Gyál fideszes polgármestere, Pápai Mihály nem akarja a 142-sszámú Budapest-Lajosmizse(-Kecskemét) vasútvonal korszerűsítését, ha a városon keresztül
haladna a felújított 142-es vasútvonal. Pápai Mihály azzal érvel, hogy a
kormányzati tervek szerint Kőbánya-Kispest és Gyál állomások között csúcsidőben
6 vonatpár, csúcsidőn kívül pedig 4 vonatpár közlekedne óránként. Ez azt
jelenti, hogy Gyál egy olyan gyors és folyamatos vasúti szolgáltatásban
részesülne, mint egy nagyváros ahol biztosított a villamos közlekedés lehetősége.
Valójában ezt nem szeretné elérni a polgármester és hagyná az egészet a csudába,
azzal a túlterhelt, kipufogógáztól szennyezett zajos úton, ami az összeköttetést
biztosítja a fővárossal. A fejlesztés után Gyálon napi 88 vonatpár, vagyis napi
176 szerelvény közlekedne, szemben a mai 43 szerelvénnyel, biztosítva ezzel egy
korszerűbb, jobb szolgáltatást. Pápai
érvelése szerint csúcsidőben (nagyjából reggel 6-8 óra között és 17-21 óra
között) 6 vonatpárral, vagyis 12 szerelvénnyel kell számolni, aminek
következménye, hogy 5 percenként vált pirosra a sorompó, és bénul meg a
gyalogos, kerékpáros, autós közlekedés a város szívében éppen akkor, amikor a
forgalom is a legnagyobb. Az átjárókban veszteglő autósok miatt romlana a
levegő minősége. A vasútvonal ráadásul közel halad a lakóházakhoz. Ekkora
vasúti forgalom már indokolja a zajvédelmet. A tervek szerint 3 méter magas
zajvédőfal húzódna a vágányok mindkét oldalán a város teljes hosszúságában. Erre
ők azt javasolják, hogy az új nyomvonal a pestimrei kis állomás előtt
kanyarodjon le az M5 autópálya mellé, és az M0 alatt elhaladva térjen vissza a
jelenlegi nyomvonalra. Ezt a javaslatot a 18. kerületi városvezetés is támogatja,
hiszen ott is településrészeket szakít szét a vasút. Adta elő Pápai a dabasirádióban. Érdekes, hogy ezt az elképzelést Pápai a XVIII. kerületi Dk-s SzaniszlóSándor polgármesterrel szövetkezve terjesztett elő.
 |
|
|
142-es vasútvonal, amely Budapestet Lajosmizsén keresztül köti
össze Kecskeméttel, ez az utolsó elővárosi szakasz, amit még nem
újítottak fel. A Lajozsmizséig tartó 73 kilométeres utat két teljes óra
alatt teszik meg a dízelvonatok, miközben egyre többen költöznek ki az
agglomerációba.
A XVIII. kerület most azt javasolja, hogy ha már úgyis lekerült az
uniós pénzcsapok elzárása miatt a betervezett beruházások listájáról a
felújítás, akkor tervezzék át teljesen. |
Mit is jelent ez valójában a politikai szövődményeken túl a
vasút által összekötött populációt érintően?

Hosszú évek óta az egyik legelhanyagoltabb, legelavultabb
vonal. A Gyálon, Ócsán áthaladó és Lajosmizse, de Kecskemétig kifutó sínpár rég megérett a korszerűsítésre. Ennek a megújítása nagyon régóta húzódik,
és rengetegen várják már annak színvonalas felújítását, ami a használhatóságát
és kihasználtságát növelve az érintett települések elérhetősége mellett azok
élhetőségét is javítaná. A Pápai (Fidesz)
és Szaniszló (DK) összefogás ezt blokkolja.
Gyál és Pestszentimre polgármesterei nem szívesen látnák településeiken a 142-es vasútvonalat.
Június 21-én Budapest XVIII. kerületének hivatalos Facebook oldalán megjelentek
szerint Szaniszló Sándor polgármester támogatja Gyál polgármestere,
Pápai Mihály tervét, miszerint kiszabadítanák a kerület lakóit a vasút
fogságából. Állítása szerint a települést 120 éve acélpengeként
választja ketté a vasút. Szerinte a felújítást követően a vonal mentén
végig húzódó zajvédő fal egyfajta „új berlini falat” képezne
a Nagykőrösi út mentén, ezért a vasútvonalat Pestszentimre és Gyál
érintése nélkül, az M5-ös autópálya mellett, lakatlan területen kellene
vezetni. Mint írta „A
terv az, hogy kiszabadítjuk a 18. kerületieket és a gyáliakat a vasút
fogságából és az M5-ös autópálya mellé tesszük a vasutat.” 
Szaniszló Sándor előterjesztett egy olyan javaslatot, mely
lényegében felszámolja a lajosmizsei vasútvonal budapesti szakaszát. Pápai ebben partner.
Pedig nem is olyan rég Pápai még Szűcs Lajossal és Pánczél
Károllyal azon örvendett, hogy felújították a Gyáli vasúti megállót, ahova a városligeti
közlekedési múzeum előtt álló kis gőzöst is odavitték. Akkor még büszkélkedett
a fejlesztésre a választók előtt.
Mostanra azonban Pápai is kifordulhatott önmagából.

