől Selena Gomezig ismertebbek Gáza mellett szólnak - Jobbegyenes

A TV2 reggeli műsorában nem éppen túl képzettségéről híres és az eszéért szerethető Demcsák Zsuzsa telefonon beszélt a jobb módú izraeli hazájába költözött melegszívű Steiner Kristóffal.

Ez a riport-beszélgetés nem csak nálam, hanem másnál is véleményért kiállt. 

Most akkor a magamé helyett ajánlom a Jobbegyenes-t.

Miközben Magyarország könnyekkel küszködve szipog Steiner Kristóf megindító izraeli helyzetjelentésétől,– a nagyvilágban a Viva egykori szöszi celebjénél kissé híresebb figurák is kifejtették a véleményüket a palesztin-izraeli konfliktus újabb véres fejezetéről. És nem egészen azt gondolják róla, mint ő.

 

Szombaton Rob Schneider amerikai humorista és filmsztár (Tök Alsó, Vizsenyolcas, Apafej, Kegyenc fegyenc) Twitter oldalán így foglalta össze a nap eseményeit: „Ez volt Gáza undorító, embertelen ostromának leghalálosabb napja”.

Az idei legjobb sorozatnak járó Golden Globe-ot elnyerő „Botrány” című sorozat (magyarul az Universal Channelen fut) főszereplője, Kerry Washington múlt szerdán posztolt ki egy képet egy meggyilkolt palesztin fiúról. A színésznő nem bocsátkozott komolyabb politikai elemzésbe, pusztán annyit art a fotó alá: „Szívszorító”.

Izraelnek a gázai el-Wafa kórház lebombázásával sikerült feldühítenie Hulkot is. A „Bosszúállók” hirtelen haragú óriását alakító Mark Ruffalo egy tweetben így fakadt ki: „Eddig azt gondoltam, minden emberi lény egyetért abban, hogy kórházak lebombázása túl van minden határon.”

Az egyik legmeglepőbb kiállás talán a bájos kis hollywoody cicababaként ismert Selena Gomez megnyilatkozása volt. Az egykori Disney sztárból a kamasz fiúk neves álmainak főszereplőjévé előlépett énekesnő az Instagramon osztott meg egy képet „Ez az emberségről szól - imádkozzatok Gázáért!” felirattal.

 Izrael egyik legharciasabb kritikusa Mia Farrow. A színésznő több, gázai népirtást elítélő képet osztott meg a Twitteren, többek között egy olyat is, amely arra szólítja fel az Egyesült Államok kormányát, hogy hagyjon fel Izrael katonai támogatásával. Egy pár nappal ezelőtti bejegyzésében pedig egy igen kínos költői kérdést tesz fel: „Izrael azt állítja, hogy célja a Hamász rakétáinak távol tartása – de akkor miért bombázzák emberek otthonait Gázában?”

Azért ne higgyük, hogy Hollywoodban már divat lett kiállni a palesztinok emberi jogaiért. Az elmúlt napokban több olyan sztár is akadt, aki egy őszinte pillanatában, hirtelen felindulásból kiállt Gáza mellett – ám később valamiért visszavonták „meggondolatlan kijelentéseiket”. Így járt Dwight Howard, a Houston Rockets kosaras sztárja, és Rihanna is. Bűnük az volt, hogy kiposztolták Twitterre: #FreePalestine. A tiltakozások hatására később mindketten törölték a bejegyzést.

A System of a Dawn frontembere, Serj Tankian keményebb csávónak bizonyult náluk. Az örmény származású énekes számainak visszatérő témája saját népének huszadik század eleji tragédiája – ám nem megy el szó nélkül amellett sem, ha máshol gyilkolnak ártatlanokat. Facebook oldalára egész kis politikai elemzést tett ki a közel-keleti helyzetről:

 

"Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek a nyomorúságnak, amit a Nyugati Part (vagyis Ciszjordánia) és Gáza Izrael általi megszállásaként ismerünk. A Harakiri szólóalbumon (2012) egyik dala, az Occupied Tears erről szólt, valamint a hokolauszt borzalmas szörnyűségeit átélt emberek képmutatásáról, akik most megszállókként viselkednek másokkal szemben.

John Kerry és az USA komoly nyomást alkalmazott annak érdekében, hogy a béketárgyalások újrainduljanak. A Hamász és a palesztin hatóság össze is fogott az egységes tárgyalások érdekében. Netanjahu megpróbálta megosztani őket, de nem tudta. Az emberrablások egyfajta politikai kifogásként szolgáltak arra, hogy az Izrael által szabadon engedett palesztin politikai foglyokat újra elkapják. A Hamász erre rakétákkal válaszolt, Izrael pedig kiszabadult a tartós békére törekvés kényszeréből azzal, hogy berontott Gázába. Így a tartós béke helyett most már az átmeneti fegyverszünetről folyik a szó.

Még egy dolog: nem szabad, hogy az antiszemitizmus emlegetése elleplezhesse ezen témák őszinte megvitatását, különösen itt, az USA-ban.”

Az amerikai és nemzetközi bulvársajtó teljes fordulatszámon pörög Gomez, Farrow kiállásán, vagy épp Rihanna „hibás tweetjén”. A hazai bulvár közismerten szigorú minőségi szűrőjén azonban egyik sztori sem jutott át.

 Széljegyző Jobbegyenes

*