Szűcs és Pánczél erre nem szól, csak lapít, mint szar a gazban,
holott mindketten érintettek, mivel a két határos körzet ( a 7-s és a 11-s) fideszes országgyűlési
képviselői ők. Ráadásul Szűcs Ócsán él,
így neki a helyi érdekeket is illenék képviselni, de ahogy arról már annyiszor
beszámoltunk erre nem képes.
Úgy tűnik, most sincs ez másként. Pánczél Károly amolyan idegenszívűként
viselkedik és csak mellékesen kezeli Ócsát, mondván ez Szűcs érintettségéhez érdekeltségéhez
tartozik. Pánczél mindig is Gyálhoz
kötődött. MSZP-s korszakát is ott élte meg, onnan indult és lett szocialista ellenzéki,
s fideszes. Gyál alpolgármestere volt, míg nem lett országgyűlési képviselő.
Aztán, amikor Szűcs körül elfogyott itt a levegő, és a választási körzetek
átrajzolására sor került, akkor vélhetőleg Szűcs meg(ki)mentése érdekében
helycserével váltottak választási körzetet.
Így lett Szűcsé (PEST, 07. számú OEVK) Gyál, Üllő, Maglód, Pécel, Ecser,
Gyömrő, Vecsés és került távolabbra Pánczél (PEST, 11. számú OEVK) Áporka
Bugyi, Ócsa, Inárcs Kakucs, Dabas, Ráckeve
Szigetbecse, Taksony stb. 89 ezret meghaladó választót képviselve. Nem
csoda, ha Ócsa egy hanyagolható pont a számára.
Mindez a viszonyulás (két képviselő közt a legalján maradni) erősen kiérződik
városunk elmaradott fejlődésén és a polgármesterünk hányaveti vagy öncélú
törekvéseinek mezsgyéjén. Holott az ócsai
lakoson rettentően várnak az összeköttetést biztosító vasúti fejlesztésre.

Ócsa polgármestere szinte első megválasztása óta, vagy 10
éve ígérgeti az elavultan balesetveszélyes vasúti átjárónak az átépítését. Azt
a korszerűsítést, ami lehetővé teszi a normális nyomvonalú kiszélesítést az
elkülönített gyalogosforgalom biztosítását és az odavezető gyalogút
megvalósítását. Mindez hiányosság, amire legutóbb Bukodi Károly polgármester
már úgy preferált, hogy majd az állami vasúti felújítással, a vonal
korszerűsítésével mindez rendeződik. Ennek látszik betenni a pártos Pápai és az ellenzéki DK-s
Szaniszló.
Szaniszló előterjesztése azt javasolja (Pápai nyomán), hogy a vonal –
melyben Vitézy szerint nagy utasszám-növekedési potenciál van – Gyált és a
XVIII. kerület lakott területeit elkerülve, az M5-ös autópálya mentén épüljön
újjá.
Csakhogy ennek
semmi értelme. Ezen a vasútvonalon nem járnak InterCity-k, nem járnak
tehervonatok, csak elővárosi vonatok – épp azt szolgálná a fejlesztés, hogy az
itt élő mintegy 70 ezer ember gyorsan, kényelmesen, kötött pályán juthasson be
15 percenként Budapest központjába, felújított állomásokkal, új P+R parkolókkal
és kerékpártárolókkal – olyan színvonalon, ahogy például a felújított
esztergomi vonal utasai tehetik. Ha a vasutat elűzik a lakóterületekről, az
egész beruházásnak semmi értelme nem marad – érvel Vitézy, megjegyezve, hogy
Felsőpakony, Ócsa, Dabas és a vonal többi települése egyöntetűen támogatja a
beruházást.
Hangsúlyozza, hogy a Budapest – Lajosmizse – Kecskemét
vasútvonal Budapest környékének utolsó villamosítatlan vasútvonala, ahol az
egyvágányos, jellemzően 40 km/h-s sebességkorlátozással működő pályán óránként
döcögnek az elővárosi vonatok. Emlékeztet: az azóta megszűnt Budapesti
Fejlesztési Központtal vezérigazgatójaként tucatnyi alkalommal egyeztetett a
terveket az önkormányzatokkal, de szinte mindig falnak ütköztek. Az
önkormányzatok minden áron metrót szerettek volna.

A Vecsésig menő metró beruházást a mindenkori politika
vetette fel, vagy el. Egy konkrét terv is született azonban: a Nyugati
pályaudvar mellett felépült üzletközpont (városközpont) és a Ferihegyi
repülőtér gyorsvasúttal való összekötése. Az inkább célforgalmat, tehát nem a
szűkebb értelemben vett városi közlekedést lebonyolító szerelvények a
Körvasúton keresztül, valamint a Rákos állomástól építendő, új pályán –
amelynek egy része alagútban haladna – érnének el Vecsés határában a
repülőtérhez. Ez ellen nem léptek fel a
mostani érintettek, holott ez máig nincs elvetve.
A metró déli végének a hosszabbítását eredetileg, a vonal
építésekor gondolták (tervezték) úgy, hogy a Határ útnál kiágazva folytatódna az
Üllői út alatt, ezt pedig elő is készítették a megállóban.
A Párbeszéd Magyarországért fővárosi frakció közlekedési
csoportja 2011-ben előzetes megvalósíthatósági tanulmányt készített az M3-as
metró déli meghosszabbítására, mely javaslatban olcsón, a meglévő vasútvonalat
is felhasználva vinné ki a metrót a reptérre. Ez a hosszabbítás nem csak a
ferihegyi repteret, hanem a teljes délkeleti agglomerációt (XVII.-XVIII. ker,
Vecsés, Üllő, Ecser, Gyál) színvonalas kötöttpályás kapcsolattal szolgálná ki.
Ez a megoldás a környéken élő majd negyedmillió ember számára hozza közelebbre
a fővárost, a vecsésiek esetén tizenöt perccel csökkentve a menetidőt.
Akár vasút, akár metró a Gyál, Pestszentlőrinc,
Pestszentimre, Vecsés irányából érkezők forgalma eloszlana az új járatokon, így
még azt is érdemes megvizsgálni, hogy egyáltalán kell-e betétjárat, vagy sem és
mindegyik szerelvény végig közlekedjen-e a vonalon. Legyen az metró Vecsésen át
Gyálig, ami ma és a közeljövőben (kb 50 év) elképzeletlen, vagy vasút akár
Ócsa, netán Örkény kijelölésével, mint szakaszhatár, ami a jelen állapotok
szerint is legalább fél-, egy évtizednyi idő a fejlesztés megvalósulását
illetően.
Aztán mivel a hosszabbítás vagy a vasúti
pályakorszerűsítés-bővítés után jelentősen visszaesne a jelenlegi közúti forgalma,
s az utazók nagy része másutt váltana közlekedési eszközt, szállna át, majd utazna
tovább, aminek okán nem lenne érdemes külön betétjáratokat közlekedtetni akár a
városn belül. Így a Szaniszlóék által felvetett vasúti kereszteződésben való
torlódás is kétséges indok a fejlesztés blokkolására. Arról nem is beszélve,
hogy egy ilyen volumenű beruházás során egy szintbeli kereszteződés megvalósítása
nem lehet akadály Gyálon, ami Pápai negatív viszonyulását teszi értelmetlenné.

A
142-s vonal korszerűsítésével megvalósulna: - Közvetlen
kapcsolat a város vérkeringésébe, sűrű követés, s mivel a mostanihoz képest
egyenletesebben utas megosztás, kisebb zsúfoltság, biztosabb üzem és gyorsabb eljutás,
magasabb utasforgalom.
Ugyanakkor az
egyes a szerelvényeken, ez nem lenne olyan feltűnő, hogy kevesebben utaznak
ezen a szakaszon, mivel a járatsűrűség elosztottságot hozna a gyakori tolongás
leváltva.
Emellett pedig a környékről a
városba tartó autóforgalom is csökkenthető lenne.
A két polgármester összefogása nyomán és az uniós pénzek
elmaradása bizony komoly problémát görget a korszerűsítés útjába.
A 142-s vonal fejlesztése ezennel mondhatni megakadt. Ócsán marad minden a régiben, mert míg a
Vecsést és mást Szűcs Lajost érintő településeken van korszerűsített elővárosi
vonal, ami nem zavarja egyikőjüket sem, addig Gyál – Felsőpakony – Ócsa hálózati
összeköttetése marad a régiben.
Elszomorító, hogy mindebből Ócsa húzza a legrosszabbat. Inárcs és Kakucs már rég megoldotta a mag
problémáját a Volán gyorsforgalmi járataival, amit a vasút kikerülésével a
gyorsforgalmat biztosító autópályán bonyolítanak le. Ócsa polgármestere erre
sem volt képes az elmúlt 10 éves tündöklése során.
Ma ott tartunk, hogy a távolabbi településekről relatíve
gyorsabban és hamarabb lehet a fővárosba jutni, mint a 30 km-re levő Ócsáról. Innen nincs közvetlen gyorsjárat, csak lassú
bejutás, vagy még lassúbb körutazásos járat Alsónémedin át. Mert ugyebár ők is jobban képviselik a helyi
érdekeket, mint itt Bukodi munkássága alatt.
Bár a beruházást,
mint szinte minden mást, az uniós pénzek befagyasztása és a hazai költségvetés
beszűkült mozgástere miatt felfüggesztették, előbb-utóbb remélhetőleg
újraindulhat – ennek próbálnak most elébe menni az önkormányzatok és
megakadályozni, hogy a lajosmizsei vasútvonal fejleszthető legyen – írja a BKK
alapító vezérigazgatója, Vitézy Dávid.
Budapesten és Pest megyében 300 ezerrel lett több autó az
elmúlt tíz évben és az agglomeráció lakosságszáma megállíthatatlanul nő, az
elmúlt tíz évben 10 százalék fölött. A rövidtávú lokális részérdekek mentén a
vasútfejlesztések ellehetetlenítése, ahogy a Déli Körvasút esetében, úgy itt is
szembemegy minden létező klímavédelmi, környezetvédelmi és közlekedéspolitikai
alapelvvel, az ország, a régió és Budapest hivatalos városfejlesztési és
közlekedési dokumentumaival.
Akármennyit is egyeztettünk, az autós logika annyira erős volt, hogy a
vasút teljes elsüllyesztése nélkül a vonal fejlesztését nem tudták elképzelni -írja
Vitézy, aki szerint a két önkormányzat saját választópolgárai elsöprő
többségének akaratával megy szembe egy kisebbség érdekeinek kiszolgálásával,
hiszen a BFK által készített 2022-es felmérések alapján a helyiek több mint 90
százaléka támogatja a vonalfejlesztést.

A 142-es Budapest - Lajosmizse - Kecskemét vasútvonal
Budapest környékének utolsó villamosítatlan vasútvonala, ahol az egyvágányos,
jellemzően sebességkorlátozással működő pályán óránként döcögnek az elővárosi
vonatok. Ez ma nem túl vonzó, de épp azt mutatta ki a Budapesti Agglomerációs
Vasúti Stratégia keretében készült modellezés és vizsgálat, hogy ezen a vonalon
van a központi régióban a legnagyobb növekedési potenciál a vasút
fejlesztésében. Ha a kertvárosokat 15 percenként közlekedő, korszerű
motorvonatok kötik össze a belvárossal, akár négyszeresére (!) is nőhet az
utasok száma. Gyál és Pestszentimre felől a Nyugatiba érdemben csökkenthető az
autóval ingázók száma és a közúti forgalom, nem csak itt, de az összes belsőbb
kerületben, Ferencvárostól Kőbányáig.

Lassan Gyálon is elindult a társadalmi párbeszéd a
vasútfejlesztés jövőjéről és egyre nagyobb számban jelennek meg azok is, akik
leírják és kimondják: jó helyen van a vasút a települések súlyvonalában és ott
kell fejleszteni, ahol ma van, ahol épp azok az emberek élnek, akik a jövőben
nagyobb számban használnák. Úgy hiszem, ez a társadalmi vita vezethetett oda,
hogy Polgármester úr a XVIII. kerületi Képviselő-testület ülésén tegnap végül
az előterjesztést visszavonta és nyílt levelében vitára hívott a vasútvonal
jövője kapcsán.
A lajosmizsei vasútvonal fejlesztése kizárólag az itt élőket
szolgálná, ez egy elővárosi vonal, sem teherforgalom, sem távolsági
személyforgalom nem zajlik rajta és nincs is tervben ilyesmi.
Ócsának is szüksége lenne a vasútra. A pályakorszerűsítéssel járó gyorsabb vonatokra,
a normális bejutásra, a biztonságos vasúti kereszteződés megépítésére, a
fejlesztésekre.
*